Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-20 / 78. szám

Helix Levelek Környezettan magánkiadásban Helix Levelek címmel rendhagyó folyóiratot adott ki a Romonyán működő BIO­VERT Környezetvédelmi Kft. két tulajdonosa. A folyóirat technikai megjelenése egy ki­csit az elmúlt rendszer sza- mizdat kiadványaira emlé­keztet, és a kiadók, Lantos Gábor biológus és felesége Petrovics Zsuzsa azt szeretné, ha jellegében, új szemlélet- módjában is azokra emlékez­tetne. Az eddig megjelent két szám cikkei családon belül íródtak, és többek között az édesapa, Lantos Ferenc festő­művész, a Pécsi Művészeti Szabadiskola vezetője fejtette ki nézeteit. A következő számban viszont már dr. Rácz Gábor, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen dolgozó ma­rosvásárhelyi gyógynövény­szakértő is közzé teszi gondo­latait. A folyóirat alcíme: környe­zettani és nevelési eszmecse­rék, és célja elsősorban a pár­beszéd. Eszmecsere a tágan ér­telmezett környezetünk fejlő­déséről, illetve az ehhez kap­csolódó oktatási problémákról. A Helix jelentése csavar- vagy spirálvonal, ami a fejlődés jel­képe. A BIO VENT elsősorban ok­tatási segédeszközök kidolgo­zásával, gyártásával illetve forgalmazásával foglalkozik. Nagyon jó szemléltető eszköz például a biológia órán hasz­nálható diasorozat hazánk nö­vényfajtáiról. Már három éves kortól játszhatnak a színdominóval a gyerekek, amelynek ötletével Lantos Ferenc már jó néhány évvel ezelőtt elismerést nyert. A gyártását azonban csak a közelmúltban kezdték el Ro­monyán. A Helix levelek való­jában az oktatási segédanya­gok szellemi hátterét kívánja biztosítani. P. E. Harang a föld alatt Mit rejteget a Kiskert-völgy? Lembach István nyugdíjas asztalos élete nagyobbik részét szülőfalujában, Kozármisleny- ben töltötte. Csak a háború szó­lította el onnan, mikor német nemzetiségűként besorozták, aztán amerikai hadifogságba esett, kivitték az USA-ba, Lembach István szerint a falu határá­ban húzódó völgyben fekszik évszáza­dok óta a harang Fotó: Szundi Gy. Pennsylvaniában dolgozott másfél évet. Később a németor­szági amerikai zónában töltötte fogsága éveit - nem is keveset, hiszen éppen 1956. október 18-át írtak, mikor 12 évi távol­iét után hazatérhetett. Dehogy is akart két hét múlva, a forrada­lom alatt „disszidálni”, örült, hogy itthon lehetett! Munkával töltött évek követ­keztek, majd a nyugdíj, azonban sose hagyta nyugodni egy gye­rekkori emlék, nevezetesen a néhai kiskozári templom ha­rangjának sorsa, mely a volt falu helyén, a földben hever. A helyszínre kiérve ma egy növényzettel benőtt kis völgyet lehet csak látni, neve szerint a Kiskertet, a Pusztát, illetve a Kajsza-szőlőt.-Valaha, a középkorban itt volt a falu - mondja Lembach István -, a régi templommal együtt. A törökök a XVI. szá­zadban itt mindent a földdel tet­tek egyenlővé, akkor esett a ha­rang is a földbe, s temetődött be mindjobban az idők során. Még ismertem az a parasztot, aki az első világháború előtt leásott a harangig, láncot kötött rá, s két lóval ki akarta onnan húzni. Ám az is igaz, hogy a harang nehéz lehet, nagy vákumot képez, ugyanis a próbálkozás nem járt sikerrel, sőt az egyik lónak ina szakadt, a helyszínen megdög­lött az erőfeszítéstől.- Mikor én gyerek voltam hosszú bodzabotokkal bököd- tünk azon a helyet, ahol a ha­rang helyét véltük. Ha 60-70 centi mélyre döftük a botot, sokszor valami kemény, féme­sen koppanó tárgyat értünk - én biztosra veszem, hogy a régi ha­rang az. Sokan nem hisznek benne, bár a polgármester úr ígéretet tett, hogy hoznak majd egy fémkereső gépet, megke­resnénk vele a harangot, ám sajnos eddig nem ez nem történt meg. Ahhoz, hogy valami elő­remozduljon ezügyben, egyedül kevés vagyok, de mindenképp sajnálnám, ha a harang a föld­ben maradna. Jó lenne tenni va­lamit! M. K. Terepgyakorlaton a pécsi Misina határvadász század Fotó: Hajdú Zsolt Második éve „éles” bevetéseken Puskaporszag, torkolattüzek, az ágyúktól remegett a föld Kormányzati döntés alapján 1991 novemberében létrehozták az akciószázadokat, mai nevü­kön határvadász századokat. A Pécsi Határőr Igazgatóságon az elsők között állították fel a két alegységet, a kiképzés után, 1992. április elején kapták az első „éles” parancsot: irány a határ!-A határvadász század nem kifejezetten határőr feladatokat végez - mondja Gál Gyula őr­nagy, századparancsnok - ha­nem zöld váll-lappal (a határ­őrök jelzése) ellátott vegyes rendeltetésű, speciális csapat, többféle fegyverzettel felsze­relve. A határvadász századok feladata a migráció kezelése, a menekültek gyűjtése, irányí­tása, elhelyezése, szállítása, a határ zárása-biztosítása, kutatás elvégzése, a katasztrófa elhárí­tásban való közreműködés. Fontos tevékenysége a száza­doknak, hogy megakadályozzák kisebb fegyveres csoportok Magyarország területére történő behatolását azokban az esetek­ben, amikor a rendőrség és a ha­tárőrizeti kirendeltségek ereje már kevésnek bizonyul ehhez, illetve a honvédség bevetése még nem indokolt. Országos szinten a 19 felállí­tott határvadász század közül a pécsiek végeztek az első helyen a pontversenyben.-Nem értek egyet ezzel a pontozási rendszerrel, nem le­het objektiven lemérni a száza­dok munkáját, illetve nem is le­het összehasonlítani az egysé­geket. Nekünk az a legnagyobb eredményünk, hogy az elmúlt időszakban nem keveredtünk fegyveres konfliktusba déli szomszédunkkal, míg Miskolc térségében tucatszám fogják el a határsértőket. Már megszok­tuk a lövések hangját, éjszaka a torkolat tüzek látványát, a rob­banásokat, illetve azt is, amikor a föld remegett a lábunk alatt, mert a határ közeléből ágyúzták Eszéket. Eseménykor, bevetés­kor csak azt kell csinálniuk a katonáknak, amit megtanultak, számtalanszor begyakoroltak. Ha ezt jól csinálják, akkor haza­jönnek a fiúk. Nekem minden emberemmel el kell számol­nom, nem akarom megélni, hogy az én hibám miatt történ­jen baleset, ezért vagyok maxi­Erzsébet asszonynak sajnos kevesen hisznek A BÁV Rt. művészeti aukciója Ezüst és arany ékszereket, kézi csomozású keleti szőnye­geket, bronz és ezüst műtárgya­kat, porcelánokat, gazdagon dí­szített bútorokat, festményeket mutat be a BÁV Rt. szombaton nyílt aukciós kiállítása. A Bi­zományi Kereskedőház és Zá­loghitel Rt. 24. művészeti árve­résének különlegessége, hogy első ízben gyűjtötte csokorba egy művésztelep, nevezetesen a nagybányai festőiskola alkotói­nak munkáit. A tárlaton 116 festmény és 288 műtárgy te­kinthető meg a Lónyay utcában. Az aukciós bemutató március 27-éig tekinthető meg. Az ék­szerek, a bútorok és a szőnye­gek árverését március 29-én tartják, míg a festmények és a műtárgyak március 30-án ke­rülnek kalapács alá az Aukciós­ház kiállítótermében. Bár jövőbelátó asszonynak titulálják, Erzsébet asszony nem a jövőt kutatja, - meg­hagyja másoknak - csupán az eszméit szeretné terjeszteni. Szeretné, írom, hiszen, mint tegnap a pécsi DOZSO műve­lődési házban tartott előadásán elmondta, hiába próbálja immár tizenhat esztendeje elmondani az embereknek az üzenetet, se az országos méltóságok, se a te­levízió, se a rádió nem áll szóba vele. „A férjem sem engedi, hogy elmondjam, amit az Atya rajtam keresztül üzen az embe­reknek. Legutóbb azt Ígérte, ket­téhasít, ha meghallja, hogy megint prédikálok". Márpedig Erzsébet asszony, aki egy baranyai kisfaluban la­kik, férje tiltása ellenére is járja a maga útját, s aki meghallgatja, annak elmondja, mit üzen az ál­tala csak Atyaként emlegetett mindenható. Például, hogy 1991-ben véget ért az évezred, csak ezt senki nem veszi tudo­másul, meg hogy ő, azaz Erzsé­bet kiválasztott, akinek jó útra kell térítenie az emberiséget. „Mert rossz idők járnak” - jegyzi meg szomorkásán a szürke kiskosztümben és fej­kendőben a közönség elé álló asszony, majd hozzáteszi: „ide is alig jöttek el, de nem is csodá­lom, mert a Centrum áruház előtt éppen most sorsolnak ki egy autót". Tényleg kevesen voltunk, akik meghallgattuk őt. Pedig volt min csodálkozni, az egy­szer biztos. Pauska Mindszenty József boldoggáavatási eljárása Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek boldoggáava­tási eljárását évekkel ezelőtt a bíboros halálának helye szerint illetékes Bécsi Főegyházmegye indította el. Az elmúlt évben az Esztergom-Budapesti Főegy­házmegye kérésére a Bécsi Fő­egyházmegye átadta a boldog­gáavatási eljárás ügyét, mely­hez a Szentszék hozzájárult - tudatta a távirati irodával szom­baton az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság. Szent József ünnepén, már­cius 19-én, szombaton a Buda­pesti Központi Szeminárium­ban került sor a boldoggáavatási eljárást végző bíróság felállítá­sára. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a bol­doggáavatási ügy postulátorává P. Szőke János szalézi atyát, a bíróság ügyészévé dr. Erdő Pé­ter professzort, jegyzővé pedig Süllei László érseki szertartót nevezte ki, akik letették az egy­házjogban előírt hivatali esküt. Paskai László bíboros beszédé­ben kérte a hívőket, hogy imád­kozzanak Mindszenty bíboros boldoggáavatásáért és azok, akik tanúként óhajtanak nyilat­kozni a boldoggáavatás mellett vagy ellen jelentkezzenek a Fő­egyházmegyei Hivatalnál 1014 Budapest, Úri utca 62 - tartal­mazza az érseki főhatóság köz­leménye. Fogorvostanhallgatók országos találkozója A II. Országos Fogorvostan­hallgató találkozót szombaton délelőtt nyitották meg a debre­ceni Aranybika Szállóban. A mintegy kétszázötven hallgatót és fiatal fogorvost tömörítő fogorvostanhallgatói egyesület a rendezvénnyel lehetőséget kí­ván biztosítani a hazai orvose­gyetemeken tanuló leendő fogá­szoknak, hogy véleményt cse­réljenek a fogorvosképzés hazai helyzetéről. A vendéglátó Deb­recen mellett, Budapest, Pécs és Szeged orvostudományi egye­temeiről csaknem kétszázan ve­sznek részt a találkozón. Vendég-fogadó új rádiós műsor indul Új műsort indít a Petőfi adó főszerkesztősége Vendég-fo­gadó címmel. Olyan települések és családok jelentkezését várják a szerkesztők, amelyek szívü­kön viselik szülőföldjük, lakó­helyük sorsát, ápolják a népha­gyományokat, elég tudást, de legfőképpen játékos kedvet éreznek magukban ahhoz, hogy egy másik családdal találkozva be tudják mutatni lakóhelyüket. E bemutatkozáshoz kíván a Pe­tőfi rádió lehetőséget nyújtani mindazoknak akik 1994. április 30-áig jelentkeznek a Petőfi rá­dió adófőszerkesztőségén, Bu­dapest, 1800, Bródy Sándor u. 5-7. Somogy titokzatos gyöngyszeme: Kaszópuszta Jónéhány közismert vendége volt egykor a kaszói vadászháznak Belső-Somogy változatos tájú dombvidékén 25 ezer hek­tárnyi összefüggő erdőtömb te­rül el, amelynek centruma Ka­szópuszta. Ä dombokkal tarkí­tott, vízfolyásokkal szabdalt somogyi tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket. Az itt folyó gazdálkodást úgy sike­rült a kor szintjére emelni, hogy a táj természeti és esztétikai ér­tékei szinte ősi formában válto­zatlanul maradtak. Ez a rendkí­vüli adottságú vidék számtalan értéket rejt magában, a termé­szeti kincsnek számító vadál­lomány mellett számos ritka, védett növény- és állatfaj találta meg itt élőhelyét. Letűnt kor­szak, híres, zárt körű vadászata­inak szintere volt ez a terület, ahol számtalan remek, díjnyer­tes trófeájú vadat ejtettek el ha­zai és külföldi vadászok. Napjainkban a Kaszó Erdő- gazdaság Rt. gondozza a terüle­tet, ahol évente 80 ezer köbmé­ter faanyagot termelnek ki. Ne­velővágást együttesen 600 hek­táron végeznek, illetve a kivá­gott területeken pótlással és rendszeres ápolással újítják fel az erdőt. Kárpáti László, üdültetési osztályvezető elmondta, a vadá­szat az emberi kultúra egyik al­kotóeleme, sport és üzletág, ép­pen ezért különös gondot' fordí­tanak az ezzel kapcsolatos léte­sítményekre, programokra. Je­lenleg összesen évi 600 gím­szarvas, 200 dámszarvas, 600 vaddisznó és 250 őz kilövésére nyílik lehetőség.- Az első osztályú üdülő száz vadász, természetjáró és pi­henni vágyó vendég számára biztosít kulturált szállást. Hor­gászati lehetőség, sportcsarnok, teniszpálya, szauna és szolá­rium várja a vendégeket, sőt er­dei kisvasutazásra, valamint sé­takocsikázásra és különböző lo­vassportokra is lehetőséget biz­tosítunk. Egyre többen keresik fel a szigorúan védett Baláta-tó őslápot. Vendégeink teljes megelégedettséggel, már visz- szatérőként ragaszkodnak hoz­zánk. Önálló vadászatszervező irodánk több igen csábító prog­ramot kínál, illetve kihelyezett trófeabíráló bizottság is műkö­dik a szállóban. H. Zs. Főzzünk változatosan! Ravioli. A nagyobb élelmi­szerboltokban kínálják az olasz karakterű félkész ravio­lit. A sonkával, marhahússal, sajttal, zöldségekkel töltött kis derelyéket csak főzni kell, ke­vés vajban megforgatva, sajt­tal vagy mártással önálló étel­ként fogyasztható. Egy zacskó raviolit 2-3 adagra bontva le­vesbetétként is kipróbálha­tunk. (A maradékot fagyasz- szuk be.) A raviolis leveshez egy evőkanál olajon futtassunk meg egy kávéskanál lisztet, tegyünk hozzá egy gerezd zú­zott fokhagymát, valamint egy evőkanál paradicsompürét. Másfél liter vízzel engedjük fel, morzsoljunk bele 3 húsle­veskockát. Ha felforrt, te­gyünk bele 15-20 raviolit, és lassú tűzön főzzük 15 percig. Tányérba merve reszelt sajtot szórhatunk a levesbe, de anél­kül is jó. Buggyantott tojás. Hozzá­valók: személyenként 2 tojás, a mártáshoz 4 személyre 3 evőkanál olaj, 2 fej vörös­hagyma, egy evőkanál pirított cukor, ízlés szerint mustár, só helyett Vegeta, 1 babérlevél, 1 deci tejföl, 3 púpozott evőka­nál liszt. Enyhén sós és ecetes vizet felforralunk, majd óvato­san bele ütjük a tojásokat, és lassú tűzön 5 percig főzzük. A zsiradékon fedő alatt puhára pároljuk az apróra vágott vö­röshagymát, megszórjuk liszt­tel, és felengedjük vízzel, ami­ben egy evőkanál pirított cuk­rot oldottunk fel. Beledobunk egy babérlevelet, Vegetával sózzuk és jól összeforraljuk. Az egészet átpaszírozzuk, majd mustárral és egy deci tej­föllel pikánsra ízesítjük. A még forró mártásba tesszük a főtt tojásokat és zsemlyegom­bóccal tálaljuk. W. M. 1994. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents