Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-11 / 69. szám

1994. március 11., péntek A mai nap üj Dunántüli napló 3 ✓ „Simogató-ovi” az Allatkertben Vidámparki játékok Jó hír a Mecseki Vidám­parkba vágyóknak: ha az időjá­rás is engedi, a játékország március 13-15 között naponta 10 órától sötétedésig részlege­sen nyitva tart, április 2-án dél­től szeptember végéig viszont már valamennyi játék, még a tavaly kényszerpihenőt tartó többirányú körforgó is várja a gyerekeket és felnőtteket.-Saját, új játékra sajnos idén sem telik - mondja dr. Fü- löp István, aki már huszonhe- tedik éve igazgatója a Mecseki Kultúrparknak. - Bár még re­ménykedünk, hogy az új és felújított vidámparki játékokat kínáló angol cégtől talán vásá­rolhatunk, netán lízingelhetünk egyet-kettőt. Viszont vállalko­zók idén is jelen lesznek külön­félejátékaikkal. Hol vannak azok az évek, amikor egyre gyarapíthatták a játékállományt, amikor nekünk se jelentett akkora anyagi ér­vágást gyermekeinkkel végig­próbálni a játék-arzenált. A Mecseki Kultúrpark intézmé­nyeit (Állatkert, Vidámpark, Közlekedési park, Terrárium) fennállása óta már tízmillióan látogattuk. Tavaly a Vidám­parkban több mint százezren, az Állatkertben száznyolcva­nezren fordultunk meg, az 1992-es látogatói mélypont után tavaly végre ismét kezd­tük felfedezni e hasznos, szó­rakoztató időtöltési lehetősé­geket. Az árak ugyan borsosak a kivédhetetlen energia- és egyéb költségek, a közterhek növekedése miatt. Hogy mégis elvihessük csemetéinket (ha már úgyis megígértük nekik) a Vidámparkba és a többi intéz­ményükbe, idén, a család nem­zetközi évében valamennyi részlegük családi napot tart a gyermeknapon és szeptember­ben, amikor is a gyermekes családok 50%-os kedvezményt kapnak mindenre. Az uránvá­rosi Közlekedési parkban vá­rosi családi vetélkedőt rendez­nek az iskoláknak, s a legjob­bak a városi bajnoki címért versenyezhetnek egymással. A gyermekvasút továbbra is vonzerő a Vidámpark és az Ál­latkert között. Az állatok biro­dalmában idén megnyitják a „simogató-ovit”, ahol a gyer­kőcök veszély nélkül kedvükre simogathatják, szeretgethetik az állatkölyköket. B. M. L. A bányászok nem adják fel, de a tárgyalás megszakadt (Folytatás az L oldalról) Ezt azonban azonnal vissza­utasítottam, mivel nincs bizal­munk a kormánnyal szemben, ugyanis eddig rendre becsaptak bennünket - folytatta az szb-el- nök. Végülis amiben előrelé­pés történt: Nem kell Vajay Györgynek a megyei munkaü­gyi központokhoz fordulni, ha­nem a teljes, 300 millió forintos összegre az intervenciós keretre kell benyújtania a támogatási kérelmét. Jövő péntekig - akkor ül össze a bizottság a pályázat elbírálására - átvállalnák a munkabérek kifizetését is, ha a bányászok kiszállnának, fel­hagyva a demonstrációval. Az emberek azonban ezt a követe­lést tegnap reggel odalent egyértelműen elutasították, mondván, csak akkor fejezik be akciójukat, ha garancia lesz arra, hogy folytathatják a mun­kát. Később kiderült, mégsem fo­gadják a vasasiakat a munkaü­gyi tárcánál, mert dr. Kovács Géza tárgyalási feltétele az, hogy a vájvégiek kijöjjenek a bányából. Vajay György ezek után saj­tótájékoztatóra hívta az újság­írókat egy sződligeti panzióba, mellyel az Antracit Kft. szintén üzleti kapcsolatban áll. Itt a vál­lalkozó elsősorban azt bizony­gatta az egybegyűlteknek, hogy pályázata megfelelt mindenféle elvárásnak, a hivatalos kiírá­soknak. Visszavonta azt a kije­lentését is, melyet ugyancsak tegnap adott az MTI-nek, hogy felmond alkalmazottainak, mert a munkaerőpiaci bizottsággal folytatott tárgyalása nem veze­tett eredményre. Úgy fogalma­zott, hajlandó együtt dolgozni a bányászokkal és új megállapo­dásokat kötni, ha az anyagi fel­tételek az eredeti tervek szerint alakulnak. A vasasiak ez időtájt hétfő óta először meleg ételt fogyasz­tottak, csendes családi találko­zót tartottak a külszínen. Némi vigaszt jelenthetett a családta­goknak, hogy a társaság két­harmada a szénbányák Va­gyonhasznosító Rt.-jétől meg­kapta a felmondási időre járó, különböző összegű fizetéseket. Kovács Mózes lapunknak úgy összegezte a történteket, hogy nem kell megijedni az első tárgyalás eredménytelenségétől. Minden azon múlik, hogy med­dig bírja a kollektíva erővel, ki­tartással. Ma reggel ez lesz a bányában a beszélgetés tár­gya. Mészáros B. Endre MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. április 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) év ................hó...........nap a láírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) Inog a mindszentgodisai költségvetés Takarékos gazdálkodásra kényszerülnek a baranyai kistelepülések Addig nyújtózkodj, míg a takaród ér! Ezt a jó magyar szólást próbálták alkalmazni az elmúlt években a települé­sek önkormányzati is, miköz­ben az év eleji költségvetési tárgyalásokkor a takarékos gazdálkodás szem előtt tar­tása mellett a fokozatos fejlő­dést is biztosítani kívánták. Az idén azonban egyre több helyütt fordul elő, hogy a sok­szorosan átdolgozott önkor­mányzati költségvetés milliók­ban mérhető hiányt mutat, s külső segítség nélkül szinte csak a teljes leépülés árán tud­ják kihúzni az évet. A fent vázolt képlet érvényes a mindszentgodisai önkor­mányzatra is, hisz intézményhá­lózatának működtetése, a köte­lező feladatok ellátása nem fi­nanszírozható a rendelkezésre álló pénzösszegből. Bimbó Ist­vánnal, az 1500 lelket számláló kisközség polgármesterével a jelenlegi helyzet kialakulásának okairól és a jövő lehetőségeiről beszélgetettünk.-Az önkormányzat költség- vetésében igen beszédes számok találhatók. Míg 1992-ben 18 millió 74 ezer forint állami tá­mogatással kalkulálhattak, ad­dig 1994-ben 19 millió 219 ezer forintból kellene gazdálkod­niuk. A különbség, az 1 millió 145 ezer forint még az infláció mozgását sem fedezi. Tehát az önkormányzat ez évi két és fél millió forintos hiányának nem a pazarló gazdálkodás az oka ...-Sokfajta tényezőből tevő­dik össze az idei évben a hiány, de a pazarlás ténye szóba sem jöhet. A gyermeklétszám foko­zatos csökkenése, az 1993-as béremelések költségvetésbe való beépítése, a jövedelem- pótló támogatásra jogosultak számának állandó emelkedése, a vízminőség javítására vonat­kozó kötelezettségünk már a ta­valyi évben előre vetítette szá­munkra ezt a kiúttalan állapotot. Ehhez társult még, hogy az 1994 évi fejkvótákban nem lát­ható az infláció ellensúlyozá­sára való törekvés. Részleteiben ez a következőt jelenti: Az iskola biztonságos mű­ködtetéséhez már tavaly meg kellett szüntetnünk két napközis csoportot. Ma azért vagyunk nehéz helyzetben, mert már nincs mit megszüntetni. Amennyiben tovább karcsúsí­tanánk az intézmény költségve­tését, úgy azt már csak a szak­mai munka rovására tudnánk megtenni. Ez pedig természete­sen az utolsó lépés lehet. Most a kulturális és művelődési életről jobb, ha nem is beszélek. A tavaly év eleji központi közalkalmazotti béremelésnek 680 ezer forint a pénzügyi kiha­tása. Az idei, törvény által előírt közalkalmazotti béremelésre 1 millió 427 ezer forint államilag garantált hitelt veszünk fel, ez a tétel nem is szerepel hiányként. A következő, igen jelentős hiányt okozó tényező az ivóvíz minőségjavítási költsége. Az egészséges ivóvíz biztosítása ugyanolyan alapfeladata az ön- kormányzatoknak, mint ahogy az oktatás is. Mivel 1992 végén lejárt a vízjogi engedélyünk - a vasas, ammóniás víz miatt - megoldása nem tűr halasztást. Új kutat fúrattunk, pályáztunk a megvalósításra. 1993-ban 50 százalékos támogatást nyer­tünk, a 18 milliós beruházást 1995-ig kell befejeznünk. Az önerő biztosítása már tavaly is nehézségekbe ütközött, idén ennek egy része egyértelmű hi­ányként jelentkezik. Sajnos, mint mindenütt, a mi falunkban is állandóan növek­szik a munkanélküliek mellett azoknak a száma, akik kike­rülve az ellátottak köréből jöve­delempótló támogatásra szorul­nak. Ez a tény nem pusztán az önkormányzat 50 százalékos költsége tekintetében fontos, hanem lesznek olyan családok, amelyek a segélyek nélkül megélni már nem tudnak. Ilyenkor már nem sokat érnek a bevételi lehetőségek, a külön­böző címen szedhető adók, a többszörösére emelt bérleti dí­jak. Ma már nem a lyukakat kell befoltozni, hanem a szitában be­tétet kell cserélni.-Kínálkozik ebben a hely­zetben megoldás?-Még nem tudjuk. Beadtuk pályázatunkat a Pénzügymi­nisztériumhoz, az „önhibáján kívül hátrányos helyzetbe ke­rülő önkormányzatok” témájá­ban. Ha pályázatunkat nem fo­gadják el, nem marad más vá­lasztásunk, mint az, hogy hitel- felvétel mellett drasztikus in­tézkedésekhez kell folyamod­nunk az intézményhálózat mű­ködtetésében. Jelenleg a falu legnagyobb „vállalkozója” az önkormányzat, a maga 70 al­kalmazottjával. Mivel mindenki számára nyilvánvaló, hogy a pedagógusok és az óvónők lét­számához nem szabad hozzá­nyúlni, a leépítések legelőször a karbantartó brigádot érintik majd. Nem is merek arra gon­dolni, hogy az általuk tavaly is megtermelt 3 és fél millió forint bevételtől a leépítések miatt elesünk. A polgármester által elmon­dottakból sajnos adódik a kö­vetkeztetés: a semmiből nem lehet várat építeni. Megyeri Tiborné Több határsértő, kevesebb menekült Az év első két hónapjában 2052 határsértőt fogtak el a ma­gyar határon, ami 5 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Er­ről Krisán Attila ezredes, a ha­tárőrség szóvivője tájékoztatta az MTI-t. Elmondta azt is, hogy ennél jóval nagyobb mértékben, 50 százalékkal nőtt azok száma, akik - elsősorban a délszláv ál­lamokból - hamisított utiokmá- nyokkal próbáltak beutazni ha­zánkba. Januárban és február­ban összesen 783 ilyen esetet regisztráltak. Ugyanakkor több mint 51 ezer külföldit vissza is utasítottak, mert nem feleltek meg a beutazási feltételeknek. A megelőző év első két hónap­jában még 109 ezer volt azok száma, akiket visszafordítottak a határállomásokról. Jelentősen csökkent az ideig­lenes védelmet kérők száma. Két hónap alatt mindössze 32 menekült jelentkezett a határőr­öknél, míg 1993 januárjában és februárjában 136-an voltak. Rendkívüli közúti ellenőrzések a 8-as úton Rendkívüli közúti ellenőr­zésre