Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-27 / 57. szám

József Attila versmondó verseny Baranya megyei vers-, éne­kelt vers- és prózamondó ver­senyt rendeztek tegnap Pécsett, a Megyei Művelődési Központ­ban középiskolások részére. A versenyt az Országos Vers­mondó Egyesület írta ki Komá- rom-Esztergom Megye Köz­gyűlésével és a tatabányai vá­rosi önkormányzattal közösen. A versenyzők József Attila köl­tészetéből válogathatták ki a verseket, de nevezhettek más szerzők műveivel is, ha azok összefüggésben álltak a költő gondolatvilágával. A versenyre huszonhármán neveztek. Voltak olyanok is, akik saját maguk zenésítették meg a műveket. A részvevők közül ketten juthat­tak az országos döntőbe, ame­lyet áprilisban tartanak meg Ta­tabányán. A legjobbnak Varga Veronika a pécsi Babits Gimná­ziumból, és a szintén pécsi Kozma Klára, Tillai Tímea pá­ros bizonyult, akik a Művészeti Szakközépiskolából érkeztek. Kárpáti Csaba általános iskolás gyerekek között Fotó: Szundi Férfi védőnő szerepben A gyerekeket a védőbácsi világosítja fel Mágocson Az általános iskolások egészségnevelésével Kárpáti Csaba védőnő foglalkozik Má­gocson. Nem elírásról van szó! A kaposvári Védőnőképző Fő­iskolán megszerzett diplomá­jában nevezik védőnőnek ké­pesítése alapján. A gyerekek természetesen védőbácsinak szólítják, hiszen ők ismerik a nemek közötti különbség fon­tosságát. Kárpáti Csaba tavaly végzett a főiskolán. Eredetileg szülész­nek vagy gyermekorvosnak ké­szült, de az orvosi egyetemről a képzőbe irányították. Jelenleg a mágocsi, a bikali és az egyhá- zaskozári iskola tartozik hozzá. Feladata, hogy a beiskolázás­kor megismerkedjen a csalá­dokkal, figyelemmel kíséije a tanulók egészségügyi helyze­tét, ellenőrizze, hogy betart- ják-e az orvos utasításait. Meg­szervezze a védőoltásokat. A családi életre is ő készíti fel a hetedikeseket és nyolcadikaso- kat.-A lányoknak és fiúknak együtt tartom meg ezeket a fog­lalkozásokat -mesélt Kárpáti Csaba. - A gyerekeknek meg kell tanulniuk az alapvető bio­lógiai fogalmakat, a női és férfi test felépítését, hogy felnőtt­ként ezek az ismeretek segítsék őket a szerelemben. Az AIDS veszélyeiről videofilmeket né­zünk meg, és megtanítom ne­kik, hogyan védekezhetnek el­lene az óvszer helyes használa­tával. Sőt, haza is vihetik a condomot. Persze lufit készíte­nek belőle, vagy feltöltik víz­zel, de ezzel talán el lehet érni, hogy amikor szükségük lesz rá, ne idegenkedjenek használatá­tól. De nemcsak a szexualitásról beszélget velük, hanem a nő és a férfi helyéről a családban. Színpadi játékokkal próbálják megváltoztatni azokat a ha­gyományos szerepfelfogáso­kat, ahol a nő tölti be az aláve­tett szerepét. A pedagógusok jó szívvel vették, hogy kivette kezükből ennek a kényes témának az is­mertetését. A gyerekek pedig természetesnek tartják, hogy védőbácsi foglalkozik velük. A családlátogatások alkalmával még előnyt is jelenthet az, hogy ő férfi. Talán jobban el tudja fogadtatni a szülőkkel, hogy segíteni érkezett és nem ellen­őrizni. U. G. Nem is a milói az etalon? Vénuszi körméretek A leghíresebb fáraó, II. Ramses 3226 éves múmiája az egyike legépebben fennmaradtaknak. Újra közszemlén a fáraómúmiák Az EXPO idején egyiptomi régészeti vándorkiállítás lesz Magyarországon A nyolcvanas években vala­hogy „minden” ellaposodott - konstatálták a nyugati világban az évtized végén. A minden alatt az értendő, hogy a képes újságok címlapjain szereplő lá­nyok formájuk alapján szinte férfiakkal voltak összetéveszt­hetők. Új igény támadt a 90-es évekre: a telt, feszes kebleké az ötvenes évek ideáljai szerint. De vajon még meddig? Ha csak az európai kultúrkört nézzük, mindig is így volt, leg­feljebb a korszakok nem ilyen sűrűn követték egymást, mint A Milói Vénusz: a szépség és a szerelem istennőjének leghí­resebb szobra, az ideális női formák ókori szimbóluma. az utóbbi évtizedekben. A telt vagy nem telt kérdéséhez bár nem következetesen, de gyak­ran a „hol” is hozzákapcsoló­dott: a kebelnél vagy a csípő tá­ján kívánatosabb-e a hangsú- lyozottabb gömbölydedség. Az ókori görögök és rómaiak a mérsékelten telt mellett tették le a voksot, de ez nem éppen a kebleknél mutatkozott meg. A kereszténység jegyében a kö­zépkorban elvetettek minden testiséget, tiltották a meztelen női test ábrázolását, ebből a szempontból nem is fogalma­zódhatott meg az ideál. A reneszánsz viszont az ókori példát követte, sőt a XVI. szá­zadban már engedményt is tett a teltség javára. Évszázadokat ugorva hasonlónak mondható a dekadencia korszaka is, amit a sportosabb divatja váltott fel a két világháború között. Akkor még olyan ideális arányt is megfogalmaztak, hogy a csípő­bőség 4 cm-rel haladja meg a mellbőséget. A teltség diadalra jutásakor ezt a mértéket pont el­lenkező előjellel emlegették fel. De számos pártolója volt min­dig is e két körméret azonossá­gának. A franciák mindmáig ta­lán leghíresebb filmcsillaga, B. B például ilyen adatokkal büszkélkedhetett: 98-60-98. Bár ma már van „testszabá­szat” is, ennek a divatnak a hul­lámait nem könnyű követni. S talán nem is érdemes. Példa erre a Milói Vénusz, amely „feltalá­lása” óta a szép női test aránya­inak legnevezetesebb etalonja. Kíváncsi korunkban a szobor jellemző méreteit átszámították és furcsa eredményre jutottak: 86-66-100! Ma ezekkel a mére­tekkel szexszimbólumként aligha csinálna karriert az ókori hölgy. És mégis ... D. I. A Nílus partján mind többen és többen sorakoztak fel. A fér­fiak fegyvereiket sütötték el a halott fáraók tiszteletére, az asszonyok port hintettek az ar­cukra és a testükre. A hajók út­ját messzehangzó siratóének kí­sérte a folyam mentén Kairóig. Történt mindez 1881. július 14.-én, kilenc nappal azután, hogy a Királyok völgye közelé­ben felfedezték a fáraók titkos tömegsírját: 40 egyiptomi ural­kodó múmiáját. A felidézett esemény jól példázza, hogy a fáraók birodalmának évezre­dekkel későbbi lakói milyen is­tenítő tisztelettel tekintettek az ókori uralkodókra. Ezzel érde­kes párhuzamba hozható, hogy 14 év szünet után március Éjé­től a kairói múzeumban a kö­zönség számára is újra láthatóak lesznek a Királyok völgyében talált híres múmiák. Egyiptom­ban ez nemcsak kulturális szen­záció - ahogy az világméretek­ben -, hanem igencsak vitatott belpolitikai esemény. Nemrég egy kairói bíróság még megtiltotta a bebalzsamo­zott testek kiállítását, azzal ér­velve, hogy azok így tönkreme­hetnek. Mindez azonban nem annyira erre a „veszélyre”, ha­nem az eredeti betiltásának in­dokára vezethető vissza. Szadat elnök annak idején 1980-ban azért tiltotta meg a múmiák közszemlére tételét, mert úgy vélte, hogy az sérti a fáraók méltóságát. Ezt az álláspontot sikerült most legyűrnie az Egyiptomi Régészeti Intézetnek azzal érv­vel, hogy látogatók tömegét vonzó kiállítás ellesúlyozhatja azokat a károkat, amelyet az isz­lám fundamentalisták okoznak a turisták elleni támadásaikkal. A témáról kérdeztük volna Kákosy László professzort, az egyiptológia legnevesebb ma­gyar szakértőjét, de ő immár 11 éve ilyen tájt a Théba melletti gazdag sírlelet régészeti feltárá­sát vezeti: egyik napról a má­sikra nem igen lehet kapcso­latba kerülni vele. Közvetve - feleségétől - mégiscsak szerez­tünk információkat. Ezek szerint az idegenek el­leni merényletek még a régé­szek mozgásszabadságát is be­határolják, ugyanakkor a mú­miák közszemlére tétele egy új irányvonal részének tűnik. Mos­tani kiutazásukkor a magyar ré­gészek igen szívélyes fogadta­tásban részesültek, s ez koráb­ban nem mindig volt így. Ebbe a vonulatba tartozó hír, hogy Kákosy László és kairói nagy­követünk sikeres tárgyalásokat folytatott arról, hogy az EXPO idején a thébai sírleletből ván­dorkiállítást rendeznek Ma­gyarországon. Dunai Imre Rádió mellett... V. városkában eladásra kínál­ják fel a B. hotelt, nyilván azért, mert ráfizetéses , mert kevés a vendég akár az étteremben, akár a szállodai részben, pedig a szolgáltatás itt sem olcsó egyik ágazatban sem. A gazdaságos- sági feltételeket itt is kívülről fújja mindenki, az emberek megtanulták, az utóbbi években főleg, hogy ami nem hoz hasz­not, azt meg kell szüntetni, vagy át kell „profilírozni”, ki kell cserélni a cégtáblát, vagy a ve­zérkart, kajtatni kell új tulajdo­nos után, akinek feltehetően lesz annyi esze, hogy ha vala­mibe beleöli a pénzét, az ki is vesz valamennyit, hogy rá ne fizessen. Huszonegy millióról beszélnek, ennyi lenne az ára, hogy ez sok, vagy kevés, ki tudja? Aki szállodavásárlásban jártas, nyilván okosabb a témá­tán a köz javára fordíthat. A település lakossága rá is bízza az ügyet az önkormány­zatra, illetve bízná, ha nem ütött volna ki a botrány. A polgár- mester - az önkormányzat fel­hatalmazásával persze - már tárgyalt is a leendő vásárlóval ( többel is, de ez volt a komoly ügyfél) és már csak bizonyos formaságok vannak hátra, hogy tói, aki a háborúban akár fizikai, akár lelki sérülést szenvedett. A helyi pap tiltakozott:- A kereszténység legna­gyobb ellensége az iszlám - mondotta a rádió riporterének. Hogy miért baj az, hogy más vallásuak jelennének meg a vi­déki kisvárosban, arra is van vá­lasz:- Mert hozzák magukkal Szeretet és kirekesztés • • ban, de annyit azért sejthetünk, mi laikusok is, hogy ennyi pén­zért közel sem luxushotelről van szó, legföljebb lepusztult - nehány szobás - épületről, konyháról, éttermi részről. De a kisváros önkormányzata nyil­ván még csóróbb, szüksége van erre a néhány millióra, amit az­az üzlet megköttessék. Az ügy­felek nem magyarok, hanem a déli Boszniából egy iszlám ala­pítvány szervezet képviselői. Számukra megfelelő lenne az objektum, amelyet nem szállo­daként, hanem üdülőként üze­meltetnének, alkalmasint öt-hat olyan személy utazna családos­szokásaikat, sajátos moráljukat, amelybe belefér az erőszakos­ság. Ezzel megosztanák a helyi lakosságot... Megosztanák? Igen, mert a lakosságnak nagyjából tiz szá­zaléka cigány - mondja egy-két helyi nagyokos - őket pedig könnyű erőszakos cselekedetre rávenniük. A lakosság persze máris megoszlott: az alig 10 ezernyi lakosból mindössze 390 személy írta alá a körülhordo­zott tiltakozó ívet: ne jöjjenek ide a külföldiek, akár iszlámok, akár - egyesek szerint - arabok. A tiltakozást jelző érvek között ilyen is van, hogy: „ ... Olvas­tad az Egri csillagokat? Hát em­lékezz: mit csináltak ottan a ja­nicsárok ...?!” A buta magyarkodásnak, ez a következménye: felizzik a gyű­lölet a más vallású, más bőr­színű emberek iránt. Akik a tü­zet szítják, egyébként hitet tesznek a szeretetre, az egyetér­tés, a megbocsájtás mellett és élénken tiltakoznak - úgy álta­lában - a kirekesztés ellen. Ám ezt a magatartást nevezik egy­szerűen - velejéig hazugnak. A JPTE új díszdoktorai Kettős díszdoktor-avatási ünnepséget tartottak a pécsi Ja­nus Pannonius Tudományegye­temen: Halasi-Kun György egyetemi tanárt és Zólyomi Bá­lint címzetes egyetemi tanárt, az MTA rendes tagját munkássá­gukért és az egyetem érdekében kifejtett tevékenységük elisme­réseként avatták honoris causa doktorrá. A 78 éves Halasi-Kun György földrajztanár jelenleg is részt vesz a JPTE környezetvé­delmi programjában. A ma nyolcvanhat éves Zólyomi Bá­lint a botanika, a földrajztudo­mányok fejlődésével és műkö­désével foglalkozó tudományos területen alkotott maradandót. (MTI) Tavaszi módi A már tavaszba lépegető tél­végi napokon lecsalogatja a sú­lyos kabátot az egyre meré­szebb napsugár. Kellemes bosz- szúságot a báli szezon jeles eseményeihez illő öltözék kivá­lasztása okoz. A divat idén a bársony selymességét, a musz­lin áttetsző könnyedségét és a Bitterek ravaszkás csillogását részesíti előnyben. A magyar nők körében az angolos kiskosztüm a közel­múltban inkább alkalmi darab­nak számított, csak napjainkra vált a hétköznapok praktikus, kedvelt viseletévé. Ä férfiak trendje: egysoros gombolású öl­töny, kissé kerekített gallérú zakó. Nem veszítettek népsze­rűségükből az élénkebb, de pasztell árnyalatú színek. Az ingeknél ismét az egyszínűek térnek vissza, míg a fiataloknál a nagymintás. A hölgyeknél, derékon alul egyaránt hódít a mini és a maxi, ez utóbbi vi­szont csakis merész sliccel. Hétköznapra szűk szoknyát ja­vasolnak a divat szakértői, míg zakóban rövidebb fazont. A szín-arzenál tekintetében korlát­lanul engedékeny ezen a tava­szon a divat, bár a prím a termé­szetes föld-színeké. A fehérnemű már nem az utca közönségére tartozik, a módi újítói azért itt is aratnak babérokat: a főként csipkéből készült topok, body-k hagyo­mányos színeit már a piros, a kék és a sárga szorítja háttérbe. Az egyéniséggel leginkább harmonizáló öltözék összeálítá- sára törekvő polgárokat egyesek épp a divat „diktatórikus” sze­szélyeitől igyekeznek megóvni, ami szerintük mindenkit egy­formává tesz. Inkább színanalí­zist készítenek a bőr, a pigment és a szemszín alapján, ami tava­szi, nyári, őszi és téli típusra osztja az embereket. A „ta­vasz-típus” hazánkban ritka - a világos haj és szem a skandináv országoké. Valammennyi tí­pusnak javasolt viszont az ösz- szes szín, csak más-más árnya­latban. Tröszt É. 4 Új VDN 1994. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents