Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-14 / 72. szám
1994. március 14., hétfő Külföld űj Dunántúli napló 11 Európai Unió: 15 csillag Új jelöltekről 1996-ban tárgyalnak Szlovákia válságban? Junius 6 A partraszállás ötvenedik évfordulója A múlt rossz emlékei még mindig kísértenek a francianémet kapcsolatokban: legalábbis erre utal a két ország újkeletű „összeveszése”, amelyre egy történelmi esemény, a II. világháborús partraszállás közelgő ötvenedik évfordulója adott alkalmat. A dátum köré a franciák hatalmas megemlékezés-sorozatot szerveztek: ebben az évben több mint háromszáz rendezvényt tartanak Norman- dia-szerte, s a csúcspontra, a partraszállás június 6-i évfordulójára meghívták az amerikai elnököt, a brit királynőt, a belga, a holland, a norvég uralkodót, a luxemburgi nagyherceget, valamint - a II. világháborúban szintén szövetségesnek számító lengyelekre emlékezve - Lech Walesa lengyel államfőt is. Azonban a tíz évvel ezelőtti évfordulóhoz hasonlóan ismét hiányzik majd a „másik oldalt” képviselő Kohl német kancellár, mirel ő - legalábbis a francia sajtó egy része így interpretálja az eseményeket - haragjában megtiltotta, hogy a német diplomaták bárhol is jelen legyenek a partraszállás kapcsán rendezett megemlékezéseken. Kétségtelen, hogy a francia szervezők választásának vannak racionális indokai: a partraszálláskor - mint ahogy az egész háború során - a szövetséges és a német katonák egymás ellen küzdöttek, s ezekben a harcokban számtalan amerikai, brit, francia katona esett el. Ugyanakkor a háború után teljesen átalakult Németország immár évtizedek óta Franciaország szoros szövetségese, az európai egység egyik motorja, amely ezt a megkülönböztetést még akkor is sértésként éli meg, ha a bonni kormányszóvivő a hét végén udvariasan úgy nyilatkozott: a német vezetés „megérti és tiszteletben tartja a tényt, hogy a meghívások kizárólag a szervezők hatáskörébe tartoznak”. A szervezők, azaz a franciák egyébként maguk is igyekeztek egyfajta kompromisszumot találni: különválasztották a partraszállásról szóló megemlékezést (amelyet június 6-án délután tartanak majd az egyik partszakaszon, az egykori szövetségesek részvételével), s a Caen városában tartandó aznap esti, már a közeledést és a békét szimbolizáló rendezvényt, amelyre a tervek szerint Bonn franciaországi nagykövetét is meghívták volna. Azonban a diplomata immár aligha fog megjelenni az estélyen. S. Tóth László Tizenketten vannak, jövőre tizenöten vagy tizenhatan lesznek s az ezredfordulóig legalább hatan szeretnének még bekerülni az Európai Unióba - köztük Magyarország is. HATOK. Az Európai Gazdasági Közösségről szóló római szerződést 1957 március 25-én írta alá hat ország / Franciaország, Olaszország, Nyugat- Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) s az okmány 1958 január elsején lépett érvénybe. Leggyakrabban Közös Piacként emlegették, hiszen elsősorban a vámhatárok lebontását, a nemzeti gazdaságok és külkereskedelem bonyolult ösz- szehangolását jelentette. Rövidesen megkezdődött a társult tagság kialakulásának folyamata, először 18 afrikai ország, a hajdani gyarmatok kérték ezt az aláírás togói színhelyéről elnevezett, első Yaoundei egyezményben. Görögország 1962- ben, Törökország 1963- ban társult: így látták biztosítottnak piacaik megőrzését. KILENCEK. London kétszer, 1961-ben illetve 1967-ben, szeretett volna csatlakozni a Közös Piachoz, ám De Gaulle tábomok/minden bizonnyal a francia kiváltságokat féltve/ megakadályozta felvételét. De a brit politikusok közül is sokan Richard Nixon egykori amerikai elnök Borisz Jelcin két lehetséges utódjával is találkozott múlt hétfőn az orosz fővárosban. Grigorij Javlinszkij mellett Nixon az éppencsak a lefortovói börtönből szabadult Alekszandr Ruckoj egykori alelnökkel is találkozott, annak moszkvai lakásán egy csésze tea mellett. Noha Washingtonban siettek leszögezni, hogy egészen más ellenezték a tagságot, különösen azok, akik még a régi, birodalmi méretekben gondolkodtak. Kitűnt viszont, hogy Nagy-Britanniának elemi gazdasági érdeke az EGK-részvétel s végül 1972-ben Dániával s a sok mindenben Londonhoz kötődő Írországgal együtt felvették. A hatokból ezzel kilencek lettek. TIZENKETTEK. Görögország tagfelvételét 1981 január elsejétől /19 évi társulás után!