Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-05 / 35. szám
1994. február 5., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Olcsóbb a szén az Antracit Kft. önkirakodó vagonjaiból Már 243 ember van véglegesítve az induló üzemben Fotó: Löffler Gábor Lesz elég bányász Vasason Kevés a kárpótlási jegy a tejtermelőknél A konzorcium még nem alakult meg Baden-Württemberg pécsi szemináriuma A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közös szervezésében tartják február 9-én 13 órakor a Baden-Württembergi szemináriumot Pécsett, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara székházában (Irgalmasok u. 24.). A résztvevők pontos tájékoztatást kapnak a német gazdaság jelenlegi helyzetéről, az üzleti és munka- végzési lehetőségekről Ba- den-Württembergben, valamint hasznos gyakorlati tudnivalókról a kinti munkavállalással kapcsolatban. East and West Business Magazin A kelet-európai régió befektetési lehetőségeiről szóló információk áramlását szeretné megkönnyíteni egy most induló hávilap, az East and West Business Magazin. A budapesti székhelyű angol nyelvű színes magazint Benkő László tulajdonos-főszerkesztő 20 ezer példányban szeretné eladni főként kelet-európai gazdasági vezetők számára. A régión kívüli terjesztés és információgyűjtés céljából a lap többek közt Szingapúrban, Tajvanon, Kínában, Japánban, Indiában, Németországban és Szlovákiában működtet képviseletet. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 4. Pénznem vételi közép eladási Angol font 150,22 151,72 153,22 Ausztrál dollár 72,17 72,84 73,51 Belga frank (100) 280,92 283,67 286,42 Dán korona 14,93 15,08 15,23 Finn márka 18,22 18,39 18,56 Francia frank 17,07 17,24 17,41 Gör. drachma (100) i 40,28 40,68 41,08 Holland forint 51,72 52,24 52,76 ír font 144,79 146,19 147,59 Japán yen (100) 93,07 94,00 94,93 Kanadai dollár 75,96 76,72 77,48 Kuvaiti dinár 339,22 342,55 345,88 Német márka 57,94 58,54 59,14 Norvég korona 13,48 13,62 13,76 Olasz líra (1000) 59,60 60,21 60,82 Osztrák sch. (100) 824,35 832,70 841,05 Portugál esc. (100) 57,58 58,15 58,72 Spanyol pes. (100) 71,39 72,12 72,85 Svájci frank 69,53 70,19 70,85 Svéd korona 12,79 12,91 13,03 USA dollár 100,91 101,91 102,91 ECU (Közős Piac) 112,63 113,75 114,87 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Mészáros B. Endre Folyamatosan érkeznek a bányamunkára jelentkezők a va- sasi Antracit Kft.-hez. Az új felvételisek listáját Nógrád vezeti, Salgótarján és Bátortere- nye környékéről 384 fő jelezte munkavállalói szándékát, Tolnából 60-an jönnek, s Várpalotáról is ugyanennyien, de itt most zártak be egy bányát, így a szám egyre nő. Az alkalmazásra várókra még egy próbatétel vár, a bánya orvosa dönt alkalmasságukról. Az Antracit Kft. tervei szerint a végleges állomány 1270 fő lesz (243 fő már véglegesítve van), de ebből minden negyedik ember a szénmosóban dolgozik majd. A kft. vezetői úgy látják, hogy mindent összegezve nem kell félniük létszám- hiánytól. A 63 százalékos bányászati keresetkiegészítésre várók viszont jó ha tudják, csak azokat alkalmazzák Vasason, akik eddig 2000-2500 műszaknál kevesebbet töltöttek a föld alatt. A bányában szeptember táján indul a frontfejtés (a vágathajtási munka már hamarabb megkezdődik), évi 250-300 ezer tonna szénmennyiséggel számolva. Ásványvagyonban mindenesetre nincs hiány, az ősszel induló szintről ilyen termelési elképzelésekkel 10 évig lehet bányászkodni, de a műre való készlet akár háromszor ennyi ideig is lehetővé teszi a bánya- művelést. A társaság közeli tervei közt szerepel a mecseki szénmedencében kitermelt minőségi szén dúsítása a Pécsújhegyi szénelőkészítőmű üzemeltetésével. Ehhez Zobák és Szászvár bányáktól is vásárolnak majd szenet koksz és brikettalapanyagként. Alakulnak a piaci kapcsolatok is. A Pécsi Erőmű Rt.