Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-24 / 54. szám

1994. február 24., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Tovább nőtt a gazdálkodó szervezetek száma Gazdasági szimpózium Harkányban A harkányi Agro Hotel a hé­ten másodszor adott otthont olyan eseménynek, melyre egész Dél-Dunántúlról fogadtak vendégeket. Ezúttal a balaton- fűzfői Mentor Kft. szervezésé­ben a Nitrokémia Rt. növény­védő szimpóziuma kezdődött meg Harkányban tegnap dél­után. Az előadásokon, konzul­tációkon kb. 80 termelő vesz részt. Általános iskolai beiratkozás Az egyetlen pécsi alapfokú és nyolcosztályos középfokú okta­tási intézet, az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium március 11-ig várja a leendő el­sőosztályosok - hatévesek - fel­vételére irányuló kérelmeket. Számukra a jó előmenetel ese­tén, a negyedik év után nyílik meg a lehetőség a nyolcosztályos gimnáziumi továbbtanulásra. Az év első hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal 1 595 jogi személyiségű gazda­sági szervezet alapítását je­gyezte be, ezek 92 százaléka kft., 84 százalékuk legfeljebb 10 főt foglalkoztató szervezet, s 39 százalékuk a fővárosban szándékozik működni. A KSH összesítéséből az is kitűnik, hogy januárban 173 cég szűnt meg, így a hónap végén összesen 87 060 jogi személyi­ségű gazdasági szervezet tevé­kenykedett az országban. Vál­tozatlanul a legnagyobb cso­portot jelentik az egyéni vállal­kozások, számuk január végén 692 678 volt. A jogi személyiségű szerve­zetek 35 százaléka a kereskede­lem területén, illetve a javítási ágazatban működik, 20 száza­léka az iparban, 18 százaléka pedig az ingatlanügyletek és kü­lönféle szolgáltatások területén. Az év első hónapjában 8 jogi személyiségű gazdasági szerve­zet ellen indult csődeljárás. A csődeljárás alá vont szervezetek száma a hónap végére 3 082-re emelkedett, 67 százalékuk gaz­dasági társaság, 23 százalékuk szövetkezet, 10 százalékuk vál­lalat. Gazdasági ágak szerinti megoszlásukat tekintve 32 szá­zalékuk az iparban, 26 százalé­kuk a kereskedelemben, 14 szá­zalékuk az építőiparban, 13 százalékuk a mezőgazdaságban működödött. A hónap végéig 2 444 szervezetnél fejeződött be a csődeljárás, e cégek 50 száza­léka megegyezett hitelezőivel, 48 százaléka felszámolás alá került, 2 százaléknál pedig egyéb módon szűnt meg az eljá­rás. Január végéig 4 878 szerve­zet került felszámolási eljárás alá, ezek 57 százaléka kft., 32 százaléka szövetkezet. 30 szá­zalékuk az iparban, 25 százalé­kuk a kereskedelemben, 21 szá­zalékuk az építőiparban és 12 százalékuk a szolgáltatási ága­zatban tevékenykedett. Az év első hónapjában 3 835-tel gyarapodott az egyéni vállalkozók köre, számuk ja­nuár végén 692 678 volt, 35-35 százalékuk kisiparQs és kiske­reskedő, 28 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, 2 százalé­kuk mezőgazdasági önálló. A vállalkozók 45 százaléka főfog­lalkozásban, 43 százaléka mel­lékfoglalkozásban és 12 száza­léka nyugdíjasként működik. Várótermi tárlatok Új ötlettel lepte meg a MÁV hétfőtől a pécsi vasútállomáson megforduló utasait. A pécsi Vasutas Művelődési Házzal összefogva leválasztottak egy részt a kulturváróból, és itt ki­állításokat rendeznek a vára­kozó utasok számára. A kiállítók minden esetben pécsiek, de amatőr művészek mellett szakkörök, diákok munkái is szerepelnek az elő­zetes tervekben. Havonta vált­ják a kiállítás anyagát, egy-egy tárlat 12-14 napig tekinthető meg. A belépődíj igen méltá­nyos, mindössze egy érvényes vonatjegyet kell felmutatnia az érdeklődőknek, ami a legrövi­debb távra - 10 km-re - teljes áron 24 forint. Az első bemutatkozó Odro- bina Tamás grafikus, aki „ci­vilben” a Lővey Gimnázium­ban tanár. A kultúrváróban elsőként Odrobina Tamás grafikus munkái láthatók Fotó: Löffler Gábor Adóbevallás Tapasztalatok - típushibák Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tör­vény l.sz. mellékletének D. fe­jezete határozza meg a havi, il­letve negyedéves bevallásra kö­telezett adóalanyok körét. Az adózási kör kijelölése az első fokú adóhatóság feladata a jogszabályban meghatározott értékhatárok alapján. A törvény az adóbevallási kötelezettséget az adó összegében (3 millió, il­letve 1 millió forint) határozza meg, nem vizsgálja annak tar­talmi összetevőit. Az 1993. évben benyújtott 1. sz. bevallások feldolgozása so­rán az alábbi hibatípusokra hív­juk fel az adózók figyelmét.- A havi bevallás 1. sorában év közben adat nem szerepel­het.-A 3. és 4. sor a 2. sorban bevallott magánszemélyek jö­vedelemadójának bontását tar­talmazza. A 3. és 4. sor együttes összegének meg kell egyeznie a 2. sorral.- A 9. sorban a rehabilitációs hozzájárulás negyedévenként számított előlegét (március, jú­nius, szeptember havi bevallás) kell szerepeltetni.-Az adóév utolsó hónapjá­ban keletkezett kötelezettsége­ket és juttatási igényeket a 9303-as bevallásban kell beval­lani, december hónapra 1 .sz. be­vallást nem kell benyújtani.-Az l.sz. bevallás megneve­zés nélküli soraiban adat nem szerepeltethető, kivéve, ha azt az APEH elrendeli. A havi adóbevallást a tárgyhót követő hó 20-áig kell benyújtani az első fokú adóhatósághoz. A negyedéves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók­nak a negyedik negyedévről szintén nem kellett adóbevallást benyújtaniuk a 2. sz. adóbevallá­son, e kötelezettségüknek a 9303-as bevallásban kell eleget tenniük. A negyedéves (évközi) beval­lást a negyedévet követő hó 25-éig kell benyújtani. Az 1994-es adóévre a kijelö­lések és a havi bevallás benyúj­tására kötelezett adózók részére (11 hónapra) a bevallásgamitú­rák postázása megtörtént. Kérjük a bevallási határidők és a bevallási útmutatóban fog­laltak pontos betartását. Palotás Emőke Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bm-i Igazgatósága Pangás a Kiváló Áruk Fórumán A hazai gyártó cégek, illetve a Magyarországon működő ve­gyes vállalatok egyre kevésbé tartanak igény arra, hogy ter­mékeik a Kiváló Áruk Fóruma (KAF), vagy a Kermi Tanúsító Címke (KTC) megkülönböző jelzést viseljék. Ennek feltehe­tően az az oka, hogy ezek a címkék a vásárlók szemében nem teszik vonzóbbá az árut, azaz nem sokat hoznak a kony­hára - mondta el az MTI mun­katársának Huszay Gábor, a Kereskedelmi Minőségelle­nőrző Intézet igazgatója. Mind­ezt az is alátámasztja, hogy a KERMI az elmúlt év második felében mindössze 49 termék műszaki, alkalmassági vizsgála­tát végezte el, míg korábban több száz pályázat érkezett be évente. A 49 termék közül 27 bizonyult kiváló minőségűnek, s így jogot kapott a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésére. Huszonegy termék az előírt kö­vetelményeknek megfelelt, ám kiváló tulajdonságokkal nem rendelkezett, ezért ezeknél a KAF-jel viselésére nem tettek javaslatot. Társasutazások 94' Pécsett A téli hétvégén a nyárra pillantva A fődíj: München Félidőben az utasszámlálás Színkeverés számítógéppel Hol vagyunk már attól, ami­kor a szoba kifestéséhez külön­féle színű festékeket vásárolva magunk kevertük a színeket, amelyik aztán vagy jól sikerült, vagy pedig néhány hónap múlva kifakult a fal, s már azon kellett gondolkoznunk, mikor kell újra festeni. A modem technika már mindezen túllé­pett, ma már csak az igényelt színárnyalatot kell kiválasztani, a számítástechnika segítségével a pontos összetétel is meghatá­rozható. A hét eleje óta a volt pécsi Centrum Áruházban tartó építő­ipari kiállítás és vásár egyik tegnapi bemutatkozóján a finn Tikkurila cég vonultatta fel termékeit a szép számban meg­jelent érdeklődőknek. A finn cég fiatalnak számít 1991-ben kezdték a fejlesztést, s már akkor jelentős beruházás­sal olyan technológiát dolgoz­tak ki, amelyik világelső a maga nemében. Ennek lényege, hogy azok a kis üzletek, amelyek Eu­rópában mindenütt megtalálha­tók (Pécsett is van lerakatuk), önálló gyárként működnek, a vásárló által megadott szín alap­ján állítják össze a falfestéket. Szinte elképzelhetetlen, de a cég képviselője váltig állította: 2024 féle színt tudnak kikeverni a bel- és a kültéri falak festé­sére. Mindenféle felületre tud­nak ajánlani festéket, s ami nem elhanyagolható szempont, ezek a felületvédő anyagok környe­zetbarátok, egészségre nem ár­talmasak. Úgyancsak bemutat­ták ezen a szakmai napon a Ma­gyarországon újdonságnak számító, a Japánból származó folyékony, szórható textiltapé­tát. Ennek az az előnye, hogy könnyű a kezelése, valamint a tisztítása. Idegenforgalmi kiállítás és vásár színhelye lesz február 25- 26-27-én a pécsi Ifjúsági Ház. A Skandináv Reklámügynök­ség harmadik alkalommal ren­dezi meg az utazási irodák és az utazni vágyók pécsi találkozó­ját, amelyen ezúttal huszonki­lenc idegenforgalmi szervezet vesz részt. A Társasutazások '94 esemé­nyen a hazai és külföldi irodák - köztük olyan nagy társaságok, mint az IBUSZ, a Lenau Rei­sen, a Cooptourist, a MÁV, az Expressz - egy helyen mutatják be tavaszi-nyári ajánlataikat, így az érdeklődőknek lehetősé­gük lesz különösebb utánjárás A kisebb-nagyobb közössé­gek kialakítása és életképessé­gének megóvása egyebek mel­lett a népművelők elsőrendű feladatai közé tartozott (volna) az elmúlt évtizedekben - sokan úgy vélik, a közösség-ideál mégis elvont eszmény maradt. Az össztársadalmi elkeseredés helyett napjainkban a közös gondokkal küzdő polgárok, csoportok összefogása, önfej­lesztő együttlétének megterem­tése volna kívánatos. Az amerikai kontinensen már hét, Európában két évtizedes múltra tekint vissza a szakma­ként elismert közösségfejlesz­tés, amelynek tevékenységi kö­rébe tartozik az egészségügy, a közösség jóléte, a szegénység elleni harc, munkalehetőségek teremtése, a lakáshelyzet és a környezet jobbítása, valamint a szabadidős tevékenységek és a művészetben való részvétel bő­nélkül kiválasztani a számukra legkedvezőbb üdüléseket. Emlí­tést érdemel, hogy több utazási iroda kedvezményeket ad azok­nak, akik a kiállítás időtartama alatt, illetve február 28-ig befi­zetik a hazai vagy külföldi utat. A Társasutazás '94 kiállítás és vásár február 25-én 11 órától válj a a látogatókat. Az eseménnyel párhuzamo­san, pénteken kerül sor a Ma­gyar Turisztikai Egyesület Ba­ranya Megyei Tagozatának szakmai délutánjára, amelyen többek között a turizmus bara­nyai és dél-dunántúli lehetősé­geiről lesz szó. R.N. vítése. A hazánkban e célra ala­pított egyesület - amelynek egyik alapítója Makovecz Imre építész - tavaly hozta létre a már országos hálózattal rendel­kező Közösségszolgálat Alapít­ványt, amely a kis és nagy tele­pülések, térségek fejlesztéséért felelős hivatásos szakemberek és az öntudatos helyi közössé­gek között lehetne közvetítő kapocs. A dél-dunántúli közösség­szolgálat székhelyén, Dombó­váron találkoztak ezen a héten azok az ország különböző ré­széről érkezett település- és kö­zösségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, akik elsősorban szakmai, jogi, gazdálkodási té­ren kívánják segíteni a helyi ci­vil szerveződések létrejöttét, az önkormányzatiság és a helyi nyilvánosság megerősödését, a hátrányos települések problé­máinak és humán erőforrásai­Félidejéhez érkezett az or­szágos vasúti utasszámlálás, amely február 21-én kezdődött, és február 27-ig tart. Mindebből az utasok semmit sem vehettek észre, hiszen a jegyvizsgálók végzik ezt a menetjegyek keze­lésének szünetében. Az eddig beérkezett adatok fedik a pécsi igazgatóság becs­léseit, hiszen eddig is végeztek negyedévenként utasszámlálást. Mint ahogy minden regionális igazgatóság megtette ezt, csak az országos koordináció hiány­zott. Most sem ez jelenti az igazi újdonságot, hanem az, hogy az utasszámlálással egy­bekapcsolva egy kérdőíves le­nak felfedését, főként pedig a polgárok mind hatékonyabb részvételét az őket érintő dön­tésfolyamatban^ Az utóbbi 2-3 évben mind jobban megfigyelhető az ország három nagy régiójának fejlő­désbeli különbsége, Eszak-Nyugat-Magyarország javára. A többek között az Al­földről és az ország északi me­gyéiből érkezett közösségfej­lesztők mégis úgy látják, a leg­égetőbb problémák mindenütt azonos természetűek. Elisme­réssel méltatták a korábban „le­írtnak” tekintett Pécsbányatelep megmentésére irányuló erőfe­szítéseket, ahol az IQ óságért Egyesület leányanyák számára létesített impozáns lakóközös­sége, a Kerek Világ Alapítvány és a helyi általános iskola oda­adó pedagógusainak kezdemé­nyezései bizonyítanak előremu­tató tendenciát. A Meszesen kérdezést is végeznek február 25-én. Ennek során a Dél-Dunántú- lon 55 000 kérdőív kerül kiosz­tásra az utasok között. Ezeket a jegypénztárakban lehet kérni, de a vasúti kocsikban is terítik. A MÁV-nak fontos, hogy minél több információt be tudjon gyűjteni a kérdőívekből, ezért azok között akik hiánytalanul kitöltik a kérdőíveket, és nevü- ket-címüket is ráírják, értékes utazásokat sorsolnak ki. Két müncheni és egy bécsi kétsze­mélyes vonatjegy mellé 7 db kétszemélyes szabadon válasz­tott hazai utat is kisorsolnak. Móczán Zoltán nemrégiben létesített Családse­gítő Intézet munkatársai ugyan­akkor, az előre egyeztetett idő­pont ellenére, meglepő módon nem fogadták az érdeklődő és segítő szándékkal érkezett kol­légáikat. A baranyai látogatást követő tanácskozáson a térség falvainak polgármestereivel ta­lálkoztak a közösségfejlesztők. A Közösségszolgálat kezde­ményezései rendkívül idősze­rűek, de az alapítvány - amely pénzt nem, de segítséget ígér - munkája egyelőre még nemigen vehető észre. Igaz, a Balipap Ferenc vezette Dél-Dunántúli Közösségszolgálatnak köszönt­hető, hogy a „zsákutcába” tor­kolló, szomszédaitól elzárt Gyulajon rövidesen négy kilo­méteres út építéséhez kezdenek, amely 2-3 évig ad munkát és kenyeret a község munkanélküli polgárainak. Tröszt É. A drávai árvízvédelemről A Magyar Hidrológiai Társa­ság Baranya megyei Területi Szervezete előadóülést tartott a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság központjában, „A Dráva ár­vízvédelmi rendszer fejlesztése” címmel. Varga Dezső a kárelhárí­tási osztály vezetője előadásában kiemelte, hogy az 1972-es drávai árvizek utáni töltésfejlesztések következtében a műszaki bizton­ságon kívül a védett terület is megnőtt 4 912 ha-val. A fejlesz­tésre kiépített védvonalak mára már összefüggő szakaszt alkotnak az országhatártól Drávasztáráig. A védvonal azonban nem elégíti ki a magassági biztonságra vo­natkozó szakmai előírásokat. Mintegy 60 km-es szakaszon 60 cm-es töltésemelésre és kiegé­szítő munkákra volna szükség. A Dráva bal parti fővédvonal II. ütem fejlesztése a teljes 87 km hosszú szakaszon, mai áron ösz- szesen kb. 900 millió Ft beruhá­zást igényelne. A nyilvántartott mentesített ár­tér 29 542 ha, az itt elhelyezkedő termőterület összes értéke a VÍ­ZIG 88 évi felmérése szerint 330 290 aranykorona, 2,5 milliárd Ft. Ennél lényegesebb, hogy a nyil­vántartott mentesített területhez 27 község tartozik, ahol az előbbi felmérés idején közel 11 316-an éltek. A lakó- és középületek, va­lamint az épített infrastruktúra becsült értéke 3 3 milliárd Ft-ra rúgott. A Dráva bal parti védvo­nal így több mint 8 milliárd Ft nemzeti vagyont véd. A védendő nemzeti érték része az Ormánság is, mint történelmi, néprajzi táj­egység. Az ülés résztvevői megerősítet­ték, hogy a drávai árvízvédelem fejlesztési terv megvalósításával lehet csak az itt élők élet- és va­gyonvédelmét, valamint a mű­szaki biztonságot garantálni. Segít a közösségfejlesztők alapítványa?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents