Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-09 / 67. szám
1994. március 9., szerda A mai nap üj Dunántúli napló 5 ♦ Újra felfedezni Közép-Kelet-Európát A Janus Pannonius Tudományegyetem Politológi Tanszékének meghívására, a TEMPUS-program keretében egyhetes előadássorozatot tart Pécsett napjaink egyik legnevesebb francia politológusa, Edmond Jouve. Szakterülete a nemzetközi a kapcsolatok, így nem csoda, ha erről kérdeztük, különös tekintettel Magyarország újonnan alakuló kapcsolataira. Jouve professzor előzetesen elmondta, hogy a párizsi René Descartes Egyetem Jogi Karának Politológia Tanszékén oktat. Az egyetem a Sorbonne egy része, harmincezer hallgatója van. Magyar vonatkozása annyi van - tudtam meg a professzortól hogy valaha, nagyon régen, a XII. században itt tanult a később III. Béla néven trónra lépett magyar király.- Ami hazájuk jelenlegi, épülő kapcsolatait illeti - folytatta szükségszerű, hogy egyszerre tekintsenek Keletre és Nyugatra is. Ami az Európai Közösségbe való belépést illeti, azt hiszem, még egy-két évet kell várni. Mégpedig azért, mert általában csak olyan országokat vesznek fel a Közösségbe, amelyek gazdaságilag egy szinten vannak a mostani tagokkal. Az új kö- zép-kelet-európai jelöltek még nem felelnek meg a követelményeknek. Igaz ugyan, hogy közülük még mindig messze Magyarországnak a legelőnyösebb a helyzete, azonban az elképzelhetetlen, hogy a magyarokat, egyedül, külön vegyék fel a Közösségbe. Ezt a különbségtételt ugyanis - hiába lenne esetleg .jogos” - az egykori keleti tömb országai kevéssé tolerálnák, ők is azonnal be akarnának jutni, márpedig az ő gazdasági kondícióik még kevésbé mondhatók kielégítőnek.- A Kelet-Nyugat ellentét megszűntével, mondják, az Észak-Dél ellentéte fog elkövetkezni. így lesz vajon?-Vannak erre utaló jelek. Ugyanis míg a kelet-nyugati pólusú világrend versenyszellemet teremtett (gondoljunk arra, hogy Afrika ebből kifejezetten hasznot húzott, hisz ha az egyik fél nem segített bizonyos országokat, segítette a másik), a Keleti Blokk összeomlásával a Nyugat a korábban a Harmadik Világra szánt pénzt most a Kö- zép-Kelet-Európába pumpálja, mert rájöttek, mégis közelebb érzik magukhoz az európai népeket, mint az afrikaiakat. Most egyszerre minden figyelem a volt Szovjet szatellit-államokra koncentrálódott, mintegy megpróbálják újra felfedezni Közép-Kelet-Európát - és ez igaz a turizmusra csakúgy, mint a tőkebefektetőkre. Am való igaz, hogy ennek ismét más országok isszák meg a levét. M. K. Edmond Jouve professzor Fotó: Müller Andrea A Magyar Kulturális Kamara állásfoglalása a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközök kulturális szerepének védelméről A Magyar Kulturális Kamara a szervezet megalakulásától nagy figyelemmel kísérte a különböző tömegkommunikációs eszközök helyzetét. Kezdeményezte egy országos kulturális televíziós csatorna megindítását, szorgalmazta a lapok hazai többséggel történő privatizálását. Ajánlásait mindig a kulturális, művészeti értékek védelme érdekében fogalmazta meg. Ez a szándék vezeti akkor is, amikor a jelenlegi helyzetben közzéteszi álláspontját a magyar televíziózás és rádiózás jövője, a kulturális műhelyek védelme érdekében. A hosszú ideje várt médiatörvény, valamint a helyi és regionális televíziók és rádiók működését előkészítő folyamatok eredményeként a közeljövőben alapvetően átalakul a hazai tömegkommunikációs kínálat. Várható, hogy a kereskedelmi alapon szerveződő műhelyek lesznek többségben és így - már puszta gazdasági megfontolásból is - műsorstruktúrájuk a könnyen fogyasztható tömegkultúra, vagy az olcsó szórakoztatás irányában fejlődik. Ezért megsokszorozódnak a köz- szolgálati média értékőrző, érték- közvetítő funkciójával kapcsolatos igények. így és ezért nem közömbös számunkra, hogy a Magyar Televíziónál és a Magyar Rádiónál léteznek-e, fennmaradnak-e azok a műhelyek, szerkesztőségek, melyek a fiinkciókat ebben az új helyzetben is képesek lesznek ellátni. Azt tapasztaljuk, hogy a politikai életben zajló polarizálódás nem várt erővel tört utat magának a szellemi életben és így az elektronikus médiában is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szervezeti változások - éppen a hatékonyabb gazdálkodás, a korszerűbb és olcsóbb rádiózás, televíziózás érdekében - elkerülhetetlenek, de nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy jól tervezett tartalmi változások helyett érdekcsoportok harca, politikai felhangokkal átitatott egzisztenciális küzdelem folyik ezekben a szervezetekben. E folyamatok veszélyeztetik egy jól működő, jövőbeni közszolgálati média feladatainak megoldását és kulturális műhelyek teljesítőképességét, létét. Mindezek ismeretében a Magyar Kulturális Kamara sürgeti a média törvény elfogadását, a köz- szolgálati jogállású Magyar Televízió és Magyar Rádió megteremtését, a szervezetüktől és a kormánytól független felügyelő bizottság mielőbbi megalakítását. Kéri az MTV és az MR felelős vezetőit, hogy a törvény elfogadásáig ne tegyenek olyan lépéseket, melyek a kulturális és művészeti műhelyek létét veszélyeztetik, továbbá, hogy tovább már ne növeljék a politikai műsorok arányát a művészeti, zenei és más kulturális produkciók rovására. A Magyar Kulturális Kamara Választmánya kezdeményezi egy olyan közismert és kulturális értékek tiszteletét hirdető személyiségekből, szakértőkből és laikusokból álló munkacsoport létrehozását, mely kizárólag a nyilvánosság erejére támaszkodva szükség szerint véleményt mond a közszolgálati és kulturális funkciók teljesítéséről, a műsorok színvonaláról. Hamisítható cédulák? Négy évvel ezelőtt egyedi nyomású, hitelesnek tűnőén egyáltalán nem sokszorosítható ajánlószelvényt, ún. kopogtató cédulát kaptak a választásra jogosult magyar állampolgárok. A minap viszont egy egyszerű fehér lapot, tulajdonképpen a legprimitívebb fénymásolón is sokszorosítható ajánló szelvényt dobott be sokmillió lakásba a postás. No, mármost, ha arra gondol az ember, hogy valaki saját magának másol néhány ezer darabot, s bekopog velük a választási irodán, szinte biztos lehet benne, hogy két napon belül kiderül a turpisság. Ellenben a kopogtató cédula hamisítása kis tételben igen csak kifizetődő lehet. Mondjuk úgy, ha az egyik párt a másik párt jelöltjét kívánja kellemetlen helyzetbe hozni, rásütve a hamisítás bélyegét. Nem kell ugyanis mást tennie, mint hogy néhány fénymásolt, s helyesen kitöltött szelvényt eljuttasson a rivális párt jelöltje címére, aki aztán minden további nélkül beadja azokat a választási irodának a többi szelvénnyel együtt, s máris kész a botrány. Kérdezheti az olvasó: vajon honnan tudná meg bármelyik párt (vagy független jelölt) a jelölésre jogosultak személyi számát és egyéb adatait? Nos, a személyes adatok, bár törvény védi őket, ma már egyáltalán nem titkosak, jó példa lehet erre a csomagküldő szolgálatok által összegyűjtött, s régóta használt címlista-gyűjtemény. Visszatérve a fenti gondolatsorra: ha a választási irodán kiderül, hogy a provokáció nyomán XY jelölt ajánló szelvényei között több tucat hamisat is találtak, hát. .. A folytatás könnyen továbbgondolható. Arról nem is beszélve, hogy ezek után a 176 egyéni körzetben induló jelölt külön apparátust tarthat fenn az ajánló szelvények eredetiségének ellenőrzésére. S ugyanígy kell, hogy eljátjanak a választási irodák. Vajon mennyi pénzbe kerül mindez? Nem lett volna-e érdemesebb egy kicsit jobban odafigyelni erre már a kezdet kezdetén? Tiszta maradhat-e ilyen körülmények között a választási kampány? Pauska A közbiztonság aggasztja a villányiakat A szórakozóhelyeket nem lehet bezárni, de a sorozatos erőszakos fellépések semmi jót nem szülnek. Hétfőn az esti órákban Villányban lezajlott falugyűlésen kitűnt: a helybelieket főképp a közbiztonság helyzete aggasztja. Petícióval fordultak a polgármesteri hivatalhoz: szeretnék, ha lenne egy körzeti megbízott rendőrük, vagy polgárőrségét kell szervezniük, hogy a Villányban elszaporodott betöréseket, randa- lírozásokat megfékezzék. A falugyűlésnek Nagy Ferenc József országgyűlési képviselő, miniszter mellett vendége volt dr. Emyes Mihály megyei rendőrfőkapitány és dr. Schmidt Henrik, siklósi rendőr- kapitány. Óriási területen, 94 településen kevés rendőr dolgozik, a kért létszámfejlesztésnél kevesebbhez jut a megye, így a siklósi körzet sem számíthat sokkal több rendőrre - tudtuk meg dr. Emyes Mihálytól. Saját rendőr „vásárlására” lehet szerződést kötni, ám az kb. egymillió forintjába kerülne az önkormány zamak, derült ki. A megyei rendőrkapitány ígéretet tett, hogy amennyire lehetőségük engedi, sűrítik a járőrszolgálatot Villány térségében, és biztatta a jelenlévőket: szervezzenek polgárőrséget. Erre fogékonyam is az emberek, fűzte hozzá Malomsoki Ferenc alpolgármester, akivel a falugyűlés után a villányiakat érintő lényeges kérdésekről beszélgettünk. Nagy Ferenc József is felhívta a figyelmüket: a határközeli részek és Harkány a bűnözés, bűnüldözés szempontjából érthetően frekventáltabb területe. A versenysport mellett szeretnék, hogy ha a hobbi sportolók is nagyobb teret, több helyet kapnának, fogalmazták meg többek között a hozzászólók a későbbiekben. Szóba került még a csapadékvíz elvezetésének ügye is. A falu fejlesztésre fordítható pénzének nagy elviszi a csatornázás, erősítette meg a villányi alpolgármester. Emellett fejtörést okoz az önkormányzatnak a pinceprogram is. A „földalatti” és föld feletti biztonság megteremtése tehát egyaránt feladata Villánynak, summázhatnánk a hét eleji falugyűlést. Sz. A. /TTVE’ Köszönjük a nyugalmat. JJ_/T A Türelem EREJÉT! Kazinczy-verseny Komlón Nem a művészi előadás számít Negyvennégy középiskolás gyűlt össze tegnap Komlón, a Kazinczy Ferenc Szakközépiskolában, hogy résztvegyenek az évente megrendezett Kazinczy-verseny Baranya megyei döntőjén. A Mohácsról, Pécsről, Pécsváradról, Siklósról és Szigetvárról érkezett diákoknak egy szabadon választott és egy húsz-huszonkét soros, előzőleg általuk nem ismert esszé részletét kellett felolvasniuk. A zsűri elsősorban a tiszta hangképzést, a szövegértést, a pontos olvasást értékelte, és nem a művészi előadást vette figyelembe a helyezések eldöntésénél. Mivel Pécsről huszonhármán jelentkeztek, ezért két különálló döntőre került sor. A délelőttin a megye más településeiről érkezetteket bírálták el. Ezen az első helyezést Göb Judit, a mohácsi Marek József Szakközép- iskola tanulója érte el, a másodikat a siklósi Táncsis Mihály Gimnáziumból Osztás Anett. A harmadik Steigerwald Krisztina lett a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumból. A pécsiek versenyén az első Pandúr Gábor, az Apáczai Csere János Gimnázium diákja, második Varjassy Eszter, a Művészeti Szakközép- iskola tanulója lett. A harmadik helyen Arató Réka a Leőwey Klára Gimnáziumból végzett. A győri országos döntőbe mindegyik fordulóból az első két helyezettjutott. Dr. Nagy Imre, a zsűri elnöke elmondta, hogy a verseny magas színvonalú volt, a jók közül a legjobbak érdemelték ki a továbbjutást. U. G. Eltüntették a hulladékot „Szeméttelep egy szép tájban” című cikkünkben szóvá tettük, hogy a Harkány környékiek kedvelt kiránduló útvonalán, a volt kőbányánál különböző hulladékokat helyeztek el. Az ősszel még panaszkodó olvasónk arról értesített bennünket, hogy újra zavartalanul gyönyörködhetnek a tájban, mert az érintettek eltakarították a szemetet. A felhalmozott fahulladékot és fanyesedéket pedig a Pécsi Közúti Igazgatóság elégette és a hamut elszállította. Első pécsi Diák Hepaj Nagyszerű ötletnek ígérkezik az első pécsi Diák Hepaj, a középiskolás diákok nagy tavaszköszöntő gálája március 25-én. Vidám, táncos estéről van szó, amelyen a szalagavató bálok legsikeresebb osztályai mutathatják be tudásukat a táncversenyen, s emellett utcai ruhás diákszépségversenyre is sor kerül. Az ötlet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Pécs-Ba- ranyai csoportjától származik, a rendezvény támogatói között megtaláljuk Pécs Önkormányzatát, a Családi Intézetet, az Ifjúsági Házat és a Sportcsarnokot. A díjkiosztást követően a budapesti No comment Együttes részvételével hajnalig tartó diszkó kezdődik a Sportcsarnokban, amelynek mennyezetét mintegy ezer léggömb díszíti majd. A rendezvény jótékony célú, bevételét az anyagilag rászoruló diákok támogatására fordítják. Közoktatási fórum Dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára holnap - március 10-én 14.30-kor Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában fórumot tart a közoktatás aktuális kérdéseiről. Keresőszolgálat A Német Vöröskereszt megbízásából az Osztrák Katonaszövetség képviselőit idén is váiják vasárnap 8 órától a Le- nau-házban (Pécs, Munkácsy u. 8.) azokat, akiknek a hozzátartozója német katonaként vagy német parancsnokság alatt álló egységben eltűnt, s nem tudják hol, illetve elesett, s nem tudják, hol nyugszik. Kérik, az utolsó levelet vagy bármilyen katonai okmányt szíveskedjenek magukkal hozni. Fórum a bérleményekről A Baranya megyei gazdasági érdekképviseletek és érdekvédelmi szervezetek ismét várják mindazon vállalkozókat, akik nem lakás céljára szolgáló ön- kormányzati ingatlanok bérlői. A pécsi Szliven étteremben március 9-én 15.30 órakor kezdődő összejövetel célja, hogy a vállalkozók tájékoztatást kapjanak a legújabb fejleményekről. A munkanélküliség februárban A januári 8 800 fős emelkedés után februárban tízezerrel csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma. Ezzel együtt a múlt hónapban 74,5 ezerrel kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok kirendeltségein, mint egy évvel korábban. Februárban a munkanélküliek száma 630 600 fő volt. A munkanélküliségi ráta a januári 12,8 százalékról 12,6 százalékra mérséklődött. A csökkenést az újonnan munka- nélkülivé válók számának januárihoz viszonyított mintegy 11 ezer fős visszaesése okozta. Az előző havinál valamivel több új pályakezdő regisztráltatta magát, s emelkedett a nyilvántartásból kikerültek száma is. A regisztrált munkanélküliek közt 9,5 százalékot tett ki februárban a pályakezdők aránya.