készül a rendőrség a 8-as számú főútvonal Veszprém me­gyei szakaszán. Rövidesen 10 trafipax méri, hogyan tartják az autósok az előírt sebességet - közölte az újságírókkal csütör­tökön Horváth Endre, a Vesz­prém megyei rendőrfőkapitány helyettese. Elmondta: ezt az út­szakaszt egész nyáron megkü­lönböztetett figyelemmel kísé­rik. Több év kedvezőtlen ta­pasztalata késztette erre a Vesz­prém megyei rendőröket. A 8-as számú főútvonalon ugyanis a legmagasabb a súlyos balese­tek száma. Üdülőtulajdonosok fóruma Orfűn Igen nehéz pénzügyi év előtt áll a község Bár zsebbe vágó kérdésekről volt szó, végül is békés hangu­latban zajlott szerdán este a pé­csi Ifjúsági Házban az orfűi üdülőtulajdonosok fóruma. A mintegy 150 résztvevővel dr. Harmat Béla jegyző ismertette, hogy az üdülőtulajdonosoktól befolyt összegeket milyen célok megvalósítására fordítja az ön- kormányzat. Januárban egyébként már tar­tottak egy összejövetelt, akkor névre szóló meghívóval azok érkeztek megbeszélésre, akik a szennyvízhálózat most indult bővítésében valamint a szenny­víztisztító beruházásban érintet­tek. A szerdai fórumon a múlt évre való rövid visszatekintést, a megvalósított fejlesztésekről szóló beszámolót az idei költ­ségvetés részletes taglalása kö­vette. Ismét szóltak a januárban már ismertetett szennyvízprog­ramról és szóba kerültek a táv­lati elképzelések is. Orfű jegyzője azt kívánta ér­zékeltetni a hallgatósággal, hogy az utóbbi fél évtized leg­nehezebb pénzügyi évét kezdte meg az önkormányzat. Idén is­mét 5-7 milliós működési hi­ánnyal számolnak, annak elle­nére, hogy minden lehetséges adót (építményi adó, telekadó, kommunális adó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó) kivetett az önkormányzat, mégpedig nem egy esetben maximális mérté­kűt. Ám a várható bevételek így sem fedezik a kiadásokat. A tavak, a völgy védelmét szolgáló szennyvízberuházás (amelynek első szakasza 1991-ben kezdődött meg) 200 millió forintot emészt fel. S bár minden lehetséges támogatást megpályázott az önkormányzat, jelentős önerőre van szükségük. Dr. Harmat Béla megelége­déssel nyugtázta, hogy idén a szennyvízberuházásban érintett üdülőtulajdonosok összességé­ben 15 millió forintos közmű­hozzájárulást vállaltak. (Az üdülőnkénti 50 ezer forintot két részletben kell befizetniük, el­lentételezésként 10 évig adó- mentességet élvezhetnek.) A szerdai fórumon elhang­zott, hogy 1994-ben várhatóan elkészül az új kilátó a Balázs hegyen. A hozzászólók jelezték: jó lenne, ha az oda vezető köves, poros utat is mielőbb burkolat­tal lámák el. Ugyancsak kérésként hang­zott el, hogy a Hermann Ottó utcát kössék össze a Mecsekrá- kosi utcával. így sokan kény­szerű kerülőtől szabadulhatná­nak meg. A tavaszi nagytakarí­tás, lomtalanítás idejét is kitűz­ték szerdán. Az üdülők környé­kén felhalmozódott hulladékot, szemetet a húsvétot követő hé­ten (az ünnepek utáni napok­ban) szállíttatja el az önkor­mányzat. Sajnos, a telefonhelyzet javu­lására nem számíthatnak sem az orfűi állandó lakosok, sem az üdülőtulajdonosok. A MATÁV ugyanis belátható időn belül nem tudja kielégíteni igényei­ket. Csupán a 10 utcai fülke ta­valyi kihelyezése enyhített va­lamelyest a telefonra várók gondjain. Balog N. A szokásos éves karbantartás után a libegő is várja a tavaszi látogatókat Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents