Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-01 / 31. szám
i 10 üj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. február 1., kedd A pedagógusok béréről Rajtuk ki segít, velük mi lesz? Várjuk az alkohol- betegeket Segítség a vak és gyengénlátó gyermekeknek Az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója és dolgozói segítségével a vak és gyengénlátó gyermekek ortho- pédiai és fogászati szűrővizsgálaton vehettek részt. A Magyar Vöröskereszt Pécsi Városi Szervezete élelmiszert és ruhasegélyt, a Máltai Szeretetszolgálat pécsi szervezete pedig csíkos egyenblúzokat ajándékozott a gyermekeknek. Köszönet érte. A Világ Világossága Alapítvány vezetősége Utcai telefonfülkét szeretnének A pécsi, Dankó Pista utcában és környékén sok idős, beteg ember él, emiatt nagyon fontos lenne, hogy kapjon a környék egy utcai telefonfülkét. A legközelebbi a Felsővámház utcában van. Egy belvárosi lakóterületről van szó, ez talán nem teljesíthetetlen kérés. Hosszú Györgyné Pécs, Dankó P. u.ll. Segítettek a betegnek Csütörtökön délelőtt találkoztam nagybátyámmal, aki vásárolni indult, de váratlanul rosszul lett és a pécsi Tímár utca elején összeesett. Az ott parkoló gépkocsiból két ismeretlen fiatalember azonnal segített felemelni, egyikük még a kabátját is a beteg alá helyezte, hogy meg ne fázzon. A szemközti emeleti ablakból egy hölgy leszólt, hogy mentőt hív, és amíg odaértek, kedvesen egy vánkost is hozott a beteg részére. Megható a rendkívül őszinte segítségük nagyon jólesett, és nagybátyám nevében is köszönöm, aki sajnos a kórházban egy óra múlva csendesen elhunyt. Lábady család - Pécs 1994. január 1-től Magyarországon új alapokra helyezik a közalkalmazottak bérét. Ez a rendszer állami garanciát ad, egy az inflációt többé-kevésbé követő bérre. A társadalomnak az a rétege kap így biztos egzisztenciát, amely más jövedelemmel általában nem rendelkezik, és munkájának gyümölcse nagyon is meghatározza az ország jelen és leendő arculatát. Nagy tévedés azt hinni, hogy itt csak a pedagógusok béréről van szó. A közalkalmazott jóval tágabb fogalom, mint az iskolában dolgozók köre. A sajtóból mégis úgy tűnik, mintha megint pedagógus béremelésről, mitöbb bérkövetelésről lenne szó. Ezt már megszokhattuk, mert az elmúlt évtizedekben is, ha a pedagógusoknak nemcsak az értelmiség, hanem az átlagbértől is méltatlanul elmaradt bérét egy-két százalékkal emelték, máris sajtókampány indult. Gyakran találkoztunk azok irigységével ennek hatására, akik minden híradás nélkül jóval nagyobb béremeléseket kaptak. Ebben persze nemcsak a rossz tájékoztatás a ludas, hanem az a talán szándékosan gerjesztett rossz szemlélet, hogy a pedagógusok nem végeznek termelő munkát. Ez természetesen nem igaz. Közgazdászok ki tudják mutatni, hogy a „szubjektumok termelése” az egyik legnagyobb hozammal rendelkező tevékenység, a pénzben nem mérhető tényezőkről nem is beszélve. A társadalom erkölcsi állapotáról is sokat mond az, mennyire becsüli nevelőit. Mit is jelent a gyakorlatban majd a közalkalmazotti fizetés? Amit ismétlek, nemcsak az iskolai dolgozók kapnak meg. Egy tizennyolc éve dolgozó takarítónő bruttó illetménye pl: 12 000 forint. A kezdő diplomásé bruttó 20 000 forint. Azt hiszem, nem kell az egész bértáblázatot felsorolni, ezek magukért beszélnek. 13. havi illetményt kell kifizetni egy évben, de a 800 forint körüli pótlékokon (pl. osztályfőnöksé- gért) kívül semmi nem jön erre rá. Bizonyára huszonnégy évesen a diplomaszerzésbe befektetett pénz és fáradság ellenére ez biztosan nagyon magas, hogy méltán váltja ki az átlag munkanélküli segéllyel azonos jövedelmű kisegítő dolgozó illetményével együtt ezt az óriási ellenállást a közalkalmazotti törvény bevezetése. 1995. január 1-én kell bevezetni a köztisztviselői béreket. Ez nagyjából a közigazgatásban dolgozókat érinti. Vajon jövő ilyenkor ugyanilyen hercehurca lesz az ő béreik körül? Egy másik érdekesség: a közalkalmazotti bértábla szorzószámokból áll, amit a mindenkori alapilletménnyel kell beszorozni. Ez amíg csak fikció volt, már 9000 forintra is felment. Most 8000 forint. Az A1 fizetési fokozatban kevesebb illetmény jár, mint a minimál bér. Lehetne még folytatni a kis apró adalékokat, ami kicsit más szemszögből megvilágítja, hogy mi az, amiről annyi szó esik. A Vajszlói Általános Iskola pedagógusai Az Új Dunántúli Naplóban megjelent „Ismét gyilkolt az alkohol” című írásra reagálnék pár sorral:. Elképesztően magas az a szám, amely a cikkben szerepel: „Pécsett 15-20 000 regisztrált alkoholbeteg van”. Egy olyan kis „családról”, csapatról szeretnék képet nyújtani, amely ugyan csepp a tengerben, de miért ne duzzadhatna kis forrássá, netán tóvá? Pécsett, a Majorossy u. 12-ben (volt Sörház utca) igen aktívan működik az Alkohol- mentes Önismereti Klub. Ennek a klubnak az ajtaja minden hétfőn délután négy órától nyitva áll mind a 15-20 000 személy előtt. Mi, akik már hosszú ideje idejárunk minden hétfőn, igen jó érzéssel térünk be. Az itt töltött idő teljesen kötetlen, örömteli találkozás minden jelenlévőnek. Örülünk egymásnak, hogy egy hét megint elmúlt alkoholmentesen életünkből, örülünk, ha valaki betéved hozzánk, de még jobban örülnénk, ha mind többen jönnének és közöttünk is maradnának. Itt nincs értelmetlen A következő sorokat egy pécsi olvasótól kapta szerkesztőségünk, aki félti a munkahelyét, így nevét nem szeretné a nyilvánosság elé tárni. Kérdésére azonban szeretne választ kapni. Rendkívül nagy örömmel fogadtam a hírt, amely az Új DN-ben jelent meg, hogy január 1-től minden munkahelyen dohányzásra kijelölt helyeket kell biztosítani a nemdohányzók „kocsmazajos” trágárkodás, nincs inzultus, csupán egy van, de az mélységesen él bennünk az EMBERSEG. A klubot a Pécs Városi Ön- kormányzat is nagyra értékeli, hiszen költségvetéséből anyagilag is támogatja a ténykedésünket. Erejéhez mérten ragaszkodik fennmaradásunkért. Az ide irányított összeg a lehető legjobb helyre került. Ez egy nagyon jó befektetés. Mi élünk és nem visszaélünk a lehetőségeinkkel. (Jóérzésű magánszemélyek, vállalatok, intézmények, vállalkozások is segítenek pénzadományaikkal és szeretnénk ha ezekre az adományokra a továbbiakban is számíthatnánk.) „Rajtuk ki segít, velük mi lesz”? - szívbemarkoló kérdés, de kézzelfogható megoldást javaslok. Csatlakozzanak mindazok hozzánk, akik változtatni kívánnak jelenlegi életmódjukon. Garanciát itt senki sem kap, de lehetőséget azt igen, ahhoz, hogy megújulva kiegyensúlyozott emberré váljék. Bánhidy János klub-tag egészségének védelme érdekében. Tudtommal nagyon sok olyan intézmény van Pécsett, ahol ezt nem tették meg. Sőt, az én munkahelyemen a főnök kijelentette: „nem ér rá ezzel foglalkozni sem most, sem a jövőben, akinek pedig ez nem tetszik, kereshet magának más munkahelyet.” Ha manapság olyan könnyű lenne munkát találni, biztos többen meg is tennék. De addig is mit tehetnek a nemdohányzók? Mondjak fel a munkahelyemen mert nem dohányzom? Az önkormányzatok is! Bolygó utcai panaszok Tisztelt G. T.! A magyar kultúra napját köszöntő cikkében nagy terjedelmet szentelt annak, hogy a mai magyar kultúrát milyen veszélyek fenyegetik. Miért nem szólt arról, hogy például számos önkormányzat szinte erejét meghaladó módon segíti a kulturális életet, a művészetek fejlődését? - írja Surá- nyi László Szigetvárról, a Szent István lakótelepről. Tisztelt Surányi László! Örülök érdeklődésének, hogy megszámolta: nem kevesebb, mint 25 sorban aggódtam a magyar kultúráért. Én is megszámoltam: 47 sorban örvendeztem azon, hogy mindazon veszedelmek ellenére, amikről írtam, a magyar kultúra él és hat: túlélt sok nehéz történelmi időt, és vannak olvasók, nézők, koncertlátogatók, áldozatkész kultúra- közvetítők. Cikkem egy általános országos képet vázolt fel. De mert a kultúraközvetítők és értékvédők között ott van az Új Dunántúli Napló is, és tagja a Pécs-Bara- nyai Kulturális Kamarának, a mohácsi ünnepségen, ahol átadták a Kamara nívódíjait, alkalmam volt a nyilvánosság előtt szólni az önkormányzatokról is. Elmondtam: „okos művészek és közgazdászok megtalálták, hogyan lehet az eddigi eredményeket megőrizni és új eredményeket teremteni - és ehhez azok az áldozatkész önkormányzatok, amelyek nemcsak rövidtávon gondolkodtak, hanem a jövőbe is láttak, nagy segítséget adtak és adnak”. Ha nem így lenne, nem oszthatnánk nívódíjakat és pályázat révén támogatást a kulturális élet különböző területein. Ezért szólt a köszönet Baranya megyében a megyei önkormányzatnak és a városi, falusi ön- kormányzatoknak: a támogatásokért és az előrelátásért egyaránt. Köszönöm a figyelmét: Gárdonyi Tamás. Illetékes „szerveink” a pécsi, Munkácsy utcai vámkezelésből származó panaszok problémáját megoldották. A megoldás: a gépjárművek vámkezelését áthelyezték a Megyeri útra, melyhez a bejáratot a Bolyó utcából biztosították. Nem vitték tehát ki a városból, csak egy kicsit arrébb tolták. Emiatt most ez a kis utca telik meg lassan már rendszeresen járművekkel. A baj nem is ez hanem gyakori, hogy az ügyintézés egy nap alatt nem1 bonyolódik le. Ilyenkor a járművek éjszaka is itt parkolnak. A kocsiban maradók fáznak, melegben meg árujukat hűtik, ezt motoijáratással tudják biztosítani. Emiatt amikor áll a jármű, akkor is ömlik a motorgáz, lármás az utca. Zavarják éjszakai nyugalmunkat. Nem lehetne a várakoztatást a környéken lévő parkolóban megoldani, ezzel a Bolygó utca lakóinak nyugalmát is biztosítani? Dr. Szuppert Márton Jogi tanácsadó Fekete G. olvasónk kérdezi, hogy milyen esetben lehet jogosult ápolási díjra? Az 1993. évi III. törvény 40. §-a szerint ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó (PTK. 685. b.), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló két év feletti súlyos fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi. Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltötte tartósan beteg személy gondozását végzi, ha a fentebb ismertetett feltételek fenn állnak. Az ápolási díjról a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a./ az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi, vagy szociális intézményi ellátásban részesül; c. / táppénzben, baleseti táppénzben részesül; d. / öregségi és egyéb nyugellátásban, illetőleg ha nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a Fit. alapján munkanélküli ellátásban, vagy munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásában részesül; e. / jövedelemszerzéssel járó munkaideje a havi teljes munkaidő felét meghaladja. Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Jé Kishorváth G.-né termelőszövetkezeti tag volt. Hosz- szabb ideig 1963-ban betegsége miatt nem dolgozott. Kérdése: nyugdíjnál ezt az időt figyelembe lehet-e venni. A többször módosított 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 151. §-a szerint a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít a. / az első belépés teljes naptári éve, b. / minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített, c. / a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott, d. / a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn. A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során a. / keresőképtelensége, terhessége, vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy tanfolyamon való részvétele miatt közös munkát nem végzett, b. / munkaviszonyban állott, vagy ipari szövetkezet tagja volt. Az ismertetésből kitűnően a keresőképtelensége idejét szolgálati időként figyelembe kell venni. * L. B. munkaviszonya lehet, hogy a közeljövőben megszűnik. Kérdése, hogy menynyi a felmondási idő. A Munka Törvénykönyve - 1992. évi XXII. törvény - 92. §-a értelmében a felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött- három év után öt nappal,- öt év után tizenöt nappal,- nyolc év után húsz nappal,- tíz év után huszonöt nappal,- tizenöt év után harminc nappal,- tizennyolc év után negyven nappal,- húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munka- vállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Tájékoztatásul még elmondjuk azt is, hogy ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. S.Á. Mindennapos látvány a pécsi Kertvárosban, amely nem a parkgondozók „kezemunkája”!
