Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-12 / 70. szám

1994. március 12., szombat A mai nap új Dunántúli napló 3 Hagyomány világunkból Szent Gergely napja Régebben március 12-én tar­tották a zene ünnepét. Ez a nap halála és nevenapja annak az I. vagy Nagy Szent Gergely (Gre­gorius) pápának (590-6Ó4), aki ráirányította a figyelmet a ke­resztény egyházi énekere és gondoskodott fennmaradásukról. Az ő nevéről nevezték el az egy- szólamú liturgikus dallamokat gregorián korálisoknak vagy gregorián énekeknek. Hajdanában március 12-én Szent Gergely „lovagjai” járták végig a falvakat, hogy tanulókat toborozzanak az iskolába és taní­tójuknak némi járandóságot: to­jást, kolbászt és szalonnát gyűjt­senek. E napon fejeződött be va­lamikor a tanítás téli időszaka. És mivel az iskolába járás nem volt kötelező, az oskolameste­rek, a tanítók tanítványokat „verbúválni” küldték legráter­mettebb diákjaikat ahogy az ének mondja: „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján”. Egyes helyeken a tanító által kijelölt Gergely-járók előző nap végigjárták a falut, hogy színes szalagokat kéijenek kalapjukra a menyecskéktől. Voltak olyan települések, ahol az énekes szokás színjáték for­májában zajlott le. Az egyik fiú Gergely pápát személyesítette meg, mögötte sorakoztak fel a püspökök és a katonák. A kalap­jukat szalagokkal feldíszített Szent Gergely lovagjainak kezé­ben kis szalagcsomóval ékesített bot volt. Az egyik lovag nyársat, a másik kosarat vitt, egy harma­dikat pénzkezeléssel bíztak meg. Azokat a házakat keresték fel, ahol iskoláskorú gyerekek vol­tak. Először egyik társuk lépett be a szobába és ezeket mondta: „társaim, kik künn vannak, en­gem bíztak meg, hogy engedel- met kérjek kegyelmetektől éne­künk elmondására; hallgassanak meg kegyelemetek bennünket, hisz nemcsak az imádság, hanem az ének által is a Mindenható Is­ten dicsőítetik.” Aztán betértek mindnyájan, és dalba kezdtek. Az iskoláskorúaknak ilyen ver- sezeteket énekeltek: ,Jertek el hát velünk, mert értetek jöttünk. Készülj, gyermek, mindjárt visz­lek iskolába, eleget hevertél itt­hon a kuszkóba. Ott kell megta­nulni miként kell szolgálni az Is­tennek: hittel, szeretettel, szent, kegyes élettel.” A Somogy megyei Nemespát- rón így zárult az ének: „Szerel­mes öcséim, kik lösztök társaim, jertök el már! Jó mestörünk va­gyon, ki minket vár.” Az ének­lést adománykérés követte. Zala megyében, Reziben a nyársas lovag, a nyársat magasra tartva, ezt mondta: „A nyársam is üres, áll, mint kútágas, jó reáillene egy disznó-oldalas.” Hogy Baranyában is élt a Szent Gergely-napi szokás, a Gergely-járás, azt az a feljegyzés is bizonyítja, amely az 1930-as évek elejétől dr. Berze Nagy Já­nos tanfelügyelő-néprajzkutató­tól való, amely szerint Gyümöl- csény községben tavasz közeled­tével az iskola tanulói mondó- kákkal végigjárták a házakat, és ebbéli tevékenységükért étel­nemű adományokat kaptak, ame­lyeket kántortanítójuknak be­szolgáltattak, aki ezért otthoná­ban vagy az iskolában vendégül látta őket. Dr. Várnai Ferenc „Nagyon erős vidéki sörgyárat szeretnék” Bemutatkozik dr. Rudnay János, a pécsi Pannónia Sörgyár Rt. új vezérigazgatója A hét elején nevezték ki az új vezérigazgatót a pécsi Pan­nónia Sörgyár Rt. élére. A megyeszékhely mindennapja­iban meghatározó jelentőségű társaság új vezetőjét, a 45 éves dr. Rudnay Jánost az Új Du­nántúli Napló elsőként kérte fel bemutatkozásra.- Kaposváron születtem, mindössze hét éves voltam, amikor családom Ausztriába emigrált. A középiskola után a Bécsi Egyetem jogi karán sze­reztem diplomámat, majd még abban az évben elhelyezkedtem a német Philips konszernnél. Különböző területen és külön­böző városokban dolgozva is­merkedtem meg a multinacioná­lis cég minden részével, négy évvel ezelőtt pedig elfogadtam a megbízást a Philips magyaror­szági érdekeltségének kiépíté­sére. Innen vállaltam el a pécsi Pannónia Sörgyár Rt. vezetését.-Mi indította erre a dön­tésre?- Számomra nagyon jó volt egy változásokkal teli ország­ban egy új céget fölépíteni. Ezt követően rengeteg ajánlatot kaptam, ám nekem a pécsi tet­szett a legjobban. Minden cég­nél más és más módon kell el­érni, hogy a szabad piacon ver­senyképesen és nyereségesen működjön. A sörgyár vezetése hatalmas kihívás számomra. Azért vállaltam el, mert úgy íté­lem meg, hogy itt a legnagyobb a lehetőség arra, hogy gyorsan elérjük a kívánt eredményeket.- Előző cégénél is a legfonto­sabb munkaterülete a marketing volt, a sörgyár vezetésének át­vételekor itt is egy hatékony ér­tékesítési offenzíva bevezetését tervezi.- Az élesedő iparági ver­senyben már egyetlen cégnek sincs biztos piaca, a gazdasági működés mércéje pedig nem más, mint hogy ki mennyi ter­méket tud értékesíteni, és az azért járó pénzt hogyan tudja realizálni. Mindkettőt meg le­het, és meg kell tanulni, ezért tervezem egy egységes, jól kép­zett értékesítési csapat fölállítá­sát.- Milyen piacot céloz meg a gyár?- Komoly, erős céget szeret­nék kialakítani a Pannóniából. Ennek érdekében első lépésként Pécsett és a megyében szeret­ném megerősíteni eladási pozí­cióinkat. Itt azonban nem sza­bad megállnunk, a jó minőségű Szalonra és Gold Fassl-ra építve nekünk egész Magyarország pi­acunk kell, hogy legyen. Sze­retném, ha egy-két éven belül mindenki ismerné a gyárat, és keresné termékeinket.- Manapság az embereket két dolog foglalkoztatja igazán. Legyen munkájuk, illetve elér­hető áron tudjanak vásárolni. Ilyen téren mit nyújt a sörgyár a jövőben?- Az ár kérdése nagyon egy­szerű, a szabad piacon arról mindig a vevő dönt. Az már a cég dolga, hogy tudja-e tartani a piac által diktált árat nyereséges működés mellett. Némileg ide­vág a munkahelyek kérdése is. At, hogy a Pannónia Sörgyár Rt. milyen szerepet játszik a sörpiacon, éppen úgy múlik a vezetőkön, mint a legutolsó emberen. A piac dönti el, hogy a gyárban milyen nagyságrendű lesz a termelés, ez utóbbi pedig meghatározza a foglalkoztatot­tak számát. Az üzleti siker ér­dekében a cégnél mindenkép­pen szükséges változtatásokat végrehajtani, ám aki rugalma­san alkalmazkodni tud az új kö­vetelményekhez, annak biztos munkahelye lehet.-Az első néhány nap után milyen kép alakult ki önben a gyárról?- Számomra nagyon fontos az első benyomás, és az itt eltöl­tött 5-6 nap után egyelőre csak erről beszélhetek. Az az érzés alakult ki bennem, hogy igazán érdemes itt munkába állni, és nagyon jó vidéki sörgyárat fo­gunk kiépíteni a Pannóniából. A piaci versenyt tekintve ebben az idő felettébb fontos tényező, és pillanatnyilag a legnagyobb problémám, hogy egy nap csak 24 órából áll.- Ön 1992 óta a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Tár­saságának elnöke. Pécsre köl­tözve is megtartja ezt a funkció­ját?- Ha nem ezt tenném, akkor elismerném, hogy a vidék gaz­dasága nem fontos Magyaror­szágon. Pedig véleményem sze­rint - és ezt az utóbbi időszak külföldi befektetései is igazol­ják - nem így van. Nagyon re­mélem, hogy ilyen minőségem­ben is hasznára lehetek új lak- és munkahelyemnek egyaránt. Kaszás Endre Nem ábránd: egyetemi klub létesül Pécsett A Pécsi Rádió ünnepi műsoraiból Sokak szerint szégyen és ért­hetetlen, hogy Pécsnek, az egyetemi városnak még mindig nincs egyetemi klubja. 1988-ban sikeresnek tűnő kez­deményezés indult: a Pécsi Egyetemi Klub Kulturális Egyesület eredetileg a Rákóczi út 65. szám alatti pincerendszert szerette volna klubbá alakítani. Jogi és pénzügyi problémák merültek fel: a pincerendszer felújítása rengeteg pénzbe ke­rült volna, s noha a város akkori elöljárósága már jelentős össze­geket fektetett a tervbe, a klub ügye mégis feledésbe merült. 1992. decemberében újjá­szerveződött a PÉKKÉ, s a di­namikusabb elnökség tevé­kenysége első két hónapját új terep felkutatásával töltötte. Vá­lasztásuk a Szántó Kovács Já­nos út 1-ben található hajdani Bázis-étteremre esett. Az épü­let-komplexumot már megvásá­Futnak a képek Oscar Schindler nem szüle­tett hősnek. Üzletember volt, aki a háborút kezdetben csupán a meggazdagodás kedvező al­kalmának tekintette. Hadiszállí­tóként együttműködött a néme­tekkel, sőt maga is tagja volt a náci pártnak. Férjnek sem volt kiváló. Szeretett jól élni, ked­velte a nőket, a kényelmet, a ha­talom nyújtotta védettséget. Eleinte a zsidókban is csak az olcsó munkaerőt látta. Azután mégis arra használta fel össze­gyűjtött vagyonát, hogy meg­mentse a pusztulástól a nála dolgozókat, a „Schindler-zsidó- kat”. Több mint ezren köszön­hetik neki az életüket. Később ezért ültettek tiszteletére Izrael­ben egy fát az Igazak Útján. Oscar Schindler történetét Thomas Keneally írta meg 1982-ben a túlélők elbeszélései alapján, s ez a könyv szolgált forrásul Steven Spielberg leg­újabb filmje számára. A Schind­ler listája becsületes, tiszta és szép alkotás, a rendező eddigi legjobb munkája. Becsületes, rolta a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem, a munkásszál­lásból kollégiumot alakítottak ki, az étterem azonban felújítat- lan, kihasználatlan maradt.-Az étterem, a hozzátartozó helyiségekkel, alagsorral meg­nyerte tetszésünket: két szint, több mint 1400 négyzetméter - magyarázta Papp László, a PÉKKÉ elnökhelyettese - Ter­veket készíttettünk Borza László építésszel, és bérleti szerződést kötöttünk az egyetemmel. Ter­vünket az első perctől fogva tá­mogatta Pécs önkormányzata. Az átalakítás várhatóan mint­egy 13 millió forintba kerül. Az egyetemek hallgatói önkor­mányzatai másfél millió forint­tal segítették a beruházást: kü­lönösen nagy anyagi segítséget nyújtott a POTE diákönkor­mányzata; a szervezők, a Hai-Rex Bt. nyomán, eddig több millió forintos támogatásra mert szembenéz a szörnyűsé­gekkel és tiszta, mivel mégis van ereje ahhoz, hogy a meg- alázottakért hozott áldozat ritka gesztusairól szóljon. S szép is, mert Spielberg az általa kimunkált dramaturgiát ezúttal szokatlanul puritán esz­közökkel társítja, és a témához illő egyszerű méltósággal fo­galmaz. Ebben a felfogásban játszanak a kitűnő színészek is: Liam Neesson a címszerepben, Ben Kingsley, Itzhak Stem ala­kítója, továbbá Ralph Fiennes, aki a rettegett SS-tiszt, Goeth (milyen szörnyű most ezt a ne­vet leírni!) figuráját formálja meg. A mű képi világa gyakran a korabeli dokumentumfilmek felvételeit idézi, különösen azok a jelenetek, amelyeket kézi kamerával rögzítettek, né­zőpontjaira emlékeztetve. De Spielberg, aki Janus Kaminski operatőr személyében hibátlan ízlésű munkatársra lelt, főként arra törekedett, hogy a cselek­ménymondás a harmin­tettek szert különböző cégektől. Ami az ügyet némileg hátrál­tatja: a város idei költségvetési tárgyalásain eddig még napi­rendre sem tűzték az egyetemi klub kérdését.-A klubot még idén át sze­retnék adni - mondta dr. Palkó Zsolt, a PÉKKÉ elnökségi tagja - A klub többek között bárnak, képzőművészeti galériának, ká­vézónak, koncerteknek, tanfo­lyamoknak, információs köz­pontnak, konferenciáknak, il­letve video szobáknak adna he­lyet. Terveink szerint a környék egyik legjobb hang- és fény- technikájával rendelkezünk majd, amit ugyanakkor a város egyéb rendezvényeinek javára is fordítanánk. Támogatásra csak a klub be­indításához lenne szükségük, azt követően különböző üzle­tek, vállalkozások által szerez­nének pénzt a működtetéshez. cas-negyvenes évek mozgóképi stílusával találkozzon, hogy a téma és látvány így létrehozott egységével is hangsúlyozza a történet igazságát. Ezt a célt szolgálják az egykori filmekre utaló plánok, éles vágások és párhuzamos montázsok, vala­mint a korlátozott mélységéles- ségű képek alkalmazása és a drámai világítás. Ez a beszédmód magyarázza, hogy Spielberg, igen helyesen, ezúttal a fekete-fehér technika mellett döntött, egyrészt ra­gaszkodva a stílus egységéhez, másrészt pedig ily módon is a látottak hitelességét érzékel­tetve. S ebben a hol szürkén, hol gyászsötéten komorló közegben annál inkább szíven üti a nézőt néhány színes villanás: az elrej­tőző kislány, a halott nő piros ruhája, a gyertyák fellobogó lángja, s a befejező jelenet ne­mes szertartása: zsidók emlé­keznek egy katolikus embertár­suk sírjánál. Mert aki csak egyetlen lelket is megmentett, az egy egész vi­Ha Pécs önkormányzata az idei költségvetésből nem támogatja a beruházást, a fiatalok nem hagyják veszni ügyüket: bíznak azon cégek segítségében, akik az agyakba akarnak befektetni. Á leendő létesítményről két pécsi egyetemistát kérdeztünk: - Épp ideje, hogy egy egyetemi város területén egyetemi klub működjön - válaszolta Homyák Árpád történelem szakos hall­gató - Ezzel talán mérséklődik a viszonylagos elszigeteltségből eredő önimádat és a másik ka­rok hallgatóinak lenézése. Zelenyánszky Tünde angol szakos hallgató azt emelte ki, hogy a korábbi terv belvárosi klubja talán előnyösebb lett volna: - Sok egyetemistának túl távoli a Szántó Kovács János út. Az Universitas úti kollégium lakóinak például keresztül kell utazniuk a várost, hogy oda el­jussanak. Katona Gábor lágot mentett meg, tanítja a Talmud, de ezt olvassuk az Evangéliumban is. Ezért adja Spielberg hősének a gyűrűt, amelybe ezen igék vannak be­levésve, s midőn az áldozato­kért felzeng a héber gyászének, ezért mutatja a kamera közelké­pen, hogy Schindler keresztet vet. De be lehet-e fejezni megbé­kéléssel ezt a történetet ennyi kiöntött vér után? Bizonyára e kérdés magyarázza, hogy a tá­bor felszabadulásának jelenete furán visszafogott, sőt groteszk. A bevonuló Vörös Hadsereget egyetlen katona képviseli, aki lóháton poroszkál be a képbe. Ő elégedettnek látszik. De a meg­hatott Schindler azzal búcsúzik védenceitől, hogy talán mégsem tett meg minden tőle telhetőt, s esetleg több embert is meg­menthetett volna. Még tízet, vagy legalább még egyet... Ha egyáltalán lehet e szép filmnek katarzisa, az valahol ebben az elégedetlenségben rejlik. Nagy Imre A háromnapossá lett nemzeti ünnep miatt szombaton a hét­köznapi rendnek megfelelően 5 óra 55 perctől 9 óráig sugároz műsort a Pécsi Rádió, délután pedig Schweier Rita Városnéző című, az egészséges környeze­tért alcímű magazinműsorát. Vasárnap most is kívánság- műsorok lesznek: délelőtt Gungl László, délután 3 és 4 óra között pedig a Kovács Imre- Tuczai József páros teljesíti a hallgatók telefonos kéréseit. A szombatonként megszo­kott „Jó pihenést!” című maga­zinműsor most hétfőn jelentke­zik 9-től 11 óráig, Somogyvári Valéria szerkesztésében. A szokásos reggeli informá­ciók után beszámolnak az előző napi érdekesebb sportesemé­nyekről, Zeller Gyula jegyzetét hallhatják, majd beszélgetést az ötnapos, Pécsett rendezett pe­dagógiai tanácskozásról, a „konfliktus-pedagógia” téma­körében. A műsor második részében megismételnek egy korábbi ze­nés összeállítást Finnországról. Sütő László több mint húsz al­kalommal járt a testvémépnél, érdekes élményeit meséli el, természetesen finn zenével szí­nesítve. Mindezt a nemrég meg­tartott Kalevala Napja, vagyis a Finn Kultúra Ünnepe alkalmá­ból sugározzák és a másik „in­dok” pedig, hogy idén 20 éves a Magyar-Finn Baráti Társaság és két évtizede ápolja a kapcsola­tokat, terjeszti a két nép között egymás kultúráját a pécsi szer­vezet. Az ünnepség terveiről, a kapcsolatok kiszélesítéséről is hallhatnak tájékoztatást. A szombat délutánonként megszokott 100-AS FAKTOR című ifjúsági műsor is a hétfői pihenőnap délutánján várja 3-tól 4-ig a hallgatókat a készü­lék mellé a két műsorvezető Laci és Robi is sok érdekes té­mát igér: többek között egy nagykanizsai ifjúsági klubról, a pécsi egyetem klubról, a Fiata­lok az egyesült Európáért moz­galomról. Kamaszkora legszebb nyarát Gáti Kati, a Sose halunk meg-ből ismert amerikai film­színésznő mondja el, a sport- kedvelőknek egy Kiss Miklós­sal, az aikido nevű japán véde­kező harcművészet pécsi edző­jével készített beszélgetést aján­lanak, melyből az is kiderül, hogy bár 10 év alatt több mint 100 embert oktatott, szerinte ezt a sportot mégis csak tanulni le­het, megtanulni soha. Március 15-i ünnepi maga­zint Kovács Imre szerkesztő a következő gondolatokkal ajánlja a hallgatók szives fi­gyelmébe: „Fogadjuk emelt fővel, büszke magyarsággal, együtt a hazában élő más ajkú, szárma­zású polgártársainkkal a szürke munkanapságból nemzeti ün­neppé visszatért március tizen­ötödikét, az 1848^49-es forra­dalom és szabadságharc kitöré­sének napját. Mert ez az ünnep nemzetiszín kokárdás nap volt akkor is, amikor helyette a bor­zongató november hetedik nap­ját tartották ünnepként. Az ünnepet, a tavaszhozó hónap szép napját köszönti a pécsi stúdió magyar nyelvű szerkesztőségének fél 9-től 9 óra 50 percig tartó műsora. A 10 perccel rövidebb műsoridő az országos adáshoz való alkal­mazkodást jelenti. A programban Majdán János, a JPTE Bölcsészettudományi Kara Újkortörténeti Tanszéké­nek egyetemi adjunktusa beszél a 48-as forradalom és szabad­ságharc jelentőségéről, megíté­léséről, rangjáról napjainkban. A rádió tudósítói annak néztek utána a levéltárakban, könyvtá­rakban, hogy a dél-dunántúli megyékben hogyan hullámzott tovább március hangja, hatása, miként hatottak az események, egyúttal elmondják az ünnep­nap programjait is. Szép meg­zenésített versek és muzsika egészíti ki a műsort, melyben a zenei szerkesztő Kovács Attila összeállítását is hallhatják: „Nemzet és haladás a múlt szá­zad magyar zenéjében” címmel. Egy fa az Igazak Útján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents