Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-14 / 72. szám

1994. március 14., hétfő Külföld űj Dunántúli napló 11 Európai Unió: 15 csillag Új jelöltekről 1996-ban tárgyalnak Szlovákia válságban? Junius 6 A partraszállás ötvenedik évfordulója A múlt rossz emlékei még mindig kísértenek a francia­német kapcsolatokban: legaláb­bis erre utal a két ország újke­letű „összeveszése”, amelyre egy történelmi esemény, a II. vi­lágháborús partraszállás kö­zelgő ötvenedik évfordulója adott alkalmat. A dátum köré a franciák ha­talmas megemlékezés-soroza­tot szerveztek: ebben az évben több mint háromszáz rendez­vényt tartanak Norman- dia-szerte, s a csúcspontra, a partraszállás június 6-i évfordu­lójára meghívták az amerikai elnököt, a brit királynőt, a belga, a holland, a norvég ural­kodót, a luxemburgi nagyher­ceget, valamint - a II. világhá­borúban szintén szövetséges­nek számító lengyelekre emlé­kezve - Lech Walesa lengyel államfőt is. Azonban a tíz évvel ezelőtti évfordulóhoz hason­lóan ismét hiányzik majd a „másik oldalt” képviselő Kohl német kancellár, mirel ő - lega­lábbis a francia sajtó egy része így interpretálja az eseménye­ket - haragjában megtiltotta, hogy a német diplomaták bár­hol is jelen legyenek a partra­szállás kapcsán rendezett meg­emlékezéseken. Kétségtelen, hogy a francia szervezők választásának van­nak racionális indokai: a partra­szálláskor - mint ahogy az egész háború során - a szövet­séges és a német katonák egy­más ellen küzdöttek, s ezekben a harcokban számtalan ameri­kai, brit, francia katona esett el. Ugyanakkor a háború után tel­jesen átalakult Németország immár évtizedek óta Franciaor­szág szoros szövetségese, az európai egység egyik motorja, amely ezt a megkülönböztetést még akkor is sértésként éli meg, ha a bonni kormányszó­vivő a hét végén udvariasan úgy nyilatkozott: a német veze­tés „megérti és tiszteletben tartja a tényt, hogy a meghívá­sok kizárólag a szervezők ha­táskörébe tartoznak”. A szervezők, azaz a franciák egyébként maguk is igyekez­tek egyfajta kompromisszumot találni: különválasztották a partraszállásról szóló megem­lékezést (amelyet június 6-án délután tartanak majd az egyik partszakaszon, az egykori szö­vetségesek részvételével), s a Caen városában tartandó az­nap esti, már a közeledést és a békét szimbolizáló rendez­vényt, amelyre a tervek szerint Bonn franciaországi nagykö­vetét is meghívták volna. Azonban a diplomata immár aligha fog megjelenni az esté­lyen. S. Tóth László Tizenketten vannak, jövőre tizenöten vagy tizenhatan lesz­nek s az ezredfordulóig lega­lább hatan szeretnének még be­kerülni az Európai Unióba - köztük Magyarország is. HATOK. Az Európai Gaz­dasági Közösségről szóló római szerződést 1957 március 25-én írta alá hat ország / Franciaor­szág, Olaszország, Nyugat- Németország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg) s az ok­mány 1958 január elsején lépett érvénybe. Leggyakrabban Kö­zös Piacként emlegették, hiszen elsősorban a vámhatárok lebon­tását, a nemzeti gazdaságok és külkereskedelem bonyolult ösz- szehangolását jelentette. Rövi­desen megkezdődött a társult tagság kialakulásának folya­mata, először 18 afrikai ország, a hajdani gyarmatok kérték ezt az aláírás togói színhelyéről el­nevezett, első Yaoundei egyezményben. Görögország 1962- ben, Törökország 1963- ban társult: így látták biz­tosítottnak piacaik megőrzését. KILENCEK. London két­szer, 1961-ben illetve 1967-ben, szeretett volna csatlakozni a Közös Piachoz, ám De Gaulle tábomok/minden bizonnyal a francia kiváltságokat féltve/ megakadályozta felvételét. De a brit politikusok közül is sokan Richard Nixon egykori ame­rikai elnök Borisz Jelcin két le­hetséges utódjával is találkozott múlt hétfőn az orosz főváros­ban. Grigorij Javlinszkij mellett Nixon az éppencsak a lefortovói börtönből szabadult Alekszandr Ruckoj egykori alelnökkel is ta­lálkozott, annak moszkvai laká­sán egy csésze tea mellett. Noha Washingtonban siettek leszögezni, hogy egészen más ellenezték a tagságot, különö­sen azok, akik még a régi, biro­dalmi méretekben gondolkod­tak. Kitűnt viszont, hogy Nagy-Britanniának elemi gaz­dasági érdeke az EGK-részvétel s végül 1972-ben Dániával s a sok mindenben Londonhoz kö­tődő Írországgal együtt felvet­ték. A hatokból ezzel kilencek lettek. TIZENKETTEK. Görögor­szág tagfelvételét 1981 január elsejétől /19 évi társulás után!/ fogadták el, majd 1986-ban Spanyolországgal és Portugáli­ával érték el a tizenkettes lét­számot. Közben Norvégia is csatlakozni akart, úgy tűnt, hogy annak nem is lesz akadá­lya, de az ország lakossága a népszavazás során elvetette a kormány javaslatát. Az együttműködés fokozato­san túlment a gazdaságon, meg­alakult az Európai Parlament, amelybe a tagállamok lakossága közvetlen választással küldik képviselőiket. Az Európai Gaz­dasági Közösségből Európai Közösségek lett, kialakítva az együttes döntéshozás sajátos szerkezetét. Tavaly pedig az el­nevezés Európai Unióra válto­zott, miután sok vihar után élet- belépett a nevezetes maastrichti szerződés, amely az áruk sza­bad útja után a tőke és a munka szabad áramlását is előirá­Nixon Moszkvában dolog a hivatalos politika és egy magánember találkozói, Nixon útja mögött nyilvánvaló a szán­dék: az amerikai vezetés ki akarja puhatolni, hogy a szóba jöhető elnökjelöltek közül kitől mit várnak. nyozza, valamint megvalósítja a pénzügyi együttműködést, végső célként előirányozva a közös valutát. TIZENHATOK. Most négy újabb csatlakozásról tárgyaltak, s noha Norvégiával néhány hó­napot elhúzódhat a megállapo­dás, Svédországgal és Finnor­szággal viszonylag könnyeb­ben, Ausztriával valamivel ne­hezebben egyezségre jutottak Nyugati szomszédunkkal a két utolsó vitapont a mezőgazda- sági árszínvonal - ahol az euró­pai átlag jelenleg 17 százalékkal alacsonyabb, mint az osztrák - valamint a kamionforgalom volt, miután Ausztria szeretné korlátozni az országra zúduló forgalmat, de ez hosszú távon nehezen elképzelhető. FOLYTATÁS? Ami a to­vábbi menetrendet illeti, az em­lített hármak várhatóan 1995 ja­nuár elsejétől, Norvégia pedig a jövő év folyamán nyerheti el a teljesjogú tagságot. 1996-ban ül össze az a konferencia, amely a további bővítésről tárgyal.Első­sorban a visegrádi négyek il­letve Ciprus és Málta jöhet számba, de a sor bővülhet. A magyar csatlakozási igény ki- nyilvánítása tehát jó időben tör­ténik, de a döntés csak a 90-es esztendők végén válik esedé­kessé. Réti Ervin Borisz Jelcin a jelek szerint rendkívül rossz néven vette, hogy Richard Nixon egykori amerikai elnök az orosz ellen­zék képviselőivel, köztük az ál­lamfő ádáz ellenfeleivel talál­kozott. Közölte : semmi szín alatt sem tárgyal az amerikai politikussal.„Senki sem visel­kedhet Oroszországgal úgy, ahogy kedve tartja. Oroszország nagy ország” - tette hozzá. Nyomasztó munkanélküli­ség, komoly költségvetési hi­ány, növekvő külföldi eladóso­dás. Átfogó gazdasági stratégia helyett rögtönzések sora. Az el­lenzék ellenségként való keze­lése, ugyanakkor a "mindenki áruló, aki nem ért egyet a kor­mánykoalícióval" szemlélet el­uralkodása. Ezek a bírálatok a pozsonyi parlamentben hang­zottak el abban a vitában, mely­nek tétje a Meciar-kabinet sorsa volt. Kenyértörés? Személyes kö­télhúzás a miniszterelnök és Kovac államfő között? Az im­már elkerülhetetlennek tekin­tett, előrehozott választások sürgetése? A tengernyi politikai és stílusbeli ellentét "kisülése", amely a nacionalista hangvétel­től korántsem idegenkedő Me­A bírói rendszer reformja, földtörvény, új büntető tör­vénykönyv, a nemzeti kisebb­ségek helyzetének áttekintése, a politikai pártokra és a választá­sokra vonatkozó új szabályozás kidolgozása: a felsorolás csupán néhány kiragadott címszó abból a mintegy ötven törvényterveze­tet tartalmazó listából, amely Borisz Jelcin idei parlamenti céljait foglalja össze, s amit az orosz elnök most küldött el a Duma alsóházának. Terméketlen és lármás vi­tákra készülhet tehát újból a vi­lág? Sok megfigyelő tart attól, hogy - alig pár hónappal az előző, Jelcinnel szembehelyez­kedő parlament feloszlatása, majd (szó szerint) szétlövése után - az orosz elnök ismét in­goványos terepre merészkedik, amikor a fentiekhez hasonló témákat próbál napirendre tű­zetni. A moszkvai hatalmi kö­25.születésnapját ünnepli a francia-angol gyártású szuper­szonikus utasszállító repülőgép, a Concorde. A 001-es számú Concorde, az első prototípus 1969 március 2-án emelkedett először a levegőbe - 27 perces utat tett Toulouse térségében. A 001-est öt évvel első repü­lése után kiállították Párizstól északra, Le Bourget Repülési és Űrhajózási Múzeumában. Ä hatvanas években 200 Concorde megépítését tervezték- végülis jelenleg mindössze 12 gép teljesít szolgálatot - hét a British Airways, öt pedig az Air France légiflottájában. Azóta, hogy az első Con­corde 1976 január 21-én elő­ször tette meg a Párizs-Rio de Janeiro útvonalat, az Air France szuperszonikus óriásgépei több mint egymillió utast szállítottak- 80 százalékuk férfi volt és ciar és ellenzéke közt már rég­óta megszokottá vált? Valószí­nűleg valamennyi tényező köz­rejátszott a szlovák törvényho­zásban kirobbant példátlan vál­ság-vitához. Magyarország számára nem­csak azért különös jelentőségű a pozsonyi hatalmi kötélhúzás, mert szomszédos államról, fon­tos partnerről van szó, hanem azért is, mert nálunk a nagy lé­lekszámú magyar kisebbség miatt a szlovák politika alakulá­sát mindig az átlagosnál na­gyobb figyelem követi. Koalíciós átrendeződés? Új szövetségesek keresése a ki­sebbségi kormányzás nyűgei­nek lerázására? Időhúzás? Ahány megfigyelő, annyi jóslat, mi lesz a kibontakozás a pozso­nyi politikai csatákból. télhúzás ugyanis messze nem dőlt még el, számos elemző látja bizonytalannak a reformok sorsát, mások pedig még azt is kétségesnek vélik, hogy ki ül a nyeregben, ki szabja meg a vál­tozások irányát és ütemét? A New York Times egyik elemzése épp a minap figyel­meztette újfent a washingtoni Fehér Házat: Jelcin láthatóan nemhogy az ország, de még a szűk értelembeN vett orosz kormányzat gyeplőjét sem tudja kézben tartani. Képes-e így ha­tékonyan irányítani, megóvni a demokrácia-piacgazdaság- nyugati partnerség hármas cél­rendszerét? Olyan kérdések ezek, amelyeket aligha csak a tengerentúlon tesznek fel az ál­lamférfiak. S amelyektől sokkal több függ mint a moszkvai Duma napirendjének alakulása - és nem is csak Oroszország számára. csak 20 százalékuk nő - és 104 millió kilométernél hosszabb utat tettek meg (ez egyenértékű azzal, mintha kétezerhatszáz- szor kerülték volna meg a Föl­det). A British Airways Con­corde gépei több mint 6500 fel- és leszállást hajtottak végre. A gazdasági nehézségek el­lenére az utóbbi években a Concorde-járatok nyereségesek voltak a British Airways szá­mára, különösen, amióta char- ter-utakat szerveztek velük. Az Air France, amely eddig gazda­sági vonatkozásban kevésbé volt sikeres a Concorde gépek­kel, most a British Airways nyomdokain kíván haladni - kedvezményes utakat szervez Párizs-New York viszonylat­ban. A jegy árában benne foglalta­tik egy éjszaka egy New York-i szállóban. Ki ül a nyeregben? Concorde születésnap A tragédiák kezdete a századforduló nacionalizmusa Amerika nagy öregje Tanulmányait az Egyesült Államok keleti partján, Prince- tonban végezte. Logikus volt tehát, hogy az Atlanti óceánon túlra is látott, s a húszas évek Németországában szembe ta­lálta magát a széthulló európai realitással. Mint fiatal diplo­mata a balti államokban teljesí­tett szolgálatot, ahonnan módja volt bepillantani az amerikaiak számára hozzáférhetetlen, ide­gennek és ellenségesnek tűnő Szovjetunió életébe. A nemrégiben kilencvenedik életévét betöltött George F. Kennan amerikai diplomata és történész nagy napjai azonban akkor jöttek el, amikor a máso­dik világháború alatt nagykö­veti minőségbe képviselte az Egyesült Államokat Moszkvá­ban. Kennan, kitűnő megfigyelői képességének és reális helyzete­lemzésének köszönhetően, mindenki másnál előbb felis­merte, hogy a Hitler-ellenes koalíció nem lesz tartós. Idejé­ben meglátta, hogy a Szovjetu­nió az európai kontinens fölötti uralomra törekszik. Híres „hosszú távirata” , amelyet a szovjet fővárosból Washing­tonba küldött, a régmúltból a jövőbe átnyúló mélyenszántó elemzésként - az angolok ha­sonló nézeteivel egybecsengve - évtizedeken át befolyást gya­korolt az amerikai politikára. A Foreign Affairs című folyóirat 1947. júliusi számában nagy feltűnést keltő tanulmány jelent meg „A szovjet magatartás gyökerei”-ről (The Sources of Soviet Conduct) „Mr. X.” alá­írással - mindenki felismerte azonban a szerzőt, George Kennant, aki akkor a washing­toni külügyminisztérium politi­kai tervezési főnöke volt. Ő dolgozta ki a „feltartózta­tás” stratégiáját, amely azután évtizedekre meghatározta a Szovjetunióval szembeni nyu­gati politikát. Kennan nem a ka­tonai erő fitogtatására helyezte a súlyt, hanem úgy vélte, hogy a Nyugatnak addig kell tartania állásait, amíg a Szovjetunió gyenge, tárgyalásra kész, vagy mind a kettő nem lesz. Akkor aztán eljön a pillanat, hogy a Nyugat érvényt szerezhet érde­keinek és létrehozhatja az új eu­rópai rendet. Kennan minden bizonnyal már akkor előre látta, hogy a kemény konfrontáció, amely a berlini válság óta a hideghábo­rút tette a világpolitika alapvető formulájává, a Szovjetuniót kezdetben nem gyengíteni fogja, hanem inkább erősíti. A „feltartóztatás” stratégiájától - amely világszerte ismertté tette nevét - Kennan rövidesen elha­tárolta magát, mert sem azt nem akarta,hogy az Egyesült Álla­mok örök időkre lekösse magát az európai kontinensen, sem pedig azt, hogy a Szovjetuniót a stratégiai konfrontáció korlátái közé zárják. A Moszkva által persona non grata-nak nyilvánított és a ké­sőbbi belgrádi nagyköveti posztjában vajmi kevés örömet lelő Kennan viszonylag korán megvált a diplomáciai szolgá­lattól, hogy a továbbiakban - mindmáig - kizárólag elemző­tudományos tevékenységnek szentelje energiáit. Egyetemi tanár Princetonban, egymást követő amerikai kormányok és a washingtoni szenátus nagy te­kintélyű tanácsadója, elismert történész, pesszimista próféta - aki azonban soha nem adta fel a reményt, hogy a szovjet vezetők egy szép napon - rendszerük el­lentmondásai, gazdasági csődje és embertelensége miatt - tár­gyalóasztalhoz kényszerülnek. A történész Kennant elsősor­ban emlékiratairól és nagy­számú elemzéséről ismerik a történelem iránt érdeklődők. Különösen jelentősek azok az írásai, amelyekben Bismarck szövetségi rendszere összeom­lásának okait elemzi, vagy ame­lyekben a „századunk minden katasztrófájának gyökeréül szolgáló” első világháború ki­robbanásának indítékait kutatja. Kennan a századforduló nacio­nalizmusában látja a tragédia kezdetét, mindenekelőtt azon­ban a francia-orosz szövetség­ben, amelynek révén az oroszok az Osztrák-Magyar Monarchia elpusztítását, a franciák pedig Elzász-Lotharingia visszaszer­zését akarták elérni. A központi hatalmak - Né­metország és Ausztria-Ma- gyarország - a status quót vé­delmezték, de nem kielégítő módon. Anglia pedig elveszí­tette a képességét és az akaratát, hogy meghatározója legyen az európai egyensúlynak, s maga is harcoló fél lett. Villamosszék az istállóban Negyvenhat tehén elpusztult Szabályosan „kivégezte” 46 tehenét a fejőgép elektromos hibája miatt egy angol farmer. William Murdoch maids- tone-i gazda tenyészetéből mindössze nyolc tehén maradt életben - jelentette az AP.A farmer még mindig nem érti, hogyan történhetett ilyen ka­tasztrófa. Az egész egy pillanat műve, de mire az áramot kikap­csolták, már késő volt. Hasonló eset előfordult már máskor is, de nem ilyen súlyos - közölte a Nemzeti Gazdaszövetség egyik illetékese. Elektromos szakemberek szerint az áramütés az egyik ál­latról a másikra csaphatott át, netán az épület nedves padlója, esetleg a rekeszek fémváza vál­toztatta „villamosszékké” az is­tállót.

Next

/
Thumbnails
Contents