Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-23 / 53. szám

1994. február 23., szerda A mai nap üj Dunántúli napló 3 A Balatoni Szövetség nem vesz fel hitelt Dr. Tarján Lászlóné a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium politikai államtitkára a balatonendrédi környezetvédelmi fórumon be­jelentette, hogy negyven milli­árdos világbanki hitel szükséges a Balaton környezetvédelmi problémáinak megoldására. A hitelt a tóparti önkormányzatok, a Balatoni Szövetség venné fel kormánygaranciával és az ön- kormányzatok törlesztenék az idegenforgalmi bevételeikből. Horváth Gábor, Fonyód pol­gármestere, aki egyben a Bala­toni Szövetség és a Balatoni Regionális Tanács társelnöke, határozottan kijelentette, hogy a Balatoni Szövetség nem vesz fel világbanki hitelt, mert nincs szándékában és nem is teheti.- Két nagy hibája van ennek az elképzelésnek: - mondta a polgármester - a Balatoni Szö­vetség a tó körüli települések érdekvédelmi szövetsége, eset­leges hitelkérelméhez a Világ­banknak és más banknak sem elegendő a kormánygarancia. Sem a szövetség, sem a kor­mány nem kötelezheti az ön­kormányzatokat hitelfelvételre, ugyanis kötelező feladatokat csak a parlament adhat szá­mukra. Ugyanakkor a Balaton nem a tóparti települések tulaj­dona, hanem az államé, nem vi­selhetik az állami fejlesztések terheit.- Ha a törlesztés oldalát te­kintjük, akkor is komoly kétsé­gek merülnek fel az elképzelést illetően: törvény szabályozza, hogy az önkormányzatok mi­lyen helyi adót vethetnek ki, - hangsúlyozta a polgármester, aki kiszámította, ha Fonyódon a törvény adta lehetőség szerint a legmagasabb helyi adókat vet­nék ki, akkor egy évben nyolc­van millió forint bevételük lenne. Hány évtized kellene a törlesztésre? Ám tegyük hozzá, hogy a helyi bevételeket ma is „megfejelik” számtalan köte­lező kiadással, mint legutóbb a közalkalmazotti bérek rende­zése. Ráadásul elvileg a helyi bevételek felhasználásáról kizá­rólag az önkormányzatok illeté­kesek dönteni.- Nem történt egyeztetés a szövetség és a tárca között? A Balatoni Regionális Tanácsnak Ön az önkormányzati, dr. Tar­ján Lászlóné államtitkár pedig a kormányzati társelnöke.-Januárban volt egyeztetés erről a környezetvédelmi tárcá­nál, ahol a minisztériumok megbízottai mellett jelen voltak a szövetség és a regionális ta­nács képviselői is. Ott kifejtet­tük a véleményünket: a Balatoni Szövetség lázálomnak tekinti ezt az elképzelést, amely kizá­rólag a környezetvédelmi tár­cáé. A véleményem az, hogy nagy fokú járatlanságra utal a hazai közigazgatás és törvény­kezés területén ez a bejelentés - mondta Horváth Gábor, aki hozzátette: számukra nem két­séges, hogy a Balatonért tenni kell, de elgondolkodtató, hogy a kormány idén mindössze 270 millió forintot fordít a Közleke­dési Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium költségvetésében a vízminőségjavító feladatokra, miközben 6,5 milliárd forintot juttat különböző alapítványok­nak. G. M. Tovább nőtt a gazdálkodó szervezetek száma Az év első hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal 1595 jogi személyiségű gazda­sági szervezet alapítását je­gyezte be, ezek 92 százaléka kft., 84 százalékuk legfeljebb 10 főt foglalkoztató szervezet, s 39 százalékuk a fővárosban szándékozik működni. A KSH összesítéséből az is kitűnik, hogy januárban 173 cég szűnt meg, így a hónap végén összesen 87 060 jogi személyi­ségű gazdasági szervezet tevé­kenykedett az országban. Vál­tozatlanul a legnagyobb cso­portot jelentik az egyéni vállal­kozások, számuk január végén 692 678 volt. A jogi személyiségű szerve­zetek 35 százaléka a kereskede­lem területén, illetve a javítási ágazatban működik, 20 száza­léka az iparban, 18 százaléka pedig az ingatlanügyletek és kü­lönféle szolgáltatások területén. Az év első hónapjában 8 jogi személyiségű gazdasági szerve­zet ellen indult csődeljárás. A csődeljárás alá vont szervezetek száma a hónap végére 3082-re emelkedett, 67 százalékuk gaz­dasági társaság, 23 százalékuk szövetkezet, 10 százalékuk vál­lalat. Január végéig 4878 szervezet került felszámolási eljárás alá, ezek 57 százaléka kft., 32 száza­léka szövetkezet. 30 százalékuk az iparban, 25 százalékuk a ke­reskedelemben, 21 százalékuk az építőiparban és 12 százalé­kuk a szolgáltatási ágazatban tevékenykedett. Az év első hónapjában 3835-tel gyarapodott az egyéni vállalkozók köre, számuk ja­nuár végén 692 678 volt, 35-35 százalékuk kisiparos és kiske­reskedő, 28 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, 2 százalé­kuk mezőgazdasági önálló. Egri férfi a nyolcadik magyar újszíves Újabb sikeres szívátültetést hajtottak végre Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Városmajor úti Szív­ás Érsebészeti Intézetében - adta hírül keddi számában a Komárom-Esztergom megyei napilap, a 24 Óra. Munkatár­sát, Monos Zsuzsa újságírót az a megtiszteltetés érte, hogy a helyszínen nézhette végig a dr. Bodor Elek professzor irá­nyította orvoscsoport munká­ját, amelynek eredményeként újjászületett az egri Szakács László. A többgyermekes fia­talemberen szíve jobb pitva­rának súlyos betegsége miatt hajtották végre a szívtranszp­lantációt, amely 1991 januárja óta a nyolcadik ilyen bevatko- zás volt Magyarországon. Kiss Imre természetfotóiból nyílott kiállítás tegnap a Szigetvári Helytörténeti Múzeumban. A tárlat március 11-ig látogatható Fotó: Löffler Gábor A nyugdíj nem adóköteles! Félreértések az szja-törvény körül A nyugdíjból az unokáknak is jut Fotó: Läufer László Év elején minden jövede­lemmel rendelkezőnek gondja az adóbevallás elkészítése, amely több-kevesebb hibával ugyan, de sikerülni szokott. Sajnos, a törvény, mivel hivata­los szöveg, egyértelműen kell, hogy fogalmazzon, éppen ezál­tal egy kissé nyakatekert. Félreértette az szja-törvényt az a nyugdíjas olvasónk is, aki­nek levele a tegnapi számunk­ban jelent meg „Igaz-e, hogy a nyugdíj nem adóköteles?” címmel, ugyanis a nyugdíj bele­tartozik az adóalapba, de adózni mégsem kell utána. Ha olva­sónk számítását vesszük alapul, az éves nyugdíja 174 612 Ft, ehhez jön 12 Ft munka utáni bér. így az adóalapja 174 624 Ft lesz, ami a 150 000 Ft feletti, 25%-os adózású sávba esik. De az adóhivatalnak csak a 12 Ft 25%-át kell befizetni, azaz 3 Ft-ot. Tehát a nyugdíj csak annyi­ban rontja az adózó helyzetét, hogy magasabb adósávba tol­hatja a mellette munkával kere­sett bért. Egyébként olvasónk még egy hibát elkövetett számításaiban, hiszen az 1993. december 19-i Magyar Közlöny alapján dolgo­zott, azonban azok az adatok az 1994 folyamán befolyó jöve­delmek után 1995 január-febru­árjában fizetendő adóra vonat­koznak. Az 1993 évi jövedel­mek adósávjai: 0-100 000 Ft között 0%, 100 001-200 000 Ft között a 100 000 Ft-on felüli rész 25%-a, 200 001-500 000 Ft között 25 000 Ft és a 200 000 Ft-on felüli rész 35%-a, 500 001 Ft-tól 130 000 Ft és az 500 000-en felüli rész 40%-a. Ha olvasónk logikáját követ­jük, akkor a 74 624 forint 25%át, azaz 18 656 Ft-ot kel­lene befizetnie adóba, de ismét­lem, csak a 12 forintos keresete után kell 25%-ot, azaz 3 Ft-ot adóznia. Ha 180 000 forintos évi nyugdíja mellé még 40 000 Ft-ot keresne, csak annyiban lenne kedvezőtlen helyzete, hogy a 200 000 Ft feletti kate­góriába esne, azaz egyszer fi­zetné a 20 000 forint 25%-át, 5000 Ft-ot, és ezenkívül 20 000 Ft 35%-át, 7000 Ft-ot, azaz az 1993 évi jövedelme utáni adója 12 000 Ft lenne. Azonban ha a nyugdíja nem éri el az évi 108 000 forintot, akkor a keresete után fizetendő adót a 108 000 Ft adójával, 2000 forinttal csök­kentheti. Mindez persze, leegyszerűsí­tett számítás, az APEH egy harminckét oldalas, minden részletre kiteijedő útmutatót mellékel a kitöltendő adóbeval­láshoz, de erre az újság szűkre szabott hasábjain sajnos, nem tudunk kitérni Móczán Zoltán Polgári pártok és programjaik Magyarországon Szakmai fórumot rendez ma 15 órakor Pécsett a Művészetek Háza Fülep Lajos termében a TIT Politológiai Szakosztálya, a Megyei Pedagógiai Intézet, a Pannónia Könyvek Szerkesztő­sége és a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli cso­portja, melynek keretén belül bemutatják Izsák Lajos Polgári pártok és programjaik Magyar- országon 1944—1956 című, a Pannónia Könyvek sorozatban megjelenő kötetét. Pályázati felhívás tankönyvírásra A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet a kiadók részére közismereti tankönyvek készítésére. Az „Emberi Erőforrások Fej­lesztése című Ifjúsági Szakkép­zési” világbanki alprojekt kere­tében kialakított kerettantervek alapján kidolgozott pályázat anyanyelv, irodalom, fizika, kémia, földrajz és biológia tan­tárgyak tankönyveinek elkészí­tésére terjed ki. A tankönyvek a középiskolák I—II. osztályos di­ákjainak szólnak, kívánatos, hogy bármely középiskolában használhatók legyenek. A pályázóknak a tanköny tervezetét és a kijelölt mintafe­jezetet kell elkészíteniük. A részletes útmutatót a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­umban (III. emelet 309. szoba) lehet átvenni. A pályázat beadásának határ­ideje: 1994. április 15. Ered­ményhirdetés: 1994. június 15. Az értékelést a Világbanki Köz­ismereti Tankönyvbizottság végzi. Képernyő előtt Végre, hogy itt tartunk. A szalonspiccnél. A szalonspicc­ben van valami felszabadító, édes, köztes állapot az irányta- lan lebegés és a polgári szabad­ság eufóriája közt. A szalonspicc elegáns, szo­lid, még a művelt nemzetek éle­tében sem tekinthető olyan szubkulturális jelenségnek, ami miatt szégyenkezni kellene. Ezért ha történetesen egy hazai kisvállalkozás - például a Szomszédokból Gábor Gábor és csinos beosztottja - jut ebbe az állapotba, akkor sem kell attól félnünk, hogy ez az állapot az Európa Házba való bejutásunk­nak akadályává válik. A dühöngő, szeszgőzős, asz­falton elnyúló tökrészeg egyé­nekkel szemben - akiknek erre az összeurópai integrációra hal­ványabb az esélyük - a szalons­piccig eljutok nagy erénye, hogy szélsőséges esetben is képesek visszazökkeni abba az Szalonspiccen vagyunk enyhe tudatzavarba, ami már előzőleg jellemezte őket, áldásosán kicsiny a tűrőképes­ségük - ezért sem mernek mér­téken felül vedelni -, és ahogy józanodnak, úgy fokozódik bennük a jobbító szándékú ön­vád. Jól tanulmányozhattuk ezt a köztes - európaiságunk megíté­lése szempontjából azért mégis­csak szerencsés - állapotot a Gábor Gábor műhelyében dol­gozó Julin. Juli főfájásra pa­naszkodott a karneváli éjszaka után; sőt önkritkikusan megje­gyezte, ő bizony az este berú­gott, de ezt az erősen túlzó kije­lentést nyilván azért tette, hogy szerető megbocsátással mind­járt kétségbe is vonhassuk. A szalonspicc és a másna­posság közt ugyan idői s egyéb különbséget kell tennünk, de mielőtt bárki csúsztatásra gya­nakodna, az a meggyőződé­sünk, hogy Juli másnapossága csak a súlyos kialvatlanság és a nálunk még igen ritkán előfor­duló szalonspicc következmé­nye, mérföldkövekre az igazi berúgástól, attól a merevré­szegségtől, amely vagy mind­járt a detoxikálóba vezet, és/ vagy másnap is csak ráivások- kal enyhíthető. Ezt bizonyára az orvosi anamnézis is mege­rősítené. Emlékezzünk Gábor Gábor bókjaira is, miszerint hősnőnk így még sokkal szebb, dacára a fejebúbjára szorított gyolcsnak, és valóban, szinte a megtévesz­tésig olyan még mindig, mint egy hete, az előző fejezetben. A rosszabbik eset a szerzők állás­pontját sem tükrözné, hiszen mély ellentmondásban lenne A Hét törekvéseivel, amelynek jóhírünk őrzése kizárólagos küldetésévé vált. Ez utóbbi fe­jezet sem állhatott meg az alko­hol romboló hatásának egyol­dalú felmutatásánál, hanem példát adott a kulturált ivási szokásokra is, amiről eddig csak a Dallas alapján lehetett fogalmunk. Etus egy pohár vörösbor, Já­nos és vadásztársa néhány po­hárka karcos mellett vitte a szót, és ki-ki szeretője társaságában is ledobott egy-egy nyeletet. S noha még pszichiátere egyikő- jüknek sincs, már csaknem olyan elegánsan legurítják, mint a texasiak. Miért ezt az ártatlan kis szap­panoperát cikizem, pirított rám egyszercsak a feleségem; a mi szegény lányaink-asszonyaink nem pszichiáterre áhítoznak. Tényleg, edzettebb, ősibb fajták vagyunk, enyhültem meg ma­gam is, ma is szőrén üljük a lo­vat, lányaink tisztán isszák a pá­linkát, és a díjat beszedő Kutya sem veszíti el a fejét egy csók Ígéretére - józansága, adófize­tői öntudata erősebb a tántorító érzelmeknél. Bóka Róbert Megpántlikázott adóforintok Adózó mecenatúra Salgótarjánban Az országban is egyedülálló vállalkozói mecenatúrát veze­tett be a salgótarjáni önkor­mányzat; az építményadó tíz százalékát kulturális rendez­vények, az iparűzési adó ugyancsak tíz százalékát sportegyesületek, illetve a vá­rosi labdarugó-utánpótlás ne­velésének támogatására cí­mezhetik az adózók. A kedvezményezettet „me­nükártyáról” választhatják ki a vállalkozók. Nem kötelező azonban dönteniük, ez esetben a kultúrális és sportbizottságra száll vissza a támogatás joga. A városatyák jó szívvel ad­ják át a döntési lehetőséget a vállalkozóknak, miután tavaly kiváltképp számos szemrehá­nyást kaptak a kultúrára és sportra szánható pénz elosz­tása miatt. Az adóforintok megpántli- kázásátől azt várják, hogy a legnépszerűbb rendezvények, illetve egyesületek élvezik majd a legtöbb anyagi segítsé­get. Mivel a vállalkozói mecena­túra bevezetésével párhuza­mosan a város költségvetése sem záija el a támogatási csa­tornát, Salgótarján kulturális és sportélete az előző évi tá­mogatás kétszeresében része­sedik az idén.

Next

/
Thumbnails
Contents