Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-18 / 76. szám

1994. március 18., péntek Városaink új Dunántúli napló 7 Szigetvári körkép Továbbtanuló diákok A város két általános iskolá­jában összesen 173 nyolcadik osztályos diák végez az idén, 83-an a Tinódi Általános Isko­lában, illetve 90-en a Szent Ist­ván lakótelepi Általános Iskolá­ban. A két intézményből össze­sen 20-an jelentkeztek a Zrínyi Miklós Gimnáziumba, 6-an ad­ták be felvételi papírjukat az Egészségügyi Szakközépisko­lába, míg 26-an egyéb pécsi és megyei gimnáziumokba jelent­keztek. A pécsi és a megyei szakközépiskolákba 32-en je­lentkeztek, míg a szigetvári 509. sz. Ipari Szakmunkáskép­zőbe 52-en. Egyéb szakmun­kásképzőbe és szakiskolába összesen 31-en felvételiztek, míg 6 diák nem szándékozik to­vábbtanulni. Városi nyílt sakkbajnokság November közepétől február közepéig zajlott a nyílt városi sakkbajnokság, amelynek kere­tében hetente, az Oroszlán étte­rem különtermében találkoztak a résztvevők. Forgács Béla ver­senyszervező irányításával ösz- szesen 32-en vetélkedtek a mi­nél jobb helyezésekért. A baj­nokság végeredménye alapján első lett Fáth József, második Kozma Simon, harmadik Bo­tika István, negyedik Jancsi Jó­zsef. Ötödik helyen végzett Pe­tőfi Sándor, hatodik lett Polen- csár János. A helyezettek a pol­gármesteri hivatal különböző díjait vehették át. Jelentős forgalom a hatósági irodán Jelentős forgalmat bonyolí­tott le a polgármesteri hivatal hatósági irodája az első két hó­napban. Eddig összesen 70 marhalevelet adtak ki, 21 vál­lalkozói igazolványt váltottak náluk, 17-et adtak vissza, illetve 30-at módosítottak. A lakás­igényléssel kapcsolatos felül­vizsgálat 126 igénylőnél kezdő­dött meg, illetve 228 lakásfenn­tartási támogatás iránti kérelem elbírálása van folyamatban. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei Elfogadták a város közoktatási koncepcióját A Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolában már az elsősök is ismerkednek a számítógépek használatával Fotó: Läufer L.- A közoktatásról szóló tör­vény több vonatkozásban lé­nyeges változásokat hozott az eddigi merev, egysíkú iskola- szerkezetben - mondja Vas Ist­ván a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, a művelődési bizottság tagja. Ennek értelmében az iskolákat fenntartó önkormányzatok, il­letve az érdekelt oktatási intéz­mények dönthetnek olyan kér­désekben, amelyek eddig a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium jogkörébe tartoztak. Az egyes iskolafokozatok - bele­értve ebbe az óvodai nevelést is - egymásra épülése mind vá­rosi, mind térségi szempontból alapvető fontosságúvá vált. Mindezek nem csak szervezeti és tartalmi kérdéseket érinte­nek, hanem komoly kihatásai vannak a feltételrendszerre, azaz épületekre, az iskolák fel­szereltségére, egyebekre. Az előbbiekből kiindulva fo­galmazódott meg a város köz­oktatási koncepciója, amely az oktatási intézmények közötti kapcsolatrendszer biztosítására, illetve az ehhez szükséges leg­célszerűbb iskolarendszer kia­lakítására helyezi a hangsúlyt. Következő lépés a kialakított iskolaszerkezeti rendszer szere­pének, feladatainak meghatáro­zása, figyelembe véve a térségi funkciókat is. Fontos szempont a város és térség egymásra épülő oktatási intézményei kö­zött a folyamatosság és az átjár­hatóság biztosítása.