Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-06 / 36. szám

I Februári egyházi ünnepek A hamu a bűnbánat szimbóluma Az idén e hónapban az egy­házi év két nagy ünnepköre ta­lálkozik: lezárul a karácsonyi és megkezdődik a húsvéti ünnep­kör. Az első Krisztus megteste­sülését, azaz a megváltás felté­telét és kezdetét ünnepli meg, míg a második magát a megvál­tást, a kereszt és a feltámadás titkát mutatja be és állítja a hí­vek elé a liturgia eszközeivel. A karácsonyi ünnepkört feb­ruár 2-a, a karácsony utáni 40. nap zárja. A IV. században ke­letkezett ünnep elsődleges és eredeti tárgya Jézus bemutatása a templomban, mert ezen a na­pon szentelték - mint elsőszü­löttet - Istennek a gyermeket. A keleti liturgiában a találkozás ünnepének is nevezik e napot, mert bemutatása alkalmával ta­lálkozott az Isten Fia az agg Simeon prófétával és Anna pró- fétasszonnyal, akik benne a megígért Messiásra ismertek. A bemutatás ünnepéhez csatlako­zik Mária tisztulásának az ün­nepe is. A mózesi törvények szerint az anyát, a fiúgyermek születése után 40 napig tisztáta­lannak tekintették, ezért e na­pok elteltével meg kellett jelen­nie a templomban, hogy tisztu­lási áldozatokat mutasson be. E törvénynek Mária alávetette magát, s ezt az engedelmességet is dicsőíti az ünnep liturgiája. Az ünnep magyar elnevezése - a Gyertyaszentelő Boldogasz- szoy - arra utal, hogy e napon az ünnepélyes mise előtt gyer­tyát szentelnek, majd égő gyer­tyákkal körmenetet tartanak. Az idén február 16-ára esik hamvazószerda, a húsvétot megelőző nagyböjt első napja. Már az őskeresztények is úgy gondolták, hogy akkor készül­nek méltóképpen a húsvétra, ha előtte böjtölnek és bűnbánatot tartanak. S mivel Jézus nyilvá­nos működésének a kezdete előtt 40 napig maga is böjtölt a pusztában, úgy gondolták, hogy nekik is ennyi ideig kell böjtöl- niök. Ezért 6 héttel húsvét előtt megkezdték a bűnbánatot, a böjti időszakot. Mivel a hamu ősidők óta a bűnbánat szimbóluma, érthető, hogy az őskeresztények is ha­muval hintették meg magukat a bűnbánat jeleként. II. Orbán pápa 1091-ben el­rendelte, hogy a hamvazás szer­tartásával vegye kezdetét a nagyböjt, a húsvétra való előké­szület ideje. Egyedi szőnyegminta elképzelések valósulhatnak meg számítógép segítségével a német érde­keltségű Geminus Rt-ben. Szállodák, éttermek, magáncégek emblémáit is beszőhetik a sző- nyegpadlókba. A böjt és a tobzódás ünnepe ... Mikor és miért farsangolunk? Évszázadok óta élő hagyo­mány a mulatságok, bohókás, sokszor vaskos humorú vidám­ságok eseménysora, a farsang. Kialakulásának okaira sokféle magyarázat született, de abban egybecsengenek a szakvélemé­nyek, hogy a harsány, kirob­banó jókedvnek ez a naptári pe­riódusa voltaképp a karácsony és a húsvét emelkedettségének sajátos népi ellenpontja. A „farsang” név eredetileg a vízkereszttől húshagyóig tartó időszak német nevéből, a Fast- nacht-ból (böjt-éjszaka) alakult ki. Az erősebb latin hatást őrző országokban azonban a „karne­vál” kifejezés járja. Persze ez is, az is valójában a közelgő nagy­böjt hústilalmára utal, hiszen az etimológusok szerint a karne­válnak föltehetően a fanyar "came vale", azaz „Isten veled, hús ...” kitétel volt a névadója. Noha nálunk mindkettő megho­nosodott - s Bonfinitől tudjuk, hogy már Mátyás király udva­rában is volt álarcos karnevál -, a népnyelv inkább a „far- sang”-ot fogadta be. A farsangi időszak hosszát a húsvét változó időpontja hatá­rozza meg. Az egyház a IV. századi niceai zsinat döntése nyomán húsvét ünnepét a tava­szi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. E csillagászati meghatáro­zás március 22-április 25 közé utalja a feltámadás ünnepét - így a farsang hossza is változó. Az idén április 3-án lesz húsvét vasárnapja - jócskán jut tehát még idő a mulatságokra a hús­vét előtti 40. napig, a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig, azaz február 23-ig. A párizsi Vadló Mulató éjszakai klubjában a Wolford 1994-95-ös őszi-téli kollekciójából azt mutatják a modellek, ami feszül. Pár évet nyugodtan letagadhat, ha . .. A mesterkozmetikus tanácsai Szakszerű, kapkodástól men­tes fölkészülés - ez a titka an­nak, hogy frissen, csinosan, leg­jobb formánkat nyújtva toppan­hassunk be a farsangi bálba. Horváth Zsuzsanna mester- kozmetikus szerint aki a test­ápolás, a sminkelés néhány aranyszabályát betartja, pár évet nyugodtan letagadhat évei szá­mából - külleme nem fogja megcáfolni.- Fontos, hogy a társasági összejövetel napján próbáljuk félretenni a hétköznapi gondo- kat-bajokat, s lélekben is lazít­sunk. Ha délután kiadósat tu­dunk pihenni, aludni, félig már nyert ügyünk van.- Kozmetikushoz a hét köze­pén menjünk, s ekkorra időzít­sük a fodrászt, a kéz- és körö­mápolást, a cipő-választást. Új lábbeliben bálozni istenkisértés. A mulatság napjára csak a sminkelést és a frizura „átvasa- lását” hagyjuk.- A báli ruhák általában ki­vágottak, ezért nyakunk, mel­lünk fedetlenül maradó részét már előzőleg legalább két alka­lommal olíva vagy babaolajpa- kolással frissítsük fel. Tojáske­nővel vigyük fel az olajat, a be­kent felületet folpackkal takar­juk be és legalább 10 percig dunsztoljuk.- Délután, kamillateás für­dés és 10 perces pihenés után, másfél órával indulás előtt kezdjük el az arc kikészítését. Az alapozó krémpúdert szi­vaccsal vigyük a bőrre. Pár perc szünet után következhet a kő­púder és a pirosító. A szemöl­dököt ujjunk hegyét hajzselébe mártva simítsuk át - az engedet­len szálakat tömör ecsettel iga­zítsuk helyre - majd sötétebb árnyalatú púderrel kenjük és szemceruzával húzzuk át. A szemkömyék festéséhez ezúttal használhatunk élénkebb, csil­lámporos festéket. A pillákról nedves ujjal szedjük le a fes­tékmaradékot és spirállal húz­zuk át.- Rúzsozás előtt az ajkakat vékonyan kenjük át alapozó pú­derrel, így a festés tartós marad.- Mint ajánlottam: gondjain­kat, bosszúságainkat hagyjuk otthon, de a sminkigazításhoz szükséges púdert, szemceruzát, spirált, rúzst feltétlenül vigyük magunkkal! Újra sikk a legyező Nemcsak hűsít, üzenetet is közvetít Kultúrtörténészek szerint a több mint 2 000 éves találmány bizonyos Kan Sin-nak, egy há­lózó kínai lányka nevéhez fűző­dik. A jelmezes mulatságon a nagy hőségben gondolt egyet, lekapta álarcát és azt rázogatva hűsítette magát. Példáját követ­ték fölhevült társnői - s a kö­vetkező hasonló alkalomra már külön az önfrissítésre szolgáló félkör alakú alkalmatossággal mentek táncba. A Kínai Nagy Fal építése ide­jén föltalált legyező azután nagy ívű karriert futott be, s igazi fénykorát a divat főváro­sában, Párizsban élte. Festői remeklésekkel díszített példá­nyok készültek - s köztük is a legékesebb állítólag Madame Pompadouré volt: a csipke-le­gyezőn kerek 9 évig dolgozott a csipkeverés egy flamand meste­rasszonya. Egy másik híres pél­dány Angliai Erzsébet kedvelt báli kelléke volt: ha a főúri széptevők bókjai zavarba hoz­ták, piruló arcát mögé rejtette. A mi Erzsébet királynőnk, a szépséges Sisi - Rudolf fia tra­gikus halála után - elgyötört ar­cát társaságban fekete legyező­jével takarta el. Napjaink divatja szívesen fordul a múltba, s talán ennek köszönhetően a bálozó hölgyek kezében újra fel-feltünnek a dí­szes-míves legyezők. Nem ha­szontalan hát fölidézni, hogy a hajdani táncoslábú bakfisoknak üzenetközvetítésre is. szolgál­tak. íme, néhány részlet a „le­gyező-szótárból”:- tenyéren végighúzott csu­kott legyező - levél megy ..,.- ugyanez pl. ötször megis­mételve - ötkor várlak . . .- szívhez szorított nyitott le­gyező - szeretsz?- szájhoz illesztett legyező - nem hiszek neked ...-orrhegynek támasztott zárt legyező - a Mama figyel! A betyárvilág alkonya Somogybán Juhász András fellépte A múltszázadi betyárvilágból leginkább talán a Szeged kör­nyékén kalandozó Rózsa Sán­dor neve ismeretes. Pedig a Du­nántúlnak ezen a téren is meg­vannak a saját tradíciói, s egyes emlékeket vidéken egészen nap­jainkig megőriztek. A Somogy megyei Kadarkúttól nem mesz- sze, Visnyeszéplak házai köze­lében mindmáig gondoznak egy erdőszéli sírt: Mészáros Pali, más néven nagy pali begyár nyughelyét, akit 1860 körül lőt­tek le a közbiztonság őrei - a legenda szerint egy pipaszárral, mert a golyó nem fogta. Fejfá­ján most is olvasható az írás: „A vármegye katonája lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit meg­ölt a pipaszár.” 1867- ben a jelenlegihez sok­ban hasonló békés rendszervál­tozás ment végbe Magyarorszá­gon. Új hatalmi berendezkedés épült ki, de a problémák egy ré­szére a megváltozott politika sem talált gyors megoldást. A kiegyezés utáni években az or­szág több pontján - pl. a Dél-Alföldön - erősen megrom­lott a közbiztonság. 1868- ban Somogynak is megvolt a maga rablóvezére: a statáriumnak, pandúroknak, ka­tonaságnak és a királyi biztos­nak hosszú hónapokig fittyet hányó Juhász András. A me­gyében volt hagyomány, amit folytathatott. Csak a szabadság- harc utáni két évtizedben olyan hírneves zsiványok űzték itt mesterségüket, mint a már emlí­tett Mészáros Pali, az 1860-as évek elején a két Patkó testvér: Jancsi és Pista, majd Gelencsér és Soromfai. A helyi viszonyok miatt könnyen termett a betyár So­mogybán: sok volt a kötetlen életmódot folytató, a földműves társadalommal szorosabb kap­csolatot nem tartó pásztor és kanász - a betyárok többsége közülük került ki -, és nagy te­rületeket borított be a búvó­helynek kiválóan alkalmas erdő. Bár a kiegyezés előtti években több tucat rablót és or­gazdát végeztek ki a megyében, a zsiványokat végleg kiirtani, vagy elriasztani nem sikerült. Kiderült ez hamarosan, mert egy aránylag nyugodt időszak után 1868 tavaszán két rablás is történt Somogybán; a tapsonyi uradalmi kasszából pl. tízezer forintot vittek el. A májusi me­gyegyűlésen már „heves és be­ható” vita folyt a megzavart közbiztonságról. Kihirdették, hogy a rögtönítélő bíróság to­vábbra is fennáll, s jutalmat tűz­tek ki a fegyveresen kujtorgó rablóbanda elfogatására, a pan­dúrokat pedig folytonos moz­gásra utasították. Égy rablót el is fogtak, mire pár hétig csend állt be, hogy aztán egy meg­döbbentő gyilkosság híre járja be a megyét. A zsiványok vezére Juhász Andrásvolt, aki betyárrá válása előtt a nevéhez illő foglalkozást űzte egy Osztopán közelében fekvő pusztán. Égyre nagyobb hírre jutott bandáját egyszer 4, másszor 6, vagy 8 tagúnak írták le a hivatalos jelentések. Juhász május 30-án aztán eddigi sike­rein felbátorodva visszatért a Kaposvártól alig 20 kim-re lévő Osztopánba, embereivel együtt betört egy zsidó boltoshoz, majd a község bíráját - akinek feltehetően régi haragosa volt - a saját házában lőtte agyon. (A bíró családjának 1969. január 30-án maga a király adott se­gélyt.) Már a gyilkosság utáni napon lelőttek egy haramiát, egy má­sikat pedig elfogtak, de a bandát egy újabb fegyveres összecsa­pás során sem sikerült meg­semmisíteni. Egyes családok már annyira rettegtak a rablók­tól, hogy egy időre biztonságo­sabb vidékre költöztek. Mivel a pandúrok „nem mű­ködtek valami nagy bravúrral”, az alispán kérésére rendes kato­naság, két ún. vadászszázad ér­kezett a megyébe. A 8 tisztet és a 186 főnyi legénységet azokba a helységekbe irányították, ahol a rablók összeköttetéseiknél fogva a leggyakrabban megfor­dultak. A katonai őrjáratokhoz egy-egy németül értő és a vidé­ket jól ismerő pandúrt is beosz­tottak. A hadsereg megjelenése elle­nére a betyárok továbbra is ré­mületben tartották a vidéki la­kosságot. Egyik este Ecsenyben raboltak „a legnagyobb vakme­rőséggel és elszántsággal”. A puskákkal és revolverekkel fel­szerelt haramiák bementek egy zsidóhoz, majd megkötözték - bár minden erőszakoskodástól tartózkodtak -, és az értékeket magukhoz vették. Egy másik fa­lubeli éppen akkor ballagott ha­zafelé dupla puskájával; Juhá­szék elvették a fegyvert, s szá­mos bámuló paraszt előtt „egész flegmával” távoztak. A pandú­rok még a katonaság segítségé­vel sem jutottak a nyomukra. Az alispán most minden re­ményét egy különleges alaku­latba vetette, amely Bogyay Vince, a mexikói hadjáratban is részt vett volt katonatiszt veze­tésével 11 vállalkozó szellemű pandúrban állt. Bogyay első és egyetlen fellépésére 1868. jú­lius végén került sor. Nagy Zoltán 8 új VDN 1994. FEBRUÁR 6., VASÁRNAP i k i

Next

/
Thumbnails
Contents