Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-17 / 75. szám
1994. március 17., csütörtök Honismeret üj Dunántúli napló 11 Régi márciusok Hozzászólás Hol álljon Köszönjük a nyugalmat A TÜRELEM EREJÉT. NE6-Y ÉV AVÍTT SOKAT motteM A két világháború közti évek talán legszínvonalasabb, a pécsi polgárok által hűségesen látogatott rendezvényei voltak a mai Csontváry Múzeum nagytermében tartott nagybőjti estek. Példa erre a hatvan évvel ezelőtti: 1934. mrácius 4-én Fitz József, az egyetemi könyvtár igazgatója a régi püspöki, illetve egyetemi könyvtárt alapító Klimó püspökről emlékezett meg. Elmondta, hogy a püspöki könyvtárak közt leghíresebb az egri és a pécsi volt. Mindkét püspök egyetemet akart létesíteni. Klimó ennek céljaira rendezte be a könyvtárat. Értékes anyagának bemutatása során az előadó megemlítette azt a három díszes ládikát, mely a vatikáni levéltár Pécsre vonatkozó középkori okiratainak másolatát őrzi. „Klimó bármelyik könyvét ütjük fel, mindegyikben ott látjuk ex librisét. Klimó büszke volt könyvtárára” - fejezte be a könyvtár igazgatója előadását, melyet zeneszámok követtek. Özörényi Olga, akkoriban közismert énekesnő Vadas Gábor diszkrét zongorakisérete mellett a Bibliás ember című operából Magdolna áriáját énekelte, majd a tanítóképző énekkara Tóth Aladár vezetésével Pécsett első alkalommal szólaltatta meg Kodály Pünkösdölőjét. Ugyancsak Tóth Aladár vezényelte a Pécsi Bőrgyári Dalárdát a március 15-i ünnepségeken, a Kossuth téren és a Nemzeti Színházban. A korabeli újságokból megtudjuk, hogy hatvan évvel ezelőtt „március 15-én borongós, esős volt az időjárás. A város lakossága hagyományos ünnepélyességgel ülte meg a nemzeti ünnepnapot.” Az újságok idézték Borsy Jenő törvényhatósági bizottsági tagnak a színházi díszelőadáson elmondott hatásos beszédét, melynek alapgondolata az volt, hogy „ha nem volna olyan dicső múltunk, alig tudnánk kiépíteni a jobb jövőt, mert a jelen sivár és vigasztalan.” A törvényhatósági bizottság akkori közgyűléseit még nem közvetítette a televízió, a napilapok annál részletesebben idézték az ott elhangzottakat. A március 6-i közgyűlés egyik napirendi pontjaként Makay István h. polgármester olyan jafelemlített egy esetet, amikor az egyik munkát Budapesten végezték el. Makay h. polgármester megjegyezte, hogy csak egy kazánnak Budapesten való elkészítéséről van szó, melyet Pécsett nem lehet elkészíteni. Esztergályos János: Dehogy nem lehet! Makay István: Szakértő állítja. A pécsi Klimó könyvtár (archív fotó) vaslatot terjesztett elő, hogy a város vállalja el a jogi fakultás új házának a berendezését maximum 22 000 pengő erejéig és ezt az összeget a pécsi iparosok, kereskedők kapják meg. Az ellenzéki Esztergályos János helyeselte a gondolatot, azonban Esztergályos János: Ezt énjobban tudom. Öreg vasas vagyok én. Makay István: Kiöregedett már. Esztergályos János: Különb kazánt készítek, mint a h.pol- gármester úr! Makay István: No, no, kalapálni már nem tud. A nagy derültséggel kisért párbeszéd után Esztergályos arra kérte Nendtvich Andor polgármester, menjen vele a piacra, majd meghallja, mennyit- panaszkodnak a magas helypénz miatt. Esztergályos: Ha szégyel velem jönni a polgármester úr, ajánlom, ragasszon álszakállt. ígérem, nem árulom el. (Derültség.) Arról nincs információnk, hogy Nendtvich polgármester elment-e a Majláth (ma Kossuth) téri piacra. De a Dunántúl munkatársa elment és egy virágot áruló asszonnyal beszélgetett. Amikor megnyugtattuk, hogy nem a helypénz és nem az adó miatt érdeklődünk, sok érdekes adatot mondott el a tavaszi Mecsekről.-Mi szeretjük a Mecseket, mert ilyenkor az a mi kenyéradónk. Ma például nagy kosárra való hóvirágot és kökörcsint hoztunk. Nézze csak, vagyunk itt vagy ötvenen. Mind ebből élünk. Arra a kérdésre, mennyit keresnek naponta, így válaszolt:- Eleinte 10 fillér volt egy csokor. Volt olyan nap, hogy 2 pengőt is kerestünk. Ma már 3-4 csomót is adunk tízért. Egy pengőnél több nem jön össze. Majd ha nyílik az ibolya, megint több lesz a jövedelem. 1934 márciusának, egyben a szezonnak egyik legkiemelkedőbb zenei eseményét, Gödri Katónak, a jeles pécsi operaénekesnőnek búcsúhangvers- nyét nagy érdkelődés előzte meg. A híradás szerint „a gazdag programból ki kell emelnünk Zádor Jenő, immár világhírűvé vált pécsi zeneszerző két dalát. A hangvesenyt a Pannóniában rendezik. Jegyek elővételben a Vámos drogéiában (városháza) kaphatók. Dr. Nádor Tamás Nagy Szulejmán szobra? Olvastam Felcser László barátomnak az UDN február 17-i számában megjelent hozzászólását a feltett kérdéshez. Én a nagy szultán szobrát Szulimán község bejáratánál, az Almás híd és a dombok közötti területen, a bekötő úttól DNy-ra helyeztetném el. Szulimánról - a településről- a fáma azt tartja, hogy a Baki- tya hegy tetején volt a Basák kertje. Egy olyan csodálatos gyümölcsös és színpompás virágos kert, melynek híre messze földre eljutott és csodájára jártak. Ebből a pihenőkertből pompás volt a rálátás a zsibóti dombok aljában lévő türbére, melynek épülete őrizte a szultán belső részeit. Itt a dombtetőn - a Bakityán- egészséges forrás fakadt és vize egy részét a kor szokása szerint égetett agyagcsöveken a domb lábához levezették, hogy az arra járók szomjukat oltva felfrissülhessenek tőle. Egy területnek az egyetemes emberi művelődés szempontjából való fontosságát külső és belső tényezők határozzák meg. A külső tényezők csoportjába tartozik a kérdéses terület földrajzi fekvése, felszíne, morfológiája, a környező és távolabbi térséghez való viszonya, védett volta, természeti kincsekben való gazdagsága és így tovább. A belső tényezők az emberrel, azaz a kérdéses területen kialakult társadalommal függnek össze. A múltat a történelem és segédtudományai mutatják be. De ami igazán közelvisz, az az etnográfia (néprajz) és az etnológia (egyetemes összehasonlító néprajz). Ez a kettő önmegismerésünk jelentős eszköze. Szulimán falu neve korábban Zelemal, Seöleömal, Szőllőmál alakban fordult elő 1542 és 1780 között, Szulimánként már 1799-ben. Dr. Vargha Károly szerint a korábbi név szőlővel betelepített napos oldalt jelentett és a Szulimán névre való áttérés etymológia révén jöhetett létre. Ezt erősíti az is, hogy a községi képviselőtestület 1907-ben jegyzőkönyvileg rögzítette a Szulimán névhez való ragaszkodást. Szerintem a szobrot arccal Mekka irányába a szultán nevét ma is viselő falu bejáratánál kell elhelyezni. A szobor magassága, térbelisége meg fogja állítani az országúton arra járókat. Jambrich Kázmér A hónap madara A bíbic Galamb nagyságú, fekete-fehér színű, bóbitás madár. Hazánkban még gyakori fészkelő a vizenyős réteken, szikes pusztákon, de alkalmilag a nyár közepéig megmaradó szántóföldi tocsogók környékén is megtelepszik. Vonuló madár. Az első kisebb csapatok már február végén megjelennek, s kedvező időjárási viszonyok esetén akár március utolsó harmadában elkezdődhet a költés. Fészkét kis talajmélyedésbe építi. A fészekalj általában négy tojásból áll. A kotlási idő 24 nap. A fiókák öt hét alatt válnak repülőssé. Táplálékát főleg rovarok, pókok, csigák és giliszták alkotják, de zöld növényi részeket és magvakat is fogyaszt. Bank László J 1 EZ TETTE LEHET0VE, HOGY MAGYAR0RSZAG0N 302.000 állampolgár kapjon nyugdíjkiegészítést, 235.000 állampolgár kapjon politikai kárpótlást és 800.000 állampolgár kapjon vagyoni kárpótlást Biztos lépések, Nyugodt jövő-1 i i «
