Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-05 / 35. szám

1994. február 5., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Olcsóbb a szén az Antracit Kft. önkirakodó vagonjaiból Már 243 ember van véglegesítve az induló üzemben Fotó: Löffler Gábor Lesz elég bányász Vasason Kevés a kárpótlási jegy a tejtermelőknél A konzorcium még nem alakult meg Baden-Württemberg pécsi szemináriuma A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­uma közös szervezésében tart­ják február 9-én 13 órakor a Baden-Württembergi szeminá­riumot Pécsett, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara székházában (Irgalmasok u. 24.). A résztve­vők pontos tájékoztatást kapnak a német gazdaság jelenlegi helyzetéről, az üzleti és munka- végzési lehetőségekről Ba- den-Württembergben, valamint hasznos gyakorlati tudnivalók­ról a kinti munkavállalással kapcsolatban. East and West Business Magazin A kelet-európai régió befek­tetési lehetőségeiről szóló in­formációk áramlását szeretné megkönnyíteni egy most induló hávilap, az East and West Busi­ness Magazin. A budapesti székhelyű angol nyelvű színes magazint Benkő László tulaj­donos-főszerkesztő 20 ezer pél­dányban szeretné eladni főként kelet-európai gazdasági vezetők számára. A régión kívüli ter­jesztés és információgyűjtés céljából a lap többek közt Szin­gapúrban, Tajvanon, Kínában, Japánban, Indiában, Németor­szágban és Szlovákiában mű­ködtet képviseletet. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 4. Pénznem vételi közép eladási Angol font 150,22 151,72 153,22 Ausztrál dollár 72,17 72,84 73,51 Belga frank (100) 280,92 283,67 286,42 Dán korona 14,93 15,08 15,23 Finn márka 18,22 18,39 18,56 Francia frank 17,07 17,24 17,41 Gör. drachma (100) i 40,28 40,68 41,08 Holland forint 51,72 52,24 52,76 ír font 144,79 146,19 147,59 Japán yen (100) 93,07 94,00 94,93 Kanadai dollár 75,96 76,72 77,48 Kuvaiti dinár 339,22 342,55 345,88 Német márka 57,94 58,54 59,14 Norvég korona 13,48 13,62 13,76 Olasz líra (1000) 59,60 60,21 60,82 Osztrák sch. (100) 824,35 832,70 841,05 Portugál esc. (100) 57,58 58,15 58,72 Spanyol pes. (100) 71,39 72,12 72,85 Svájci frank 69,53 70,19 70,85 Svéd korona 12,79 12,91 13,03 USA dollár 100,91 101,91 102,91 ECU (Közős Piac) 112,63 113,75 114,87 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Mészáros B. Endre Folyamatosan érkeznek a bá­nyamunkára jelentkezők a va- sasi Antracit Kft.-hez. Az új felvételisek listáját Nógrád ve­zeti, Salgótarján és Bátortere- nye környékéről 384 fő jelezte munkavállalói szándékát, Tol­nából 60-an jönnek, s Várpalo­táról is ugyanennyien, de itt most zártak be egy bányát, így a szám egyre nő. Az alkalmazásra várókra még egy próbatétel vár, a bánya orvosa dönt alkalmas­ságukról. Az Antracit Kft. ter­vei szerint a végleges állomány 1270 fő lesz (243 fő már végle­gesítve van), de ebből minden negyedik ember a szénmosóban dolgozik majd. A kft. vezetői úgy látják, hogy mindent össze­gezve nem kell félniük létszám- hiánytól. A 63 százalékos bá­nyászati keresetkiegészítésre várók viszont jó ha tudják, csak azokat alkalmazzák Vasason, akik eddig 2000-2500 műszak­nál kevesebbet töltöttek a föld alatt. A bányában szeptember táján indul a frontfejtés (a vágathaj­tási munka már hamarabb meg­kezdődik), évi 250-300 ezer tonna szénmennyiséggel szá­molva. Ásványvagyonban min­denesetre nincs hiány, az ősszel induló szintről ilyen termelési elképzelésekkel 10 évig lehet bányászkodni, de a műre való készlet akár háromszor ennyi ideig is lehetővé teszi a bánya- művelést. A társaság közeli tervei közt szerepel a mecseki szénmeden­cében kitermelt minőségi szén dúsítása a Pécsújhegyi szénelő­készítőmű üzemeltetésével. Eh­hez Zobák és Szászvár bányák­tól is vásárolnak majd szenet koksz és brikettalapanyagként. Alakulnak a piaci kapcsolatok is. A Pécsi Erőmű Rt.-vel a szerződést most készítik, innen az Antracit különböző szolgál­tatásokat is vásárol majd. A Dunai Vasművel is előrehala­dottak a tárgyalások. Németor­szágba 70 ezer tonna brikett szállítására kaptak megrende­lést. Szlovákia pár ezer tonna háztartási kokszot kér, s ha­sonló mennyiségű brikettet igé­nyelt Horvátország is a második negyedévben. Olaszország ipari kokszot rendelt, s ehhez import szénre is szükség lesz. Az Ant­racit Kft. ebben az évben Nagymányokkal végezteti a brikettgyártást, jövőre viszont a cég saját brikettprést fog üzembe állítani, hogy jobb mi­nőségű terméket szállíthasson külföldre. Az anyagiakat illetően sokat vár a társaság a Munkaügyi Mi­nisztériumtól. Munkahelymeg­tartás címén 200 millió forintra, munkahelyteremtés okán pedig 134 millió forintra nyújtottak be pályázatot a tárcához. A támo­gatás odaítélésénél bizonyára segít az a tény, hogy az Antra­citnál így mindössze 200 ezer forintba kerül egy munkahely kialakítása. Még egy ötlet foglalkoztatja a vasasi vállalkozás vezetőit, mely ha megvalósul, ország szerte 12 százalékkal olcsóbb lesz a tüzelőanyag, s jó néhány TÜZÉP fölöslegessé válik. Á MÁV-val folyó megbeszélések értelmében a szénszállító vago­nokat önkirakodókká alakítják át, így a szén a vasúti szállító- kocsikból közvetlenül teherau­tókra kerülhet. íly módon a ton­nánkénti 8000 forintos tüzelő­anyag ár egy ezressel csökkent­hető. Mészáros B. Endre Az Állami Vagyonügynök­ség a Baranyatej Rt. privatizá­ciójára kiírt pályázatában a vál­lalat részvényeinek 25+1 száza­lékát bróker cégeken keresztül kívánja értékesíteni magánsze­mélyek részére, a tőzsdén. A tejtermelők már régóta készül­nek arra, hogy a kárpótlási je­gyeik felhasználásával tulajdo­nosi részt szerezzenek. A tejipar privatizációban részt venni szándékozó termelők nemrég újból asztalhoz ültek. A kon­zorcium megalakítására azon­ban nem kerülhetett sor, mert a szövetkezetek egy része külön­böző okok miatt nem rendelke­zik kárpótlási jeggyel.- Azt szeretnénk, hogy első­sorban tejtermelő üzemek ve­gyenek részt a konzorciumban - mondja Margittai Miidós a Ba­ranya Megyei TESZÖV titkára. - Eredetileg együtt akartunk a Baranyatej Rt-vei pályázni. Erre nem volt mód, ezért a ter­vünk az, hogy a megszerzett 25+1 százalékos tulajdonrésszel csatlakozunk a vállalat MRP programjához. A Baranyatej privatizációjával párhuzamosan halad a kötvények kibocsátása. Az ÁVÜ-ben megvan a szán­dék, hogy a termelőket még az eredeti kárpótoltakkal szemben is előnyben részesítse, erről az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött. A megbeszélésen részt vett a Baranyatej Rt. igazgató-helyet­tese is, aki felvetette, ha a pá­lyázat és a részvénykibocsátás párhuzamosan fut egymással, miért ne indulhatnának egy konzorciumban a termelőkkel. Azonban, mint kiderült erre nincs mód, míg a vállalat által benyújtott pályázatot az ÁVÜ bírálja el, addig a termelők sima vásárlás útján jutnak a 25+1 százalékhoz. A termelők a rész- vénycsomagukkal tulajdonos­ként tudnának csatlakozni a vál­lalat pályázatához, ezért fontos volna, hogy még annak kiírása előtt sor kerüljön a részvények kibocsátására, jegyzésére. A termelők közül többen el­mondták, hogy gondban van­nak, mert még nem kapták meg az összes kárpótlási jegyet, nem minden árverésről érkeztek meg a jegyzőkönyvek, ezért igazán nem is tudják, hogy mennyivel számolhatnak. A sásdi szövet­kezet három földárverését meg­kifogásolta a Kárpótlási Hiva­tal, ezért kénytelen voltak csök­kenteni az eredeti ajánlatukat.- Egy kissé lehangoló volt ez a találkozás. Járt a szánk, hogy mindenféle élelmiszeripari pri­vatizációból kimaradunk, most meg különböző okok miatt ve­szélybe kerülhet, hogy megve­gyük a 25+1 százalékot - mondja dr. Herger László a majsi szövetkezet elnöke. - Jó lenne, ha csatlakoznának hoz­zánk még újabb tejtermelők, hogy ne maradjunk ki ebből a lehetőségből. Sz. K. Amerikai pénz vállalkozóknak A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap megalakulása (1990) óta 43 millió dollárt fek­tetett be Magyarországon mű­ködő tőke és hitel formájában. A „Támogatás a kelet-európai demokráciáknak” törvény ér­telmében az Egyesült Államok kormánya által eddig folyósított 53 millió dollár 90 százalékát Magyarországon költötték el. A MAVA 1993 során ha­zánkban 11,4 millió dollárt fek­tetett be. Létrehozott egy speci­ális programot a kisvállalkozá­sok megsegítésére, szponzorált egy üzleti ismereteket népsze­rűsítő oktató programot és a nyugati stílusú üzleti gyakorlat terjesztése érdekében szeminá­riumokat, konferenciákat támo­gatott, melyeken a vállalkozá­sok ügyvezetését tanulmányoz­hatták a résztvevők. Fórum a bérleményekről A Baranya megyei gazda­sági érdekképviseleti és ér­dekvédelmi szervezetek fó­rumra hívják mindazon bara­nyai vállalkozókat, akik nem lakás céljára szolgáló önkor­mányzati ingatlanok bérlői. A pécsi Szliven étteremben feb­ruár 8-án 15,30-kor kezdődő fórum lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyben érintet­tek aktuális és pontos tájékoz­tatást kapjanak a témával kapcsolatos legújabb jogsza­bályokról, fejleményekről, egyben speciális ügyekben konzultáljanak avatott szakér­tőkkel, tanácsadókkal. Vállalkozó pénztárgép nélkül, zsákutcában A vállalkozó, a négygyerekes Z. G. -né önhibáján kívül jutott zsákutcába. A betörők tavaly augusztus végén ellopták a számlát adó pénztárgépét, azóta nem üzemeltetheti bérleményét, a pécsi Dömörkapu Büfét. Nincs pénze új pénztárgépre. Anélkül meg nem dolgozhat. Kálváriája, félő, nem egyedi jelenség. Történetét az esetleges tanulságok miatt adom közre, úgy, ahogy ő maga meséli elke­seredetten.-Még tavaly, az augusztus végi betörésnél (mert utána még kétszer törtek be a bü­fémbe), elvittek cigarettát, ké­peslapokat, csokoládét, cukor­kát, kazettákat, a taxisok által nálam elhelyezett cb-t, de ami a legfájóbb, s vállalkozói tevé­kenységemet azóta is lehetet­lenné teszi, magukkal vitték a számlaadó pénztárgépemet is. Megkaptam az ismeretlen tettes ellen a nyomozást megszüntető határozatot, mely szerint az üz­letemben okozott kár körülbe­lül százezer forint. Most mond­jam azt, hogy szerintem lega­lább kétszázezer károm kelet­kezett? A legnagyobb kár az, hogy nincs pénzem új pénztár­gépre, anélkül azóta sem üze­melhetek. A tavaly vásárolt gép árát, a 62500 forintot az APEH megtérítette, tehát, ha tudnék is venni újat, ami azóta már sok­kal többe kerül, azt teljesen sa­ját zsebből kellene. Azt meg, félő, a szezonális büfémben ki tudja hány év alatt tudnám ki­gazdálkodni, ha anélkül egyál­talán üzemelhetnék. Levélben kértem az APEH-tól, tegyék lehetővé számomra, hogy a vendégek fogyasztása után szabályos nyugtát adjak, csak nyithassak már ki. Elutasítottak. Megértem őket, a törvény előírásai alól ők sem adhatnak felmentést, nem is haragudhatok rájuk. Csak hát én önhibámon kívül kerültem ilyen helyzetbe. Nem értem, a törvény ilyen esetben miért nem adhat lehe­tőséget, hogy mondjuk a bár­mikor ellenőrizhető számlaa­dással, de dolgozhassak. Most mi lesz velem? Hallom a különféle meg­jegyzéseket, hogy azért nem nyitok ki, mert degeszre keres­tem már magam. Ha így lenne, már rég megvettem volna az új pénztárgépet és nyitva tartanék, mert vállalkozóként a büfé az egyetlen kereseti forrásom. Most ez sincs. A férjem kerese­téből épphogy telik a lakásre­zsire, egyebekre. Előző munkahelyemen a megyei vendéglátónál fregoli ember voltam, kocsmákban, cukrászdákban, éttermekben egyaránt megálltam a helyem, aztán sorra fogytak el az egysé­gek. Két éve béreltem ki még a vállalattól a büfét, tavaly liciten vettem meg tíz évre a bérleti jogát. Az első torúra akkor kez­dődött: nem nyithattam ki, amíg nem építek vagy telepítek illemhelyet. Korábban ott sose volt. Szerencsémre az önkor­mányzat a városgondnoksággal telepíttetett egy koedukált WC-t az udvarrészbe, aminek az összes fenntartási költsége is az enyém. Kifogásolták, miért csak egy illemhely van, a végén elfogadták, így végre nyithat­tam. Tavaly is hogy örültem, amikor már a számlaadó pénz­tárgépem is megvolt! Nekem könnyítést jelentett, hogy a gép eleve különválasztotta a szám­lákat az áfa-tartalmuk szerint, nem nekem kellett mindig át- nyálazni a dolgokat. A féljem, aki korábban villanyszerelő volt, mindenhová beszerelt ri­asztóberendezést, mert a havi hatezer biztosítási díjra már végképp nem futotta. Az emlé­kezetes augusztus 29-i betörést követően tavaly még kétszer törtek be a büfémbe tetőbontás­sal, ajtófeszítéssel, de lényegé­ben nem tudtak elvinni semmit, mert a riasztó hangjától elme­nekültek. A helyreállítás így is tízezer forintomba került. Arról nem is szólva, hogy a vendégek mennyi poharat, kanalat, kis­párnát, hamutartót vittek el már emlékbe. Azokat is pótolnom kellett, holott az idényjellegű büfém forgalma eleve nem ak­kora, hogy mindenre teljen. Bérlőként mindent állnom kell. Pénztárgép nélkül nem nyit­hatok, arra meg már sehogy se telik, főleg így, hogy a zárva tartott büféből forgalmam, tehát bevételem sincs. Kölcsönt nem vehetek fel, miből, főként mi­kor tudnám azt kamatostól visszafizetni. Olyan céget sem találtam, amelyik lízingre, hi­telbe adna gépet. Most adjam vissza a vállal­kozói igazolványomat és keres­sek magamnak valahol mun­kát? De az én koromban hol vennének fel? B. Murányi László A Mecseket járó turisták most csak a büfé előtt fogyaszthatják el az otthonról hozott szendvicseket Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents