Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-21 / 51. szám
1994. február 21., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 Kisszínházból a Nagyszínházba? Veszélyben az Egyetemi Színpad sorsa A Pécsi Kisszínház fokozatos ellehetetlenülésével párhuzamosan veszélybe került az Egyetemi Színpad sorsa is, illettve megszűnni látszik az a lehetőség, hogy a színháztudományt úgynevezett „C”-szak- ként felvett hallgatók komoly és rendszeres gyakorlati képzést is kaphassanak. Kulcsár Szabó Ernő, a Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomelméleti Tanszékének professzora az ideális elképzelésekről és a jelenlegi szükségmegoldásról beszélt.- Az lenne a jó, ha az alakulófélben lévő Művészeti Kar természetes részeként jöhetne létre egy Színháztudományi Tanszék, négy-öt fős színházi szakembergárdával, és mindazzal a technikai háttérrel, amit én elengedhetetlennek látok (úgy mint videótár, nagyképemyős televízió, vágóasztal stb., hiszen végül is vizuális kultúráról van szó). Ilyen körülmények között lehetne olyan szakembereket képezni, akikből nem lesz minden áron rendező vagy színész, hanem alkalmasak lesznek arra, hogy egy gimnáziumi színkört egy magyartanárnál felkészültebben vezessenek.- Ezzel szemben a realitás az, hogy az egy szem Bécsry Tamáson kívül a személyi feltételek még nem adottak a szakindításhoz, nem is berszélve a Kar anyagi helyzetéről. Ezenkívül olyan partnerek kellenek, amik és akik megadják az oktatás kereteit. Nevezetesen kell egy helyiség. Ebben a tekintetben az egyetemnek kell döntenie és távlatilag megoldania, hogy mint a világon mindenütt, valóban létrejöhessen az Egyetemi Színpad, az egyetem falain belül, rendes egyetemi státuszokkal. így nem attól függne egy egész szak működése, mint most is, hogy van-e éppenséggel viszály a Kisszínházban vagy nincs. De a feltételek tudtommal még nem adottak, s optimális jóslásba bocsátkozom, ha azt mondom, hogy 95 szeptemberétől beindulhat egy Színháztudományi Szak.- Az előbb szükségmegoldásról is szó esett, ami a mostani szorult helyzetet jelenti.-Igen, ugyanis a 17 színház szakos hallgató teljesen gyakorlati oktatás nélkül maradt volna erre a félévre. Szerencsére Ba- likó Tamás és Szikora János, a Pécsi Nemzeti Színház, illetve annak Kamaraszínházának igazgatója a segítségünkre sietett, és felajánlották, hogy a hallgatók két csoportra osztva látogathatják a Nagyszínházban készülő két darab (egy Beckett- és egy Bódy Gábor-műről van szó) próbáit, részt vehetnek a műhelymunkában. Ezt nagy dolognak érzem, hiszen két, jó értelemben vett profi, országos tekintélyű szakember munka- módszerével ismerkedhetnek meg, hogy miként bánnak emberekkel, szituációkkal (még ha egy-egy hallgatóra kevesebb idő is jut majd, feltehetőleg, mint a Kisszínházi foglalkozásokon). Balikó és Szikora urak azt is felajánlották, hogy adott esetben hagyományos egyetemi (azaz elméleti) órákat adnak. A dolognak akkor' lenne igazán értelme, ha a Színháztudományi Tanszék megalakulásával ezeket a művészeket folyamatosan, állásszerűen tudnánk foglalkoztatni az egyetemen. Akkor valóban komoly munka kezdődhetne! M. K. Kárpótlási körkép Meghaladja a 360 ezret azoknak a száma, akik kárpótlás révén, az eddig lezajlott több mint tizenötezer árverésen földtulajdonhoz jutottak. Az együttesen csaknem 28 millió 800 ezer aranykorona értékű termőföld döntő többsége a jelenleg is a környéken vagy helyben lakók tulajdonába került, akik egyénileg