Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-02 / 60. szám

1994. március 2., szerda Gazdaság új Dunántúli napló 9 Egy műhely, ahol a minőség az úr Alkatrészek az atomerőműnek Siklósi példa, egy vállalkozás minden tapasztalatával Ma már ninden alkatrész rendelkezésre áll a gépkocsik javításához Fotó: Löffler Könyvvizsgálók kamarája Pécsett A Magyar Könyvvizsgálók Kamarája vezetősége megbízá­sából működő szervezőbizott­ság meghívja az érdekelteket a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Baranya Megyei Szervezete alakuló ülésére, amelyre már­cius 9-én, délután 2 órakor a Pécsi Business Centerben (Cin- deri u. 6.) kerül sor. Az ülésen a kiteljesedő könyvvizsgálatról Kovácsné dr. Báthori Zsu­zsanna tart előadást, majd meg­választják a helyi szervezet ve­zetőségét. Kérik, hogy az érde­keltek részvételi szándékukat a MKK Baranya Megyei Szerve­zete titkárságán Peti Beátánál, a 312-632-es telefonon március 4-ig jelezzék vissza. Hatmilliárdos növekedés Januárban mintegy 6 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák értéke, azaz a bevezetett 10 százalékos kama­tadó - úgy tűnik - nem befolyá­solta a külföldi fizetőeszközben megtakarítókat. Január 31-én 210,2 milliárd forint - mintegy 2 milliárd dollár - volt a lakos­sági devizaszámlákon. A 6 mil­liárd forintos növekedésből 2 milliárd a január eleji forintleér­tékelésből származik. Az elmúlt hónapban a befizetés 33,73 mil­liárd forint, a kifizetés pedig 27,97 milliárd forint értékű volt a konverziókkal együtt. A devi­zabetétek több mint a felét to­vábbra is az OTP-nél őrzik. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. március 1-től Pénznem vételi közép eladási Angol font 152,20 153,70 155,20 Ausztrál dollár 73,53 74,20 74,87 Belga frank (100) 292,12 294,87 297,62 Dán korona 15,36 15,51 15,66 Finn márka 18,54 18,71 18,88 Francia frank 17,68 17,85 18,02 Gör. drachma (100 41,46 41,86 42,26 Holland forint 53,52 54,04 54,56 ír font 146,71 148,11 149,51 Japán yen (100) 97,67 98,60 99,53 Kanadai dollár 75,92 76,68 77,44 Kuvaiti dinár 344,09 347,42 350,75 Német márka 60,06 60,66 61,26 Norvég korona 13,85 13,99 14,13 Olasz líra (1000) 60,77 61,38 61,99 Osztrák sch. (100) 854,28 862,63 870,98 Portugál esc. (100) 59,05 59,62 60,19 Spanyol pes. (100) 73,59 74,32 75,05 Svájci frank 71,68 72,34 73,00 Svéd korona 12,85 12,97 13,09 USA dollár 102,53 103,53 104,53 ECU (Közös Piac) 116,10 117,22 118,34 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A kezdetet - évekkel ezelőtt - egy fedett kapubejáró jelen­tette.- Régen volt - legyint Szőke Árpád -, mégis csak most tar­tunk ott szakmai tapasztalatban és életkorban, hogy bátran mondhatjuk: felkészültünk. 52 éves, dinamikus vállal­kozó. Azt mondja: kiváló kollé­gái és barátai álltak mellette, s abban az időben még örömet okozott megfogni a szerszámot, más műhelyekben is gyűjteni a tapasztalatokat. Ma már a sik­lósi szakember munkáját számí­tógép és mikrofilmtár segíti. Az előbbiben tárolják naprakészen az alkatrészkészletet, a számlá­zás és a partnercégek adatait. Partnercégek? Például a paksi atomerőmű. De erről majd ké­sőbb. Egyelőre maradjunk a gépkocsiknál.