Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-04 / 34. szám

Minden pénteken 1994. február 7.- február 13. Málta államfője Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtök délután tárgya­lóasztalhoz ült Vincent Censu Tabone máltai államfővél. A kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett magas rangú vendéget ezt megelőzően ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogad­ták a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Együttműködő mecseki magánbányák Bizonyára a sok közös keserű tapasztalat ösztönözte a vasasi Antracit Kft.-t és a Szászvári Bányatársaságot, hogy együtt­működési megállapodást kös­senek. A szerződésben rögzítet­ték, hogy létszámgondok esetén erejükhöz mérten kölcsönösen segítenek egymáson, foglalkoz­tatják az éppen munkanélkül maradó állományt. Vata Emil kiállítása Nancyban A franciaországi Nancy város Kulturális Centrumának galéri­ájában tegnap este nyitotta meg a Párizsi Magyar Intézet művé­szeti előadója Vata Emil festő­művész, díszlettervező kiállítá­sát. A tárlaton a pécsi színház számára készült Bohém­élet-díszlet tervét, a győri Rigo- letto, a Carmen és a Háry János terveit mutatja be Vata Emil. Ezenkívül a művész negyven festménye látható: pécsi és al­földi tájképek. T örténészkonferencia Ma és holnap rendezik meg Pécsett a Dél-dunántúli Törté­nészek 5. Regionális Konferen­ciáját, melyet a Magyar Törté­nelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja, a Pannon História Alapítvány és a JPTE Történet- tudományi Tanszékcsoportja szervezett. A munka társada­lomtörténeti, gazdaság- és poli­tikatörténeti, valamint település és kultúrtörténeti szekciókban folyik majd. Étterem lesz a városháza sarkán Pécs Közgyűlése elsődlegesen kulturális célra kívánja hasznosítani a Szent István téri volt úttörőház ingatlanát Nagy tisztogatást végzett Pécs Közgyűlése tegnap a több folytatólagossá vált üléséről visszamaradt napirendi pontok között. Csak néhány példát em­lítve: döntött a testület a Szent István tér 17. szám alatti épület - hajdani úttörőház - hasznosí­tásáról, a Széchenyi tér for­galmi rendjéről, a Városháza délnyugati sarkán lévő üzlethe­lyiség (a Centrum Áruház volt műszaki osztálya) sorsáról és még számos egyedi ügyről. A testület ezen munkálkodá-' sát - némi csipkelődő kajánság­gal - akár régészeti feltárásnak is minősíthetnénk, hiszen lega­lább három különböző korú na­pirendi rétegen „ásták át” ma­gukat a képviselők. Az, hogy csak formailag, de gyakorlatilag mégsem kezdhetnek majd ülést legközelebb teljesen tiszta lap­pal, egyvalaminek köszönhető: a legfelsőt, az eredetileg is teg­napra kitűzött napirendi pontok rétegét tulajdonképpen java­részt csak félrekotorták. Hivatalosabb formulát hasz­nálva: az előterjesztők vettek le bizonyos témákat a napirendről. A társadalom egyetért az EU-hoz való csatlakozással Magyarország számára a leg­fontosabb külpolitikai prioritás az európai integráció - mon­dotta Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön, amikor - az EU-val kötött társulási szerző­dés életbe lépése alkalmából - rezidenciáján fogadta az Euró­pai Unióhoz tartozó országok Budapestre akkreditált nagykö­veteit. Az államfő beszédében hang­súlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás teljes konszen­zuson alapul, e kérdésben egyetértenek a parlamenti pár­tok, sőt a magyar társadalom egésze. így az európai integrá­ció elfogadása a választásokat követően is első számú pillére lesz a magyar politikának, hi­szen ez az ország belső stabili­tásának is fontos biztosítéka. Hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozás modernizá­ciót jelent, s egyúttal védelmet is nyújt, Európa nyugati felének viszont piacot jelent. Csendes demonstráció Szegeden a közbiztonságért Király Zoltán parlamenti képviselő vezetésével mintegy 300-400 polgár indult el csütör­tökön a másfél héttel ezelőtt le­gyilkolt szegedi család Dugo­nics téri cukrászdája elől, s vo­nult végig a városon a megye­házáig, hogy csendes demonst­rációval tiltakozzon a félelem eluralkodása, az erőszak teije- dése ellen. A város képviselője találkozott Salgó László ezre­dessel, Csongrád megye rendőr- főkapitányával, valamint Farkas László köztársasági megbízot­tal. A csendes demonstráció a be­fejezéséhez közeledve meglehe­tősen hangossá vált, ugyanis az emberek követelték a halálbün­tetés, a csendőrség visszaállítá­sát, a határok lezárását. Köztük a már előzetesként be­harangozott két legfaj súlyo­sabbnak ígérkezőt: az önkor­mányzat tulajdonában lévő la­kások bérletéről és lakbéréről, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rende­let-tervezeteket. Ezekhez a la­kásbizottság szerdai ülésén még annyi módosító javaslat és ész­revétel érkezett, hogy rendsze­rezésük, beépítésük további egyeztetéseket igényel. A ren­deletekkel érintett téma egyik (Folytatás a 2. oldalon) A szlovákok készek az alapszerződésre Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter szerint a szlovák magyar viszonyban akkor várható jelentősebb elő­relépés, ha Jeszenszky Géza Pozsonyba látogat. Moravcík azt nyilatkozta, hogy „a Szlo­vák Köztársaság hasonlóan, mint Magyarország, kész megtenni” a kétoldali alap- szerződés előkészítéséhez szükséges lépéseket. „Mind­két oldalon egy-egy csoport dolgozik az előzetes politikai egyezmény kereteinek előké­szítésén, és jelentősebb előre­haladásnak Jeszenszky úr po­zsonyi látogatása során kel­lene bekövetkezni.” Moravcík szerint a magyar külügymi­niszter „kész Szlovákiába lá­togatni, ennek azonban az a feltétele, hogy tisztázódjanak a toloncegyezmény megköté­sének feltételei”. „Nagyon in­tenzíven fogunk dolgozni azon, hogy ebben az irányban előrelépésre kerüljön sor.” A szlovák külügyi tárca vezetője „a szlovák fél részéről igen egyszerűen teljesíthetőnek” nevezte a magyar nemzetiségi elvárásokat. Na milyen lett a félévi értesítő ? Felvételünk a Mátyás Király utcai Ének-Zene tagozatos Általános Iskola hetedik osztályá­ban készült Fotó: Löffler Gábor Új kapcsolatrendszerek az oktatásban Iskolaszék alakulóban Az igazán eötvösi elveken alapuló iskolaszékek egyik fe­ladata a közpénzek hasznos elköltésének ellenőrzése le­hetne, a másik pedig az iskola nyitottságának biztosítása. A je­lenlegi formájában azonban ez a most alakuló intézmény egyik funkciót sem tudja felvállalni. További gond a sürgető határ­idő, s az, hogy iskolaszéket lét­rehozni kötelező. Szerencsé­sebb lett volna szükség szerint szervezni ezeket. így látja lega­lábbis az országgyűlés oktatási bizottságának tagja, Bretter Zol­tán képviselő, akivel tegnap a pécsi Nevelők Házában beszél­getett dr. Kallós Miklósné, a Baranya megyei Pedagógiai In­tézet igazgatója. Mellettük a je­lenlévők, de a megye más isko­láiban dolgozó pedagógusok egy részének tapasztalatai után is érdeklődtünk. (Folytatás az 5. oldalon) Tisztújítás a munkástanácsban Gépgyár lízingben? A címben feltett kérdésre még nem lehet válaszolni, a So- piana Gépgyár a privatizációs pályázaton még nem kelt el, nem volt rá túlságosan nagy az érdeklődés - hogy finomak le­gyünk a megfogalmazásban. Pár héttel ezelőtt a dolgozók még azért háborogtak, hogy nem kapták meg a decemberi fizetésüket, amelyet 10-én kel­lett volna felvenniük, de a pénz­táros csak annyit tudott a jelent­kezőknek mondani: a kassza ki­ürült. A munkásoknak minden okuk megvolt a felháborodásra, sok lehetőségük viszont nem volt, a semmiből nem lehetett fizetni. Hét nap múlva viszont megkapták a jussukat, ám - és ebben is igazuk volt - követel­ték a hét napra járó kamatok ki­fizetését. Ennek viszont egy da­rabig ellenállt az üzem vezető­sége, ők azért tudták, a bevéte­lek ismeretében nem lehet meg­győzően magyarázkodni, a nincsből nemigen lehet igaz­ságosan osztani. A gépgyár nincs elkényeztetve megrende­lésekkel, ami meg befolyik a kasszába, arra azonnal rátelep­szenek a hitelezők. Minden­esetre, ha pályázat útján nem kel el, akkor az Állami Vagyo­nügynökség fel fogja ajánlani a privatizációs lízing lehetőségét, s ennek igénybevételére a dol­gozók, nemkülönben a vezetők hajlandók is lennének. Nem véletlen tehát, hogy a Munkástanácsok Baranya Me­gyei Szövetsége választmányi ülését éppen ebben a munkás- környezetben tartotta. Végül is szóba került a gépgyár ügye is, a tisztújítás viszont fegyelme­zetten zárult, Bóka Józsefet, a megyei vízmű munkástanácsá­nak vezetőjét, eddigi elnökségi tagot választották meg a Mun­kástanácsok Baranya Megyei Szövetségének elnökévé. B. G. Szorító adóbevallási határidők Kiknek kell kitölteniük a 9303-ast? (3. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP UJ Dunántúlt napló V. évfolyam, 34. szám 1994. február 4., péntek Ára: 16,30 Ft Választási előkészületek Baranyában Eskütétel a megyei főjegyző előtt Ünnepélyes eskütételre jöt­tek össze az 1994. évi ország- gyűlési képviselőválasztásban közreműködő területi, városi munkacsoportok tagjai tegnap délelőtt a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatalában. Pécs­ről, Mohácsról, Komlóról, Siklósról, Szigetvárról az ön- kormányzati dolgozók és köz- tisztviselők, valamint a TÁ- KISZ képviselői azt a megtisz­telő feladatot kapták, hogy a törvényesség felett őrködnek és lelkiismeretesen látják el a választásokkal kapcsolatos feladataikat az elkövetkező 3,5-4 hónapban. Dr. Győrpál Elemér megyei főjegyzővel a megjelentek va­lamennyien elmondták az eskü szövegét. „Én, ... eskü­szöm, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezé­seit megtartom és megtarta­tom. Tisztemet, megbízáso­mat hazám javára, legjobb tu­dásom szerint, lelkiismerete­sen teljesítem. Isten engem úgy segéljen!” Azt követően mindenki aláírásával igazolta, hogy az esküt letette és átvette kinevezését, mely az 1994. évi országgyűlési képviselő vá­lasztások II. fordulója befeje- zésééig, legkésőbb a végleges eredmény megállapításáig szól. A megyei főjegyző vé­gezetül felhívta mindenki fi­gyelmét, hogy következő lé­pésként köztiszteletnek ör­vendő választópolgárokat vá­lasztanak a választási bizott­ságokba. Á. E, A budapesti Centrál Kör szervezésében az ország különböző részeiből tíznapos gyakorlatra diá kok érkeztek Baranyába. Képünk Mágocson készült (írásunk az 5. oldalon) Fotó: Löffler Újabb feljelentés a televízió volt vezetői ellen Különösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés mi­att érkezett feljelentés a közel­múltban a Magyar Televízió vezetésétől az országos rendőr- főkapitányhoz Hankiss Elemér, a Magyar Televízió volt elnöke, Bányai Gábor, a TV 1 volt in­tendánsa, Nagy László volt gazdasági főigazgató és Somosi Péter, a TV 1 intendatúra volt gyártási igazgatója ellen. Az MTI értesülése szerint az ügy­ben az Országos Rendőr-főkapi­tányság központi vizsgálati osz­tálya feljelentés-kiegészítést rendelt el, mert a 14 oldalas fel­jelentés alapján nem lehetett megnyugtatóan állást foglalni a nyomozás megragadásáról vagy elrendeléséről. Dr. Balatoni Ist­ván rendőr ezredes, az ORFK bűnügyi főigazgatójának he­lyettese nem nyilatkozott a fel­jelentéssel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents