Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-18 / 76. szám
1994. március 18., péntek Közélet új Dunántúli napló 9 Orvos-író előadóestje Dr. Fritz Módosításra vár a törvény A jobban működő önkormányzatokért Segítség az aprófalvakban élőknek Mit csinál a falugondnok? Brettschneider Érdekes élménynek ígérkezik a Németországból, Cehéből érkezett dr. Fritz Brettschneider „Fekete fény” című kép- és felolvasó estje ma este 6 órakor a Lenau-házban. A 75 éves sebész-orvos szakmai működésén kívül irodalommal és művészettel is foglalkozik. Több könyve jelent meg. Költemények, regény, dráma. A képzőművészet terén főként fametszetei révén ismert, de olajfestményei, grafikái is gazdagították kiállításait Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Németországban. Az orvos-művész saját műveit és irodalmi válogatást kíván bemutatni. A program témáiból: Evolúció, Qrökké, Szűz, Éjszaka, Start, Hazug és igazság, Lysistrate, A Világ, Az Aeneis-ből, Éjszakai fény és így tovább. Részletek a „Vérkereszt” című drámából, három kőmetszet a jelenkorból. Az irodalmi szöveg igényes, de a németül kevésbé értők számára is közelebb hozza a mondanivalót Bretschneider szuggesztív előadói képessége és a vetített képek. K. T. A. Gázmű-részvények - kárpótlási jegyekért? Az AV Rt. igazgatósága szerdán döntött arról , hogy az öt gázszolgáltató cég privatizációjakor a társaságok 20 százalékos tulajdonrészét kárpótlási jegyért ajánlják fel. A tartósan állami tulajdonban maradó 25 százalék plusz 1 szavazat mellett a külföldi szakmai befektetők csak egy 25 százalék plusz 1 szavazat nagyságú blokkoló kisebbségi tulajdonrészhez juthatnak. Ezt követően tőkeemeléssel növelhetik tulajdoni hányadukat. A társaságok privatizációja azután kezdődhet meg, ha a Parlament megalkotta a gáztörvényt. Schillingszázezrek Ausztriában váltott, több százezer schilling befizetést illetve kivétet rögzítő takarékbetétkönyvet foglaltak le a kőszegi határátkelőnél a vámosok egy Vas megyei kft. képviselőjénél. A férfi azért vált gyanússá, mert kevés osztrák készpénz volt nála. A tételes elszámoltatásnál került elő a közeli osztrák településen váltott takarékbetétkönyv, amelyben ugyan már csak 1800 schilling volt, de az elmúlt két év alatt 670 ezer osztrák schillinget tettek be, illetve vettek ki belőle. A helyi önkormányzatokról szóló, 1990-ben született törvény bevált rendelkezései mellett a törvény néhány pontján túlhaladt az idő. Erről nincs is vita, annál inkább arról a törvénymódosítási tervezetről, amelynek első változata már elkészült a Belügyminisztériumban és a szakma most véleményezi. erősen ütköznek a nézetek. A mi javaslatunk a köztársasági megbízott hivatalának adna lehetőségeket, mások szerint az Állami Számvevőszéket kellene Az apró községek szépen rendben tartott polgármesteri hivatalait, mint a képünkön látható kacsótait is, szívesebben keresik fel a település polgárai Fotó: Läufer László- Boross Péter miniszterelnök nemrég kijelentette: hiba lenne, ha az Országgyűlés még a választások előtt napirendjére tűzné a törvényjavaslat megtárgyalását - vetettük fel Verebélyi Imrének, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának. A kompromisszumok következménye- Hol itt a gond? - kérdez vissza és hozzáteszi: - A miniszterelnök úr még a belügyi tárca vezetőjeként is azt a véleményét hangoztatta: a négy évvel ezelőtti kompromisz- szum-kényszer miatt számos szakmai kérdésről formáltak politikai állásfoglalást a törvénykezők, s ebből fakad az érvényes törvény néhány hibája. Most tehát előbb biztos szakmai alapra kell helyezni a módosításokat, a politikai vitákat pedig a választások utánra, vélhetően nyugodtabb mederbe kell terelni. így a késleltetés egyáltalán nem a szakemberek leállítását jelenti, nagyon is szükség van a folyamatos törvényelőkészítő munkájukra.- Mivel nemcsak az önkormányzati, hanem az önkormányzati választási törvény módosítása is elkerülhetetlennek látszik, nem volna célszerű a kettőt együtt tárgyalni? Feltétlenül így lesz helyes, hiszen ha például törvénybe iktatjuk, hogy a polgármestereket vagy a megyei önkormányzatot közvetlenül kell választani, akkor a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni, s a törvény- csomag több fontos elemét sem lehetne alkotmánymódosítás nélkül érvényre juttatni.- Apropó, polgármester-választás. Két alternatívát tartalmaz a törvényjavaslat. Az egyik szerint minden szinten közvetlenül választanák a (fő) polgár- mestert, a másik szerint viszont a fővárosi főpolgármestert már nem, őt a fővárosi közgyűlés választja meg. A megyei közgyűlés elnökét mindkét esetben a megyei közgyűlés választja. Hogyan választunk polgármestert?- Ebben nyilvánvalóan politikai döntés fog végül megszületni. Nem árt azonban tudni, hogy Európa hagyományokhoz inkább ragaszkodó államaiban a testületi választásokat csak az utóbbi években törekednek fölváltani a közvetlen választási formával, mert ez érettebb demokratikus közállapotokat igényel. Ám a tízezernél kisebb lélekszámú magyar településeken - tehát a települések túlnyomó többségében - eddig is közvetlenül választották a polgármestert, tehát csak a gyakorlat ki- szélesítéséről lenne szó.- Az alpolgármesterekről, lehetséges számukról, jog- és hatáskörükről az érvényes törvény nem eléggé körültekintően rendelkezik.- A módosítási tervezet a gyakorlatból indul ki. Tehát az alpolgármester helyettesíti a polgármestert, de hogy milyen hatáskörben, azt a polgármester döntheti el.- Eljutottunk a neuralgikus pontig, a jegyzők helyzetéig . . .- A törvénymódosítást itt is a szerepkörök lényegéhez próbáltuk igazítani. A polgármester településpolitikus, akinek az ön- kormányzati döntések előkészítését, majd a végrehajtást kell biztosítani és felügyelni. Neki irányítási jog jár, míg a jegyző dolga a hivatal vezetése. Tehát ehhez kell őt a megfelelő jogokkal felruházni.- Sok vád éri az önkormányzatokat pénzügyi gazdálkodásuk miatt. E téren az ellenőrzés korántsem megnyugtató módon működik.- Igen, ez a legnagyobb hiányosság, hiszen gazdasági ellenőrzés gyakorlatilag alig van. Az Állami Számvevőszéknek e célra biztosított lehetőségeit messze meghaladja a feladat. Ki kell dolgozni tehát a gazdasági ellenőrzés használhatóbb mechanizmusát és meg kell adni hozzá a szükséges jogosítványokat. A tényen kevésbé, a megoldás mikéntjén viszont inkább önkormányzati számvevő hivatalokkal megerősíteni, vagy a TÁKISZ-ok révén biztosítani a gazdálkodás ellenőrzését. Az ellenzék is elismeri- Van-e a több szinten - jegyzőklubokban, érdekképviseleteknél is - folyó egyeztetésnek alapvetően kedvező tapasztalata?- Egy mindenképpen: mégpedig az, hogy az ellenzék is elismeri, hogy önkormányzati rendszerünk alappilléreit - velük együttműködve - európai mércével mérve is helyesen raktuk le. A működés hibái nem választhatók el a törvény megfogalmazásának időpontjától: most, közel négy év tapasztalatával a hátunk mögött, új ismeretek birtokában láthatjuk, hogy milyen változtatások elengedhetetlenek. De semmi sem volna súlyosabb hiba, mint arra számítani, hogy csupán a törvénnyel rendbe lehet tenni az önkormányzatok működését! Semmire sem megyünk a civil társadalom együttműködése, folyamatos és mindenre kiterjedő figyelme, jelzései nélkül. Itt - és a feladatokat ellátó szakmai gárdánál - van szükség arra a fejlődésre, amely elvezet ahhoz, hogy egy modem társadalomhoz illő önkormányzati rendszer a célszerűen kiépített törvényi háttérrel valóban e társadalom igényeinek legmegfelelőbben működhet. Schöffer Jenő A Borsodban már bevált falugondnoki hálózat kialakítását segíti a Népjóléti Minisztérium most nyilvánosságra hozott pályázata. A 500 lélekszámúnál kisebb települések hanyatlásának megállítására, az ottélők gondjainak enyhítésére indított programról kérdeztük Lakner Zoltán kormánybiztost.- Az aprófalvakban az állami költségvetésből kapott normatív támogatás az ottlakók alacsony száma miatt nem elegendő a szerteágazó napi problémák megoldására. A csekély igény- bevétel miatt minimális számúra csökkentett vonat- és buszjáratok miatt gondot okoz az orvosság kiváltása, a kórházba való eljutás, a rokonlátogatás, a könyv- és videofilmkölcsönzés, vagy éppen a vetőmag megszerzése. Áz ilyen és ehhez hasonló feladatok ellátására szorgalmazzuk a falugondnoki hálózat bővítését.-Jelenleg hány településen működik falugondok?- Másfélszáz településen dolgoznak közmegelégedésre a falugondnokok. Jelölésükről, megválasztásukról és esetleges visszahívásukról kizárólag a falugyűlés dönthet. A népjóléti tárca kimondottan a tárgyi feltételek megteremtéséhez az idén 35 millió forintot ad. A pályázat útján elnyert pénzből szállító eszközt, személygépkocsit, autóbuszt vásárolhat a település. A működtetés költségeit viszont már a település képviselőtestületének kell előteremtenie, részben saját forrásból, részben a megyei önkormányzattól igényelt támogatásból. Somogybán például évente 2-3 millió forinttal segíti a megyei önkormányzat a falugondnoki hálózat működését.-Miben foglalható össze a falugondnok feladata ?- Tevékenysége két, jól elkülöníthető részre oszlik. Alapvető feladata, hogy a rászoruló időseket legalább naponta egyszer meleg étellel lássa el, a betegeket orvoshoz, a gyerekeket iskolába szállíttassa, olyan házigondozó legyen, aki segít az orvosság, a gázpalack beszerzésében is. A szociálisan rászorultak ezért a tevékenységért nem fizetnek, helyettük a település önkormányzata állja a számlát. Az egyéb szolgáltatásaiért azonban fizetni kell. Ebbe a kategóriába tartozik, ha valakit esküvőre, keresztelőre kell szállítani, vagy ha őt kérik meg az új bútor hazahozatalára. A jó falugondnok nevéből adódóan hivatásszerűen gondoskodik a település minden lakójáról. Ha kell, meg tudja mondani, hogy melyik közeli településen legolcsóbb a hús, hol lehet szép palántát kapni, és a tudomására jutó munkaalkalmakról is tájékoztatja az érintetteket.-szabóDr. Bánkúti Ferenc visszaemlékezései „Emberformálásra vállalkoztam.. „dr. B. F. A. = Kopasz” Régen volt, amikor még dr. Bánkúd Ferenc tanár úr a katedrán állt. Tudta persee, diákjai milyen gúnynevet ragasztottak rá. S hogy a félreértéseket, a fölösleges háttérpusmogást megelőzze, felírta a táblára: igen, ő a Kopasz. A tanár úr 27 évi munka után 1983-ban elbúcsúzott Pécstől, Szolnokra költözött. Úgy tűnik, hogy az elválás felületes volt. A napokban jelent meg vékonyka kis kötete az 1956-1970 közötti éveket idéző visszaemlékezéseiről. Mint írja: „Úgy értesültem, a pécsi Polack Mihály Építőipari Technikum és Szakközép- iskola 1994. áprilisában kívánja megrendezni fennállásának 50. évfordulóját. Ennek a jubileumi ünnepségnek képét kívánom színesebbé tenni visszaemlékezéseim szerény gyűjteményével, mint tudomásom szerint az iskola legidősebb, még élő tanára.” A Tanár úr elsősorban a kollégiumi hétköznapokra emlékezik vissza, apró történeteinek java része ezeket idézi. Nem sejthető soraiból: akkoriban talán jegyzetfüzettel a kezében dolgozott-e - már azzal a szándékkal, hogy mindennek nyoma maradjon -, de olyan apró részletekkel szolgál, amelyre csak a hivatását és a tanítványait valóban szerető pedagógusok képesek. Természetesen többször is felidéző 1956. októberét, a zűrös és nehezen átlátható napokat. Ma is kiérződik a kollégiumi lakók ifjonti lelkesedését józan féltéssel kezelő magatartása, az a felelősségérzet, ami nem csak a diákok épségéért élt benne, de a jövőért is. Koránt sem véletlen a kis könyv mottója: „20 éves voltam, ember- formálásra vállalkoztam, mint végeztem, Ti, volt tanítványaim, már megítéltétek.” Mindazoknak a figyelmébe ajánljuk a Tanár úr könyvét, akik saját koruk átélt hétköznapjait képesek más szemüvegén is nézni, tanulságokat és bölcsességet remélve. Mészáros A. Legyen hitelük a takarékoskodóknak! Lakástörvényre várva Csökkent a bűncselekmények száma „Bűnös” városok, megyék A lakásprobléma világprobléma. Ezért mindig érdekes és érdemes körülnézni. Jó példáért természetesen a gazdaságilag fejlett országokba kell menni, amelyekben már a II. világháború előtt kialakultak a lakásszerzés (vásárlás, építés) pénzügyi csatornái. Németországban például több építési kölcsönt folyósító takarékpénztár szolgáltatásai közül is választhatnak a fiatal házaspárok, a lakásukat kinőtt nagy családok, a kisebb lakásra vágyó nyugdíjasok. A pénztárak tevékenységét támogatja az állam is, méghozzá úgy, hogy egyrészt mesterségesen alacsony, mindössze 6 százalékos kölcsönkamatokat biztosít, másrészt 4—6 évi takarékoskodás után - ennyi idő alatt egy lakás árának a felét gyűjthetik össze a nyugati polgárok - garantáltan a lakásra várók rendelkezésére bocsátja a vásárláshoz hiányzó összeget. Ezt azután 8-16 év alatt kell visszafizetniük a lakástulajdonosoknak. Nem csoda tehát, ha a magyar lakásszövetkezetek élénken érdeklődnek a német módszer iránt. Annál is inkább, mert a kölcsönpénztárak nemcsak az új lakásra váróknak kínálnak lehetőségeket, hanem a régi lakások tulajdonosainak is! Mint köztudott, az 50-100 éves bérházak felújítására nincs pénze Magyarországon sem az államnak, sem az önkormányzatoknak, sem pedig a bérlőknek, illetve - az elidegenítés után - az új tulajdonosoknak. Az Európa nyugati felén meghonosított eljárás szerint azonban az előta- karékosságban résztvevők eleve jogot nyernek arra, hogy kedvezményes kamatozású kölcsönt igényeljenek. Ezt az ösz- szeget pedig nemcsak új lakás vásárlására fordíthatják, hanem a régiek felújítására is. Lehetőség van arra is, hogy egész lakóközösségek kössenek takarékossági szerződést, s ezzel előteremtsék házuk újjáépítésének költségeit. Ha belegondolunk, óriási lehetőségeket rejt magában az előtakarékossági rendszer. Nemcsak számos új otthon megteremtését, hanem a soksok elavult lakás, ház újjávarázsolását is. És minél hamarabb rendezik Magyarországon a lakásszerzés szabályait, annál kevesebb ház életének kell olyan csúfos véget érnie, mint nem régen a budapesti Ó utcainak. Bánhegyi Zsuzsa Belügyminisztérium jelentése szerint az elmúlt évtizedekben a bűncselekmények száma jelentősen növekedett. Ez a folyamat 1992-ben mérséklődött, tavaly pedig már csökkenést tapasztalhattunk. A bűncselekmények száma 1993-ban 400 935 volt, ami 46 280-nal (10,3%) kevesebb volt az előző évinél. A kedvező változások mellett azonban - sajnos - a bűneseteken belül kedvezőtlen átrendeződés tapasztalható. Gyakoribbak a kábítószerrel kapcsolatos bűnesetek, a külföldiek szervezett bűncselekményei, növekedett a két vagy három ember halálát okozó emberöléses ügyek és a bankrablások száma. Érdekes megfigyelni a bűn- cselekmények területenkénti alakulását. Tizenhat megyében- 2,3 százalék és 36,5 százalék közötti arányban - csökkent a bűncselekmények száma. E tekintetben a legjelentősebb csökkenés (36,5%) Hajdú-Bihar megyében következett be, majd a sorrend: Baranya megye (31,2%), Bács-Kiskun (21,6%), Vas megye (20,5%). Területi megosztásban a legtöbb bűnesetet a fővárosban (133 987) és Pest megyében (37 745), a legkevesebbet (5649) Nógrád megyében követték el. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 132 644-ről 122 621-re csökkent, ugyanakkor az ismeretlen tettesek felderítésének mutatója a tavalyi 38,1 százalékról 42 százalékra emelkedett. A bűnelkövetők százezer lakosra jutó száma a tavalyinál 94-gyel kevesebb, 1189 volt. Alkohol hatása alatt 37 044, kábítószer hatása alatt 110 ember követett el bűnt. Mindkét csoportban 11,5 százalékos csökkenés tapasztalható a tavalyihoz képest. Lakóhelyükön a legtöbb bűncselekményt a fővárosi (22 355), a Pest megyei (12 090) és a borsodi (10 366) tettesek követték el. A legtöbb bűnesetet Tolna megyében és Baranya megyében derítették fel. Az előbbiben az esetek 67,4 százalékában, az utóbbiban 57,7 százalékban koronázta siker a nyomozók munkáját. A felderítési mutató Hajdú megyében (31,2%) és Budapesten (33%) volt a legy- gyengébb. A személyi sérüléses közúti balesetek száma is több mint 22 százalékkal csökkent.
