Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-17 / 75. szám
1994. március 17., csütörtök Városaink üj Dunímtüii napló 7 Pécsi Körkép Azt üzente „Keleti nép raj vagyunk, s keletnek sajátságaihoz tartozik, hogy mesékben oktat, mesékben tanul” - írta Kossuth 1841-ben a Pesti Hírlap szerkesztőjeként. Hogy életművéből miért éppen ezt a mondatot választottam indító idézetként? Egyebek közt azért, mert jó esély van rá, hogy a mostani ünnepi megemlékezések sorában ez sehol sem hangzott el. Pedig sokminden elhangzott és elhangzik még, hiszen - noha 1849-ben éppenséggel zsörtölődött, hogy egyesek „március- tizenötödikéznek” - ilyen tájt Kossuth mindig is időszerű volt. Idén pedig különösen, hogy halálának 100. évfordulóját is összekapcsoltuk a forradaloméval.(Még mondja valaki, hogy nem vagyunk takarékos „keleti népraj”!) Lehet, hogy ez a centenárium el is sikkad, ha nem esik a nemzeti ünnephez közel. Másképp könnyen úgy járhatott volna, mint a legutóbbi választási kampány tülekedése idején, 1990-ben Hunyadi Mátyás halálának 500. évfordulója. Ám az is lehet, hogy ez csak dőre feltételezés. Hiszen legalább 100 éve március 15-e nem is annyira megemlékezés, mint jó ürügy a napi politikai mondanivaló történelmi csomagolására. (Mert hiszen keleti népraj vagyunk ...) Ettől Kossuth emléke, életműve sem mentesült, s talán nem is mentesülhet soha. Pedig hát nemcsak a nemzeü érzés és önérzet húijait legavatottabb- ként pengető szónokhoz lenne érdemes kapcsolódni, hanem a politikus közíróhoz is. A március 20-án elmaradó (?!) koszorúkért „cserébe” idézhetjük Kossuth 1842-ben megjelent, de ma is és nálunk is megszívlelendő üzenetét a helyhatóságok „szerfeletti kor- mányozgatásának” rossz olda Iáiról: „ ... a haszontalan apróságok a közhatóság idejét, figyelmét annyira kimerítik, miszerint a nagyra, szükségesre, kellő kitűréssel reá nem ér. S ha aztán a közösség ezekben örökös hiányt érez, míg szabadoknak lenni kellő aprólékos viszonyaiban kényelmetlen gyámkodást, bosszantó avatkozást kell tapasztalnia, igen természetes, hogy a tyúkszem juttand eszébe, mely csak szorít, de nem lát.. . . aki nagyon sokat parancsol, annak nagyon sok parancsa teljesítetlen marad... Semmi sem árt pedig a hatóságok tekintetének annyira, mint az, ha halomra szórják a parancsokat, miket az élet legközelebbi perce kinevet. ” Mivel március 15. a szabad magyar sajtónapja is - jól időzítetten meg is kapta koszorúját! - , nem lehet kihagyni Kossuth 1832-ből származó üzenetét: „. . . nemzetem szabadsága, boldogsága fölött kétségbe nem esem; vagy nyomtatási szabadság, vagy a szabadság elnyomása. Üt közép itt nincs!” Mennyire meglepődhetne a mai sajátos (létszámleépítéses) „kö- zépút”-értelmezésen, amely a korábbi gyakorlatot okkal ostorozva ezen alapelvet elektronika korában mégis a Gutenberg-ga- laxisra szűkíti le! Hiába: keleti népraj vagyunk, amely mesékben oktat, mesékben tanul. Ha tanul. .. Dunai Imre Árulkodó vízóra A mikor kezdtek elterjedni a vízórák bizonyos halk ellenkezés kíséretében, gyakorta elkapott a lelkifurdalás: bizony „túlfogyasztásban” lehetek, biztos így van, hiszen egyébről sem hallani, mennyire pazarlóan bánik a drága kinccsel, a vízzel a fogyasztó. De azt is hallani lehetett, hogy a vízóra a takarékos fogyasztásra ösztökél. Aztán amikor látnivaló volt már, hogy a víz ára folyton folyvást csak emelkedni fog, elhatároztam, hogy nem maradok ki az órások táborából. Borzasztóan sok pénzt áldoztam rá: 13 ezer forintot, miközben kételkedtem benne, valaha is megtérül-e ez a befektetés. Hát akkor?... Hát éppen ez az! Megtörtént az első elszámolás a két illetékes szolgáltató céggel, ezt követően a számlák és az adatok birtokában némi kis elemzés következett. Voltaképpen ez okozta a nagy meglepetéseket. Azt már eddig is tudtuk, hogy annak idején, amikor megállapították a vízfogyasztás mérőszámait, nem bántak velünk, fogyasztókkal kesztyűs kézzel, sőt, ez a kesztyűtlen kéz nagyon is maga, vagyis az állam felé fordult, s ezen semmi nem változott a rendszerváltozás óta. Holott várhattuk volna az igazságtalanságok orvoslását. Mert mi más, ha nem igazságtalanság az, ha a vízfogyasztás mértékét olyan magasan állapítják meg, amit - mint utóbb kiderül - csak féktelen pazarlással lehet „teljesíteni”. Nézzük csak a számokat! A PÉTÁV 13 köbméter víz fődíját számlázta, tavaly március óta ugyanannyi hidegvíz díját is, és az addig 720 forintos költség egyszeriben (emelkedett is a vízdíj!) 1885 forintra növekedett. És akkor jött augusztusban az óraszerelés. És mit tesz isten, az év végéig ösz- szesen 23 köbméter melegvizet fogyasztottam, kevesebbet, mint amennyit korábban két hónapra - fizettem. Pedig - szavamra - nem fogtam vissza magamat, a konyhában ugyanúgy és ugyanannyiszor nyúlok minden szíre-szóra a melegcsaphoz, mint korábban, viszont az is igaz, hogy fürdés tekintetében változatlanul a takarékos zuhanyozást részesítem előnyben, mert nem szeretem magamat egy kád vízben áztatni. És ez csak a meglepetések egyik fele. A másikat a hidegvíz okozta. Annakidején 16,5 köbmétert állapított meg fizetendőként az Ingatlankezelő, ennyit is fizettem változó (értsd: folyton emelkedő) áron havonta. És akkor jött az óra és öthavi fogyasztás nem érte el az előtte volt egyhavit, a 16,5-tel szemben csak 15,5 köbméter volt. Nézzük tovább a számokat! Ha marad az óra nélküli állapot, az említett öt hónapban 147,5 köbméter vizet kellett volna megfizetnem a PÉ- TÁV-nak és a Vízműnek. Ezzel szemben csupán 30 köbmétert voltam szíves fogyasztani. Vagyis 117,5 köbméter vizet megtakarítottam. Csakhogy a szó itteni alkalmazása ellen minden porcikám tiltakozik, minthogy a tényleges és a fiktív fogyasztás közti különbözetről van szó, 117 köbméter - vagy ha úgy tetszik: 117 000 liter - víz el sem jutott a lakásom csapjáig, mert nem is volt rá szükség, végső soron megtermelni sem kellett. Csak kifizetni. S úlyos kérdés vetődik itt fel, hiszen már nem egyetlen fogyasztóról van szó - az egyetlen mindössze példa gyanánt Szolgált -, hanem nagyon sokról. Több tízezren fizettünk - fizetünk - így. Rengeteg az úgynevezett. megtakarítás! Felvetődik tehát a kérdés: mi lett az el nem fogyasztott víz sorsa, és főleg: mi lett az el nem fogyasztott vízért bekasz- szírozott vízdíj sorsa? Lehet, hogy ez egyfajta hozzájárulás volt a vállalatok működőképességének a fenntartásához? Hársfai István Díszpolgárunk szobra Kossuth Lajos szobra Pécsett Fotó: Läufer László Vasárnap, március 20-án lesz 100. évfordulója, hogy Torinóban elhunyt Kossuth Lajos, Magyarország emigrációba kényszentett kormányzója. Ha elfogadjuk a Pécs Város Tanácsa 1848. március 18-án hozott döntése jogfolytonosságát - s miért ne tehetnénk -, akkor a kormányzói titulus mellé nyugodtan odaírhatjuk: Pécs díszpolgára. Kevésbé ismert, hogy a kiegyezést követő időszakban Pécs városa e tiszteletbeli címnél is erősebben kívánt kötődni a „szabadság hontalanjához”, de ez a kormányzó elvhűsége miatt nem valósulhatott meg. Idézzük erről magát Kossuth Lajost 1891-ből: „számtalanszor kijelentettem, magának a magyar képviselőháznak is megírtam, elnökéhez Pécs városa képviselői mandátumának el nem fogadása felől intézett levelemben, hogy az osztrák birodalommal 1867-ben elfogadott kapcsolatot jogtalanságnak tekintem, s magamat, mint született magyar polgár, e jogtalanság törvényesítésének alája nem vetem ”. A városnak igazából nem volt oka megsértődnie a visszautasítás miatt: Kossuth magyar állampolgársága meglétének, vagy megerősítésének ügye akkoriban olyan országos belpolitikai krízist okozó kérdés volt, amelynek megválaszolásába a kompromisszumot kereső miniszterelnök, Tisza Kálmán is belebukott. Pécs Kossuth halála után 14 évvel később, 1908-ban állított szobrot a kormányzó emlékére a város akkor még viszonylag újonnan kialakított terén. Éz a ma már belvárosi tér kezdetben Új tér néven szerepelt, később Majláth térnek nevezték el, s csak 1949-ben kapta - a szobornak köszönhetően - a Kossuth tér nevet. A bronzszobor - amely azóta is a március 15-ei megemlékezések egyik színhelye - Horvay János műve. Nem véletlenül esett rá a választás: az akkoriban tömegesen készülő Kos- suth-szobrok legtöbbet foglalkoztatott alkotója, aki egyben pécsi származású volt. Az ünnepélyes szoboravatón részt vett a visszatelepült - és atyja politikai hitvallásához hűtlennek bizonyult - Kossuth Ferenc is, aki akkoriban miniszteri funkciót töltött be. Most a centenárium alkalmából Pécs Önkormányzata - a tervek szerint még a tavasz folyamán - tudományos konferencia, illetve középiskolás történelmi-irodalmi vetélkedő rendezésével kíván tisztelegni Kossuth emléke előtt. Feltéve, ha találnak hozzá pénzt is a város költségvetésben. D. I. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok elidegenítése Több egyeztetési forduló után március 3-i ülésén hozott határozatot a közgyűlés a Vagyonkezelő kft. tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló ingatlanoknak a határozatlan időre bérleti joggal rendelkező bérlőik számára történő elidegenítéséről. A közgyűlés úgy döntött, hogy a rendezési tervi, műemlékvédelmi és gazdaságossági okból nem engedélyezhetők kivételével - amelyek jegyzékét a következő ülésen teijesztik elő - az összes többi ilyen ingatlant elidegenítésre jelöli ki. A testület az érintett vállalkozók érdekképviseleteivel folytatott egyeztetés legvitatottabb pontjait a maga részéről úgy zárta le, hogy kimondta: a kijelölt ingatlanok csak olyan bérlők részére ajánlhatók fel megvételre, akik a Vagyonkezelő kft.—ét törvényes szervezetnek, a Közüzemi Rt-ét törvényes szerződő félnek ismerik el, illetve ezzel ellentétes jog- nyilatkozatukat visszavonják. A vételár az ingatlan 3 hónapnál nem régebben becsült forgalmi értékének 80 %-ka. Kivételt képeznek az előprivatizációs eljárással, liciteljárással és a szabad forgalomban szerzett ingatlanok, amelyek esetén a vételár a forgalmi érték 60 %-ka. (Az érdekképviseletek 40-50 illetve 60 %-ot javasolták vételárként aszerint, hogy az ingatlant több mint 10 éve, 5 éve, illetve 5 évnél nem régebben újították fel. Ez „dupla kedvezmény” lett volna, hiszen a forgalmi értéket az ingatlan állaga alapvetően meghatározza.) A vételi szándékot a bérlők június 30-ig jelenthetik be. A forgalmi értéket a Polgármesteri Hivatal Illetékirodája közli a kijelölt ingatlanok bérlőivel a vételi szándékuk bejelentésétől számított 30 napon belül. A vételi ár egy összegben az adás-vételi szerződés aláírásával egy időben esedékes. A természetes személy bérlő a vételárat részben vagy egészben a saját jogán szerzett kárpótlási jeggyel - kamatokkal növelt értékben - is kiegyenlítheti. Abban az esetben, ha az ingatlant az önkormányzat (illetve a kft.) „kivásárolja”, az új bérlő kijelölését szolgáló liciteljárás során az eredeti bérlőnek elő- bérleti jogot biztosít. D. I. Szatyor Győző népművészeti ihletésű fafaragványaival, szobraival, játékaival az uránvárosi Béke park Pécs legnagyobb területű, legérdekesebb - s ehhez képest viszonylag kevéssé ismert pihenést szolgáló közterülete, játszótere. Albumunkba most nemcsak a figyelemfelkeltés miatt került, hanem azért is, mert pont tíz éves és idén felújítják a fából faragott szobrait. Müller Andrea Városkép-album Ma közgyűlés Pécs Önkormányzatának Közgyűlése ma 13 órai kezdettel folytatja a városháza nagytermében a március 3,-án megkezdett ülését. Ennek napirendjén szerepel többek között az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és lakbéréről szóló rendelet tervezete, az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, továbbá a víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, tisztítás és kezelés díjáról szóló rendelet-tervezet, a közmű- és útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet módosítása. Az ülés nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. Évfordulóink Annak, aki egy-egy nevezetes esemény vagy személyiség emlékét kívánja megörökíteni és ezt el is akarja fogadtatni a közösséggel, figyelembe kell venni azt is, hogy eközben sok-sok nehézséggel kell megküzdenie. Egyrészt a napi megélhetésének gondjaival birkózó polgár egyre nehezebben hajlandó, vagy egyáltalán képes ünneplőbe öltöztetett szívvel megemlékezni a múlt nagy eseményeiről, a dicső elődökről; másrészt pedig azok, akik hivatalból kötelezettek lennének erre, sokszor támasztanak bürokratikus akadályokat. Nem látják be, hogy az öntevékeny munkások az ő terheiket - ha már ezt annak tartják - veszik helyettük a vállukra. Azt hiszem, ezek a megállapítások nemcsak a korábbi városi megemlékezéseink kapcsán, de most, egyik legfényesebb nemzeti ünnepünk után is érvényesek. Dr. Vargha Dezső Kerékpárút-építés Az önkormányzat megbízásából és a Városgondnokság lebonyolításában kerékpárút készül az Eszéki és a malomvölgyi úton. A költségek 50-50 százalékát állami, illetve ön- kormányzati támogatás fedezi. A kerékpárút-építés kivitelezője a Mélyépítő és Szolgáltató Kft. Új nevet kap a bőrgyári sporttelep Az önkormányzat tavaly megvásárolta a Pécsi Bőrgyártól annak nagy múltú sporttelepét, amelyet tulajdonváltozás folytán már nem indokolt régi nevén nevezni. A közgyűlés sportbizottsága most azt javasolja a testületnek, hogy a felújítása után városi diáksport-központként funkcionáló sporttelepet az 1987-ben elhunyt pécsi olimpikonról, Várkői Ferencről, az 1948-as Londoni Olimpia tornász csapat-bronzérmeséről, testnevelőtanár mesteredzőről és sportszakíróról nevezze el.
