Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-20 / 50. szám

Falusi turizmus Somogybán Somogy megyében is elké­szült a falusi turizmus fejlesz­tésének önkormányzati prog­ramja, ennek megvalósítása ér­dekében 12 fős ad hoc bizott­ság alakult, amelynek vezetője Papszt Lajos, lengyeltóti pol­gármester. A programra a me­gyei közgyűlés 2 millió forin­tot biztosít. Várhatóan március közepén alakul meg Kaposvá­ron a Falusi Turizmust Előse­gítő Önkormányzatok Szövet­sége, amelynek célja a telepü­lések adottságainak, társa­dalmi-gazdasági körülményei­nek feltárása és ezek hasznosí­tásával a komplex fejlesztés elősegítése, munkahelyek te­remtése. Nagyon fontos feladat Somogy megye tájegységei­nek, falvainak a szervezett ide­genforgalomba való bekapcso­lása, ehhez azonban elengedhe­tetlen az életszemléletet és életmódváltást eredményező környezet és fogadókultúra ki­alakítása. A hagyományok ápo­lása mellett vendégcsalogató szabadidős, egészségmegőrző, kulturális, gazdasági progra­mok, különböző tanfolyamok szervezésére van szükség. Meg kell oldani a települések mik- rokörzeti kapcsolatainak kiala­kítását. Ennek érdekében a szövetség feladata a települési önkormányzatok, civil szerve­ződések, gazdálkodó egységek, egyéni vállalkozók falusi tu­rizmusért végzett tevékenysé­gének összehangolása, szerve­zése, kapcsolatok kiépítése itt­hon és külföldön egyaránt. Dr. Gyenesei István a So­mogy Megyei Közgyűlés el­nöke kiemelte: a gazdasági szférában, a foglalkoztatási le­hetőségek között egyre inkább érdemes számolni azzal, hogy a településeken élőknek megfe­lelően kell kihasználniuk a so­mogyi táj adta lehetőségeket. Somogy megye egyik talán legismertebb települése a Ka­posvár melletti Szenna, amely önmagában nem kínál egy egész napos programot, azon­ban a megyeszékhely látogatá­sával egybekötve gazdag látni­valókat biztosít. Itt található a híres falumúzeum, a jellegzetes somogyi favázas házak, illetve a szabadtéri néprajzi gyűjte­mény. A több, mint 600 lakosú településre elsősorban német és holland turisták látogatnak el, illetve egyre inkább érzé­kelhető a magyar vendégforga­lom fellendülése is. A téli hó­napok a csend és nyugalom je­gyében telnek. H. Zs. Szennában található a híres falumúzeum, a jellegzetes favázas házakkal Fotó: Löffler Jövőt, szarkofág nélkül A paksi egyesület pénzt követel Bonyhád a régió legdinamikusabban fejlődő kisvárosa a vállalkozókkal Irodák, üzletek és lakások épültek Bonyhádon, a városháza mellett található impozáns épülettömbben Fotó: Kozma Nem mérséklődik a csatazaj a paksi polgárok és az önkor­mányzat között. Január elején lakossági tüntetésen követelték, hogy adják meg a város minden lakosának az áramdíjkedvez­ményt, vagyis mindenki ingyen juthasson hozzá a szolgáltatás­hoz. Ezt azzal indokolták, ve­szélyeztetett környezetben él­nek, helyzetüket tovább rontja a tervezett, ideiglenes hulladéktá­roló megépítése. Azóta a polgárok megalapí­tották a Szarkofág Nélküli Jö­vőért Egyesületet, s a társa­dalmi szövetség fenntartása ér­dekében beadták az igényüket - legfőképpen pénzügyi támoga­tásra - a városi önkormányzat­hoz. Követelésük egyszerű és profán: 3,7 millió forintot kér­nek. A bejelentésre rendkívüli ön­Országos viszonylatban is az elsők között hozták létre Pé­csett, a Baranya Felderítő Zász­lóaljnál a „Gondoskodás” ala­pítványt, 225 ezer forint törzs­tőkével, amelyet a napokban je­gyeztek be a cégbíróságon. Ko­vács Lajos alezredes, zászlóalj­parancsnok elmondta, az alapít­vány célja a hivatásos, tovább­szolgáló és közalkalmazotti ál­lomány, illetve sorkatonák és a nyugállományú tisztek, tiszthe­lyettesek, illetve a hozzátarto­zók anyagi támogatása.