kívánják megművelni a földet. Legalábbis ezt igazolja az az ostrom, ami ezekben a hetekben a megyei földművelésügyi hivatalokat elérte. Helyenként - így például Bács-Kiskunban - naponta félszáznyian érdeklődnek a mezőgazdasági fejlesztési alap, illetve más támogatások elnyerésének feltételeiről. A tapasztalatok szerint országosan az erdők a legkelendőbbek, s a legdrágábbak is. Somogybán például az aranykoronánként! ezer forint körüli átlagárral szemben tíz-húszezer forintot is adnak a leendő új tulajdonos által sokra becsült erdőterületért. Alighanem felülmúlhatatlan rekord született februárban Salgótarján határában, ahol egy aranykorona értékű, 1,2 hektáros erdőért 65 ezer forintot adott új tulajdonosa. Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont egy tiszavasvári rét tartja a rekordot, ahol egy libatenyésztésre vállalkozó személy 31 ezer forintot fizetett aranykoronánként. Ajka mellett ugyancsak egy vállalkozó verte fel a licitárat, mivel a 4-es számú főút mentén lévő területet vendéglátóipari egysége bővítése érdekében mindenáron meg akarta szerezni. így végül harmincezer forintért kapott meg egy aranykorona értéket. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái Az Alkotmánybíróság február 21-én és 22-én, hétfőn és kedden teljes ülést tart. A hétfői ülésen a testület megvitatja: visszavonhatja-e később az állam a külföldiek befektetését ösztönző adó- kedvezményt oly módon, hogy abból a társaság alapítójának kára származik; sértik-e a polgárok alkotmányos jogait a felülvizsgálati eljárás szabályai. Megtárgyalja: miért nem terjed ki a társadalombiztosítás arra a munkavállalóra, aki házastársánál áll munkaviszonyban, továbbá ellentétes-e az egyesülési szabadság jogával az, hogy ügyvédi tevékenységet csak az folytathat, aki tagja az ügyvédi kamarának. A keddi ülésen az alkotmánybírák megvizsgálják: korlátozhatja-e az önkormányzat a taxik számát, és megállapíthatja-e a megyei közgyűlés a megyei népszavazás lebonyolításának szabályait. Megvitatják, hogy hátrányos helyzetbe hozzák-e a községalakítás feltételei az új települési önkormányzat megalakítására készülő községeket, valamint miért nem tesz lehetővé az adótörvény speciális adóztatást az általános érvénnyel nem szabályozható tevékenységek esetében. „Fekete munkások” Szabolcsban Tizenegy munkaadónál találtak külföldi „fekete munkásokat” a munkaügyi központ ellenőrei Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében. Az engedély nélkül foglalkoztatottak száma meghaladta a hetvenet, s valamennyien román és ukrán állampolgárok voltak. A tiltott alkalmazásért az érintetteket 650 ezer forint bírsággal sújtották. A munkaügyi központ ellenőrei a Nyírségben rendszeresen figyelemmel kísérik az állami támogatással megvalósuló munkahelyteremtő beruházásokat is. Legutóbb hét kisbefektetőnél jártak, akik 120 álláshely létrehozására vállalkoztak. Két beruházó kivételével - akiknél kezdeményezték a támogatás arányos visszakövetelését - a többség eleget tett a tervezett létszám alkalmazásának, sőt volt aki tízzel több munkást vett fel. A vizsgálatot végzők a közhasznú munkakörben foglalkoztatottaknál sem találtak jelentősebb hiányosságot. Az ellenőrök vizsgálták a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek elhelyezésére tett intézkedések eredményességét is. Megállapították: a szabolcsi munkaügyi központ kirendeltségeinél az utóbbi időben javult az állásközvetítő tevékenység, a korábbiaknál több állástalannak „szereztek” munkát. A foglalkoztatók létszámigényét egyedül varró szakmunkásokból nem tudják kielégíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a munkaadók igen alacsony bért fizetnek, nem térítik meg az utazási költségeket, nem adnak étkezési hozzájárulást, sőt sok helyen meglehetősen rosszak a munka- körülmények is. Einstein és a magyar tudósok Hajdú Mária pályázatából könyv születhet Hajdú Mária ugyan még csak a pécsi Nagy Lajos Gimnázium II. osztályát járja, azonban egy ideje már a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán működő Haladó Informatika Szakkör tagja. A szakkör vezetője (az egykori gimnáziumi tanár) Fehér Péter, akinek vezetésével a növendékek elsősorban programozást, elektronikus levelezést, információ- cserét tanulnak, ami felettébb izgalmas, hiszen néhány gombnyomással idegen földrészek idegen országainak adatbázisaiba is be lehet lépni akár. Hogy a dolog mennyire nem ördöngösség, arra akár Hajdú Mária esete is példa lehet, hiszen ő állítja magáról, hogy alapvetően nem fizikai-matematikai érdeklődésű, inkább a történelem izgatja. így nem csoda, hogy felfigyelt a Természet Világa című lap pályázatára, és tanára bíztatására megírta dolgozatát, mely a „Magyar természettudosók Einstein bűvkörében” címet viseli. Hogy fáradozása alapos és nem hiábavaló volt, arról a Műszaki Könyvkiadó különdíja tanúskodik, melyet most szombaton fog átvenni a budapesti Kossuth Klubban.- Valóban sok magyar tudós állt közvetlen kapcsolatban Eisnteinnel - mondta Hajdú Mária, mikor arra kértem, foglalja össze röviden vizsgálódásai eredményét -, vagy még a berlini évek alatt voltak tanítványai, vagy már Amerikában dolgoztak mellette. Itt persze, olyan önmagukban is hírességekről van szó, mint Wigner Jenő vagy Szilárd Leó. Most is kutatunk még részletek után, érdekes adalékokkal fog szolgálni remélhetőleg Balázs Nándor professzor, és például levelet írtunk Teller Edének is, hogy adjon választ néhány részletkérdésre Einsteinnel és a magyar tudósokkal kapcsolatban. Ha sikerül, cd-n és könyv alakban is megjelentetjük az összegyűlt anyagot. Méhes Az uránvárosi garázsbérlők ezután nem fizetik a díjat Fellbach gazdag ajándékai Pécsnek A hétvégén Pécsett tartózkodott a baranyai megyeszékhely német testvérvárosának, Fellbachnak főpolgármestere, Friedrich Wilhelm Kiel. Sűrű programjának fő állomása volt az a két pécsi intézmény, ahol ajándékokat nyújtott át. Kora reggel a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Idegklinikáján vendégeskedett, ahol dr. Czopf József professzor fogadta. Kiel úr itt egy nagy értékű orvosi műszer adományozólevelét adta át, mely műszer I hamarosan meg fog érkezni. A délelőtt a Pécsi Városi I Tűzoltóparancsnokságon foly- I tatódott, ahová Kiel úr már dr. I Krippl Zoltán pécsi polgármes- I tér társaságában érkezett. Az [ ajándék ezúttal egy tűzoltóautó volt, melyet Bebesi Jenő tűzoltóalezredes vett át. A jelenlévő oeffingeni (ez Fellbach egyik elővárosa) önkéntes tűzoltók parancsnoka, Eberhard Gaus elmondta, hogy a M.A.N. Diesel 450-es kocsi ugyan már 26 éves, technikailag tökéletes állapotban van (hiszen mindössze 10 ezer kilométert futott eddig, s a Pécsig tartó út volt a leghosszabb, amit egyben megtett!), és felszereltsége is megfelel a mai követleményeknek. 2400 liter víz szállítására képes, sebessége eléri az óránkénti 80 km-t. A ceremónia után Kiel úr megtekintette a legénységi körletet, és átvette a tűzoltók ajándékát, egy Zsolnay-vázát. M. K. Az uránvárosi magángép- jármű-tulajdonosok az egykor maguk építette garázsokért 30 éven át fizették a tanácsnak, majd az önkormányzatnak a havi bérleti díjat, ám csak nemrégiben bukkantak olyan okmányokra, amelyből kitűnt, hogy a 60 garázst érintő terület sosem volt a városé. Vagyis a PIK 30 évig jogtalanul „tartotta a markát”, mert a bérleti díj a terület kezelőjét, a Mecseki Ércbányászati Vállalatot illette volna.- Az egész akkor lett gyanús - kezdte Zethner György, a Magángépjármű-tulajdonosok Pécs-Baranya Megyei Egyesületének elnöke az ügy kapcsán összehívott taggyűlésen -, amikor kiderült, hogy az önkormányzat hallani sem akar a garázsok eladásáról. Pedig kiderítettük: egy rendelet sem írta elő, hogy a területet államosítani kellene, vagyis el lehetett volna adni. Amikor a garázsok épültek, nem tudták, kié a terület. Akkor azt mondták, építsük, majd időközben eldől. Nem így lett. Azt hittük, az önkormányzaté. Ugyanakkor ránk kényszerítettek egy szerződést, ami, az egyébként folyamatosan emelt bérleti díjat rögzítette. Végül annyit sikerült elérnünk, hogy az önerőből épült garázsok eladását megkezdte az önkormányzat. Egyelőre nem tudni, hogy mindez naivitás vagy nemtörődömség következménye. A magángépjármű-tulajdonosok most a Földhivatalban bukkantak az 1963. évi bejegyzésre, miszerint a terület az állam tulajdona, kezelője pedig a MÉV. A napjainkra már kft-kre szakadt MÉV a 30 év alatt így 700 ezer forinttól esett el. MiA területet osztatlanul vásárolhatják meg a Páfrány utcában a gépjármű-tulajdonosok Fotó: Löffler Gábor után a legtöbb garázsépítő az uránbánya dolgozója volt, s nagy részük már nyugdíjas, a MÉV most már nem kéri a bérleti díjat. Hajlandónak mutatkozik viszont a garázsok eladására, de a vételár megállapítására az átalakulás miatt 3-4 hónap türelmi időt kért. A területet egyébként osztatlanul vásárolhatják meg a gépjármű-tulajdonosok, ezért 6-6 fős csoportonként vezetőt választanak, aki a közös és költségeket érintő kérdésekben és a döntésfolyamatban képviseli a leendő garázstulajdonosokat. Ha a csoport valamelyik tagja nem vásárolja meg garázsát, akkor az egyesület elképzelései szerint, az egyesület bérlőjévé válik. Az egyesület tagjai abban állapodtak meg, hogy 1994 janu- áijától felmondottnak tekintik az egykor a PIK-kel kötött szerződésüket - a továbbiakban nem fizetik a bérleti díjat. Csakhogy az Ingatlankezelő Vállalat napokban kézhez kapott felszólítása szerint a nem fizetést kilakoltatás követi, ám a gépjármű-tulajdonosok nem restellnek majd szükség esetén bírósághoz fordulni. Az egyesület gyűlésén elhangzott vélemények alapján a kompromisszumos megoldás az lehetne, hogy „elfelejtettnek” tekintik az eddig kifizetett bérleti díjat, de a továbbiról lemond az önkormányzat, sőt akadályt sem gördít a garázsok megvásárlása elé. így legfeljebb a vételár kialkudása lehet vita tárgya, de az már a MÉV-re és a garázsok építőire tartozik. Mint a gyűlésen az önkormányzat nevében megjelent dr. Szili Katalin és dr. Toller László képviselők hozzátették, ez utóbbit szorgalmazzák majd a közgyűlésen, amely várhatóan két hét múlva tűzi napirendjére az urán városi magángépjármű-tulajdonosok ügyét. Tröszt É. Az ajándék tűzoltóautó átadásán balról a fellbachi tűzoltók parancsnoka, Friedrich Wilhelm Kiel, dr. Krippl Zoltán és Bebesi Jenő tűzoltó alezredes Fotó: Löffler Gábor Az ingatlankezelő jogtalanul tartotta a markát
