Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-07 / 37. szám

1994. február 7., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 5 Amazonok a gorillák közt, avagy nők a testőrszakmában A törékeny hölgy néhány gyors mozdulattal végez vé­dence három támadójával, a csavargók harcképtelenül fek­szenek szanaszét az utca köve­zetén. Pár lépéssel arrébb a har­cias amazon sikítva ugrik az őrizetére bízott férfi nyakába, mert egy kisegér surran át az ut­cai lámpa fénykorén. Nem is olyan elképzelhetet­len ez a kép, hiszen másfél éve működik hazánkban a Kerbe- rosz kft., amely női testőrök képzésével és alkalmazásával foglalkozik. Az első hallásra megdöb­bentő ötlet Jean-Paul Perignac francia úr fejéből pattant ki. Miután két ciklust szolgált az idegenlégióban, úgy döntött, női őrző-védő céget alapít Fran­ciaországban. A nagy sikerre való tekintettel kiteijesztette működését Svájcra is. Közben egy pécsi lányt vett el feleségül, így adódott, hogy a terjeszkedés következő lépcsőfoka Magyar- ország legyen. Felmerül a kérdés, miért le­het jobb egy női testőr, mint egy két méteres férfi izomko­losszus? Először is nem olyan feltűnő, másodszor nem szereti el a rá bízott asszonyt, vagy az ügyfél feleségét, végül sokkal dekoratívabban mutat egy üz­leti vacsorán, vagy egy presz- szóban. Ahhoz, hogy valaki sikeres testőmő legyen, kemény képzé­sen kell átesnie. Az öt hónapos tanfolyamon a küzdősportok alapjainak elsajátítása mellett hangsúlyt kap az erőnlét, fegy­verismeret, általános művelt­ség, szakmai műveltség, elsőse­gélynyújtás, pszichológia, sőt még a katonaságtól ismert alaki gyakorlatok nevű tárgy is sze­repel az órarendben. Ezeknek a követelmények­nek sokan nem felelnek meg, a tanfolyamot kezdők 75%-a ki­hullik az öt hónap alatt. Jelenleg 19 lány és családanya dolgozik a kft alkalmazásában. A höl­gyek - más magántestőrökhöz hasonlóan —, nem használhat­nak fegyvert, de azért nem ta­nácsos kikezdeni velük, vagy ügyfeleikkel. Móczán Zoltán A hölgyek egy pillanat alatt ártalmatlanítják a támadót Elszaporodtak a dúvadak A rókatetemeket el kell ásni Történeti múzeum a POTE-n Tegnap két tetemet, teg­napelőtt hat döglött rókát ta­láltak Pécs környékén. Szer­kesztőségünkbe is több beje­lentés érkezett, ami azt bizo­nyítja, sokan nem tudják, mit is kellene ilyenkor tenniük. Tulajdonképpen semmi kü­lönöset, az elpusztult rókatete­met el kellene ásniuk. Azért ez nem ilyen egyszerű. Mert az el­hullt állathoz nem szabad hoz­zányúlni, csak védőkesztyűvel, vagy ha ez nincs kéznél - mert miért vinnének magukkal pél­dául a kirándulók kesztyűt -, akkor a tetemet ott kell hagyni, s jelenteni a körzeti vadőrnek. Nagyobb baj akkor van, ha a fertőzött állat - ez lehet róka vagy kutya - az embert meg­marja, vagy csak hozzá dörgö- lődzik. Az életveszélyes beteg­ség (agyvelőgyulladást okoz) nyál útján terjed, s ha valame­lyik házőrzőről, vagy dúvadról kiderül, hogy veszett volt (ezt Dél-Dunántúlon csak egy ka­posvári intézetben tudják egyér­telműen megállapítani), akkor mindenkinek, aki kapcsolatba került a beteg állattal, 9 napon belül az ellenszérumot meg kell kapnia, ezen az időn túl az or­, vosok már nemigen tudnak se­gíteni. Feltűnő viszont, hogy az utóbbi időben szürkületkor egyre többször lehet rókákkal találkozni a városok, települé­sek utcáin. A ravaszságáról is­mert állat egyedüli ellensége az ember, ha nem pusztítja, any- nyira elszaporodik, hogy termé­szetes környezetében nem talál­ván elég élelmet, bemerészke­dik a lakott településekre. A va­dászati jogszabály szerint a dú- vadakat irtani kell, ám amióta a lövedékek ára a csillagos eget verdesi (egy lövéssel nemigen lehet leteríteni a rókát), no meg a vadon szaladgáló „ravaszdi” bőre a tenyésztettél szemben ér­téktelenné vált, a vadászok leg­többje nem próbálkozik a kilö­vésükkel. Mindenféleképpen fontos lenne tehát az illetékes hatósá­goknak bevezetni valamilyen ösztönzési formát, hogy a vadá­szok érdekeltté váljanak a dú- vadok irtásában. Mert ha ez így megy tovább, ha a szaporodá­suknak nem tudnak gátat szabni, az emberi környezetre egyre veszélyesebbé válnak. B. G. (Folytatás az 1. oldalról) A kiállított dokumentumok között az 1367-es pécsi egye­tem alapító okiratának másolata is látható. Ez a középkori felső­fokú oktatási intézmény azon kívül hogy Európa legelső egye­temeinek egyike volt, de a leg­gazdagabbnak számított. Nagy Lajos király évente 18500 hold, elsőosztályú föld árát adta a fenntartására. A múzeum egyik felbecsülhetetlen értékű da­rabja, Hippokratész tanait tar­talmazó, 1657-ben Genfben ki­adott könyv. A könyv 60 évig készült, 2000 oldalas, s az olda­lakon két oszlopban két nyel­Forintérték-változás A forint 1989 óta a dollár­hoz, illetve a német márkához | képest csaknem 45-50 száza- j lékot vesztett az értékéből. Egy dollár 1989 elején még 56,95 forintba került, az idei ; januári leértékelést követően az árfolyama elérte a 101,71 forintot. A márka forint-értéke 30,38 forintról 58,64 forintra ;; emelkedett ebben az időszak- | ban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint nagymértékű ár- ; folyam-intézkedések 1989— ben, illetve 1991-ben történ- : tek. A legnagyobb mértékű - 15 százalékos - leértékelés 1991 januárjában történt. Vi­szonylag jelentős leértékelés volt múlt év szeptemberében is. Az aránya akkor elérte a 4,5 százalékot. A fekete árfo- ; lyamok ebben az időszakban jóval kisebb mértékben vál­toztak. Míg 1989-ben, ’90-ben a dollár fekete árfo- í lyama megközelítette, eseten­ként elérte a 100 forintot, a márkáé pedig az 55-60 forin- I tot, jelenleg ezek az árfolya­mok 100-110, illetve 60-65 forint között vannak. ven, görögül és latinul olvasha­tók a nagy görög tudós tanai az orvostudományról. Erre a ta­nokra esküsznek fel ma is a végzős orvosok. A pozsonyi egyetem elődjé­nek - még akkor is, ha a történe­lem viharában később megszűnt - a 24 éves Mátyás király által 1476-ban e városban alapított akadémia tekinthető. Az erről szól dokumentumok között sze­repel annak a híres professzor­nak, Müller Jánosnak az élet­rajza, aki már 18 éves korára egyetemi tanár lett Pozsonyban. Az ő műve az a csillagá­szati-földrajzi könyv, ami év­(Folytatás az 1. oldalról) Biztonsági ember is készen­létben áll, mert sohasem lehet tudni, hogy bizonyos meghibá­sodás elhárításához elég-e egy személy. Nemcsak lifthez men­nek ki, hanem a távműködtetésű garázskapukhoz is. Utánanéztünk annak, hogy elromlott mélyhűtőhöz házhoz lehet-e hívni valakit. A Hűtő Center Bt.-nél nem vették fel, a Gábriel Hűtőgépszervizben csak a fax fütyülő hangja jött be, az Eszkimó Hűtőszerviztől pedig megtudtuk, hogy csak szombat 14 óráig dolgoznak, s nyáron tartanak vasárnapi ügye­letet. A szombat délután el- romló mélyhűtőink esetében te­hát nem tehetünk egyebet, minthogy bíztatjuk élelmiszere­inket, hogy tartsanak ki hétfőig. A Gelkát próbáltuk hívni rossz tévé készülékünkhöz, de természetesen nem vették fel. Persze ez nem is annyira fontos ügy, mint a korábbiak, legfel­jebb nem látjuk Pálfy G. mo­solygós szemét A Hét-ben. Igyekeztünk vízvezetékszere­lőt szerezni; a Várszegi Bt.-vei századokig kézikönyve volt a tudósoknak, Kolombusz ezt ta­nulmányozta világkörüli útja előtt. Ugyancsak ő szerkesztette és készítette az első zsebnapó­rát. Ez is látható az egyetemi múzeumban. Természetesen az újabbkori egyetem emlékanyaga a leg­gazdagabb. Megismerhetők a Pécsre költözött egyetem első professzorai, az akadémikusok sora, régi diplomák, fényképek tanúsítják, a pécsi egyetem mindig meghatározó volt a vi­lág tudományának fejlődésé­ben, hiszen sok hírességet indí­tott útnak. S. Zs. kezdtük, de ott csak egy üzenet- rögzítő barátságos hangját hall­hattuk. Ez tehát nem vált be, hi­szen közben úszik a lakás. Is­pán László vízvezetékszerelő mester viszont otthon volt, de ő csak ismerősöknek dolgozik va­sárnap, hiszen mint mondotta, nem éri meg a 75 forintos ben­zinárak mellett kiszállni. Ha nagy a baj, akkor el kell zárni a főcsapot, s megvárni a hétfőt, vagy értesíteni a Vízmű ügyele­tét. A Pécsi Vízműveknél való­ban működik az éjjel-nappali ügyelet, az ügyeletes elmondta, hogy vízfolyáshoz, csőtöréshez vagy csatomaduguláshoz ki­mennek. Kitörött ablaküveghez is megpróbáltunk szakembert ke­resni, de ez a kísérlet reményte­lennek tűnt egy idő után. A leg­biztatóbb még a Sprint Ipari és Szolgáltató Szövetkezet volt, ahol a faxberendezés füttyögé- sében lehetett gyönyörködni. Marad tehát a hétvégén a pa- pundekli, a farostlemez vagy valamilyen nejlonfólia, hogy a szél, az eső és a hideg kívül ma­radjon. Cseri László- Ön munkát keres?- Forduljon hozzánk! Szolgáltatásaink az AllAíkhusők számára mmEwmm Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (D0MUS Á.) Tel.: 336-861 Autók, liftek, csőtörések A kukoricaárus még egy kis mutatvánnyal is kedveskedik a vevőknek Fotó: Szundi György Nagy forgalom a vásárban Kelendők voltak a Daciák, Ladák Azt mondták a rutinos vásá­rozók, hogy évek óta februárban nem volt ilyen nagyforgalmú a havi vásár, mint amilyenre a tegnapi pécsi sikeredett. 10 óra után már megteltek a parkolók, s az árusok autóit sem tudták már beengedni a vásár területére. Az autóvásámak fenntartott terület is teljesen megtelt. Mint mindig, volt mindenféle típusú és korú autó. A luxuscsodák kí­nálói némi irigykedéssel nézték öreg Dáciát, Ladát kínáló társai­kat. Ugyanis, míg a drága autó­kat csak körbe csodálták, vevő nemigen akadt rá, addig a másik két típus szinte mindegyikére vevő akadt. Mint mondták, a románok, mint ha megbolondul­tak volna, minden Dáciát meg­vettek, a litván, ukrán vevők pe­dig a Ladákra utaztak. Olyany­nyira vásárlásra elszántak vol­tak, hogy a parkolóba, vagy a vásár területére ilyen kocsival érkezőket is leszólították, nem adja-e el járgányát, helyenként még közúti torlódást is okoztak ezzel. Volt, aki panaszkodott, hogy kevés disznót hoztak eladni, de nem panaszkodhatott, aki szereti a „zsibit”, mert az erre fenntar­tott hely jócskán megtelt. Egyébként minden volt, ami egy vásárban lenni szokott, talán csak a rosszban sántikálók vol­tak idegesek, ugyanis nagy lét­számban képviseltették magukat a rend őrei. Öröm, hogy Me­gyeri úton végre megszűnt a vá­sár miatti forgalomtorlódás an­nak köszönhetően, hogy a vá­sárkapukon át való autó forgal­mat átszervezték. S. Zs. Óvodát zártak be Dunaszekcsőn Dunaszekcsőn, a 2500 lelkes községben 69 millió forintból gazdálkodhat idén a 9 fős helyi képviselőtestület. Jövő hét ele­jén tárgyalják a költségvetést, amelyben fejlesztésre csak ak­kor szánhatnak minimális pénzt, ha sikerül önkormányzati ingatlant eladniuk. A pénzügyi mérlegük úgy lett nullszaldós, hogy a két óvoda közül az egyi­ket bezárták, ott és a községhá­zán együttesen 13 dolgozó munkaviszonyát szüntették meg. Drávaszabolcs Pécsett A Baranya Megyei Művelő­dési Központ a szervezője an­nak a rendezvénysorozatnak, amelyben különböző baranyai települések mutatkoznak be Pé­csett. Sellye, Magyaregregy és Szentlászló után most, február 11 -én, délután 15 órakor a Helyőrségi Művelődési Köz­pontban Drávaszabolcs szere­pel: fotók, népviseletek és használati használati eszközök láthatók a kiállításon, illetve bemutatják a településről készí­tett „Az el nem sodort falu” című filmet. A kiállítás február 13-ig lesz nyitva. Közgazdász bál Hagyományosan ilyenkor farsang táján tartják a közgaz­dászok is báljukat, amelyre az idén február 18-án a pécsi Szli- ven Étteremben kerül sor. A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete, valamint a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Kara által szervezett társasági összejövetelt a nyitó­tánc vezeti be, amelyet a va­csora, s a műsorok sorából el­maradhatatlan divatbemutató követ. Forrásadó 1994-ben A forrásadó különféle formái­nál jelentős változásokat hozott az 1994-es év. Ez az adó érvé­nyesül nagy általánosságban az értékpapírokból és a betétekből származó jövedelmekre, az osz­talék jellegű kifizetésekre. Az egyik legnagyobb horderejű vál­tozás az 1994. évi adótörvé­nyekben, hogy a takarékbetétek forrásadója 10 százalékra csök­kent. Egységesen 10 százalék forrásadót kell fizetni a forint, il­letve devizabetétek kamata után. Ugyanakkor mentes az adó alól a KST-betét, az iskolai takarékbé­lyeg, a látra szóló lakossági fo­lyószámla, takarék- és csekk­számlabetét, devizaszámla ka­mata. Szintén nem kell adót fi­zetni a lakáscélú megtakarítások kamata után, feltéve, hogy á be­tétben gyűjtött összegeket lakás- vásárlásra használják fel. A fo­rintbetéteknél a 10 százalékos adó az 1994. január 1. után ke­letkezett kamatfizetésekre érvé­nyes, amíg a devizabetéteknél a lekötési idő 1993-ra eső részére eső adó 0 százalék, az 1994-re eső részre jutó kamat 10 száza­lékkal adózik. Az osztalék adója szintén 10 százalék. A magán- személyek jövedelemadója szempontjából osztalék: rész­vényből, kft.-törzsbetétből, köz­kereseti társaság tagjának va­gyoni hozzájárulásából, BT tag­jának vagyoni betétjéből, a szö­vetkezeti üzletrészből, ügyvédi irodai tagságból származó jöve­delem, ha azt az adózott ered­ményből, illetve előző évek adó­zott eredményéből képzett cél­tartalékból fizetik. Ezzel szem­ben 20 százalékkal kell adózni az értékpapírokból származó egyéb bevételek után. Ilyen az árfo­lyamnyereség, ami akkor kelet­kezik, ha az értékpapírt a magán- személy elidegeníti és a szerzés­kor kifizetett összegnél többet kap érte. Szintén ide tartozik a befektetési jegy, melynek ho­zama után a forrásadó 20 száza­lék. Az osztalék jellegű kifizeté­sekre is 20 százalékos forrásadót kell fizetni, ha olyan társaság fi­zeti ki, amelyik az év folyamán adókedvezményben részesült.

Next

/
Thumbnails
Contents