Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-16 / 74. szám

1994. március 16., szerda új Dunántúli naplő 11 Az olvasó véleménye Van átalánydíjas javítás! Pontosít a Pécsi HIRGÉP Kft. Február 15-én az Új Dunántúli Naplóban megjelent „Vége az átalánydíjas javításnak” című írást szeretném pontosítani. A hír igaz, de... az érzelmi töltetet alátámasztandó információk miatt tájékoztatom ügyfeleinket a HIRGÉP helyzetéről és szol­gáltatásairól. Válaszol az illetékes Koszorús Pál pécsi olvasónk írta a következőket: A Pécs-Normandia Lions Club beteg gyerekek megsegí­tésére jótékonysági bált rende­zett, amelyre egy német test­vérklub 100 DM támogatást küldött, csekken. Az OTP-fi- óknál, ahol egyébként a klub forintszámláját is vezetik, azt a felvilágosítást kaptam, hogy ilyen kis összegű csekket még beszedésre sem vehetnek át, mert félő, hogy a bankköltsé­gek a 100 DM-et meghaladják. Nem fogadhatjuk el az ajándé­kot. Én megértem, de félő, hogy az ajándékozók, és a tá­mogatandó beteg gyerekek nem értik meg igazán a történ­teket. A panaszai kapcsolatban megkérdeztük az Országos Takarékpénztár és Kereske­delmi Bank Rt. Baranya me­gyei Igazgatóságát, ahonnan a következő tájékoztatást kaptuk: A beszedésre átvett csekkek után a külföldi bankok jelentős összegű költséget - 30-70 USD-t - számítanak fel, mely összeget a csekk ellenértékének megtérítése után a csekk össze­géből le is vonnak. Alacsony összegre kiállított csekkek ese­tében a külföldi bank által fel­számított beszedési költség így elérheti, sőt meghaladhatja a csekk összegének ellenértékét. Ez tette szükségessé - az utó­lagos ügyfélreklamációk elke­rülése érdekében is - a kiírt csekkek beszedésre történő át­vételével kapcsolatos alsó ér­tékhatár bevezetését, amelyenk értelmében 100 USD érték alatti kiírt csekket - ha azokra azon­nali kifizetés nem teljesíthető - központunk utasítása alapján nem vehetünk át. Sajnálatunkra ügyfelünk által beváltásra fel­ajánlott csekkjének összege nem érte el a beszedésre átve­hető kiírt csekkekre vonatkozó alsó értékhatárt. Jelmezes karnevál Komlón A Komló Városi Gyermek és Ifjúsági Ház a közelmúltban rendezte a városi jelmezes kar­nevált általános iskolások ré­szére. A rendezvényt tombola­tárgyak ajádékozásával patro­nálta a Cukrászüzem - Kővári Tamásné, a FIDESZ Komlói Szervezete, az Ifibutik Papír­bolt-Károlyi Bt, Nagy János bádogos vállalkozó, a Rieger Pékség, a Rövidárú bolt - Vei- ninger Éva, a Süni diszkont - Kakas István, a V és T Kft. - Varga Sándor, a Zengő ABC - Krajcár Kft. Az intézmény ve­zetősége a sok-sok gyerek és a szülők hálásak a segítségért. Czanik Istvánná intézményvezető Való igaz, hogy 1993. de­cember 31-el megszűnt a HÍR­GÉP háztartási gépeket, hűtő­gépeket, hűtőberendezéseket javító részlege, s ezért került sor ezen készülékek átalánydíjas szerződéseinek felmondására 1994. január 31-el, egyhónapos kifutást hagyva. Megszűnt to­vábbá több - csak háztartási ké­szülékre vonatkozó - garanciá­lis javítás, így az ismertebbek közül az Electrolux (Za- nussi-Lehel) és a Moulinex gyártmányoké, s nem fogadunk el megbízást a háztartási gépek, A múlt év augusztus elején közös lakossági beleegyezéssel megkezdődött Pécsett, Nagyda- indol gázszolgáltatásának üze­mi munkája. A karácsony örömet hozott, mert a szolgálta­tás megindult. Az örömünk azonban nem teljes, mert gá­zunk van, de busz csak jókora gyalogolással érhető el. A munkák kezdetekor a helyi járatú 22-es számú autóbuszt az Istenkút megállótól más útvona­lon közlekedteti a Pécsi Tö­megközlekedési Rt. A nagyda- indoli lakók pedig hét hónapja gyalog teszik meg az utat, bér­lettel a zsebükben a végállomás és az istenkuti megálló közötti kettő-kettő és fél kilométeres szakaszon. Reggel 6-tól este 10-ig a két műszakba járó dol­gozók, a kicsi gyermekével böl­csődébe, óvodába rohanó, a kis és nagyiskolások, a bevásárolni indulók kénytelenek kétszer le és fel megtenni a 16 százalékos készülékek garancián túli, készpénzes javítására sem. Ki­vételt képeznek a közös (hír­adástechnikai és háztartási), ga­ranciális szerződéseinkben sze­replő Philips, Hermböck és In­line garanciajeggyel rendelkező gyártmányok, amelyek garanci­ális javítását továbbra is végez­zük. Változatlanul eleget teszünk ugyanakkor minden, a híradás- technikai készülékek (rádió, te­levízió, video, music-center, erősítő, lemez- és CD-lejátszó, valamint beltéri egység) javítá­emelkedőn, vagy lejtőn ezt a tá­volságot, teherrel a kezükben, esőben, hóban, sárban. Ha az illetékesek tesznek va­lamit a leírtak érdekében, hogy a 22-es járat vonalán közlekedő autóbusz végre a nagydaindoli végállomásig közlekedjék, kö­zel 200 idős, rokkant, gyermek és ottlakó munkaképes személy örömére teszik, mert akkor mindkét szolgáltatást egyszerre élvezhetnénk. Soós Ernő nagydaindoli szőlőtulajdonos A buszközlekedéssel kapcso­latban megkerestük a Pécsi Tömegközlekedési Részvény- társaságot, ahonnan a követ­kező tájékoztatást kaptuk: A nagydaindoli közműépítés befejezése után az út helyreállí­tása nem történt meg. A Város- gondnokságtól kapott tájékoz­tatás szerint a kivitelezővel szemben szabálysértési eljárást sában vállalt, garanciális és átalánydíjas kötelezettségünk­nek és vállaljuk ezen eszközök garancián túli, készpénzes javí­tását is. Végül tájékoztatom ügyfele­inket, hogy a HÍRGÉP Kft. pri­vatizációja lezárult. Valódi tu­lajdonosai vannak társaságunk­nak. Természetesen minden vál­tozás némi kialakulatlansággal jár együtt a kezdeti időszakban, de a híradástechnikai szolgálta­tás folytatása - más tevékeny­ségek bevezetése mellett - vál­tozatlanul szerepel az új tulaj­donosok elképzelésében. A tár­saság végleges profiljának kia­lakulásáról hirdetés útján fo­gunk tájékoztatást adni. Bágyi István ügyvezető Pécsi HÍRGÉP Kft. kezdeményeztek a határidő be nem tartása miatt. Az utat a Városgondnokság és cégünk szakemberei több al­kalommal megtekintették - legutoljára 1994. február 24-én - és menetrendszerinti autó­buszközlekedésre alkalmatlan­nak találták. Az úttesten a számtalan ke­resztirányú fel vágás csak föld­del van betömedékelve, az au­tóbuszmegállók pedig teljes hosszában fel vannak vágva, azokat fel- és leszállásra hasz­nálni nem lehet. Amennyiben az út helyreállí­tása és műszaki átadása megtör­ténik, a 22-es járatokat - me­lyek jelenleg a 23-as végállo­másig közelekednek - ismét a nagydaindoli fordulóig közle­kedtetjük. Addig is utasaink tü­relmét kérjük, de a kialakult helyzetért cégünket nem terheli felelősség. Kóczián Lőrinc ügyvezető igazgató A magyarbólyiak már helyben is kiválthatják gyógyszereiket az új, patinás fiókgyógyszertár­ban, amelyet az egykori bölcsőde épületében alakítottak ki és egy héten háromszor van nyitva. Kép és szöveg: Havasi István Gyalogolunk - bérlettel a zsebben Az út autóbuszközlekedésre nem alkalmas Kisajátítás, vagy felújítás? Nyolcvan lakó érdekében fordulok a nyilvánosságon ke­resztül az illetékesekhez. Prob­lémánk nem mai, már nagyon régóta húzódik, türelmünk elfo­gyott, az ígéreteknek nem tu­dunk hinni. A Pécsi, Gyöngy, a Pipacs és a Fűzfa utcákban tűrhetetlen ál­lapotok uralkodnak. Víztócsa, sár, 20-30 centiméteres árkok mindenüt, csak csizmában tu­dunk közlekedni. A kisajátítást sajnos abbahagyták, itt marad­tunk a Gyöngy utcában, pedig ígérték, hogy elmehetünk innen, de ez csak ígéret maradt. A la­kásainkban jön fel a talajvíz. A város szégyenfoltja ez a terület. A telepen az emberek jól megvannak egymással, de sze­retnénk egy kicsit kulturáltabb körülmények között élni. Har­minc éve várunk türelmesen a kisajátításra, vagy a telep felújí­tására. Tóth Balázs Pécs, Gyöngy u. 12. Borverseny volt Mozsgón Feléled a régi szőlőkultura A bemutatott minták jól kezeltek A mozsgói jedinkai és al­sóhegyi borok egykori hír­neve árulkodik arról, hogy Mozsgón hagyományai van­nak a szőlészetnek borászat­nak. A közelmúlt évtizedei ug­rásszerű fejlődést hoztak en­nek a munkának a módszere­iben. Egyéni és nemzetgaz­dasági érdek a minél jobb minőségű és minél olcsóbb borok előállítása. E tények felismerése indította Mozsgó község önkormányzatának vezetőit, hogy borversenyt szervezzenek a termelői ta­pasztalatok kicserélésére, új ismeretek szerzésére, vala­mint szakemberek tárgyila­gos ítéletének a meghallga­tására. A versenyre Mozsgóról, Almáskeresztúrról, Csertőről és Turbékról 20 termelő kül­dött be 27 bormintát - 18 fe­héret és 9 vöröset. A háromtagú bíráló bi­zottság tagjai Havrán István kutatóintézeti pincemester, Csepeli Zoltánná a Pannon- vin főmunkatársa és Oszto- pányi László voltak, akik a szokásos szempontok szerint értékelték a mintákat és számos tanácsot is adtak, hogy a legközelebbi borver­senyekre még jobb minőségű borokkal nevezhessenek a termelők. Öt bor kapott arany, nyolc ezüst, hat pedig bronz minő­sítést. A fehér borok fődíját dr. Aracsi József, a vörösét Hollósi Sándor termelőnek ítélték oda. A bizottság végső összeg­zése az, hogy a bemutatott borminták szépek, tiszták és jól kezeltek voltak. Minden­képpen megmutatkozott a borászati népfőiskola mun­kájának kívánatos hatása. P. F. Mozsgó Veszélyes bukkanó Pécsett, városunknak van egy átvezető útszakasza, amely tu­lajdonképpen a helységnévjelző táblák „segítségével” nem is tar­tozik Pécshez, ebből kifolyólag az amúgy Pécsett lakó szemé­lyek gyalogos, gépjármű, ke­rékpár közlekedését életveszé­lyessé teszi. Az 57-es út „szellemváros” utáni szakaszán megszűnt a vá­ros, tábla jelzi: vége. Ugyanúgy kelet felől érkezve Pécs-Nagy- árpád belterületén volt város, nincs város, vége. így kialakult egy lakatlan 2-3 kilométeres ve­szélyes völgyszakasz, ahol az­tán lehet rodeózni. A gépjármű- vezetők ezen a „nyúlfarknyi” részen eszeveszett száguldásba kezdenek mindkét irányból a város végét jelző táblákat ész­lelve. A nagy baj az, hogy a kat­lanból kiérve ott a tábla: itt van Pécs. Hogy hogyan lesz ebből 50 km/óra sebesség? Én úgy gondolom, sehogy. Nagyon sok koccanásos bal­eset volt ezen a szakaszon, mert forgalmas bekötőutak vezetnek a „senki földjére”. Nagyárpád bevezető útvonala keresztezi, a postavölgyi út kettészeli, a „szellemvárosból” kihajtók a gödörből kiszáguldó járműve­ket csak periszkóppal tudnák időben észlelni. Véleményem szerint a Pécs vége jelzőtáblákat mindkét irányból el kellene távolítani, így a városba bejövök, kimenők 50 km/óra tempót tartanák. A balesetveszély lényegesen csökkenne mind a védett, mind pedig a ráhajtó útakon közleke­dőknek. Bánhidy János Pécs (Nagyárpád) Pál L. u. 12. Jogi tanácsadó Nagy G. pécsi olvasónk kérdezi, hogy a szálloda a vendég elveszett dolgaiért mikor felel? Polgári Törvénykönyvünk előírása szerint a szálloda fe­lelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása, vagy megsérülése folytán szenved, kivéve ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottai­nak és vendégeinek körén kí­vül álló elháríthatatlan ok, vagy a vendég maga okozta. A felelősség azokban a dol­gokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen, vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogo­sultnak tarthatott. Értéktárgyakért, értékpapí­rokért és készpénzért a szál­loda csak akkor felelős, éspe­dig a felelősség mértékének korlátozása nélkül, ha a. / a dolgot megőrzésre kifeje­zetten átvette; b. / a megőrzésre átvételt kife­jezetten megtagadta; c. / a kár olyan okból követke­zett be, amelyért az általános szabályok szerint felelősséggel tartozik, ebben az esetben a bi­zonyítás a vendéget terheli. A szálloda felelősségét nem kor­látozhatja és nem zárhatja ki. Jogszabály a kártérítés mér­tékét korlátozhatja. Nem ter­jedhet ki a korlátozás arra az esetre, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzet­ben általában elvárható, vala­mint az értéktárgyakért, érték­papírokért és készpénzért való felelősségre. A vendég a kárt haladékta­lanul köteles bejelenteni. En­nek elmulasztása esetén a szál­loda a kárért az általános sza­bályok szerint tartozik felelős­séggel, de a bizonyítás sikerte­lenségének következménye a vendégre hárul. Antal B. olvasónk kérdése, hogy a munkanélküli mikor részesülhet jövedelempótló támogatásban. Az 1994. évi VI. törvénnyel módosított szociális igazgatás­ról és szociális ellátásokról szóló törvény 33. §-a szerint a települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövede­lempótló támogatásban része­síti azt a munkanélkülit a. / aki az Fit. alapján mun­kanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék fo­lyósítása időtartamának lejár­tát követően az Fit. alapján más munkanélküli ellátásra nem jogosult; b. / aki részére a munkanél­küli járadék folyósítását kereső tevékenység folytatása, vagy képzésben történő részvétel miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és kereső tevékenység, illetőleg képzés megszűnését követően az Fit. alapján munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosult­ságot; c./ akinek jövedelempótló támogatását kereső tevékeny­ség, vagy képzés miatt szüntet­ték meg, és a kereső tevékeny­ség, vagy a képzés megszűné­sét követően az Fit. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult, feltéve, hogy család­jában az egy főre jutó havi jö­vedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80 százalékát. A családi jövedelem számí­tásánál a jövedelempótló tá­mogatást igénylő munkanél­küli részére az Fit. alapján ko­rábban folyósított támogatáso­kat, valamint a jövedelempótló támogatást megelőző kereső tevékenység ellenértékét fi­gyelmen kívül kell hagyni. Kiss G.-né olvasónk kér­dezi, hogy mennyi a szülési szabadság, mikor szűnik meg és mikor jogosult fizetésnél­küli szabadságra? A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét le­hetőleg a szülés várható idő­pontja elé essen. A szülési szabadság meg­szűnik: a. / a gyermek halva szüle­tése esetén az ettől számított hat hét elteltével; b. / ha a gyermek meghalt, a halált követő tizenötödik na­pon; c. / ha a gyermeket állami gondozásba adják, az azt kö­vető napon. A szülési szabad­ság időtartama azonban - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet. Abban az esetben, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézet­ben gondozzák, a szülési sza­badság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év eltel­téig - a gyermeknek az inté­zetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A munkáltató a munkavál­laló kérelmére a. / a szülési szabadság le­telte után a gyermek gondo­zása céljából a gyermek har­madik - tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tizedik - életéve be­töltéséig, továbbá b. / a gyermek betegsége ese­tén az otthoni ápolás érdeké­ben a gyermek tízéves koráig a betegség tartamára, fizetés nél­küli szabadságot köteles enge­délyezni. Itt mondjuk el azt is, hogy a nőnek a szoptatás első hat hónapjára naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilen­cedik hónap végéig egy óra munkaidő kedvezmény jár. Ik­rek esetében a munkaidő ked­vezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Next

/
Thumbnails
Contents