Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-24 / 54. szám
1994. február 24., csütörtök A mai nap új Dunántúlt napló 5 A finn nagykövetség tanácsosa Pécsett A Pécsi Magyar-Finn Társaság második klubestjét rendezte tegnap. Ez alkalomból Paivi Blinnikka aszony, a Finn Köztársaság Budapesti Nagykövetségének tanácsosa ismerkedett a pécs-baranyai finn barátokkal. Majd a politikai kultúráról, a különböző pártokról, a finn választási rendszerről és a Finn Köztársaság új elnökéről tájékoztatta az érdeklődőket. Magáról elmondta, hogy Svédországban és Németországban tanult. Hazájában a Külügyminisztérium ENSZ irodájában dolgozott. Utána Párizsban, Moszkvában, Bécsben is teljesített szolgálatot. Saját kérésre múlt év nyara óta a budapesti nagykövetségen kapott munkát. Hivatalos útjai során Európában szinte mindenütt megfordult. Hazánkban a pécsi útja az első hivatalos látogatás. A bájosan mosolygó hölgy elárulta magáról, hogy egyedül él, most 38 éves. Szabadidejében szívesen utazik. Nagyon szeret lovagolni - sízni nem - szerencsére Budapest környékén sok lehetőség kínálkozik e sport űzésére. Számára meglepetés a mostani hideg tél, viszont az augusztusi kánikulát nem szereti. Végh József, az egyesület elnöke eztán ismertette az idei klubprogramot és felolvasta a finn nagykövet levelét. A. E. Paivi Blinnikka a Nevelők Házában Fotó: Szundi György Sellye-Gnas kapcsolatok Baranyai küldöttség Ausztriában Rudi Roth, a Magyar Köztársaság grazi tiszteletbeli konzulja kezdeményezésére kedden a dél-kelet Stájermark-i dombvidék településével, Gnas-szal ismerkedett Sellye polgármestere, Norántné dr. Hajós Klára, Pápay Jenő alpolgármester és dr. Végh József a Bárány Megyei Közgyűlés Hivatalának nemzetközi és sajtó referense. Manfréd Rauch polgármester tájékoztatta a baranyai vendégeket a település múltjáról, gazdasági helyzetéről, egyesületeiről és a helyi önkormányzat struktúrájáról, működéséről, majd bemutatta a község néhány intézményét. A vendéglátók április végén viszonozzák a látogatást, akkor döntenek a testvérközségi kapcsolat felvételéről, amelynek keretében elsőként zenei együttesek és spro- tegyesületek cseréjére kerülhet sor. Ezt követheti - amint egymásra találnak az abban érdekelt partnerek - a gazdasági együttműködés kialakítása. A sellyei küldöttség programján részt vett a hivatalába 1993 őszén beiktatott tiszteletbeli magyar konzul is, aki kész további baranyai-stájermarki települési kapcsolatok kialakítását elősegíteni. Női nyugdíjkorhatár-emelés A végső szót a Parlament mondja majd ki Új műszerekhez jutott a szentlászlói körzeti orvosi rendelő. Az értékes berendezések közül különösen a képen látható érdopplernek veszi nagy hasznát dr. Bengerno Miklós háziorvos. Ezzel sok esetben elkerülhető a beteg szakrendelésre küldése. Új vasúti kocsik a MÁV-nál A népjóléti miniszter meggyőződése, hogy az állampolgár szabad döntésére kell bízni: mikor kíván nyugdíjba menni. Surján László - szóvivője útján - erről azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy az MSZOSZ női tagozata szerdán átadta az Országgyűlés elnökének a női nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvény módosítása érdekében összegyűjtött aláírásokat. Veress Pálma elmondta: Surján László hétfőn éppen azért szólalt fel napirend előtt a Parlamentben, hogy felhívja a figyelmet a téma fontosságára. A népjóléti miniszter ugyanis olyan megoldást szorgalmaz, amely szerint minden nő, aki ezt igényli, 55 éves korában elmehessen nyugdíjba. Azok számára viszont, akik még tovább szeretnének dolgozni, meg kell teremteni ennek lehetőségét. A tárca a nők számára is tervezhető nyug- díjbavonulási szisztémát szeremé, ezért hamarosan tárgyalásokat kezd a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat vezetőivel a kérdés részleteinek tisztázására. A végső szót azonban ebben a kérdésben is a Parlament mondja ki- hangsúlyozta a szóvivő. A női nyugdíjkorhatár-emeléssel összefüggő problémákkal- mint ismeretes - hétfői közgyűlésén a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is foglalkozott. A testület ekkor úgy határozott, hogy kéri: a Parlament helyezze hatályon kívül a társadalombiztosításról szóló törvénynek a női nyugdíjkorhatárra vonatkozó részeit. Az önkormányzat megítélése szerint ugyanis 1995 helyett legkorábban csak 1996-ban lehetne bevezetni a női nyugdíj- korhatár emelését, mivel legalább fél-, de inkább egy év kell ahhoz, hogy az érintettek dönthessenek további sorsukról. Ez év októberéig pedig ki kellene dolgozni a női nyugdíjkorhatár-emelés, valamint ezzel ösz- szefüggésben a rugalmas nyugdíjba vonulás és a munka melletti ösztönző nyugdíjpótlék szabályait. Szilágyi Szabolcs kiállítása elé Az üresség tükrei címmel nyílik ma kiállítás a Pécsi Galériában a Svédországban élő Szilágyi Szabolcs munkáiból. Szilágyi - vagy amint a meghívón áll: Sí LA GI - 1949-ben született Tokajban, azonban családja hamarosan Budapestre költözött, abba a városba, mely a festőnek egyszerre jelentette a Keletet és a Nyugatot, a kicsiséget és nagyságot. De az biztos, hogy valami másra vágyott, mint amit a város, az ország nyújtani tudott, hiszen 1966-ban Jugoszlávián és Olaszországon át Svédországba távozott. Az eltelt évtizedek alatt sokat utazott, hiszen, mint vallja, az utazás a legjobb iskola. Hosz- szabb időt töltött Indiában, Amerikában. Szilágyi ars poeticái alaptétele (amint ezt egy, Andy War- hol\a\ való beszélgetésben 1985-ben kifejtette) szerint a művészet nem lehet végérvényes kinyilatkoztatás, hanem a fontos dolgok, összefüggések folytpnos keresése.- Életemben, művészetemben is a korlátok áthágására törekedtem - mondta, ezúttal már Pécsett, kiállításának rendezése közben. - Ezért a befogadóktól is nyíltságot várok, bár tudom, hogy ez a mai, sokszor mesterséges korlátokat állító világban nem könnyű.- Alkotásaim megértésének megvannak a rejtett kulcsai, hiszen többféle kultúra és gondolkodásmód találkozásából születtek. Ez anyagukban is megmutatkozik, hiszen vasat kombinálok fotográfiákkal, neont olajfestménnyel vagy fémöntvényeket nyomdai úton készült képekkel. De én azt hiszem, mindezek nem ellentmondásosak, sőt inkább szabadságérzetet keltenek a szemlélőben - és ennél többet nem kívánhatok. M. K. Megérkezett Budapestre az első 25 nagysebességű vasúti személykocsi abból a 76-ból, melyet 1992-ben a spanyolországi CAF Vagongyártól rendelt meg a MÁV. A 100 millió dolláros üzletet a spanyolok pályázat útján nyerték el, melyen 10 neves európai vagongyár vett részt - hangzott el a MÁV Rt. szerdai sajtótájékoztatóján. A MÁV nemzetközi forgalomra alkalmas személykocsijainak többsége 15 évnél idősebb, s így már nem elégítik ki az egyre magasabb európai követelményeket. A járművek műszaki szempontból az Európában ismert legkorszerűbbek közé tartoznak, s akár 200 kilométer/órás sebességgel is haladhatnak. A kocsik üzemkészségének biztosítása érdekében átépítik a Keleti Gépészeti Főnökség műhelycsarnokát. Erre még az idén 350 millió forintot, míg 1994-ben további 100 millió forintot költ a MÁV. A spanyol gyár vállalta a magyar szakemberek kiképzését. A vasúti kocsik rövid átvizsgálás után forgalomba kerülnek. A tervek szerint a Bartók Béla, az Arabona, a Csárdás, a Wiener Walzer és a Gondoliere nemzetközi járatokon fognak közlekedni a jelenleginél magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítva az utazóközönségnek. A lefoglalt pénz bizonyítási eszköz A napokban a rendőrség által a „T+KG” Kft.-tői lefoglalt majd’ félmilliárdos összeg ezer körüli baranyai és nem baranyai kisbefektetőt érint, hiszen a zárolt pénz jobbára az ő általuk befektetett összegekből gyűlt össze. Közülük többen szerkesztőségünkben érdeklődve kérdezték, miért nem adja ki a nyomozó hatóság a pénzüket, hiszen a napokban szükségük lenne rá. Nos, mint megtudtuk, a rendőrségnek a büntetőeljárásról szóló 1973. évi törvény 101. § (1) bekezdése miatt kötelessége volt zár alá helyezni a „Tribu-pénzként” emlegetett összeget. E paragrafus szerint ugyanis: „A hatóság lefoglalja azt a dolgot, amely tárgyi bizonyítási eszköz”. Á Kft. számláján, illetve székhelyén talált közel félmilliárd pedig ebbe a kategóriába tartozik. Az összeg felszabadításának időpontjáról - bár a rendőrség gyorsított ügymenetet ígér - továbbra sem sikerült információhoz jutnunk. Pauska Pályázat szakértőknek A Dél-Dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ pályázatot hirdet oktatás- gazdaságtanban jártas szakemberek számára. Feltétele a megfelelő szakirányú végzettség, a költségvetési intézmények gazdálkodásában való jártasság. A gazdasági felügyelő eseti felkérés alapján Baranya-So- mogy-Tolna megye területén a közoktatási intézmények fenntartói finanszírozásával, a költségvetéssel, gazdálkodással összefüggésben végez vizsgálatot. A pályázat beadásának határideje: 1994. március 10. A József Attila Vers- és Prózamondó Verseny megyei Pécsett a Tüzér utcai Mozgalmi Házban tegnap délután rendezték meg a József Attila Vers- és Prózamondó Verseny megyei döntőjét. A városi döntők eredménye alapján tíz pécsi, három komlói, öt szigetvári, nyolc mohácsi középiskolás jutott be erre a fordulóra, míg az egyetemistákat csupán egyetlen fő képviselte. Az öttagú zsűri elnöke dr. Koltai Dénes volt. Az eredmény megszületése után Hanti Lajosné tájékoztatta ladöntoje púnkat. Eszerint I. Harangi Mária (Mohács, Kisfaludy Gimnázium), II. Hajós Eszter (Pécs, Babits Gimnázium), III. Ónozó Viktória (Komló, Kazinczy Szakközépiskola). A területi döntőbe egyébként tizen jutottak tovább. Az első négy helyezett pénzjutalmat és oklevelet, a további helyezettek pedig értékes könyvjutalmat, valamint mohácsi kerámiát kaptak ajándékba. A regionális döntőt március 5-én Pápán rendezik meg. Hivatali kerengő Komlón Ostrom szociális ügyekben - Kényszervállalkozók A szociális törvény tavalyi hatályba lépésével a Komlói Polgármesteri Hivatal hatósági irodáját kétszer annyian keresik fel, mint a korábbi években. A múlt évi összesítés szerint havonta átlag 1600-an fordultak ügyintézőhöz. A lakásfenntartási és gyermeknevelési támogatást kérők ostroma a legmagasabb, tavaly hozzávetőleg 4 ezer döntést hoztak gyámügyekben, ugyanannyit, mint egyéb szociális kérelmek elbírálásával. Nem jelent sokkal kisebb terhet az adóügyek intézése és a vállalkozói engedélyek kiadása sem. Komlón 1991-92-ben 8-900 magánvállalkozó volt, számuk tavaly 1400-ra nőtt. Az emelkedés azonban nem ad okot hurráoptimizmusra, mondja Weil József irodavezető, ugyanis zömében olyan kényszervállalkozókról van szó, akik rövidesen vissza is adják az „ipart”. Tavaly 600 új próbálkozót regisztráltak, viszont 400-an fel is hagytak sikertelen vállalkozásukkal. Ennek egyik alapvető oka a komlói tapasztalat szerint is a tőkehiány és a hitelpolitika, amely kevés időt és lehetőséget ad arra, hogy egy vállalkozás a maga természetes dinamikája szerint hosszabb kifutási idő alatt váljon életképes befektetéssé. A hatósági iroda 29 dolgozója egyelőre úgy, ahogy győzi a teendőket, noha a megnövekedett s néha viharos ügyfélforgalommal járó munkát alig mérséklik, hogy fokozatosan megszűnnek a lakáskiutalások. A szociális ügyekben kopogtatók mellett több a tennivaló az anyagkönyvvezetésben - népességnyilvántartásban, új „papírforma” a kárpótláshoz szükséges anyakönyvek kiadása is. Külön idegi megterhelést jelent, hogy a nem fizető adósok száma megnövekedett. A hatósági iroda feladata a szabálysértési ügyek kezelése. E területen sokkal kevesebb a feljelentés, mint korábban. A szabálysértési hatóságnak is csak 283 ügyben kellett eljárnia, holott a korábbi években gyakran félezer körül volt a szabálysértési ügyek száma. B. R. Borúlátók a leendő siklósi gazdák? Megkezdték az utolsó földkijelölést, árverés talán júniusban Négy ember dolgozik gőzerővel a remélhetőleg utolsó siklósi földkijelölésen a helyi Földhivatalban, ám, mint elmondták, még így is előreláthatóan csak túlórákkal tudják tartani a törvény által előírt hatvan napos határidőt. Miután nemrégiben végre lezárult a siklósi termelőszövetkezet és a Kárpótlási Hivatal maratoni pere, a földhivatal február elején kézhez kapta a bírósági végzést, és elkezdték Sik- lós-Gyűd, Harkány-Terehegy, Naqgytótfalu és Kisharsány területeinek (összesen 3 953 hektárnak) a helyszínelését. A részarány-tulajdonos területeket, a magyar állam földjeit, a tagi földalapokat, a kárpótlási földállományt és az ezeken felül visszamaradt földalapokat jelölik majd ki a településeken. Érezve a nagyfokú várakozást, mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy mielőbb végezzenek. így ha a Kárpótlási Hivatal áldását adja munkájukra, a Magyar Közlöny kiírásától számított hatvan nap múltán lehet is már licitálni. Ez kb. június elejére várható. Csőszi Sándor, a siklósi tsz elnöke szerint alaposan elapadt az emberek vállalkozó kedve, nehezen tudja elképzelni, hogy nagy területeket megvásárolva komoly gépekre is marad pénzük az embereknek, és tele lesz a környék kis farmergazdaságokkal. Pedig ő gazda is lehetne, családi öröksége kötelezi, hogy Kisharsányban majd alkudjon, de ha vásárol is, teszi hozzá, akkor sem fog maga gazdálkodni, inkább bérbe adja. Mellesleg az utolsó jogorvoslattal a tsz nem élt a per elvesztését követően, tájékoztat utalva egy korábbi beszélgetésre. Hasonlóan pesszimista a siklósi Bender József. Nekik 30 hold földjüket vették el annak idején. A terület a siklósi strand környékén feküdt, azt viszont tudomása szerint most már művelik, legalábbis tavaly ezt az információt kapta a szövetkezettől. Ő viszont arra a részre szeretne licitálni, ha kijelölik egyáltalán. Kárpótlási jegye van bőven, ám inkább a családnak adná tovább a visszaszerzett vagyont. Elképzelni sem tudja, mi lesz a kárpótlások valódi eredménye. Több holdon gazdálkodni? Miből, mivel, hogyan? Szabó Anikó