- Nem könnyű felépíteni egy vállalkozást. Mi mindent bank­hitel nélkül csináltunk. De: le kellett mondani a nyaralásról, visszafogni saját személyes igényeinket. Úgy gondolom, a kulcs a meggondolt gazdálko­dás, a többi vállalkozóval kiala­kított folyamatosan jó viszony, a szakmai lépéstartás voltak, s az, hogy az ipartestület a tapasz­talatszerzéshez, -cseréhez jó le­hetőségeket teremtett. Mindez mellett is csak lépcsőként és tü­relemmel lehet a vállalkozást felépíteni: egykocsis beállás, kétkocsis beállás, csápos emelő, Bosch-fékpad, eszterga- és ma­rógépek, legújabban tengely- és furatcsiszoló, a TOS-eszterga - csak sorban jöhettek. Ma már minden alkatrészt magunk tu­dunk biztosítani ügyfeleinknek a személygépkocsikhoz, a me­zőgazdasági munkagépekhez és megvan a zöld kártya kiadásá­hoz minden feltételünk. Szőke úr tapasztalata: az ügy­félnek mindig meg kell mon­dani, mi az, ami még gondot okozhat autójában. „Annak örü­lünk, ha visszajön és igazolja véleményünk.” A Szőke-szer­viz és gépműhely nem márka­szerviz.- Ha az lennénk, ennek több­letköltségeit az ügyfélnek kel­lene megfizetnie. Azt gondo­lom, hogy a javukat szolgáljuk, ha nem akarunk minden alkat­részt rögtön újra cserélni, ha­nem megjavítjuk. Ennek érde­kében alakítottuk ki szerszám- és gépparkunkat, ezért tudjuk már mi felújítani a repedt hen­gerfejeket, a hibás főtengelyt, a vezérműtengelyeket, a hajtóka­rokat, tudunk készíteni csúszó­csapágyakat, dugattyúkat. Mindez mögött kiváló szak­embergárda van, olyanok, akik a szükséges speciális szerszá­mokat, gépeket, munkafolya­matokat meg tudják csinálni. Ezért képesek például arra, hogy az atomerőműnek szállít­sanak. Tehát Paks: alaposan megné­zettek velük mindent, hogy át­gondolhassák, memek-e vállal­kozni ilyen magas igényű mun­kára. Természetesen mertek. Olyan kitűnő szakember vezeti most a gépműhelyet, mint Fii­szár Ferenc szerszámkonstruk­tőr.- A blokkhoz, az atomerőmű szívéhez készítünk alkatrésze­ket. Minden egyes darab minő­ségét ultrahanggal ellenőrzik. Itt nincs blöff! Az a célunk, hogy korrekt üzleti és szakmai kapcsolat révén hosszú távú együttműködést alakítsunk ki. Es nem csak Pakssal, de például a minőségre ugyancsak nagyon érzékeny SKF svéd csap­ágy-forgalmazóval is. Ezek a megrendelések egyébként munkahelyteremtők is. A közeljövőtől több, jelenleg munkanélküli gépipari szakem­bert vesznek fel, illetve keres­nek - a vállalkozásnak megfe­lelő minőségben dolgozó - mű­anyag fröccsszerszámok, egyéb hidegalakító szerszámok készí­tésére alkalmas munkatársat. _ - Nekünk - mondja Szőke Árpád - muszáj olcsón dolgoz­nunk! Azért, hogy megismerje­nek bennünket, hogy előbbre tudjunk lépni, hogy legyen erőnk újabb beruházásokra. Ami hasznot eddig a szerviz és gépműhely megtermelt, azt mindig visszaforgattuk a vállal­kozásba. Mészáros A. Részvénytársasággá alakul a MEV Önálló vállalkozásai az új piacokon egyre biztosabban boldogulnak A Mecseki Ércbányászati Vállalat részvénytársasággá alakulása a közeljövőben vár­ható. Mindez nem okoz jelentős változást a cég életében, hiszen a szerkezetátalakítást már két éve végrehajtották. A MÉV fel­adata továbbra is a korábbi bá­nyászatból adódó környezeti károk felszámolása, a kártérítési ügyintézés, vagyonhasznosítás, a vállalathoz tartozó gazdasági társaságokban a tulajdonosi jo­gok képviselete. Ez utóbbi te­vékenységi kör 17 vállalkozásra terjed ki. Ha a MÉV-et zárszámadásra kérik, úgy óhatatlan, hogy a Mecsekurán Ércbányászati Kft.-vel kezdődik a beszámoló, hiszen az évi több, mint 2 milli­árd forintos árbevétellel gazdál­kodó társaság alapvetően meg­határozó szerepet tölt be a vál­lalkozások között. Régiónkban még mindig jelentős tényező az ipari és lakossági fogyasztásban (közel 1800 fő a foglalkoztatot­tak száma). A kft. a tavalyi évet az 1992-es esztendő veszteségi szintjén zárja, melyre magyará­zat, hogy a feltárási, fejlesztési, előkészítési munkákra az elmúlt években kényszerűségből nem jutott pénz, s vélhetően saját erőből ezen problémák megol­dására a továbbiakban sincs ki­látás. Újdonság még a Mecse­kurán életében, hogy tulajdoná­nak harmada az Állami Fejlesz­tési Intézeté (ÁFI) lett, egykori beruházási államadósságok el­lentételeként. A második legnagyobb va­gyonú társaságban, a Laterum Idegenforgalmi és Kereske­delmi Kft.-ben is negyedrészt az ÁFI az új tulajdonos. A MÉV-nek ezen felül 120 millió forint kamatteher tartozása van még az ÁFI felé, s ha a működ­tetett vagyonból mindezt nem sikerül kigazdálkodni, úgy ez­tán is marad ez az út: üzletré­szekkel fizetni. A vállalatot a régi adósságok közül egyébként már egyedül ez az összeg ter­heli, mivel 1992-es TB tarto­zása fejében - kb. 40 millió fo­rint - elfogadták a felajánlott hévízi gyógyüdülő részüket. A Laterum a Mecsekurán Kft.-vel ellentétben nyereséggel zárta 1993-at, melyben komoly része volt a délvidéki menekül­tek elszállásolásának. Idén az itt felszabaduló férőhelyek ellátási színvonalának fejlesztésébe kezdtek, új vendégkört megcé­lozva. Ugyanakkor jó néhány társa­ság egyenletes teljesítményt nyújt megalapítása óta, egyre szélesítve szolgáltatásait a la­kosság felé, vagy elszakadva termékeivel a bánya igényeitől. Folyamatosan pozitív mérleget tudhatnak maguk mögött évek óta, vagy legrosszabb esetben nullszaldósak. így például a Ro- taqua Kft. (mind többen ismer­hetik kútfúrásaik nyomán), az Uranus Szállító és Szállítás­szervező Kft., a Botond Bá­nyászati és Környezetvédelmi Építő és Szolgáltató Kft., a Fer- rider Vegyianyaggyártó Kft., a HGM Villamos Szolgáltató Kft., valamint a Tömítésgyártó és Forgalmazó Kft. A 17 MÉV tulajdonnal is rendelkező gazdasági társaság közül csupán a Termobau fel­számolása indult el a korábbi­akban, a Nuklex Műszeripari Gyártó és Fejlesztő Kft. végel­számolása nemrég kezdődött el (a régi alapokon létrejöhet még újabb vállalkozás a MÉV rész­vétele nélkül), s a napokban hirdették meg a Ladakomplex Kft. felszámolását is. Utóbbiak­nál a bukás döntő oka az volt, hogy kapacitásukat nem tudták kihasználni, a telephelyek Pécs­től igen messze estek, így na- gyon megnőtt a rezsiköltség. Összeségében azonban el­mondható, hogy a működő tár­saságok - természetszerűleg a Mecsekurán kivételével - mind jobban eltávolodnak a bányá­szati tevékenységtől, annak ki­szolgálásától, s önállóan, új pia­cokat keresve egyre szilárdab­bak, biztos megélhetést nyújtva a dolgozóknak. Ez pedig jó alap arra, hogy a privatizációs fo­lyamatban például MRP és ve­zetői kivásárlások révén a va­gyon mind nagyobb hányada kerüljön a tagság tulajdonába. Mészáros B. Endre Elképesztő a fizetési morál A teherfuvarozóknak is vizsgát kell tenni A tervek szerint hamaro­san a teherfuvarozóknak is hasonló vizsgát kell tenniük, mint a személytaxisoknak. Sokan e miatt nehéz hely­zetbe kerülnek, ezen próbál meg segíteni a Pécsi Szállí­tók Ipartestülete. 1989-ben megszűnt a köte­lező KlOSZ-tagság, de köz­vetlenül ezután megalakult a Pécsi Szállítók Ipartestülete. Az iparosok a KIOSZ-ban csalódtak, ezért az IPOSZ-ban sem bíztak meg, ha szűk kis érdekcsoportokba is, de egyedül maradtak. A fuvarozók, hogy a munkale­hetőségeiket megtartsák, a családjukat képesek legyenek eltartani, egymást múlták alul az árajánlataikkal. Az elmúlt 1 -2 évben már ellehe­tetlenültek, a költségszint alatt dolgoztak. A gépjárművek átlagos életkora 10 év. Kellenének új autók, de képtelenek erre összeszedni a pénzt. Nincs olyan kedvező hitelkonstruk­ció, amivel ezeket a beruhá­zásokat finanszírozni tudnák. Az utóbbi időben egyre töb­ben léptek be a Pécsi Szállí­tók Ipartestületébe. A taxisok után az árufuvarozók is ko­moly megmérettetés előtt állnak.- A teherfuvarozók saját ellehetetlenülésükért csak magukat okolhatják, mert nem léptek fel egységesen az érdekeikért - mondja Pap István szakosztályelnök. - Rájuk is hamarosan ugyan­azok a szabályok lesznek ér­vényesek, mint a taxisokra. Jönnek a vizsgák, és nem tudja senki, hogy ki fogja ezeket csinálni. Á Szállítók Ipartestülete ezt felvállalja, megszervezi a tanfolyamokat és a vizsgákat is. Szó van a fuvarkapacitás nagyságától függő kaució fizetéséről is. Ennek az átvállalására is lesz lehetőség. A fizetési morál elké­pesztő, sorra visszadobálják a számlákat a megrendelők, nem tudják behajtani a pén­züket.- A fuvaroztatót nem ér­deklik a fenntartási költségek - mondja Vodli István, teher­fuvarozó. - Minél olcsóbban akar szállíttatni, pedig sok esetben megelőlegezzük a költségeket is. Sokszor csak a két település határáig szá­molják a kilométereket. Alig néhány hete jelentették be, hogy a 10 évnél öregebb te­hergépjárművek, autók vizs­gáztatását megszigorítják. Ha az ember bele is vágna fej­lesztésekbe, kölcsönt venne fel, az állam nem segíti. A hi­telkonstrukciók lassan már olyanok, hogy a vállalkozó­nak mindent kockára kell tennie, ha fejleszteni akar. Néha az az érzésem, hogy a vállalkozók 50-60 százalékát meg akarják fojtani.- Külföldiek Magyaror­szágon nem is fuvarozhatná­nak - folytatja Pap István. - Mégis tele vannak az utak horvát, ukrán teherautókkal, főleg főidényben. Elviszik a munkát előlünk, mert aláí- gémek az árainknak. A ma­gyar vállalkozók is szeretné­nek megélni. Az ellenőrzés teljes hiánya a jellemző. Je­lentős azoknak a száma, akik engedély nélkül fuvaroznak. Sok olyan gépjármű is van, amelynek műszaki engedélye sincs.- Javasoltuk, hogy a teher­fuvarozóknál is vezessék be a megkülönböztetett rendszá­mot - veszi át a szót Döme János, a Pécsi Szállítók Ipar­testületének elnöke. - Érre még senki nem adta áldását, folyik a tárcaközi egyeztetés.- Össze kellene fogni és fel kellene lépni a diszkrimi­natív tendenciák ellen - fe­jezi be beszélgetésünket Pap István. - A városi önkor­mányzat rendelete még esélyt sem adott arra, hogy a kör­nyezetet nem szennyező, 3 tonnánál nagyobb gépjármű­vek területfoglalási díj elle­nében parkolhassanak a vá­rosban. A 4-10 emeletes há­zak tövébe ne álljanak, de ahol nincsenek útban hadd maradjanak. Erről is szeret­nénk tárgyalni az önkor­mányzattal. A Pécsi Szállítók Ipartes­tületének Teherfuvarozó Szakosztálya kidolgozott egy kölcsönös egyeztetésekkel megállapított és elfogadott költségszintet. Ez tartal­mazza a kötelező felelősség-, biztosítás, környezetvédelmi vizsga díját, a súlyadót, az éves műszaki vizsga, az üzemanyagok, a szervizek költségét, a kenőanyagok árát, a gumivásárlást, a terü- letbéreleti és a tagdíjat. Az egyéb költségeket a vállal­kozó és a fuvaroztató álla­pítja meg. Sz. K. Az Uranus Kft. szállításszervezéssel foglalkozik Fotó: Löffler í I á t I k

Next

/
Thumbnails
Contents