Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-21 / 51. szám
10 Választási fórum 1994. február 21., hétfő A Magyar Igazság és Élet Pártja Magyar alapokra! Magyar Demokrata Fórum Tisztázó közgondolkodást Minden eszközzel küzdünk az oktatás magyar alapokra helyezéséért. A minisztériumunkat átszervezzük, ott csak a nemzeti oktatás elkötelezettjeinek van helye. Minden intézményvezetőt demokratikus úton újraválasztunk. Az iskolák irányítását, ellenőrzését újra a tárca irányítása alá vonjuk. Sürgősen kiépítjük a szakmai-pedagógiai tanfelügyeleti rendszert. Ezt a ROK fő feladatának tesszük. Az erkölcsi nevelés megerősítése céljából támogatjuk a keresztény-keresztyén egyházakat, a hiteloktatást, és szorgalmazzuk újabb egyházi iskolák alakulását. Az egyházi iskolákkal (és magániskolákkal) és az ott oktató pedagógusokkal szemben minden diszkriminációt azonnal megszüntetünk. A „semleges” világnézet számára is kötelezővé tesszük az erkölcstan oktatását. A most bevezetett oktatási törvényen és az Városrésznek megfelelően Tudatos fejlesztést! Városunkra nagyon ráférne az önkormányzati törvény eredeti szellemének megfelelő, a helyi adottságokra épülő, a helyi akaratot tükröző városfejlesztés. Ehhez helyi köz- megegyezésen alapuló átfogó várospolitika kellene, amelynek rendezési következményeit egy új folyamatosan karbantartott általános rendezési tervnek kellene tartalmaznia. V álasztókörzetemnek (l.sz.) ezekre különösen szüksége lenne, hiszen a megye legösszetettebb körzete, itt különböznek legjobban az egyes lakókörzetek. A városrész maga is szervesen fejlődött (belváros, tradicionális peremterületek) és mesterségesen társított (Vasas, Hird), kedvező és hátrányos helyzetű részekből áll és nagyon eltérő helyzetű falvak alkotják a körzetet. Ide tartozik sokak vágya a vállalkozások élénkítésében érdekelt, jó lakókörnyezetet biztosító Mecsek-oldal egy része, a sajátos fejlesztés (rehabilitálás) folytatását igénylő történelmi belváros és itt van a legtöbb hátrányosnak minősíthető, ösz- szefogásra, támogatásra szoruló városrész is (Gyárváros, Tettye, „bányász kolóniák”, Meszes). E nagyfokú különbözőségek kedvező esetben előnyöket is jelenthetnének, hiszen a különböző családok, rétegek igényeiknek és teherbíró képességüknek megfelelő lakóhelyet választhatnának. Természetesen ahhoz, hogy ez ne a hátrányok halmozódását, a nemkívánatos - kényszer szülte - szegregációt jelentse legalább a városrészek társadalmi-gazdasági jellemzőihez igazodó alapellátásban hasonló induló feltételeket kell biztosítani. Az SZDSZ közelmúltban elfogadott területpolitikája és önkormányzati programja, összhangban a szo- ciál- és gazdaságpolitikával, kormányprogrammá válása esetén biztosítaná, hogy az önkormányzat több anyagi eszközből, stabilabb jogi háttérrel oldja meg a városrészek speciális gondjait. Dr. Faragó László 1. vk. SZDSZ jelöltje új szerkezetű iskolarendszeren nem kívánunk változtatni (hiszen még tapasztalatunk sincs a jósága felől). Kulcskérdésnek tekintjük az oktatás-nevelés színvonalának az emelését. Ennek megvalósítása érdekében a teljes eszköz- rendszerünket bevetjük. A követelményrendszert minden téren megszigorítjuk és megszüntetjük a „bukásmentes iskola” torz ideáját. Tudatosítjuk a szülőkkel és a tanulókkal egyaránt, hogy mindenki csak a tanulás (munka) és a társadalom perifériájára kerülés között választhat. Kíméletlenül fellépünk, - a társadalom bármely területét tekintve -, az ifjúság megrontói ellen. A nevelési követelményeket megszigorítjuk. A helyes viselkedésről nemcsak „papolunk”, hanem példát mutatunk, szoktatunk, meggyőzünk, követelünk, kényszerítünk, ha kell szigorúan büntetünk is. 2. A hazai jóléti intézményrendszer egy legalábbis stabil és növekvő gazdaságra vonatkozó várakozások mellett épült ki. Ez határozta meg az életszínvonalra és a jövedelmi garanciákra, továbbá az állami keretek között nyújtott szolgáltatások körére és színvonalára vonatkozó ígéreteket is. A hazai jóléti rendszerben- különösen a nyugdíjrendszerben - úgy tűnik a „beérés” a nyolcvanas évek vége felé következett be. A jelenlegi reformok nehézségeinek egyik legfontosabb oka talán éppen abból fakad, hogy a gazdasági átalakulást egészen addig odázták el, ameddig „beértek” az újraelosztó rendszerek. A demográfiai átrendeződés azáltal, hogy megváltoztatja az igények és finanszírozási lehetőségek szerkezetét, a jóléti rendszer egyik komoly kihívása. A legkézzelfoghatóbb példa erre a nyugdíjrendszer esete: Magyar- országon a népesség elöregedése- a várható élettartam csökkenése ellenére, döntően a születési arány számok csökkenése miatt - elég erőteljesen halad. Az állami tulajdon lebontása és a magántulajdon térnyerése alapvetően változtatja meg a jóléti kiadások finanszírozásának lehetőségét. Azokat az ígéreteket, amelyeket egy állami dominanciára épülő gazdaságban az állami bürokrácia az önkényes 2. Felidézek a közeli múltból egy találkozót az országgyűlési képviselőkkel, ahol is a kormánypárti humán orvos képviselő oktatott ki többünket, hogy „minden agrárbajnak a meg nem oldott struktúraváltás és az agrárértelmiség az oka”. Nem tudok a megfelelő szintig felháborodni. Aki ért a szakmához, tudja, hogy a takarékos technológia hozam- és minőségromlást eredményez. Gazdasághoz kicsit is értő embernek nem kell magyarázni, hogy a 3 milliárd dolláros fizetési mérleghiányban milyen súlyos a szerepe egy drasztikus mértékű agrárexport csökkenésnek. Ezeket a problémákat is prognosztizálta a tárca 1992. márciusában. „A hanyatlással együtt a termékek minősége is romlik és a további gazdálkodás mennyiségi és minőségi szempontból egyre bizonytalanabbá válik. A mezőgazdasági termelők 40-50 %-ánál likviditási gondok alakultak ki, melyek veszélyeztetik az elfogadható kereslet-kínálati viszonyok kialakítását. Rövid átmeneti ideig a belföldi piac Lelkiismeretlen, szakmailag gyenge, erkölcstelen, nem példamutató pedagógusnak nincs helye a pályán. A lelkiismeretes munka (tanítás és tanulás) és az erkölcsi nevelés után kiemelt szerepet kell kapnia a hazafias nevelésnek, a nemzeti tradíciók, hagyományok, példaképek ápolásának. Azt akaijuk, hogy egyenértékű diplomának egyenértékű tudásfedezete legyen. Ezért a dolgozók iskolájában, az esti és levelező tagozatokon és a távoktatásban csakúgy, mint a magántanulók vizsgakövetelményében egyenlő követelményt támasztunk. Az alsó és középfokú oktatás ingyenes. A szakmunkásképzésben valóban ösztönző ösztöndíjnak; a felsőoktatásban pedig emberséges tandíj, ösztöndíj, illetve szociális juttatásnak vagyunk a hívei a teljesítménytől függően. A szakmunkásképzők részére ha kell, akár újra államosítás révén is biztosítjuk a erőforrás- és jövedelemátcsoportosítás segítségével - ha nem is zökkenőmentesen - de finanszírozni képes, a magánszektor dominanciájára épülő gazdaságban nem lehet betartani. A magánszektor térnyerése a gazdaságban - azon túl, hogy a kínálati oldalon remélhetőleg konkurenciát jelent az állami szolgáltatói monopóliumnak - gyakorlatilag kihúzza a talajt az állami ígéretek alól. A privatizáció nemcsak rövid távon jár a járulék- és adóbevételek visszaesésével, hanem túlzott elígérkezés beváltásához szükséges adóteher hosszútávon is összeegyeztethetetlen a magánvállalkozáson alapuló gazdasággal. Az elmúlt évtizedekben a hazai gazdaságban - legalábbis a fejlett piacgazdaságokhoz viszonyítva - egy meglehetősen nyomott, korlátozott szórású jövedelmi szerkezet alakult ki. Az utóbbi években ez megváltozóban van. Elindult egy erőteljes jövedelmi differenciálódás, különösen a felső jövedelmi sávokban. Ilyen körülmények között előbb-utóbb újra kell gondolni, hogy a szociális rendszer jelenlegi szerkezete megfelelően kezeli-e ezeket a jövedelmi különbségeket. A szigorúan vett szociálpolitikai kiadások hatvan százaléka a béreket és a bérjellegű kiadásokat terheli. A tágabb értelemben vett jóléti kiadások figyelembeegyensúlya fenntartható a kivitel fékezésével, visszafogásával. A kínálati oldal gyengülésével az agrárárak emelkedése prognosztizálható ”. Felvetődik a kérdés: ismeri-e, tudja-e a választ döntéshozó a megoldásra. Az én válaszom egyértelmű igen! Az agrárágazat válságkezeléséről 1992 júliusában készült FM előterjesztés a következőket tartalmazza: „Az agárpiaci rendtartás alapvető feladata a kereslet és kínálat rugalmas alakításán keresztül megfelelő jövedelembiztonságot adni a termelőknek. Indokolt a garantált árak bevezetése, a jövedelemtermelő képesség javítása. Enélkül az ágazatban kialakult válság kezelhetetlen marad. ” A rendtartási törvénybe ez mégsem kerülhetett be, mert akkor törvényi alapon lehetne korszerűsített tanműhelyeket. A kisiparosok és kisvállalkozók részére nagyobb anyagi érdekeltséget biztosítunk, hogy ipa- ritanuló-képzést vállaljanak. A harmonikus személyiségfejlesztés érdekében a szakmunkás- képzőkben csakúgy, mint a szakközépiskolákban erősítjük a humán nevelést. Az oktatás tárgyi feltételeit megjavítjuk (új iskolák, tantermek, tornatermek, sportpályák, uszodák, szolgálati lakások építésével). A tanítási segédeszközök (számítógépek, audio-vízu- ális eszközök, szertárak, könyvtárak, stb.) állományát gyarapítjuk. A pedagógusoknak család- fenntartó fizetést kívánunk biztosítani, hogy helyreálljon a tantestületekben az egészséges férfi-nő arány. Minden eszközzel vonzóvá kívánjuk tenni a pedagógus pályát. A végzős diplomásoknak pedig olyan gazdasági, kulturális perspektívát biztosítunk, hogy minimális lesz a szellemi kapacitás „elszívása”, a kivándorlás. Dr. Vörös György a MIÉP Baranya megyei szóvivője vétele is csak kevéssé változtat ezen a képen, még így számolva is több, mint 50% a címkézett adók aránya. Ez a finanszírozási struktúra részben magyarázza azt, hogy miért olyan magasak Magyarországon a bérek közterhei nemzetközi összehasonlításban is. Ez a tény nyílván érzékenyen érinti a magyar cégek nemzetközi versenyképességét. A magas bérterhek ugyanakkor egy önmagát erősítő spirálba kényszerítik bele a gazdaság szereplőit: igyekezvén megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhetik például a magas tb-járu- lékot, ezzel csökkentve a tb bevételeit, emelve a szürke és fekete foglalkoztatást. A jóléti szolgáltatások esetében az ingyenességgel, illetve a nyomot árak/ártámogatások fenntartásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi újraelosztó nagyrendszerek csak nagyon magas költséggel képesek elérni legrosz szabb helyzetben levők helyzetének javítását. A szociális rendszer egészében sok helyütt jellemző, hogy a közösségi finanszírozás ott is jelentős szerepet játszik, ahol a szóbanforgó szolgáltatások igénybevételének megtérülése a közösségi és a magánforrások kiegyensúlyozottabb kombinálását tenné lehetővé és szükségessé. Dr. Kornya László számonkénti a piaci szabványozásra elköltött tíz milliárdokat. A tárca ma is mindent elkövet, hogy a garantált árak a közvetlen ráfordítások szintjén vagy az alatt maradjanak. Napjainkban azért késik a kukorica garantált árának meghirdetése, mert a korábban beígért árba még az ÁFA-í is megpróbálják beleerőszakolni. A tárca jól látja azt is, hogy a piacvédelem nem megfelelő. Egy alapvetően agrárjellegű országban, mint hazánk, az 1993. évi élelmiszerimport 700 millió USD körül alakult, így írnak a piac védelméről: „A megfelelő import szabályozás hiánya hozzájárul, közrejátszik a mezőgazdaság jövedelmezőségi szintjének csökkentéséhez és a termelés bizonytalanságának növeléséhez. így a nem megfelelő jövedeA magyar mezőgazdaság különösen nehéz utat járt végig az elmúlt 40 évben. A régenvárt földosztást erőszakos kolhozo- sítás követte. Ezt csak azért neveztük szövetkezetnek, mert valamilyen szalonképes elnevezést kellett neki adni. A minden racionalitást nélkülöző radikális átszervezés a termelés csökkenését és a lakosság élelmiszerrel való ellátásának romlását eredményezte. * Ebben az időben kényszerűségből engedik meg a háztáji gazdálkodást, ami később a mezőgazdaság sikerágazata lesz. A minden eszköztől megfosztott falusi ember termelésének beindításához előveszi legrégebbi eszközeit és ezek között is különös helyet foglal el a kétkerekű kézikocsi. Falusi mesteremberek gyártmánya volt ez, majd mindig zöldre festve és a kiselejtezett motor- kerékpárok gumikerekeinek felhasználásával készült. Büszkén tolta ebben a kocsiban a darálóba a szemestakarmányt, savót és a zöldlucemát. A barom szerepére vállalkozott azzal a különbséggel, hogy míg a barom a kocsit vontatta, ő tolta. Az izmosodó és politikailag immár egyre jobban megtűrt háztáji és kisegítő gazdálkodó következő eszköze a házi gyártmányú traktor volt. Motorja ennek a régi motorkerékpárok motorjából lett. Ügyes mesteremberek ezeket ki is állították a budapesti mezőgazda- sági kiállításon, ahol sok érdeklődőt vonzott ez a bemutató. A szocialista ipar ezeket az igényeket nem, vagy későn elégítette ki valószínű politikai megfontolásból, mert nagy szégyen lett volna a nagy traktorok mellet ilyen kicsiket is gyártani. Győri József Baranya 5-ös vk MDF-es képviselőjelöltje lakossági fórumot tart február 21- én 18 órakor Nagynyárádon, 22- én 18 órakor Himesházán, 23- án 18 órakor Szederkényben, 25-én 14 órakor Szajkón nyugdíjastalálkozón vesz részt. A Szabad Demokraták Szövetsége kampánynyitó gyűlése, február 24-én, csütörtökön 18 órakor lesz a DOZSO-ban, ahol bemutatkoznak az SZDSZ pécsi országgyűlési képviselőjelöltjei: dr. Faragó László közgazdász 1-es választókerület, dr. Német Tibor jogász 2-es választókerület, Bretter Zoltán tanár, országgyűlési képviselő 3-as választókerület. Vendég: lempolitikai feltételek Magyarországon belátható módon akadályozzák a piaci alapon működő hatékony farmergazdaságra való áttérést. Az elmúlt 1-2 év alatt a külföldi áruk valósággal elárasztották a belföldi piacot. ” Még napjainkban is szinte naponta hallani a mezőgazdaság problémáival kapcsolatban a keleti piacok elvesztéséről szóló hiedelmet. A Gazdasági Kabinet 1993. márciusi anyagában így ír erről: „Az élelmiszer-gazdaság export mennyisége kevesebb az 1991. évinél, dollárban mérve is csak 1-2%-kal több annál. Ezen belül Kelet Európában jelentős az export bővülése, dollárban mérve 44%-kal, volumenben is közel 21%-kal. A fejlett országokba közel 12-13%-kal kevesebbet vittünk ki. ” A nagypolitika egyre büszkébb volt ezekre az eredményekre, nem is maradt el a külföldi magas beosztású politikus útiprogramjából a budapesti vásárcsarnok meglátogatása, bemutatása. Büszkén mutatták a szocialista mezőgazdaságból származó bő áruválasztékot, nagy kínálatot. A háztáji gazdaság árutermelésének mövekedésével egyidejűleg emelkedett az áruszállítás, piacolás igénye. Ezeket az igényeket ismételten a mesteremberek elégítették ki házi gyártmányú utánfutóikkal. Ez volt az az időszak, amikor az autó után kötött utánfutóval nagyobb távolságra is eljuttathatta a termelő a portékáját. így épült rá a közösre a háztáji. A sokat vitatott háztáji gazdálkodást a nagyüzemi gazdálkodás tehetetlensége éltette. Ez a forma választékos ellátást biztosított primitív eszközökkel önkizsákmányoló módon. A magyar élelmiszerellátás azért volt gazdagabb, mert a keleti tábor több országához képest nagyobb mértékű háztáji gazdálkodást engedett meg a nagypolitika. Azok, akik a termelőszövetkezeti mozgalom kiszidolozását propagálják, erre is gondoljanak. A bő választékot, a megfelelő minőséget csak olyan vállalkozások termelik meg a jövőben, ahol igazi tulajdonosok vannak, legyenek akár részvénytársaságok, szövetkezetek, egyéni gazdák, de már ne házigyártmányú kézikocsikkal. Győri József képviselőjelölt MDF V. választókerület Lukovics Éva országgyűlési képviselő. Utána Republic koncert. Február 22-én, 18.00 órakor Marócsán lakossági fórumon mutatkozik be Kocsi László, az. MSZP 6. sz. (Siklós) választó- kerületének képviselőjelöltje. Február 23-án (szerdán), 10.30 órakor Nagypeterden a rendezvényteremben találkozik Gráf József ,a Szocialista Párt választókerületi képviselőjelöltje a körjegyzőséghez tartozó községek polgármestereivel, képviselőtestületi tagjaival, helyi intézmények vezetőivel, gazdasági vezetőkkel, vállalkozókkal. Egy 1093. év eleji FM elemzés az alábbiakat írja: „A fejlett országokba irányuló agrárkivitel 1992-ben közel 8%-kal mérséklődött, ezen belül az EK országokban 5,1%-kal. Ugyanezen térségben az importunk 17,4%-kal, ezen- belül az EK országokban 31,1%-kal növekedett. ” A visszaesett mezőgazdasági termelés azzal jár, hogy a társulási szerződés adta szállítási lehetőségek kihasználatlansága mellett hazai piacainkat is fokozatosan átadjuk az agyondotált nyugateurópai agrártermékeknek. Meggyőződésem, világos a kép, mi is történt a magyar mezőgazdaságban. Ha még ide veszem azt a demagógiát is, amikor arra biztatnak embereket, hogy gazdálkodjanak a néhány hektár megszerzett földjükön, mert abból meg lehet élni, akkor kérdések tömege tolul fel az emberben. Mit is jelent a szó: miniszter? Kit szolgálnak a tárca irányítói? Azokat, akik választották őket, vagy valaki mást? Várdaróci József a Gabonatermelők Országos Választmányának elnöke Fidesz A szociálpolitika gazdasági feltételrendszere Agrárszövetség Egy agrárválság, és ami mögötte van ... Fórumok
