Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-25 / 55. szám

1994. február 25., péntek A mai nap űj Dunantüii napló 3 Drágább lesz a motorbenzin, a gázolaj ára csökken A zeneszerzés magányossága Beszélgetés Vidovszky Lászlóval Március elsejétől a motor­benzinért literenként 1 forint­tal többet, a gázolajért lite­renként 4 forinttal kevesebbet kell majd fizetni a MÓL Rt. (ÁFOR) töltőállomásainál - tájékoztatta a MÓL Rt. csü­törtökön az MTI-t. A benzin áremelése a belföldi és nemzetközi piacokon tapasz­talható ártendenciák és a feb­ruár 16-ai forintleértékelés mi­att vált szükségessé. A gázolaj árának változtatását az említett tendenciák ugyan nem teszik indokolttá, a MÓL Rt. azonban az ország és a vásárlók bizton­ságos ellátása érdekében, a téli időszakra a tényleges piaci igé­nyeknél lényegesen nagyobb készleteket tárolt, amit a már­cius 1 -jétől kezdődő értékesítési akció keretében jelentős áren­gedménnyel kíván csökkenteni. Ennek megfelelően a gázolaj A szombati „Jó pihenést” című 9-től 11 óráig tartó maga­zinműsort ezúttal Kovács Zol­tán szekeszti és ajánlja az új­ságolvasó, rádióhallgatók fi­gyelmébe. Beszámolunk az Agrárszö­vetség baranyai csoportjának kampánynyitó nagygyűléséről és élő telefoninterjút tervezünk a Baján szombaton kezdődő Dunamenti Svábok Nemzetközi Konferenciájával kapcsolatban, melyben a nemzetiségi lét kér­déseivel foglalkozunk. A kormányzat nem járul hozzá a Paksi Atomerőmű fej­lesztéséhez: milyen így az ener­getikus képzés perspektívája? Ennek is utána járunk, miként a szakmunkásképzés nagykani­zsai gondjainak is: szakma ugyan van, műhely azonban egyre kevesebb Zalában is. Szándékaink szerint bemutat­juk a kaposvári Pannon Agrár- tudományi Egyetem régi-új dé­kánját, Horn Pétert. Általános sztrájk Baranyá­ban. A munkaadók megnyugta­tásra rögtön hozzátesszük: egy 75 évvel ezelőtti, 1919. február eseményt idézünk fel. Idén 30 éves a pécsi kamara­kórus fesztiválok rendezvény- sorozata. Januárban mintegy 6 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák értéke. A beve­zetett 10 százalékos kamatadó - úgy tűnik - nem befolyásolta a külföldi fizetőeszközben meg­fogyasztói ára a töltőállomáson literenként 4 forinttal csökken, és a MÓL azonos mértékű ár­engedményt biztosít az egyéb — nem fogyasztói áron történő - értékesítéseknél is. így a gáz­olaj literenkénti ára a jövő hét keddjétől 61 forintba kerül majd a MÓL kutaknál. A motorbenzin árának eme­lését követően a MÓL Rt. töltő- állomásain a 91-es ólommentes motorbenzin március elsejétől literenként 74 forint 50 fillérbe, a 95-ös ólommentes 76 forint 50 fillérbe, a 92-es ólmozott 77 forintba és a 98-as ólmozott mo­torbenzin literenként 79 forint 50 fillérbe fog kerülni. A MÓL Rt. néhány kútjánál az említettektől eltérő árakat is alkalmaz majd a helyi környe­zet piaci adottságai - a forga­lom, a versenytársak jelenléte - alapján. Ennek múltját is felidézzük a műsorban. A szombat délután 3 és 4 óra között jelentkező 100-as FAK­TOR című ifjúsági magazinmű­sort az alábbi témakínálattal ajánlja ma a két műsorvezető Laci és Robi: Szenvedélybeteg­séggé válhat a szerencsejáték mértéktelen „űzése” mondja a témáról beszélő pszichológus és bár nem erről jutott eszébe a Kandi-mikrofon gazdájának, mégis talán e témához is kap­csolódhat a hét járókelő-bosz- szantó kérdése: mit szólnak hozzá, hogy a sok válás miatt ti­los lesz átmenetileg hazánkban a házasságkötés. Kamaszkora legszebb nyará­ról Detre Gábor, Amerikában élő filmrendező, az idei film- fesztivál díjnyertese beszél, de készül interjú a Republic együt­tessel, szólunk egy kaposvári if­júsági lapról és egy