Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-25 / 55. szám
1994. február 25., péntek A mai nap űj Dunantüii napló 3 Drágább lesz a motorbenzin, a gázolaj ára csökken A zeneszerzés magányossága Beszélgetés Vidovszky Lászlóval Március elsejétől a motorbenzinért literenként 1 forinttal többet, a gázolajért literenként 4 forinttal kevesebbet kell majd fizetni a MÓL Rt. (ÁFOR) töltőállomásainál - tájékoztatta a MÓL Rt. csütörtökön az MTI-t. A benzin áremelése a belföldi és nemzetközi piacokon tapasztalható ártendenciák és a február 16-ai forintleértékelés miatt vált szükségessé. A gázolaj árának változtatását az említett tendenciák ugyan nem teszik indokolttá, a MÓL Rt. azonban az ország és a vásárlók biztonságos ellátása érdekében, a téli időszakra a tényleges piaci igényeknél lényegesen nagyobb készleteket tárolt, amit a március 1 -jétől kezdődő értékesítési akció keretében jelentős árengedménnyel kíván csökkenteni. Ennek megfelelően a gázolaj A szombati „Jó pihenést” című 9-től 11 óráig tartó magazinműsort ezúttal Kovács Zoltán szekeszti és ajánlja az újságolvasó, rádióhallgatók figyelmébe. Beszámolunk az Agrárszövetség baranyai csoportjának kampánynyitó nagygyűléséről és élő telefoninterjút tervezünk a Baján szombaton kezdődő Dunamenti Svábok Nemzetközi Konferenciájával kapcsolatban, melyben a nemzetiségi lét kérdéseivel foglalkozunk. A kormányzat nem járul hozzá a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez: milyen így az energetikus képzés perspektívája? Ennek is utána járunk, miként a szakmunkásképzés nagykanizsai gondjainak is: szakma ugyan van, műhely azonban egyre kevesebb Zalában is. Szándékaink szerint bemutatjuk a kaposvári Pannon Agrár- tudományi Egyetem régi-új dékánját, Horn Pétert. Általános sztrájk Baranyában. A munkaadók megnyugtatásra rögtön hozzátesszük: egy 75 évvel ezelőtti, 1919. február eseményt idézünk fel. Idén 30 éves a pécsi kamarakórus fesztiválok rendezvény- sorozata. Januárban mintegy 6 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák értéke. A bevezetett 10 százalékos kamatadó - úgy tűnik - nem befolyásolta a külföldi fizetőeszközben megfogyasztói ára a töltőállomáson literenként 4 forinttal csökken, és a MÓL azonos mértékű árengedményt biztosít az egyéb — nem fogyasztói áron történő - értékesítéseknél is. így a gázolaj literenkénti ára a jövő hét keddjétől 61 forintba kerül majd a MÓL kutaknál. A motorbenzin árának emelését követően a MÓL Rt. töltő- állomásain a 91-es ólommentes motorbenzin március elsejétől literenként 74 forint 50 fillérbe, a 95-ös ólommentes 76 forint 50 fillérbe, a 92-es ólmozott 77 forintba és a 98-as ólmozott motorbenzin literenként 79 forint 50 fillérbe fog kerülni. A MÓL Rt. néhány kútjánál az említettektől eltérő árakat is alkalmaz majd a helyi környezet piaci adottságai - a forgalom, a versenytársak jelenléte - alapján. Ennek múltját is felidézzük a műsorban. A szombat délután 3 és 4 óra között jelentkező 100-as FAKTOR című ifjúsági magazinműsort az alábbi témakínálattal ajánlja ma a két műsorvezető Laci és Robi: Szenvedélybetegséggé válhat a szerencsejáték mértéktelen „űzése” mondja a témáról beszélő pszichológus és bár nem erről jutott eszébe a Kandi-mikrofon gazdájának, mégis talán e témához is kapcsolódhat a hét járókelő-bosz- szantó kérdése: mit szólnak hozzá, hogy a sok válás miatt tilos lesz átmenetileg hazánkban a házasságkötés. Kamaszkora legszebb nyaráról Detre Gábor, Amerikában élő filmrendező, az idei film- fesztivál díjnyertese beszél, de készül interjú a Republic együttessel, szólunk egy kaposvári ifjúsági lapról és egy nagykanizsai ifjúsági klubról is és természetesen lesz játék is az élő, telefonos műsorban. Vasárnap a kívánságműsoroké lesz a Pécsi Rádió: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén a hallgatók levélben érkezett kéréseit, délután 3-tól 4-ig a telefonos kívánságokat teljesíti a Kovács Zoltán-Tuczai József páros. takarítókat. A Magyar Nemzeti Bankban csütörtökön elmondták, hogy január 31-én 210,2 milliárd forint - mintegy 2 milliárd dollár - volt a lakossági devizaszámlákon. A pécsi Művészetek Háza Fülep Lajos termében ma este 7 órai kezdettel zenészek adnak műsort Vidovszky László műveiből, ezzel köszöntve a művészt, aki ma ünnepli 50. születésnapját. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.- Ön a Zeneakadémián végzett, Farkas Ferenc növendékeként. Mennyire volt ez meghatározó a pálya szempontjából?- Az embert számtalan hatás éri életében, s az idő múlásával ezek a hatások sokféleképpen munkálkodnak. Az akadémia után intenzíven dolgoztam, hogy az ott szerzett tudást, zeneszerzői gondolkodást lehánt- sam magamról. Annak ellenére, hogy Farkas Ferenc dinamikus tanár volt, de az a zenei világ, amelyet ő nyújtott, kevés fogódzót adott.- Mennyire volt elszigetelt abban az időben a magyar zenei élet? Lehetett-e tudni, mi folyik a világban?- Nagyon elszigetelt volt. Én azonban 1970-ben kijutottam Párizsba, a Konzervatóriumba. Először jártam Nyugaton, s Párizs akkoriban, a háború utáni felfutás talán utolsó évében egészen más világ volt, mint a miénk, ahol csak néha döcögött el egy-egy autó. De, ennek ellenére, amikor megálltam az ottani konzervatórium folyosóján, az egyik ajtó mögül Chopin, a másik mögül Beethoven hallatszott ki, ugyanúgy, mint itthon, hiszen a képzés mindenhol, nálunk is erre épült. Fél évig Olivier Messiaen óráira jártam, fél évig pedig részt vettem a rádió kísérleti stúdiójának munkájában.- Itthon ismertek voltak az új zenei törekvések, például Cage munkássága?- Aki nagyon akart, hozzájutott, bár meg kell mondanom, hogy Cage Párizsban sem volt elfogadott, Messiaen-t még eltűrték a franciák, Cage-t már nem. Szerencsére azonban a Varsói Ősz híres eseménye volt a zenei világnak, ott személyesen is meg lehetett ismerkedni többek közt Cage művészetével a hatvanas évek derekán.-Milyen lehetőségek adódtak itthon Párizs után?-Néhányan - Jeney Zoltán, Simon Albert, Sári József, Kocsis Zoltán, Eötvös Péter - létrehoztuk az Új Zenei Stúdiót. Ennek az volt a legnagyobb jelentősége, hogy saját műveinket elő tudtuk adni. Ez néhány száz évvel ezelőtt teljesen természetes jelenség volt, később azonban elsorvadt. Sok kortárs szerző művét mutattuk be, sőt többüket mi mutattunk be először Magyarországon: Steve Reich, Kagel, Cage darabjait, Stockhausent, bár ő akkoriban ismert volt itthon.- Mi lett az Új Zenei Stúdió sorsa?- Mutatis mutandis most is létezik. Én azonban tíz éve Pécsett élek, emiatt a rendszeres közös munkák már ritkák, évente egy-két koncertet azért adunk. Bizonyos érdeklődésbeli polarizálódás is történt az idők során, én például öt-hat éve számítógépes zenével foglalkozom. Ez pedig egyszemélyes műfaj. Az utolsó kollektív kompozíciót a stúdión belül talán ’78-ban hoztuk létre; ezekben a közös művekben nagyon fontos volt az improvizáció.-Ebben szerepet játszott a cage-i véletlen mint módszer?- A véletlen műveletek a zenében akkoriban természetesnek tűntek, bizonyos dolgokat az előadókra is rá lehetett bízni, ők is részt vehettek az alkotás folyamatában. Ez hozzátartozott egy adott kor ideájához, a hatvanas évek nagy közösségi mozgalmaihoz, amelyek arra épültek, hogy az emberek mit tudnak közösen létrehozni. Minden határtalannak tűnt, aztán szembesültek azzal, hogy minden téren korlátokkal kell szembenézni. Ma a művészet elszigetelt és önző.- Nem kell-e tartanunk attól, hogy, mint sokan mondják, a számítógép átveszi az uralmat az élet minden területén?- Ez régi félelem. Háromezer éve Csuang Csou azt mondta, hogy aki vízemelő szerkezetet használ, az maga is géppé válik. Pedig csupán arról van szó, hogy az ember kiterjeszti saját hatósugarát. Ennek persze, konzekvenciái vannak, az eszközök visszahatnak. Kérdés, hogy veszít-e az ember a zenei gyakorlat hiánya révén? Veszít, de nyer valami mást, az új technika megváltoztatja az ízlését. Az emberek azáltal, hogy autózni kezdtek, nem látnak többet, de mást látnak. Messzebbre és gyorsabban jutnak el, világokat látnak, de nem látják az út menti virágokat.- ősszel várhatóan beindul a JPTE-n a Művészeti Kar. Mennyiben változtatja meg ez az új forma a zenei képzés minőségét?-Nagyon fontos, hogy Magyarországon is legyen tudományegyetem keretén belül művészeti képzés. Ma a jelenlegi képzési rendszerben üvegházi körülmények között folyik a művészeti oktatás, az ott tanulók nem tudnak arról, mi zajlik a világban. Ez a ma divatos repülő egyetem a hét egy-két napjára zsúfolt óráival nem biztosítja az egyetemi létezést. A jelenlegi konzervatórium formájú, csak zenével foglalkozó képzést ki szeretnénk terjeszteni szélesebb körűvé, hiszen sok olyan munkakör létezik, amelyben a zene és a társadalom viszonya valamilyen formában megjelenik. Mert nemcsak zenészekre van szükség, hanem zeneírókra, kritikusokra, kulturális intézmények zenei szakembereire, olyan emberekre, akik a zene és társadalom között közvetítő szerepet töltenek be. Cseri László Tanácskozás a regionalizmusról A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a JPTE Állam és Jogtudományi Kara ma, 1994. február 25-én, délelőtt 10.30-tól közös tudományos konferenciát tart, amelynek címe: Hatalmi súlypontok-el- lenpontok-regionalizmus. A konferencián Bihari Ottóra is emlékeznek, halálának 10. évfordulója alkalmából. A konferencia előadói többek között Illés István főigazgató, Adóm Antal alkotmánybíró, Horváth Gyula intézeti igazgató, Kiss László egytemei tanár, Kuko- relli Gyula egyetemi docens, és Sári János egyetemi tanár. Az előadások után délután korreferátumokra kerül sor. A konferencia helye: Pécs, Papnövelde u. 22. (volt Kulich Gy. u.) Rektorok arcképcsarnoka A POTE nemrég létesített múzeuma őrizte eddig, az egyetem fennállása óta választott rektorok egy részéről készült portré festményeket. (Közöttük nem egy még a százedelőn készült) A hagyományt folytatva, az egyetem vezetése az újabb kori rektorok portréinak megfestésére kérte fel Soltra Elemér pécsi festőművészt. A régi és a most elkészült képek - összesen 16 darab - ezentúl a POTE rektori tanácstermének falát díszítik. Az első nyilvános bemutatást a népjóléti miniszternek a szerdai pécsi látogatására időzítették. Közlekedésbiztonsági vetélkedő és fórum A pécsi városháza nagyterme lesz a színhelye szombaton 10 órától a Hungária Biztosító Rt. által rendezett és az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Társaság által támogatott országos közlekedésbiztonsági vetélkedő Baranya megyei középdöntőjének. A vetélkedő közben az elméleti feladatok megoldása után 10.30-kor közlekedésbiztonsági fórumot tartanak, amelyen a megye időszerű közlekedési helyzete, a várható változások, illetve közlekedésbiztonsági kérdések szerepelnek. Piacvédelem a Taurus védelmében A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma helyt adott a Taurus Gumiipari Vállalat piacvédelmi kérelmének, s ennek keretében március 1-je és 1995. február 28-a között 40 ezer darabos kontingest állapított meg olyan autóbusz-, illetőleg teherautó-gumiabroncsok behozatalára, amelyek a volt Szovjetunió utódállamaiból származnak. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Hat milliárdos növekedés a lakossági devizaszámlákon Kétszáz évvel ezelőtt született Déryné Schenbach-Széppataki Róza, a magyar színművészet és operaszínpad első kiemelkedő egyénisége. Nézőközönségére, hallgatóságára kiváló színészi képességeivel és megkapó érieklésével nagy hatást gyakorolt. Ennek igazolásául méltatást idézünk 1820-ból a „Hazai és külföldi tudósítások”-ból: „egészen kielégítő maga alkalmaztatásával énekelt Dériné asszony egyá- riát a Tancréd nevű operából, melyben az ő tiszta s kelleme- tes hangja s kimívelt színjátszói tehetsége annyira megtetszettek a hallgatóknak, hogy őtet másodszori kihívással fárasztották és jutalmazták meg.” Déryné szereplésével kelt életre az első magar daljáték, Chudy József Pikkó herceg c. énekes darabja és az első zenéjében fennmaradt magyar színpadi mű, a magyar opera előfutára, Mátray-Rothkrepf Gábor „Csernyi György” c. alkotása. Közreműködésével vált isDéryné Pécsett mértté hazánkban az egyetemes operairodalom két kimagasló műve, Mozart A varázsfuvola és Rossini Sevillai borbély c. operája. Része volt abban is Dérynének, hogy a kecskeméti takácsmester jogásszá lett fia, Katona József, aki szerelemre lobbant iránta, drámaíróvá lett, illetőleg megírta halhatatlan művét, a Bánk bán-t. Kár, hogy nem lettek jegyesek, mert mindkettőjük és a magyar szín- és opraművészet sorsa akkortájt bizonyára másképpen alakult volna. Széppataki Róza férje a színész, Déry István lett, akiről emlékezéseiben ezt írta: „Szekszárdon született, atyja professzor volt, szülei korán elhaltak . .. papok nevelték .. .kolostorban, aztán Pestre jött, s ott végezvén oskoláit, színész lett... Nagyon becsületes ember volt, ő senkit meg nem csalt; ő nem volt korhely.” házasságuk mégsem volt felhőtlen. Köztudott Dérynéről, hogy különböző társulatokkal bejárta az egész országot. Pécsett kétszer járt. Hosszabb ideig 1821-1822 telén, amikor a székesfehérvári társulaalt tagja volt. Emlékezéseiben ez olvasható első pécsi tartózkodásával kapcsolatban: „Kolosváry szolgabíró úr már régen tervezte, hogy Pécsre küldi a társaságot, és a terv most csakugyan teljesedésbe ment. Elmentünk Pécsre. Ott csakugyan mindnyájan jobb szerettük tölteni a telet, ott igen műértő közönség volt, mely igen szeretett színházba járni, és sok muzsikaértő volt. Itt muzsika-kar is volt, a társaság szaporodott is énekes tagokkal. Adhattunk nagyobbszerű daljátékokat. Itt elememben voltam. Több úri házzal csakhamar megismerkedtem; mindenütt volt zongora. Mindenütt énekléssel töltöttük az időt. - Itt kedves telet töltöttem. Kántoméval minden bálban ott voltnunk, hol álarccal, hol anélkül. Midőn vége lett a télnek, ismét visszamentünk Fehérvárra.” Déryné tehát jól érezte magát Pécsett. Öt év múlva minden bizonnyal örömmel jött Bajáról ismét Pécsre egynapos vendég- szereplésre a kolozsvári társulattal, amely 1827-ben hosz- szabb ideig játszott fölváltva Hódmezővásárhelyen és Szegeden, és eközben más városokat is megtisztelt előadásával. Déryné Széppataki Róza feltehetően kellemes órák emlékeivel távozott ismét Pécsről, ha erről naplójában nem is találunk utalást. Dr. Várnai Ferenc Déryné Széppataki Róza