/ fogadták el, majd 1986-ban Spanyolországgal és Portugáliával érték el a tizenkettes létszámot. Közben Norvégia is csatlakozni akart, úgy tűnt, hogy annak nem is lesz akadálya, de az ország lakossága a népszavazás során elvetette a kormány javaslatát. Az együttműködés fokozatosan túlment a gazdaságon, megalakult az Európai Parlament, amelybe a tagállamok lakossága közvetlen választással küldik képviselőiket. Az Európai Gazdasági Közösségből Európai Közösségek lett, kialakítva az együttes döntéshozás sajátos szerkezetét. Tavaly pedig az elnevezés Európai Unióra változott, miután sok vihar után élet- belépett a nevezetes maastrichti szerződés, amely az áruk szabad útja után a tőke és a munka szabad áramlását is előiráNixon Moszkvában dolog a hivatalos politika és egy magánember találkozói, Nixon útja mögött nyilvánvaló a szándék: az amerikai vezetés ki akarja puhatolni, hogy a szóba jöhető elnökjelöltek közül kitől mit várnak. nyozza, valamint megvalósítja a pénzügyi együttműködést, végső célként előirányozva a közös valutát. TIZENHATOK. Most négy újabb csatlakozásról tárgyaltak, s noha Norvégiával néhány hónapot elhúzódhat a megállapodás, Svédországgal és Finnországgal viszonylag könnyebben, Ausztriával valamivel nehezebben egyezségre jutottak Nyugati szomszédunkkal a két utolsó vitapont a mezőgazda- sági árszínvonal - ahol az európai átlag jelenleg 17 százalékkal alacsonyabb, mint az osztrák - valamint a kamionforgalom volt, miután Ausztria szeretné korlátozni az országra zúduló forgalmat, de ez hosszú távon nehezen elképzelhető. FOLYTATÁS? Ami a további menetrendet illeti, az említett hármak várhatóan 1995 január elsejétől, Norvégia pedig a jövő év folyamán nyerheti el a teljesjogú tagságot. 1996-ban ül össze az a konferencia, amely a további bővítésről tárgyal.Elsősorban a visegrádi négyek illetve Ciprus és Málta jöhet számba, de a sor bővülhet. A magyar csatlakozási igény ki- nyilvánítása tehát jó időben történik, de a döntés csak a 90-es esztendők végén válik esedékessé. Réti Ervin Borisz Jelcin a jelek szerint rendkívül rossz néven vette, hogy Richard Nixon egykori amerikai elnök az orosz ellenzék képviselőivel, köztük az államfő ádáz ellenfeleivel találkozott. Közölte : semmi szín alatt sem tárgyal az amerikai politikussal.„Senki sem viselkedhet Oroszországgal úgy, ahogy kedve tartja. Oroszország nagy ország” - tette hozzá. Nyomasztó munkanélküliség, komoly költségvetési hiány, növekvő külföldi eladósodás. Átfogó gazdasági stratégia helyett rögtönzések sora. Az ellenzék ellenségként való kezelése, ugyanakkor a "mindenki áruló, aki nem ért egyet a kormánykoalícióval" szemlélet eluralkodása. Ezek a bírálatok a pozsonyi parlamentben hangzottak el abban a vitában, melynek tétje a Meciar-kabinet sorsa volt. Kenyértörés? Személyes kötélhúzás a miniszterelnök és Kovac államfő között? Az immár elkerülhetetlennek tekintett, előrehozott választások sürgetése? A tengernyi politikai és stílusbeli ellentét "kisülése", amely a nacionalista hangvételtől korántsem idegenkedő MeA bírói rendszer reformja, földtörvény, új büntető törvénykönyv, a nemzeti kisebbségek helyzetének áttekintése, a politikai pártokra és a választásokra vonatkozó új szabályozás kidolgozása: a felsorolás csupán néhány kiragadott címszó abból a mintegy ötven törvénytervezetet tartalmazó listából, amely Borisz Jelcin idei parlamenti céljait foglalja össze, s amit az orosz elnök most küldött el a Duma alsóházának. Terméketlen és lármás vitákra készülhet tehát újból a világ? Sok megfigyelő tart attól, hogy - alig pár hónappal az előző, Jelcinnel szembehelyezkedő parlament feloszlatása, majd (szó szerint) szétlövése után - az orosz elnök ismét ingoványos terepre merészkedik, amikor a fentiekhez hasonló témákat próbál napirendre tűzetni. A moszkvai hatalmi kö25.születésnapját ünnepli a francia-angol gyártású szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde. A 001-es számú Concorde, az első prototípus 1969 március 2-án emelkedett először a levegőbe - 27 perces utat tett Toulouse térségében. A 001-est öt évvel első repülése után kiállították Párizstól északra, Le Bourget Repülési és Űrhajózási Múzeumában. Ä hatvanas években 200 Concorde megépítését tervezték- végülis jelenleg mindössze 12 gép teljesít szolgálatot - hét a British Airways, öt pedig az Air France légiflottájában. Azóta, hogy az első Concorde 1976 január 21-én először tette meg a Párizs-Rio de Janeiro útvonalat, az Air France szuperszonikus óriásgépei több mint egymillió utast szállítottak- 80 százalékuk férfi volt és ciar és ellenzéke közt már régóta megszokottá vált? Valószínűleg valamennyi tényező közrejátszott a szlovák törvényhozásban kirobbant példátlan válság-vitához. Magyarország számára nemcsak azért különös jelentőségű a pozsonyi hatalmi kötélhúzás, mert szomszédos államról, fontos partnerről van szó, hanem azért is, mert nálunk a nagy lélekszámú magyar kisebbség miatt a szlovák politika alakulását mindig az átlagosnál nagyobb figyelem követi. Koalíciós átrendeződés? Új szövetségesek keresése a kisebbségi kormányzás nyűgeinek lerázására? Időhúzás? Ahány megfigyelő, annyi jóslat, mi lesz a kibontakozás a pozsonyi politikai csatákból. télhúzás ugyanis messze nem dőlt még el, számos elemző látja bizonytalannak a reformok sorsát, mások pedig még azt is kétségesnek vélik, hogy ki ül a nyeregben, ki szabja meg a változások irányát és ütemét? A New York Times egyik elemzése épp a minap figyelmeztette újfent a washingtoni Fehér Házat: Jelcin láthatóan nemhogy az ország, de még a szűk értelembeN vett orosz kormányzat gyeplőjét sem tudja kézben tartani. Képes-e így hatékonyan irányítani, megóvni a demokrácia-piacgazdaság- nyugati partnerség hármas célrendszerét? Olyan kérdések ezek, amelyeket aligha csak a tengerentúlon tesznek fel az államférfiak. S amelyektől sokkal több függ mint a moszkvai Duma napirendjének alakulása - és nem is csak Oroszország számára. csak 20 százalékuk nő - és 104 millió kilométernél hosszabb utat tettek meg (ez egyenértékű azzal, mintha kétezerhatszáz- szor kerülték volna meg a Földet). A British Airways Concorde gépei több mint 6500 fel- és leszállást hajtottak végre. A gazdasági nehézségek ellenére az utóbbi években a Concorde-járatok nyereségesek voltak a British Airways számára, különösen, amióta char- ter-utakat szerveztek velük. Az Air France, amely eddig gazdasági vonatkozásban kevésbé volt sikeres a Concorde gépekkel, most a British Airways nyomdokain kíván haladni - kedvezményes utakat szervez Párizs-New York viszonylatban. A jegy árában benne foglaltatik egy éjszaka egy New York-i szállóban. Ki ül a nyeregben? Concorde születésnap A tragédiák kezdete a századforduló nacionalizmusa Amerika nagy öregje Tanulmányait az Egyesült Államok keleti partján, Prince- tonban végezte. Logikus volt tehát, hogy az Atlanti óceánon túlra is látott, s a húszas évek Németországában szembe találta magát a széthulló európai realitással. Mint fiatal diplomata a balti államokban teljesített szolgálatot, ahonnan módja volt bepillantani az amerikaiak számára hozzáférhetetlen, idegennek és ellenségesnek tűnő Szovjetunió életébe. A nemrégiben kilencvenedik életévét betöltött George F. Kennan amerikai diplomata és történész nagy napjai azonban akkor jöttek el, amikor a második világháború alatt nagyköveti minőségbe képviselte az Egyesült Államokat Moszkvában. Kennan, kitűnő megfigyelői képességének és reális helyzetelemzésének köszönhetően, mindenki másnál előbb felismerte, hogy a Hitler-ellenes koalíció nem lesz tartós. Idejében meglátta, hogy a Szovjetunió az európai kontinens fölötti uralomra törekszik. Híres „hosszú távirata” , amelyet a szovjet fővárosból Washingtonba küldött, a régmúltból a jövőbe átnyúló mélyenszántó elemzésként - az angolok hasonló nézeteivel egybecsengve - évtizedeken át befolyást gyakorolt az amerikai politikára. A Foreign Affairs című folyóirat 1947. júliusi számában nagy feltűnést keltő tanulmány jelent meg „A szovjet magatartás gyökerei”-ről (The Sources of Soviet Conduct) „Mr. X.” aláírással - mindenki felismerte azonban a szerzőt, George Kennant, aki akkor a washingtoni külügyminisztérium politikai tervezési főnöke volt. Ő dolgozta ki a „feltartóztatás” stratégiáját, amely azután évtizedekre meghatározta a Szovjetunióval szembeni nyugati politikát. Kennan nem a katonai erő fitogtatására helyezte a súlyt, hanem úgy vélte, hogy a Nyugatnak addig kell tartania állásait, amíg a Szovjetunió gyenge, tárgyalásra kész, vagy mind a kettő nem lesz. Akkor aztán eljön a pillanat, hogy a Nyugat érvényt szerezhet érdekeinek és létrehozhatja az új európai rendet. Kennan minden bizonnyal már akkor előre látta, hogy a kemény konfrontáció, amely a berlini válság óta a hidegháborút tette a világpolitika alapvető formulájává, a Szovjetuniót kezdetben nem gyengíteni fogja, hanem inkább erősíti. A „feltartóztatás” stratégiájától - amely világszerte ismertté tette nevét - Kennan rövidesen elhatárolta magát, mert sem azt nem akarta,hogy az Egyesült Államok örök időkre lekösse magát az európai kontinensen, sem pedig azt, hogy a Szovjetuniót a stratégiai konfrontáció korlátái közé zárják. A Moszkva által persona non grata-nak nyilvánított és a későbbi belgrádi nagyköveti posztjában vajmi kevés örömet lelő Kennan viszonylag korán megvált a diplomáciai szolgálattól, hogy a továbbiakban - mindmáig - kizárólag elemzőtudományos tevékenységnek szentelje energiáit. Egyetemi tanár Princetonban, egymást követő amerikai kormányok és a washingtoni szenátus nagy tekintélyű tanácsadója, elismert történész, pesszimista próféta - aki azonban soha nem adta fel a reményt, hogy a szovjet vezetők egy szép napon - rendszerük ellentmondásai, gazdasági csődje és embertelensége miatt - tárgyalóasztalhoz kényszerülnek. A történész Kennant elsősorban emlékiratairól és nagyszámú elemzéséről ismerik a történelem iránt érdeklődők. Különösen jelentősek azok az írásai, amelyekben Bismarck szövetségi rendszere összeomlásának okait elemzi, vagy amelyekben a „századunk minden katasztrófájának gyökeréül szolgáló” első világháború kirobbanásának indítékait kutatja. Kennan a századforduló nacionalizmusában látja a tragédia kezdetét, mindenekelőtt azonban a francia-orosz szövetségben, amelynek révén az oroszok az Osztrák-Magyar Monarchia elpusztítását, a franciák pedig Elzász-Lotharingia visszaszerzését akarták elérni. A központi hatalmak - Németország és Ausztria-Ma- gyarország - a status quót védelmezték, de nem kielégítő módon. Anglia pedig elveszítette a képességét és az akaratát, hogy meghatározója legyen az európai egyensúlynak, s maga is harcoló fél lett. Villamosszék az istállóban Negyvenhat tehén elpusztult Szabályosan „kivégezte” 46 tehenét a fejőgép elektromos hibája miatt egy angol farmer. William Murdoch maids- tone-i gazda tenyészetéből mindössze nyolc tehén maradt életben - jelentette az AP.A farmer még mindig nem érti, hogyan történhetett ilyen katasztrófa. Az egész egy pillanat műve, de mire az áramot kikapcsolták, már késő volt. Hasonló eset előfordult már máskor is, de nem ilyen súlyos - közölte a Nemzeti Gazdaszövetség egyik illetékese. Elektromos szakemberek szerint az áramütés az egyik állatról a másikra csaphatott át, netán az épület nedves padlója, esetleg a rekeszek fémváza változtatta „villamosszékké” az istállót.
