Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-12 / 70. szám
6 aj Dunántúli napló Riport 1994. március 12., szombat Nyilvános legyen a vagyonbevallás Mennyit gazdagodtak a képviselők? 1990 óta törvény van rá: minden országgyűlési képviselőnek megválasztása, majd megbízásának megszűnése után 30 nappal vagyonnyilatkozatot kell tennie. Most Magyar Bálint ennek a törvénynek módosítására tett javaslatot.-Miért volt erre szükség? - kérdeztük az országgyűlési képviselőt.- A jogászok úgy mondják, a törvényt karban kell tartani, vagyis az élet változásaihoz kell alkalmazni. A képviselők jogállásáról szóló törvény ide vonatkozó részét két okból is szükségesnek tartom megváltoztatni. Az egyik az, hogy a piacgazdaság fejlődése, a privatizáció egy sereg új kérdésre irányítja figyelmünket. Ma már a gazdagságot nem feltétlenül autóban, vagy lakásban mérik. Nagyobb vagyonok cseréltek gazdát, váltak állami tulajdonból magántulajdonná. A másik alapos ok, hogy a privatizáció átláthatatlanságával és a korrupció tévedésével járó bizalmatlanság valamennyi országgyűlési képviselőre árnyékot vet.- Milyen változást hoz az Ön javaslata?- A törvény úgy rendelkezik, hogy a képviselő vagyonbeval- lását a Ház elnökének asztalára teszi le. Azt javaslom, hogy legyen nyilvános a bevallás, a választópolgárok is nyomon követhessék, hogy képviselőik legális forrásaik mértékéig gazdagodtak, vagy annál jobban. Ezen kívül gazdasági érdekeltségi nyilatkozattal kívánom bővíteni a bevallást, amelyből egyértelműen kitűnne, milyen tisztséget visel a képviselő valamelyik állami, vagy magánkézben lévő társaságban.- A törvény határidőket ír elő. Ezen is változtatni kíván?- A törvény szerint a mandátum lejárta után 30 nappal kell bevallást tenni. Javaslom, hogy a lejárat előtt tegyünk nyilvános vagyonbevallási, hogy az újra jelöltként induló képviselőkről tiszta képe legyen a választó- polgároknak.- Más országokban is vannak hasonló rendelkezések?-Az Amerikai Egyesült Államokban például kézikönyvet adnak ki, amelyben fényképpel mutatják be a képviselő házát. De az olvasó azt is megtudhatja mikor, mennyiért vette, mennyi kölcsöne van és mennyi az egyéb vagyona a képviselőnek. Össze lehet hasonlítani a választások előtti és a ciklus végén közölt hiteles adatokat. A politikusok adóbevallása nyilvános.- Vajon napirendre tűzheti-e még a parlament ezt a módosító javaslatot a hátralévő rövid idő alatt?- Én nagyon remélem!- Gondolja, hogy ezt a törvénymódosítást sokan a választási kampány egyik fogásának tekintik majd?- Ez a módosítás nemcsak a most búcsúzófélben lévő parlamentre, hanem a választást megnyerő új képviselőkre is érvényes lesz. (koós) A magyarok cáfolják Van-e káosz a légiközlekedés ellenőrzésében? Nyugat-európai repülésirányítók arról panaszkodnak, hogy mind nehezebb az életük. 18 különböző típusú számítógépet használnak és az adatokat 70 különböző programnyelven dolgozzák fel! Az ellenőrző központok sok esetben nem is cserélik ki egymással az adatokat. E zűrzavar végeredménye: nyaranta minden harmadik turista a haját tépi a késések miatt. Európa légitere tele van akadályokkal: mindegyik ország maga szabja meg légterének szakaszait, s így a légifolyosók nem mindig érnek össze, még az előírt magasságok sem azonosak. Ebből adódnak a kényszerű kitérők - Amszterdamtól Frankfurtig 40, Brüsszeltől Zü- richig pedig 45 százalékkal hosszabb az utazás, mintha légvonalban repülnének! A szakértők szerint - akik véleményének a német Focus hírmagazin is teret adott - az ellenőrző berendezések fele hiányos, negyedét le kellene cserélni. A dél-európai repülésirányítók telefonösszeköttetése például a hatvanas évek színvonalán áll. Míg Németország és Ausztria fölött két, egymás közelében repülő gépnek 9 kilométeres biztonsági távot kell betartania, addig Görögország esetében 110 kilométert! Ezért kapta a görög légtér az „Európa fekete lyuka” nevet...-Nincs zűrzavar a felettünk lévő légtérben - mondja dr. Moys Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi főigazgató-helyettese. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), az ENSZ szakosított intézménye nagyon szigorú szabványokat ír elő a légiközlekedésben és a légiforgalmi irányításban. Ezen kívül az EUROCONTROL is mindent megtesz azért, hogy harmonizálja az európai légi- forgalmi irányító központok működését. Az Európai Légi- társaságok Szövetségének (AEA) - amelynek a MALÉV Rt. is tagja - idén februárban tartott sajtótájékoztatóján például elhangzott, hogy 1993-ban javult a helyzet a menetrendszerinti járatok pontossága terén. Nincs káosz és a közös erőfeszítések eredményeként a 15 percet meghaladó késések száma is csökkent. Európa légtere nincs tele akadályokkal, az útvonalak egységes hálózatot alkotnak, amelyen a forgalomirányítást az érintett szakvezetők rendszeresen egyeztetik. A legutóbbi ilyen megbeszélés február 22- 25. között Genfben volt, ahol a nyári menetrenddel kapcsolatos egyeztetések szerepeltek a napirenden. A légi útvonalak viszonylag hosszú, egyenes szakaszokból állnak és összeérnek. Németország és Ausztria, de ugyanígy Magyarország légterében is a két repülőgép közötti kilenc kilométeres biztonsági távolságot nem két egymás közelében repülő gépnek, hanem a légiforgalmi irányító szolgálatnak kell betartania, mint úgynevezett radar elkülönítési minimumot. Ahol nincs radar, mint például korábban Görögországban, ott - szaknyelven szólva - időn és távolságon alapuló, hosszirányú elkülönítést alkalmaznak a légiútvonalakon. Ez átlagosan tíz percet jelent az azonos repülési szinten (magasságon) haladó gépek között. 600 kilométeres óránkénti sebességgel számolva ez bizony valóban 100 kilométert jelent. A közép-európai közlekedési miniszterek legközelebb március 16-án Kréta szigetén találkoznak majd a II. páneurópai közlekedési konferencia után, hogy megvitassák és eldöntsék az Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Észak-Olaszország, Szlovákia és Szlovénia együttes magas- légi-irányító központjának felépítését - hangoztatta dr. Moys Péter. Máriakéménd látképe a szőlőhegyről Löffler Gábor felvételei Hol van már az a 189 máriakéméndi ipart Jó néhány esztendeje járom megyénk településeit, haló és éledő falvait, időről időre szembesülve a ténnyel: a háborút követő évek megtizedelték a megyét, elsorvasztottak sok-sok települést. Vagy teljesen, vagy majdnem teljesen. Annak idején Gyűrűfű volt a minta, kikiáltott az országba. Kevesen tudják, vagy ha tudják is, kevésbé gondolkodtak el a tényen: 1945-47 között Baranya minden második-harmadik lakója kicserélődött. A néme- tajkúakat kitelepítették, s helyükre jöttek Felvidékről, Erdélyből, Bácskából. A huszadik század közepének nagy nép- vándorlása, s az azt követő politikai éra erkölcsi és anyagi romokat hagyott maga után. Máriakéménd tipikus példa lehet. Érdemes végigsétálni néhány utcáján, fölmenni a templomhegyre, tovább a neves pincesorra, kilátogatni a Má- ria-templomhoz, a faluszéli búcsújáróhely kálváriájához. Megannyi érték és szépség. A valamikori gazdagság igézete. Aztán a hirtelen jelen, a község > mai élete. Rótt Ferenc polgár- mesterrel szembesítjük a negyvenes éveket a mával, s vesszük számba a lehetőségeket. Avval a Rótt Ferenccel, akinek bevallott álma és föltett szándéka: ismét életet ver ebbe a vidékbe, fölkarolja a fiatalokat, s megpróbálja Kéménd régi arcát visszavarázsolni. Embertpró- báló vállalkozás, melyet egyre több helybéli támogat, segít. Tudják: az utolsó esélyt kell kihasználni, az utolsó lehetőséget megragadni. (Más is hisz ebben talán. Hiszen épült új ház is, van remény arra, hogy a pusztulás, öregedés megálljon. Ä legfiatalabb ké- méndi polgár ma a tavaly december 7-én született Schleicher Ákos) Persze a jelen még kínlódással teli. Kéménden ma 520-an élnek, sok a nyugdíjas, öreg, sok a munkanélküli, s már harminc fölött a munkanélküli segélyt elvesztett, 5440 havi jövedelempótló támogatásban részesülő személy. Munkaalkalom alig. Akinek még van, akinek sikerült megtartania munkahelyét Pécsett, Mohácson, másutt, örülhet. Vállalkozót nem tudunk említeni. A földek privatizációja részben-egészben megtörtént: a jövő nagy kérdése, hogy ki mit kezd majd magával, meg tud-e élni a semmiből indulva úgy, mint annakidején nagyapja, dédapja? Mert 1940 környékén Ké- méndnek 1200 lakosa (ebből 1078 németajkú) volt. Amikor a régi dokumentumokból kibányászott adatokat soroljuk, biHa a község újraéled zony elcsodálkoznak a helybéliek is. A községben 189 iparos és négy nagykereskedő ténykedett, 901 földműves-gazdálkodó élt jómódban, több saját kulturális egyesülete, olvasóköre, legényegylete hívta össze az embereket a szabadidőben. Máriakéménd a térség egyik legrégebben lakott helye. Ük A valaha önállóságától teljesen megfosztott településen 1992 január 1-től önálló jegy- zőséget hoztak létre, megpróbálva, az egykor Szederkény művelődési ház megszépült, a fiatalok klubja fölött ott a könyvtár, kész a sportpálya egy része - a bitumenes kézilabda- pálya izgalmas mérkőzésekre vár tavasszal -, a park, a játszótér elkészül. Sikerült végre a földgázprogramba bekapcsolódni: az infrastruktúra nagy lépése ez. Készül a község víz- rendezési terve. (Éppen ^ott jártamkor értekeztek a DÉDÁSZ szakembereivel egy új transzformátor-állomás létesítése tárgyában.) A sípályán felvonó üzemel, s ha igaz, a gyermekKegytemplom a Kálvária-dombon árnyékában még építési engedélyt sem kapó (!) községet, talpra állítani. Erőfeszítésük előtt le a kalapot! Nem hiszem, hogy a most ébredező és még néha-néha kételkedők soraiban ne fogalmazódott volna meg: végre történik valami. Megszépült a községháza, a házasságkötő terem, megszerveződött a helyi köz- igazgatás: betanultak a községházán dolgozó hivatalnokok. A kultúrcentrum formálódik: a parkban mini-golf pálya is lesz. Legyen! Mint ahogy tervezik egy helybéli utcákat összekötő út építését is, s tudom - nem Rótt Ferenctől ugyan -, hogy a polgármester egyik leghőbb vágya, közös ünneplésekre, közös falunapokra egy asztal mellé ültetni minden kéméndi polgárt; felvidéki magyart és helybéli németet. Ehhez kellett a kultúr- ház, s ehhez kell majd a híres kéméndi pincesor rendbetétele. (Amelynek egykor hasonló rangja volt, szépségben vetekedett a palkonyai vagy a villány- kövesdi pincesorral.) Sokan mondják: betonút és esetleg villany kiépítésével a domboldali pincék régi fénye visszanyerhető lenne, s talán innen elszármazott vagy éppen a térséget megszerető polgár újra venne présházat, telepítene szőlőt. Mondom: nagy fába vágta a fejszét a polgármester. A földmunkák, s a község telefonfejlesztései után - ez se távoli jövő már -, megkezdődhet a falu parkosítása, rendbetétele. A sok szép ház tatarozása, s az eredeti formák és értékek megőrzése. Helybeni rendelet kiadásán töprengenek: a sok sok szép régi ház homlokzatának megóvása, az eredeti állapot megőrzése kötelező lesz. Sétáljunk csak utcáról-utcára. Ugye milyen szép a Rákóczi út 1-es, 33-as, vagy 35-ös számú háza. Vagy a most visszavásárolt, s felújításra bízvást számító 54-es ház, falán Kossuth címerével. Érték a Horvát utca 39-es öreg épület festett (és mindig újrafestett) kapuja. A sarki Flórián szobor. A szépen rendbetett domboldali templom, ahol a két háború emlékműve s a magyar Hiszekegy felesel jövővel-múlttal. Helyi tévé, helyi újság van már. (Kisbíró helyett e helyi médiákon keresztül szólhat az önkormányzat a lakossághoz.) Ezek segítségével is kidobolta a polgármester: Elsődleges célom az, hogy polgármesterségem alatt a falunk kimozduljon a holtpontról mind az objektív lehetőségek, mind pedig a szubjektív tényezők területén. Azaz legyen pénz, amit a községre fordítsanak, s legyen helybéli szándék és akarat is a közélet pezsdítésére. Tudom, nehéz kimozdítani az embereket a rájuk szabott apátiából, de legalább meg kell próbálni. Rótt Ferenc megpróbálja. Miért? Maga miatt, más miatt, azért mert itt született, ide való, s apró gyermekkorából megőrzött emlékek kötelezik erre. Abból az időből, amikor a kéméndi vár alatti alagúton jó harminc métert meglehetett tenni az akkor lezárt elágazásig. A legenda szerint az egyik út tovább a pécsváradi várhoz vezetett, a másik meg állítólag le, a Dunára . . . Kozma Ferenc