nagykani­zsai ifjúsági klubról is és termé­szetesen lesz játék is az élő, te­lefonos műsorban. Vasárnap a kívánságműso­roké lesz a Pécsi Rádió: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén a hall­gatók levélben érkezett kéréseit, délután 3-tól 4-ig a telefonos kívánságokat teljesíti a Kovács Zoltán-Tuczai József páros. takarítókat. A Magyar Nemzeti Bankban csütörtökön elmond­ták, hogy január 31-én 210,2 milliárd forint - mintegy 2 mil­liárd dollár - volt a lakossági devizaszámlákon. A pécsi Művészetek Háza Fülep Lajos termében ma este 7 órai kezdettel zenészek ad­nak műsort Vidovszky László műveiből, ezzel köszöntve a művészt, aki ma ünnepli 50. születésnapját. Ebből az alka­lomból beszélgettünk vele.- Ön a Zeneakadémián vég­zett, Farkas Ferenc növendéke­ként. Mennyire volt ez meghatá­rozó a pálya szempontjából?- Az embert számtalan hatás éri életében, s az idő múlásával ezek a hatások sokféleképpen munkálkodnak. Az akadémia után intenzíven dolgoztam, hogy az ott szerzett tudást, ze­neszerzői gondolkodást lehánt- sam magamról. Annak ellenére, hogy Farkas Ferenc dinamikus tanár volt, de az a zenei világ, amelyet ő nyújtott, kevés fogó­dzót adott.- Mennyire volt elszigetelt abban az időben a magyar zenei élet? Lehetett-e tudni, mi folyik a világban?- Nagyon elszigetelt volt. Én azonban 1970-ben kijutottam Párizsba, a Konzervatóriumba. Először jártam Nyugaton, s Pá­rizs akkoriban, a háború utáni felfutás talán utolsó évében egészen más világ volt, mint a miénk, ahol csak néha döcögött el egy-egy autó. De, ennek elle­nére, amikor megálltam az ot­tani konzervatórium folyosóján, az egyik ajtó mögül Chopin, a másik mögül Beethoven hallat­szott ki, ugyanúgy, mint itthon, hiszen a képzés mindenhol, ná­lunk is erre épült. Fél évig Oli­vier Messiaen óráira jártam, fél évig pedig részt vettem a rádió kísérleti stúdiójának munkájá­ban.- Itthon ismertek voltak az új zenei törekvések, például Cage munkássága?- Aki nagyon akart, hozzáju­tott, bár meg kell mondanom, hogy Cage Párizsban sem volt elfogadott, Messiaen-t még el­tűrték a franciák, Cage-t már nem. Szerencsére azonban a Varsói Ősz híres eseménye volt a zenei világnak, ott személye­sen is meg lehetett ismerkedni többek közt Cage művészetével a hatvanas évek derekán.-Milyen lehetőségek adód­tak itthon Párizs után?-Néhányan - Jeney Zoltán, Simon Albert, Sári József, Ko­csis Zoltán, Eötvös Péter - lét­rehoztuk az Új Zenei Stúdiót. Ennek az volt a legnagyobb je­lentősége, hogy saját műveinket elő tudtuk adni. Ez néhány száz évvel ezelőtt teljesen természe­tes jelenség volt, később azon­ban elsorvadt. Sok kortárs szerző művét mutattuk be, sőt többüket mi mutattunk be elő­ször Magyarországon: Steve Re­ich, Kagel, Cage darabjait, Stockhausent, bár ő akkoriban ismert volt itthon.- Mi lett az Új Zenei Stúdió sorsa?- Mutatis mutandis most is létezik. Én azonban tíz éve Pé­csett élek, emiatt a rendszeres közös munkák már ritkák, évente egy-két koncertet azért adunk. Bizonyos érdeklődésbeli polarizálódás is történt az idők során, én például öt-hat éve számítógépes zenével foglalko­zom. Ez pedig egyszemélyes műfaj. Az utolsó kollektív kompozíciót a stúdión belül ta­lán ’78-ban hoztuk létre; ezek­ben a közös művekben nagyon fontos volt az improvizáció.-Ebben szerepet játszott a cage-i véletlen mint módszer?- A véletlen műveletek a ze­nében akkoriban természetes­nek tűntek, bizonyos dolgokat az előadókra is rá lehetett bízni, ők is részt vehettek az alkotás folyamatában. Ez hozzátarto­zott egy adott kor ideájához, a hatvanas évek nagy közösségi mozgalmaihoz, amelyek arra épültek, hogy az emberek mit tudnak közösen létrehozni. Minden határtalannak tűnt, az­tán szembesültek azzal, hogy minden téren korlátokkal kell szembenézni. Ma a művészet elszigetelt és önző.- Nem kell-e tartanunk attól, hogy, mint sokan mondják, a számítógép átveszi az uralmat az élet minden területén?- Ez régi félelem. Háromezer éve Csuang Csou azt mondta, hogy aki vízemelő szerkezetet használ, az maga is géppé válik. Pedig csupán arról van szó, hogy az ember kiterjeszti saját hatósugarát. Ennek persze, kon­zekvenciái vannak, az eszközök visszahatnak. Kérdés, hogy ve­szít-e az ember a zenei gyakor­lat hiánya révén? Veszít, de nyer valami mást, az új technika megváltoztatja az ízlését. Az emberek azáltal, hogy autózni kezdtek, nem látnak többet, de mást látnak. Messzebbre és gyorsabban jutnak el, világokat látnak, de nem látják az út menti virágokat.- ősszel várhatóan beindul a JPTE-n a Művészeti Kar. Mennyiben változtatja meg ez az új forma a zenei képzés mi­nőségét?-Nagyon fontos, hogy Ma­gyarországon is legyen tudo­mányegyetem keretén belül művészeti képzés. Ma a jelen­legi képzési rendszerben üveg­házi körülmények között folyik a művészeti oktatás, az ott tanu­lók nem tudnak arról, mi zajlik a világban. Ez a ma divatos re­pülő egyetem a hét egy-két nap­jára zsúfolt óráival nem bizto­sítja az egyetemi létezést. A je­lenlegi konzervatórium for­májú, csak zenével foglalkozó képzést ki szeretnénk terjeszteni szélesebb körűvé, hiszen sok olyan munkakör létezik, amely­ben a zene és a társadalom vi­szonya valamilyen formában megjelenik. Mert nemcsak ze­nészekre van szükség, hanem zeneírókra, kritikusokra, kultu­rális intézmények zenei szak­embereire, olyan emberekre, akik a zene és társadalom között közvetítő szerepet töltenek be. Cseri László Tanácskozás a regionalizmusról A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatá­sok Központja és a JPTE Állam és Jogtudományi Kara ma, 1994. február 25-én, délelőtt 10.30-tól közös tudományos konferenciát tart, amelynek címe: Hatalmi súlypontok-el- lenpontok-regionalizmus. A konferencián Bihari Ottóra is emlékeznek, halálának 10. év­fordulója alkalmából. A konfe­rencia előadói többek között Il­lés István főigazgató, Adóm An­tal alkotmánybíró, Horváth Gyula intézeti igazgató, Kiss László egytemei tanár, Kuko- relli Gyula egyetemi docens, és Sári János egyetemi tanár. Az előadások után délután korrefe­rátumokra kerül sor. A konfe­rencia helye: Pécs, Papnövelde u. 22. (volt Kulich Gy. u.) Rektorok arcképcsarnoka A POTE nemrég létesített múzeuma őrizte eddig, az egye­tem fennállása óta választott rektorok egy részéről készült portré festményeket. (Közöttük nem egy még a százedelőn ké­szült) A hagyományt folytatva, az egyetem vezetése az újabb kori rektorok portréinak meg­festésére kérte fel Soltra Elemér pécsi festőművészt. A régi és a most elkészült képek - összesen 16 darab - ezentúl a POTE rek­tori tanácstermének falát díszí­tik. Az első nyilvános bemuta­tást a népjóléti miniszternek a szerdai pécsi látogatására időzí­tették. Közlekedésbiztonsági vetélkedő és fórum A pécsi városháza nagyterme lesz a színhelye szombaton 10 órától a Hungária Biztosító Rt. által rendezett és az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Fővárosi Közlekedésbizton­sági Társaság által támogatott országos közlekedésbiztonsági vetélkedő Baranya megyei kö­zépdöntőjének. A vetélkedő közben az elméleti feladatok megoldása után 10.30-kor köz­lekedésbiztonsági fórumot tar­tanak, amelyen a megye idő­szerű közlekedési helyzete, a várható változások, illetve köz­lekedésbiztonsági kérdések sze­repelnek. Piacvédelem a Taurus védelmében A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma helyt adott a Taurus Gumiipari Vállalat piacvédelmi kérelmé­nek, s ennek keretében március 1-je és 1995. február 28-a kö­zött 40 ezer darabos kontingest állapított meg olyan autóbusz-, illetőleg teherautó-gumiabron­csok behozatalára, amelyek a volt Szovjetunió utódállamaiból származnak. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Hat milliárdos növekedés a lakossági devizaszámlákon Kétszáz évvel ezelőtt született Déryné Schenbach-Széppataki Róza, a magyar színművészet és operaszínpad első ki­emelkedő egyénisége. Nézőközönségére, hallgató­ságára kiváló színészi képessé­geivel és megkapó érieklésével nagy hatást gyakorolt. Ennek igazolásául méltatást idézünk 1820-ból a „Hazai és külföldi tudósítások”-ból: „egészen ki­elégítő maga alkalmaztatásával énekelt Dériné asszony egyá- riát a Tancréd nevű operából, melyben az ő tiszta s kelleme- tes hangja s kimívelt színját­szói tehetsége annyira megtet­szettek a hallgatóknak, hogy őtet másodszori kihívással fá­rasztották és jutalmazták meg.” Déryné szereplésével kelt életre az első magar daljáték, Chudy József Pikkó herceg c. énekes darabja és az első zené­jében fennmaradt magyar szín­padi mű, a magyar opera előfu­tára, Mátray-Rothkrepf Gábor „Csernyi György” c. alkotása. Közreműködésével vált is­Déryné Pécsett mértté hazánkban az egyete­mes operairodalom két kima­gasló műve, Mozart A varázs­fuvola és Rossini Sevillai bor­bély c. operája. Része volt ab­ban is Dérynének, hogy a kecskeméti takácsmester jo­gásszá lett fia, Katona József, aki szerelemre lobbant iránta, drámaíróvá lett, illetőleg meg­írta halhatatlan művét, a Bánk bán-t. Kár, hogy nem lettek je­gyesek, mert mindkettőjük és a magyar szín- és opraművészet sorsa akkortájt bizonyára más­képpen alakult volna. Széppataki Róza férje a szí­nész, Déry István lett, akiről emlékezéseiben ezt írta: „Szekszárdon született, atyja professzor volt, szülei korán elhaltak . .. papok nevelték .. .kolostorban, aztán Pestre jött, s ott végezvén oskoláit, színész lett... Nagyon becsületes em­ber volt, ő senkit meg nem csalt; ő nem volt korhely.” há­zasságuk mégsem volt felhőt­len. Köztudott Dérynéről, hogy különböző társulatokkal be­járta az egész országot. Pécsett kétszer járt. Hosszabb ideig 1821-1822 telén, amikor a szé­kesfehérvári társulaalt tagja volt. Emlékezéseiben ez olvas­ható első pécsi tartózkodásával kapcsolatban: „Kolosváry szolgabíró úr már régen ter­vezte, hogy Pécsre küldi a tár­saságot, és a terv most csak­ugyan teljesedésbe ment. El­mentünk Pécsre. Ott csakugyan mindnyájan jobb szerettük töl­teni a telet, ott igen műértő kö­zönség volt, mely igen szeretett színházba járni, és sok muzsi­kaértő volt. Itt muzsika-kar is volt, a társaság szaporodott is énekes tagokkal. Adhattunk nagyobbszerű daljátékokat. Itt elememben voltam. Több úri házzal csakhamar megismer­kedtem; mindenütt volt zon­gora. Mindenütt énekléssel töl­töttük az időt. - Itt kedves telet töltöttem. Kántoméval minden bálban ott voltnunk, hol álarc­cal, hol anélkül. Midőn vége lett a télnek, ismét visszamen­tünk Fehérvárra.” Déryné tehát jól érezte ma­gát Pécsett. Öt év múlva minden bi­zonnyal örömmel jött Bajáról ismét Pécsre egynapos vendég- szereplésre a kolozsvári társu­lattal, amely 1827-ben hosz- szabb ideig játszott fölváltva Hódmezővásárhelyen és Sze­geden, és eközben más városo­kat is megtisztelt előadásával. Déryné Széppataki Róza fel­tehetően kellemes órák emlé­keivel távozott ismét Pécsről, ha erről naplójában nem is talá­lunk utalást. Dr. Várnai Ferenc Déryné Széppataki Róza

Next

/
Thumbnails
Contents