Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-11 / 69. szám
1994. március 11., péntek Háttér üj Dunántúli napló 13 Szocialisták- kongresszus után A tisztesség kérdése Képünkön: Békési László (MSZP), Pető Iván (SZDSZ), Nagy Sándor (MSZOSZ) és Horn Gyula Emlékeztető A kereszténydemokrácia A keresztény tanítás erőteljes szociáletikai tartalmakat hordoz magában. Az evangéliumi tanácsok, apostoli intelmek főleg Aquinói Szent Tamás munkásságában, majd azt követően válnak összefüggő társadalometikai rendszerré. Ezek az előzmények XIII. Leó 1891-ben kiadott Rerum Novarum kezdetű enciklikájában - a keresztény társadalmi tanítás „Magna Chartájában” - idomulnak a modem kor sajátosságaihoz. Az ezt követő 100 évben - II. János Pál Centessimus Annus kezdetű, 1991-ben kiadott encikli- kájáig - a pápák (természetesen szakértők százait bevonva) hatalmas, sokrétű, gazdag anyaggá fejlesztették ezt a tanítást, részint őrizve az elvek folyamatosságát, részint - figyelve az „idők jeleit” - az új jelenségekhez igazítva azt. A tanítás gazdagításához természetesen más keresztény egyházak is hozzájárultak. A kereszténydemokráciának, mint politikai irányzatnak az a lényege, hogy - a keresztény világnézet talaján állva - e keresztény társadalmi tanítás elveit kívánja megvalósítani a társadalom életében, természetesen megfelelő helyzetelemzésre alapozottan, konkrét politikai célkitűzésekké formálva. Mindezt modem politikái tömegpártként - nem osztály, vagy rétegpárt, hanem néppárt jelleggel - a parlamentáris kormányzat és a képviseleti demokrácia keretében és játékszabályait szemelőtt tartva, politikai eszközökkel szándékszik elérni. A keresztény értékrendből és eszmeiségből eredően igen fontos alapelvként hangsúlyozza az egyén, a személyiség jogait és méltóságát, elsőbbségét az intézményekkel szemben, valamint a család, mint a legtermészetesebb emberi alapközösség támogatását, védelmét. További össztársadalmi méretű, nagy horderejű alapeszméje az emberi szabadság, ennek kibontakoztatása, valamint a társadalmi igazságosság gondolata. Ez utóbbi érvényrejuttatásakor a magántulajdon természetjogból eredő jogosságát hirdeti, de működtetése során, ha szükséges, állami beavatkozást is megengedhetőnek tart a közjó érdekében. Elveti mind a korlátlan szabadverseny, a szélsőséges individualizmus, mind pedig a kommunisztikus kollektivizmus, a totalitárius szabályo- ’ zás túlzásait. Lényeges társadalomszabályozó elve a szubszidiaritás (szubszidiálni: segíteni) a szükséges, de lehető legkisebb segítség elve, ennek lényege, hogy minden problémát az a legkisebb közösség oldjon meg, akire tartozik, a felsőbb szerv csak akkor avatkozzon be, ha feltétlen szükséges, akkor viszont kötelezően. Tulajdonképpen a civil társadalom elsőbbségét hangsúlyozza az állami irányítással szemben. A kereszténydemokrata pártok 19. sz. végi megalakulásuk után, keresztény szocialista mozgalmak és pártok ténykedését követően, a II. világháború után jutottak jelentős szerephez Európa országaiban. Hazánkban 1944-1949 között működött az első kereszténydemokrata irányzatú párt, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt, melyet a mai Keresztény- demokrata Néppárt is eszmei elődjének tekint. A KDNP 1989. szeptember 30-án alakult újjá, és az 1990-es választásokon 21 képviselőt küldött a parlamentbe. Szabó Péter Mekkora a Kek-erő? Kérdezz, én mindenre felelek típusú összejövetelt, afféle politikai sztriptízt rendeztek Kaposváron. Az emberek számára azonban ma már a politika inkább fárasztó, mint pikáns. A tizenöt legnagyobb politikai párt vezetői közül egyedül Horn Gyula tudta megtölteni az üléstermet, de lehet, hogy ez is inkább az MSZP-MSZOSZ tandem jószervező készségének köszönhető, semmint a természetes érdeklődésnek a pártok programjai iránt, melyek egymástól való megkülönböztetése az átlagember átlagos emlékezőtehetségével megoldhatatlan feladat. ígéretek és ötletek Az MSZP kongresszusa a „szakértelem, tisztesség, nemzet iránti elkötelezettség” jelszavak jegyében zajlott. Ezek, bármennyire nélkülözhetetlen és jól kiszámított mondanivalót hordoznak, nehezen megkülönböztethetők például az SZDSZ jelszavaitól. A szocialista párt PR szakértői, vagy vezetői viszonylag kevés gyakorlattal kénytelenek elindulni a reklám-egyszerűséggel megfogalmazott gondolatok-szabadver- senyében. Annál járatosabbak magában a politikában. A párt keresi és megtalálni látszik a középutat az ígérgetés és a leendő koalíciós partnereket, választókat egyformán megnyerő ötletek közö(t. A tisztesség-propagandának,' a közélet tisztaságának megőrzésére irányuló kezdeményezéseknek például még van „közönsége”. Szekeres Imre bejelentése például, mely szerint a szocialista képviselőknek etikai és vagyonnyilatkozatot kell aláírniuk, olyan ígéret, amire még van füle a közéleti érdeklődésű embereknek. A munkaadókkal és munka- vállalókkal kötendő „szociális paktum” elképzelés szintén a kongresszuson nyerte el rangját a belpolitikai zsargonban. Tartalma további tisztázásra szorul. A „szociális piacgazdaság” négy éve után az ilyen általánosságokat némi bizalmatlanság fogadja, jóllehet Horn Gyula egyik nyilatkozatában elhangzott: az elgondolást a liberális pártok is osztják. Tengernyi veríték Közérdekűek és alkalmasak a koalícióépítésre a szocialisták gazdasági nézetei is. Ez nem kongresszusi újdonság, de Békési László mestere a lényegre- törő fogalmazásnak, s képes bizalmat ébreszteni olyan mondanivaló iránt is, amiben egyébként semmi vonzó nincs. Békési további nadrágszíj megszorítást és tengernyi verítéket ígér egy alaposan behülyített, majd gatyára vetkőztetett országnak. Mindazonáltal hitelesen indokolja beruházás-centrikus és egyáltalán nem elosztásra orientált politikáját. Maga a hiteles szó pedig, mivel az ország gazdasági ügyintézőinek legalább tizenötéves mellébeszélése volt az előzmény, most különlegesen nagybecsű dolog. a a közember, s mindenek előtt a gazdaság felépülése szempontjából meghatározó súlyú vállalkozói réteg elhiszi, amit Békési mond, annak lehetnek következményei a szocialistákra és az országra nézve, A szocialistákra nézve ez a következmény egy választási győzelem és egy szocialista-liberális koalíció létrejötte, az országra nézve további nehéz egy-két év lehet. A pluszként kirótt két szűk esztendő hozama azonban talán nem kóklerek zsebeibe, hanem tőkefelhalmozásra kerülne, s így alapja lehetne a valóságos fellendülésnek. A szabad demokraták és a szocialisták gazdasági nézetei a Kuncze-Békesi vonalon már korábban is egybehangzóknak voltak elkönyvelve. A beruházásélénkítés fókuszba helyezése azonban a Fidesz figyelmét sem fogja elkerülni. Orbán Viktor és a Fidesz országos elnöksége még decemberben lényegében ugyanezt helyezte a fiatal demokraták gazdaságpolitikájának középpontjába. Az elvonások csökkentését a beruzázások élénkítése érdekében. Manőverező készség Ezek az egybehangzások persze véletlenek lehetnek, de az nem kétséges, hogy a szocialisták tudatos alapozómunkát végeznek-egy koalíció felépítéséhez. Ez nem azt jelenti, hogy minden, amit mondanak, választási manőver, de igenis jelenti azt, hogy erősek a választási manőverezésben. Tanulságos lehet a riválisok számára a pártegység megőrzésében elért teljesítményük. Szűrös Mátyás még mindig ott van az országos lista 11. helyén. Horn Gyula és Békési László még mindig nem veszett össze. A pártvezetés minden tagja „lenyelte”, hogy valamennyiük sikerének záloga a lista második helyén lévő szakszervezeti vezető, Nagy Sándor. Külön figyelmet érdemel az a mód, ahogy a szocialisták a miniszterelnökség kérdését kezelik. Bár a szocialisták látszólagos bizonytalanságát a koalíciós pártok most ki tudják használni propagandájukban, s könnyű olyan benyomást kelteni, hogy a szocialisták nem képesek kormányfő-jelöltet állítani. Később kiderülhet, hogy önfegyelem kérdése az egész. Mert mi történik, ha a koalíció-alkotásnak a liberálisok részéről az a feltétele, hogy ne Horn, hanem Békési álljon a kormány élére? Az MSZP vezetése úgy látszik az SZDSZ példáját követi ebben, s eddig csak ez a két párt bizonyította, hogy képes a személyes ambíciók háttérbe szorítására a politikai siker érdekében. Mutatós az is, amit ezen a kongresszuson az MSZP egy általa vezetendő majdani koalíció aláducolása érdekében „összehozott”. Torgyán József kivételével, aki fáradhatatlan és egyre céltalanabb vagdalkozásával elérte, hogy a kisgazdákkal koalíciós partnerként már egyik oldalon sem számolnak, az MSZP-nek mindenkihez volt jó szava. És az adott népszerűségi mutatók és előrejelzések mellett ezeket már nem lehetett vissza- kézből elutasítani, mint akár fél évvel ezelőtt. Az első ajánlattétel joga? Az MSZP, ha most tartanának választásokat, komoly fölénnyel nyerné meg azokat, miközben elnöke Horn Gyula, hónapok óta a legnépszerűbb párt- politikus az országban. Öt csak a pártokhoz nem tartozó, bár szellemileg sokak szerint volt pártja, az SZDSZ-t erősítő köz- társasági elnök előzi meg az egyre buzgóbban, s remélhetőleg egyre szakszerűbben dolgozó közvéleménykutató intézetek tetszési listáin. A szocialisták kongresszusa után még sok minden történhet a hazai politikában. Pillanatnyi fölényük ezer okból elfogyhat a választásokig. De ha a szocialisták egyszer elnyerik az első ajánlattétel jogát, fognak találni koalíciós partnereket. A hatalom természetes, illetve a mai magyar közéletben még természetellenesen nagy vonzerején kívül ebben manőverező készségüknek is szerepe van. Az erős SZDSZ-el és a még mindig bizonytalan helyzetben lévő Fi- desz-szel is keresik az érintkezési programpontokat. És mindenkivel, aki a döntő pillanatban segítségükre lehet. Csépe Béla, a korábban ideológiai alapon teljesen elzárkózó KDNP egyik vezetője „meglepődve hallotta”, hogy az MSZP „flörtölni” próbál pártjával. A közeledést elutasította, méghozzá „véglegesen nem lezárva az ügyet”. Akit érint, ezt akár biztatásnak is veheti... Bokor Pál A Közép-európai. Kezdeményezés a Triesztben megtartott hétvégi külügyminiszteri tanácskozásán minden korábbinál hitelesebben megmutatta a világnak: mi a fő ereje és mi a legfőbb gyengesége? Ereje, hogy kész első számú feladatának teljesítésére, arra, hogy érdemben közreműködjék Közép Európa gazdasági egységének helyreállításában. Miben mutatkozhat meg a Kék tényleges tettereje? Abban, ha a hasznos és szükséges elvi döntések nyomán a tagállamok közösen autópályákat és vasútvonalakat építenek, újból üzembehelyezik a Triesztből kiinduló olajvezetéket, valamint két-és többoldalú gazdasági fejlesztési megállapodásokat kötnek. S mi a Kék gyenge pontja? A Kék ezúttal olyan témában mutatta meg igazi gyengeségét, ami számunkra különösen fájdalmas: Szlovákia, Csehország és Lengyelország egyidejű fellépése miatt elmaradt az általunk remélt döntés a kisebbségek védelméről szóló dokumentumról. Miért? Mert nem maradt hatás nélkül az a tény, hogy nincs Európának még egy térsége, amelyben annyira kuszál- tak a politikai érdekek, mint éppen itt. Zsákutca volna? Inkább arról van szó, hogy a számunkra oly fontos kisebbségi ügy körüli viták jelzik a legközérthetőbben: a diplomáciának folyamatosan keresnie kell a különböző országok érdekeinek legnagyobb közös nevezőjét. A Kék sajátos közösségében végképp nincs más út. Kocsis T. A Szonda Ipsos januári közvéleménykutatása A legnépszerűbb politikusok A Dunántúlon, az ország nyugati felében a politikusok népszerűségi listáját továbbra is meggyőző fölénnyel Göncz Árpád vezeti a legutóbbi felmérésünk eredményeitől mindössze egy ponttal elmaradó 80 pontos tetszési indexszel. A három legszimpatikusabb politikus rangsorában viszont a múlt havi felmérésünk óta helycsere történt: a Szocialista Párt elnöke immár a második, míg a FI- DESZ-től megvált Fodor Gábor már csak a harmadik helynek örülhet. Ez azonban Fodor népszerűségének erősen érezhető - az ország nyugati megyéiben 6 pontnyi - visszaesésével magyarázható, hiszen Horn Gyula megítélése nem változott tavaly év vége óta. A választópolgárok kiábrándultsága azonban nemcsak Fodor Gábort érintette: a vizsgált 26 politikus közül mindössze négyen dicsekedhetnek országos szintű növekvő népszerűséggel és közülük is egyedül a Vállalkozók Pártja színeiben induló Zwack Péter könyvelhetett el (talán cége és részvényei legutóbbi eredményes tőzsdei szereplésének köszönhetően is) egyáltalán említésre méltó, 3 pontos emelkedést. Az ő népszerűsége Dunántúlon még az átlagosnál is jobban növekedett. Fodor Gáboron kívül még hárman vesztettek viszonylag sokat a népszerűségükből, itt Dunántúlon: Király Zoltán' és Orbán Viktor pontsz;áma 7-7 ponttal, Kuncze Gáboré 5 ponttal lett alacsonyabb. Ennek ellenére Király Zoltán maradt az élmezőnyben, az 5. helyen, Orbán Viktor viszont jelentősen visszacsúszott, jelenleg a lista közepén található, csakúgy mint Kuncze Gábor. Zwack Péter mellett még Kónya Imre népszerűsége növekedett számottevő mértéken, 6 ponttal. Megítélésében minden bizonnyal a sokkal aktívabb közszereplés is szerepet játszhatott. A kormány másik reprezentáns személyiségének, Bo- ross Péternek ezúttal inkább az ismertsége lett nagyobb, e tekintetben a nyugati országrészben a 4. helyen áll. (Emlékeztetőül: novemberben ugyanő az ismertséget tekintve a 12. volt). A névsor egyébként három új névvel is gyarapodott: az elkövetkezendőkben Für Lajos, Gál Zoltán és Kulin Ferenc népszerűségét és ismertségét is mérni fogjuk. Für a nyugati országrészben az élmezőnyben található, 59-es tetszési indexszel, míg Gál Zoltán 51 pontjával a középmezőnybe tartozik. Kulin Ferenc közepesnél alig alacsonyabb pontszáma alapján az utolsó harmadban található. Az adatfelvétel ideje: 1994. január Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés A megkérdezettek száma: 937 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 288 fő a du- nántúl lakosságát reprezentálja Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, ne és lakóhely típusa szerint megegyezik A népszerűségi pontszám 0- tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100- as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkü- lönbségek statisztikailag nem jelentősek Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Nyugati Ország országrész Népszerű- Ismertség Népszerű- Ismertség Göncz Árpád ség (Pontszám) (%) ség (Pontszám) (%) 80 91 80 92 Horn Gyula 66 85 68 87 Fodor Gábor 64 77 67 78 Palotás János 61 83 63 84 Király Zoltán 60 71 60 73 Für Lajos 59 83 58 83 Deutsch Tamás 59 75 59 77 Nagy Tamás 59 39 59 37 Békési László 58 64 58 63 Surján László 56 82 56 83 Zwack Péter 56 60 55 61 Pető Iván 56 78 56 78 Kuncze Gábor 54 59 56 59 Orbán Viktor 54 84 55 87 Boross Péter 53 87 50 88 Gál Zoltán 51 40 54 39 Szájer József 50 36 49 30 Pozsgay Imre 50 83 49 84 Kövér László 49 41 50 37 Lezsák Sándor 47 65 44 63 Kulin Ferenc 47 40 44 43 Kónya Imre 40 80 36 80 Jeszenszky Géza Torgyán József 39 87 39 88 34 90 31 92 Csurka István 30 81 29 83 Thürmer Gyula 26 59 25 58