-vel a szerződést most készítik, innen az Antracit különböző szolgáltatásokat is vásárol majd. A Dunai Vasművel is előrehaladottak a tárgyalások. Németországba 70 ezer tonna brikett szállítására kaptak megrendelést. Szlovákia pár ezer tonna háztartási kokszot kér, s hasonló mennyiségű brikettet igényelt Horvátország is a második negyedévben. Olaszország ipari kokszot rendelt, s ehhez import szénre is szükség lesz. Az Antracit Kft. ebben az évben Nagymányokkal végezteti a brikettgyártást, jövőre viszont a cég saját brikettprést fog üzembe állítani, hogy jobb minőségű terméket szállíthasson külföldre. Az anyagiakat illetően sokat vár a társaság a Munkaügyi Minisztériumtól. Munkahelymegtartás címén 200 millió forintra, munkahelyteremtés okán pedig 134 millió forintra nyújtottak be pályázatot a tárcához. A támogatás odaítélésénél bizonyára segít az a tény, hogy az Antracitnál így mindössze 200 ezer forintba kerül egy munkahely kialakítása. Még egy ötlet foglalkoztatja a vasasi vállalkozás vezetőit, mely ha megvalósul, ország szerte 12 százalékkal olcsóbb lesz a tüzelőanyag, s jó néhány TÜZÉP fölöslegessé válik. Á MÁV-val folyó megbeszélések értelmében a szénszállító vagonokat önkirakodókká alakítják át, így a szén a vasúti szállító- kocsikból közvetlenül teherautókra kerülhet. íly módon a tonnánkénti 8000 forintos tüzelőanyag ár egy ezressel csökkenthető. Mészáros B. Endre Az Állami Vagyonügynökség a Baranyatej Rt. privatizációjára kiírt pályázatában a vállalat részvényeinek 25+1 százalékát bróker cégeken keresztül kívánja értékesíteni magánszemélyek részére, a tőzsdén. A tejtermelők már régóta készülnek arra, hogy a kárpótlási jegyeik felhasználásával tulajdonosi részt szerezzenek. A tejipar privatizációban részt venni szándékozó termelők nemrég újból asztalhoz ültek. A konzorcium megalakítására azonban nem kerülhetett sor, mert a szövetkezetek egy része különböző okok miatt nem rendelkezik kárpótlási jeggyel.- Azt szeretnénk, hogy elsősorban tejtermelő üzemek vegyenek részt a konzorciumban - mondja Margittai Miidós a Baranya Megyei TESZÖV titkára. - Eredetileg együtt akartunk a Baranyatej Rt-vei pályázni. Erre nem volt mód, ezért a tervünk az, hogy a megszerzett 25+1 százalékos tulajdonrésszel csatlakozunk a vállalat MRP programjához. A Baranyatej privatizációjával párhuzamosan halad a kötvények kibocsátása. Az ÁVÜ-ben megvan a szándék, hogy a termelőket még az eredeti kárpótoltakkal szemben is előnyben részesítse, erről az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött. A megbeszélésen részt vett a Baranyatej Rt. igazgató-helyettese is, aki felvetette, ha a pályázat és a részvénykibocsátás párhuzamosan fut egymással, miért ne indulhatnának egy konzorciumban a termelőkkel. Azonban, mint kiderült erre nincs mód, míg a vállalat által benyújtott pályázatot az ÁVÜ bírálja el, addig a termelők sima vásárlás útján jutnak a 25+1 százalékhoz. A termelők a rész- vénycsomagukkal tulajdonosként tudnának csatlakozni a vállalat pályázatához, ezért fontos volna, hogy még annak kiírása előtt sor kerüljön a részvények kibocsátására, jegyzésére. A termelők közül többen elmondták, hogy gondban vannak, mert még nem kapták meg az összes kárpótlási jegyet, nem minden árverésről érkeztek meg a jegyzőkönyvek, ezért igazán nem is tudják, hogy mennyivel számolhatnak. A sásdi szövetkezet három földárverését megkifogásolta a Kárpótlási Hivatal, ezért kénytelen voltak csökkenteni az eredeti ajánlatukat.- Egy kissé lehangoló volt ez a találkozás. Járt a szánk, hogy mindenféle élelmiszeripari privatizációból kimaradunk, most meg különböző okok miatt veszélybe kerülhet, hogy megvegyük a 25+1 százalékot - mondja dr. Herger László a majsi szövetkezet elnöke. - Jó lenne, ha csatlakoznának hozzánk még újabb tejtermelők, hogy ne maradjunk ki ebből a lehetőségből. Sz. K. Amerikai pénz vállalkozóknak A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap megalakulása (1990) óta 43 millió dollárt fektetett be Magyarországon működő tőke és hitel formájában. A „Támogatás a kelet-európai demokráciáknak” törvény értelmében az Egyesült Államok kormánya által eddig folyósított 53 millió dollár 90 százalékát Magyarországon költötték el. A MAVA 1993 során hazánkban 11,4 millió dollárt fektetett be. Létrehozott egy speciális programot a kisvállalkozások megsegítésére, szponzorált egy üzleti ismereteket népszerűsítő oktató programot és a nyugati stílusú üzleti gyakorlat terjesztése érdekében szemináriumokat, konferenciákat támogatott, melyeken a vállalkozások ügyvezetését tanulmányozhatták a résztvevők. Fórum a bérleményekről A Baranya megyei gazdasági érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek fórumra hívják mindazon baranyai vállalkozókat, akik nem lakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlanok bérlői. A pécsi Szliven étteremben február 8-án 15,30-kor kezdődő fórum lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyben érintettek aktuális és pontos tájékoztatást kapjanak a témával kapcsolatos legújabb jogszabályokról, fejleményekről, egyben speciális ügyekben konzultáljanak avatott szakértőkkel, tanácsadókkal. Vállalkozó pénztárgép nélkül, zsákutcában A vállalkozó, a négygyerekes Z. G. -né önhibáján kívül jutott zsákutcába. A betörők tavaly augusztus végén ellopták a számlát adó pénztárgépét, azóta nem üzemeltetheti bérleményét, a pécsi Dömörkapu Büfét. Nincs pénze új pénztárgépre. Anélkül meg nem dolgozhat. Kálváriája, félő, nem egyedi jelenség. Történetét az esetleges tanulságok miatt adom közre, úgy, ahogy ő maga meséli elkeseredetten.-Még tavaly, az augusztus végi betörésnél (mert utána még kétszer törtek be a büfémbe), elvittek cigarettát, képeslapokat, csokoládét, cukorkát, kazettákat, a taxisok által nálam elhelyezett cb-t, de ami a legfájóbb, s vállalkozói tevékenységemet azóta is lehetetlenné teszi, magukkal vitték a számlaadó pénztárgépemet is. Megkaptam az ismeretlen tettes ellen a nyomozást megszüntető határozatot, mely szerint az üzletemben okozott kár körülbelül százezer forint. Most mondjam azt, hogy szerintem legalább kétszázezer károm keletkezett? A legnagyobb kár az, hogy nincs pénzem új pénztárgépre, anélkül azóta sem üzemelhetek. A tavaly vásárolt gép árát, a 62500 forintot az APEH megtérítette, tehát, ha tudnék is venni újat, ami azóta már sokkal többe kerül, azt teljesen saját zsebből kellene. Azt meg, félő, a szezonális büfémben ki tudja hány év alatt tudnám kigazdálkodni, ha anélkül egyáltalán üzemelhetnék. Levélben kértem az APEH-tól, tegyék lehetővé számomra, hogy a vendégek fogyasztása után szabályos nyugtát adjak, csak nyithassak már ki. Elutasítottak. Megértem őket, a törvény előírásai alól ők sem adhatnak felmentést, nem is haragudhatok rájuk. Csak hát én önhibámon kívül kerültem ilyen helyzetbe. Nem értem, a törvény ilyen esetben miért nem adhat lehetőséget, hogy mondjuk a bármikor ellenőrizhető számlaadással, de dolgozhassak. Most mi lesz velem? Hallom a különféle megjegyzéseket, hogy azért nem nyitok ki, mert degeszre kerestem már magam. Ha így lenne, már rég megvettem volna az új pénztárgépet és nyitva tartanék, mert vállalkozóként a büfé az egyetlen kereseti forrásom. Most ez sincs. A férjem keresetéből épphogy telik a lakásrezsire, egyebekre. Előző munkahelyemen a megyei vendéglátónál fregoli ember voltam, kocsmákban, cukrászdákban, éttermekben egyaránt megálltam a helyem, aztán sorra fogytak el az egységek. Két éve béreltem ki még a vállalattól a büfét, tavaly liciten vettem meg tíz évre a bérleti jogát. Az első torúra akkor kezdődött: nem nyithattam ki, amíg nem építek vagy telepítek illemhelyet. Korábban ott sose volt. Szerencsémre az önkormányzat a városgondnoksággal telepíttetett egy koedukált WC-t az udvarrészbe, aminek az összes fenntartási költsége is az enyém. Kifogásolták, miért csak egy illemhely van, a végén elfogadták, így végre nyithattam. Tavaly is hogy örültem, amikor már a számlaadó pénztárgépem is megvolt! Nekem könnyítést jelentett, hogy a gép eleve különválasztotta a számlákat az áfa-tartalmuk szerint, nem nekem kellett mindig át- nyálazni a dolgokat. A féljem, aki korábban villanyszerelő volt, mindenhová beszerelt riasztóberendezést, mert a havi hatezer biztosítási díjra már végképp nem futotta. Az emlékezetes augusztus 29-i betörést követően tavaly még kétszer törtek be a büfémbe tetőbontással, ajtófeszítéssel, de lényegében nem tudtak elvinni semmit, mert a riasztó hangjától elmenekültek. A helyreállítás így is tízezer forintomba került. Arról nem is szólva, hogy a vendégek mennyi poharat, kanalat, kispárnát, hamutartót vittek el már emlékbe. Azokat is pótolnom kellett, holott az idényjellegű büfém forgalma eleve nem akkora, hogy mindenre teljen. Bérlőként mindent állnom kell. Pénztárgép nélkül nem nyithatok, arra meg már sehogy se telik, főleg így, hogy a zárva tartott büféből forgalmam, tehát bevételem sincs. Kölcsönt nem vehetek fel, miből, főként mikor tudnám azt kamatostól visszafizetni. Olyan céget sem találtam, amelyik lízingre, hitelbe adna gépet. Most adjam vissza a vállalkozói igazolványomat és keressek magamnak valahol munkát? De az én koromban hol vennének fel? B. Murányi László A Mecseket járó turisták most csak a büfé előtt fogyaszthatják el az otthonról hozott szendvicseket Fotó: Läufer László