-A koncepció a közoktatási törvényre épül, alapelve, hogy a lehetséges alternatívákból vá­lassza ki pedagógiailag azt a legoptimálisabb rendszert, is­kolaszerkezetet, amely megfelel a város és a térség adottságai­nak a tanulók létszáma, az egymásra épülés megvalósítha­tósága és az iskolafokozatok váltása szempontjából. Legyen alkalmas a különböző képes­ségű és érdeklődésű gyerme­kek, tanulók optimális képzé­sére, adjon megfelelő döntési lehetőségeket és szabadságot az egyes intézményeknek. Szigetváron jelenleg négy óvodában foglalkoznak össze­sen 436 gyerekkel. Az önálló óvodai feltételeknek nem felel meg a IV. sz óvoda, ennél cél­szerűnek látszik az összevonás. Egyre komolyabb gondot jelent az óvodákban a beszédhibás gyermekek számának növeke­dése, jelenleg megközelítőleg 50-en vannak. Feltétlenül meg kell oldani a logopédiai képzést, mert később ennek hiányában az általános iskolák kerülnek megoldhatatlan problémák elé. A városban működő két álta­lános iskola belátható ideig ki tudja elégíteni az igényeket, hi­szen a születési statisztikák alapján nem kell számítani a létszám emelkedésére, sőt némi csökkenés várható. A hat osz­tályos gimnázium bevezetésé­vel csökkeni fog a 7.-8. évfo­lyamon tanuló diákok száma, az ebből adódó lehetséges problé­mákat a két iskola együttműkö­désével, körültekintő belső szervezéssel lehet megoldani. A Zeneiskola hagyományos oktatási rendszerén belül az el­múlt években fokozatosan bőví­tette tevékenységi körét, ezzel gazdagabbá, színesebbé tette a képzést. Ilyen a foglalkozási korhatár lefelé történő bővítése, a zeneóvoda, a néptánc beépí­tése az oktatásba, a zenetörté­neti tanítás megszervezése. A Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskolában bein­duló 6 osztályos gimnázium felzárkózást jelent az országban egyre jobban szaporodó hasonló intézményekhez. Az egészség- ügyi szakközépiskolai képzés szerkezete most változik, két­féle lehetőség kínálkozik a je­lentkezőknek: az egyik a gim­náziumi érettségire épülő 3 éves képzés, a másik az egészség­ügyi szakközépiskolai 5 éves képzés (szakápoló végzettség). A város iskolái közül a szakmunkásképzőben nyílik le­hetőség a 9.-10. osztály elvég­zésére, azonban ennek létszám­vonzatai ma még alig kalkulál­hatók. A 16 éves kortól megin­duló szakmunkásképzés alap­elve a helyi igények kielégítése, a lehetőségek bővítése, hogy ne kelljen Pécsre járniuk a diákok­nak iskolába. Minden iskolatípusban jelen­tős lemaradás mutatkozik a kor­szerű oktatás tárgyi feltételei­ben. A költségvetés javulásával ki kell dolgozni egy fejlesztési programot az iskolák felszerelt­ségének j avítására. Hitelfelvételre kényszerül a város Regionális infrastruktúra - vállalkozás fejlesztés Baranyában, a városok közül utolsóként Szigetváron is elfo­gadták a minap a város idei évre szóló költségvetését. Dr. Berta József pénzügyi irodavezető elmondta, hogy a kormány által elkészített pénz­ügyi tervezetben a gazdasági reálfolyamatok az enyhén mér­séklődő infláció mellett azt jel­zik, hogy a nemzetgazdaságban megtermelt összes jövedelem 1994. évben folyóáron 18-20 százalékkal nőhet, amely ösz- szehasonlító változatlan áron számítva csupán 1-3 százalékos növekedést jelent. A korábbi dinamikusabb gazdasági fellen­dülést jelző prognosztizáció a világgazdasági és az országunk közvetlen környezetében bekö­vetkezett kedvezőtlen vissza­esések miatt nem realizálódhat­tak. A gazdasági stabilizáció első, kedvező jelei csak most mutatkoznak a nemzetgazda­ságban, ezektől azonban mar­káns, forrásbővítő következmé­nyek még a tárgyévben nem várhatók. A költségvetés moz­gásterét meghatározza az a gaz­daságpolitikai cél, miszerint a költségvetésben centralizált jö­vedelmek részarányát csökken­teni szükséges.- Meg kell említeni, hogy az önkormányzatok jelenlegi fi­nanszírozási helyzetében nem a normatív elosztási rendszer okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy az elosztott eszközök korántsem inflá- ció-követőek, s ennek hatása­ként a működtető források elér­téktelenedése tovább folytató­dik. Szükséges lenne, hogy a normatív forrásokon belül nö­vekedjék a települési jellem­zőkhöz kötött források részará­nya, így a térségi ellátást is saját eszközeikből felvállaló kisváro­sok támogatottsága. A céltámo­gatási rendszer - amelynek le­hetőségei 1994-re beszűkültek - alapjában megfelelő, azonban csak ott hatékony ahol az ön- kormányzat megfelelő saját eszközökkel rendelkezik, tehát a működtetéssel nem élte fel tar­talékait. A kialakult nehéz gaz­dasági helyzet miatt a költség- vetési politika továbbra is az el­látó hálózat működőképességét állította a középpontba. Meg kell jegyezni, hogy a normatív állami hozzájárulások reálér­téke fokozatosan csökkent, 1990-hez képest 113 millió fo­rinttal. Az 1994. évi költségvetés összesítésekor a településen működő 20 intézmény és a pol­gármesteri hivatal működési költségei tetemesen felülmúlták az önkormányzati forrásokat. A pénzügyi ellenőrző bizottság és az adó és költségvetési bizott­ság külső szakértők bevonásá­val két héten keresztül vizsgál­ták az intézmények bérgazdál­kodását és dologi kiadásait. Az intézményi igényeket a leg­szükségesebb szintre módosítva újból összesítettek, rögzítették az önkormányzat tartós, illetve az előző évről áthúzódott köte­lezettségeit. A szigorú és kö­vetkezetes felülvizsgálat hatá­saként a működési hiány a felé­re csökkent, azonban nem si­került kiküszöbölni a forráshi­ányt az 1994. évi költségvetés­ből. Tovább növeli a problémát, hogy egy nem tervezett beruhá­zásra is szükség van, a Tinódi Általános Iskola fűtési problé­mái miatt. Az önkormányzat 1994. évi összes kiadási tervszáma 999,5 millió forint a kórházzal együtt, azonban ez az összeg nem tar­talmaz általános tartalékot. A tervezés és felülvizsgálat, in­tézményi átvilágítás során egyértelművé vált, hogy a lehe­tőségek és a reálisnak minősít­hető igények közötti különbség 30,2 millió forint működési hi­ány és 13 millió forint beruhá­zási hiányt jelent. Kedvezőtle­nül érinti a költségvetést az inf­láció, az évközi áremelkedések, az általános forgalmi adó meg­változása, a helyi foglalkoztatás gondjai és a város jövedelem- termelő képességének csökke­nése. Külön gondot okoz a köz­alkalmazotti törvény bevezeté­sével kapcsolatos illetmény- rendszer önkormányzatot ter­helő része, illetve a szociális törvényből eredő helyi felada­tok forrásainak biztosítása is. Március elején látogatott Szigetvárra Kosa Lajos ország- gyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának tagja és Gyém Erzsébet, mindketten a FIDESZ gazdasági kabinetjé­nek tagjai. Itt csatlakozott hoz­zájuk dr. Komya László az Or­szágos Választmány tagja, a ke­rület országgyűlési képvi­selő-jelöltje. Délelőtt a Cipőgyárban tettek látogatást, ezt követően a bérlők házában „Regionális infrastruk­túra - és vállalkozás fejlesztés” címmel szakmai találkozóra várták az érdeklődőket. Kósa Lajos rámutatott, hogy az elmúlt 40 év rossz tapasztala­tai miatt a magyar közvélemény gyanakvással figyeli az állam gazdasági szerepvállalását, így a vállalkozás élénkítés fogal­mához is gyakran a nagy költ­ségvetési pénzeket felemésztő, állami bürokrácia irányította központi programok képzete társul. A recesszióból való kilá­baláshoz szükség van a vállal­kozások támogatására, a vállal­kozás élénkítés nemzetközileg széleskörűen használatos nor­matív és piackomfort elemeit a hazai viszonyokhoz adaptálva. Ennek megfelelően kockázati tőketársaságok, hitelszövetke­zetek, regionális fejlesztési tár­saságok, hitelgarancia alapok létrehozásával, támogatásával lehetne javítani a vállalkozások pénzhez jutási lehetőségein. A társasági adó csökkentésével és főleg a tb fizetéssel járó köte­lező adminisztráció egyszerűsí­tésével könnyíteni kell a vállal­kozók helyzetén - hangsúlyozta Gyém Erzsébet. Befektetési és beruházási adókedvezmények­kel magasabb amortizációs rá­tával kellene ösztönözni a beru­házásokat és a befektetéseket, tanácsadó szerveztek és hálóza­tok, vállalkozási kül- és belpiaci információs rendszerek, inkubá­tor házak és ipari parkok, mű­szaki kutatási fejlesztési köz­pontok életre segítésével, tevé­kenységének támogatásával az állami megrendelések nyilvá­nos pályáztatásával jelentősen javítani lehetne a vállalkozások működési feltételein. Ezen program megvalósítása esetén már 25-30 milliárd forint költségvetési forrásból is nagy­szabású, vállalkozás élénkítést lehetne folytatni. Dr. Komya László kiemelte, hogy Szigetváron egy regionális gazdaságfejlesztési alapítvány létrehozását tervezik, mely So­mogy megye déli határától a Dráváig gazdaságpolitikai struktúrák vizsgálatát, modellek kidolgozását, munkahelyterem­tést, inkubációs programok ko­ordinálását és kezdeményezését tűzné ki célul. A belvárosban a tilosban parkoló autók adnak munkát a közterületfelügyelőknek Fotó: Läufer L. Közterületfelügyelők a városban Idén január elejétől köz­hasznú dolgozóként alkalmaz a Városgondnokság egy közete- rületfelügyelőt. Mint Mozsgai Péter a Városgondnokság veze­tője elmondta a közterületfelü­gyelő feladatköréhez tartozik a köztisztaság ellenőrzése, a ren­deletben előírt kötelezettségek és tilalmak, az ebtartással kap­csolatos előírások betartásának vizsgálata. A város rendjével kapcsolatos ellenőrzések, a vá­rosi közterületek hasznosításá­val kapcsolatos feladatok szin­tén a közterületfelügyelő teen­dői közé tartoznak.- Országszerte egyre több város vezeti be a közterület-fel­ügyeleti tevékenységet, amit az önkormányzat hatósági jogkör­rel ruház fel. Amennyiben a Vá­rosgondnokság megkapja ezt a jogkört, úgy nem lesz elegendő a feladat ellátásához egy közte­rületfelügyelő, hanem két fő foglalkoztatása lenne indokolt. Szomorú helyzetkép alakult ki Szigetváron a közterületeken felállított építmények, díszfák, szeméttárolók, virágedények, pihenő padok, autóbusz várók rongálásával kapcsolatban, ren­geteg a város utcáin az elha­gyott, rendszám nélküli autó, ez indokolná a közterületfelügye­lői tevékenység kibővítését. Sok a telephellyel nem rendel­kező teherautó-tulajdonos, akik a kocsijaikat úgy parkolják le, hogy közben zavarják a bizton­ságos közlekedést. Évente több tízezer forintjába kerül a Város- gondnokságnak a rongálások ki­javítása, ami megelőzhető lenne. Az elmúlt két hónapban 124 intézkedést hajtott végre a Vá­rosgondnokság, ebből 81 reali­zálódott, 43 függőben van.

Next

/
Thumbnails
Contents