-A honvédség hivatásos ál­lományának, illetve a polgári alkalmazottaknak a fele a lét­minimum alatt, illetve annak közvetlen közelében él. Vala­mivel kedvezőbb helyzetben vannak anyagi szempontból a fiatal nőtlen tisztek, illetve azok a katonacsaládok, amelyekből már kirepültek a gyerekek. Több esetben gondot okoz a ne­héz helyzetben lévő családok­nak a közmű- és egyéb számlák A grafikusok és plakátterve­zők már megkezdték a harcot: ki tud lélekemelőbb és párt-mozgósítóbb választási plakátot tervezni? Ki képes a legdirektebb módon az agy és szív ellen hatni? A másik hábo­rút majd a plakátok a közterüle­teken vívják meg: kinek jut majd szembeötlőbb, figyelem- felkeltőbb hely a falon, villany- oszlopon, fatörzsön és egyebütt. Dokumentumokból tudom: az 1947-es választások idején Pécsett a szocdemek éjjeli őrsé­get állítottak falragaszaik vé­delmére és keményen összeve­rekedtek a kommunistákkal, kormányzati testületi ülést kel­lett összehívni. Az előterjesz­tésben azonban nem szerepelt az egyesület konkrét anyagi tá­mogatása, ugyanis erre a városi költségvetésben már nem volt pénz. Azt viszont támogatta a testület, hogy használhatják a városháza szolgáltatásait, vagyis gyűléseikhez termet biz­tosítanak, telefonálhatnak, leve­lezhetnek (postaköltség címén felajánlottak 25 ezer forintot). A döntést az egyesület nem fogadta el, időközben azonban módosították álláspontjukat, 2,4 millióval is megelégednének. De még erre sincs módja a vá­ros államigazgatási szervezeté­nek, hiszen most állítják össze a költségvetésüket, amelyben to­vábbra is csak 3 milliót szánnak a lakossági érdekképviseletek támogatására. B. G. kifizetése, az egészségügyi problémák, a gyerekek iskoláz­tatása, ezen próbálunk meg se­gíteni szerény eszközökkel. Támogatjuk azon sorkatonák visszailleszkedését a civil életbe, akik a katonai szolgálat alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Pályázatot kell be­adni az alapítvány kuratóriumá­hoz, ez bírálja el a rászorultság figyelembe vételével a támoga­tás mértékét. A vagyon egy részét az ala­kulat állománya adta össze, 15-35 ezer forintos felajánlás érkezett a reménypusztai, sza­badszentkirályi és kővágósző- lősi tsz-ektől, a komlói T&KG Kft-tői, a szentlőrinci és siklósi ÁFÉSZ-től, a Tritex-től, a Dél-dunántúli Cipőker. Kft-től és a Mecsek Erdészeti Rt-től. Várják a további támogatók je­lentkezését (OTP számlaszám: 581-13499-0 „Gondoskodás”), hogy mielőbb tudjanak fizetni a rászorulóknak. H. Zs. akik a választások előestéjén át szerették volna ragasztgatni sa­játjukkal azokat: {1-es lista, kommunista). Az idén a verekedés talán elmarad, de látva, hogy még ma is akad néhol 1990-es, levakar- hatatlan választási plakát, kör­kérdésünk kézenfekvő volt: va­jon a régió megyeszékhelyein miképpen védekeznek a pla­kát-túlburjánzás ellen? A kaposvári városháza testü­leti referense dr. Tóth Györgyné elmondotta, hogy éppen a na­pokban, február 8-án hoztak a városatyák „plakáttörvényt” a középületek, műemlékek meg­Parola Talán a bonyhádiak kevésbé érzik - nincs összehasonlítási alapjuk -, de a régió egyik leg­dinamikusabban fejlődő váro­sában élnek. Hiszen ha az idei év végére megvalósul az a nagyszabású telefon-fejlesztés, amiért a helybéliek több mint százmillió forintot fizettek, a város többé infrastruktúrális gondokkal nem számol. Majd­nem minden utcájukban ott a víz, szennyvíz, gáz, telefon és majdnem minden utcában szi­lárd burkolatú úton lehet el­jutni! (Bonyhád egyetlen utcá­jában nincs gázvezeték csupán, ahol nem kérték.) Erről, a város lehetőségeiről beszélgettünk Oroszki István polgármesterrel, aki érthetően kevésbé elégedett. Szeretne még többet. Hiszen nem mind­egy, hogy milyen az itt lakók, s az itt vállalkozni, letelepedni szándékozók közérzete. Megkí­vánja a helyi lokálpatriotizmus is, hiszen a Perczel-család váro­sához erős a kötődés. (Büszkén mondják, hogy a helyi, mára evangélikussá lett, és szépen felújított gimnáziumban tanult három pécsi püspök is: Virágh, Cserháti, Mayer.) Éppen e kö­tődések miatt a képviselőtestü­let az infrastruktúrális fejleszté­sek mellett a jövő nemzedéke, a fiatalság felé fordult elsősorban. A Vörösmarty nevét viselő, kétnyelvű általános iskola 190 millió forintos felújítása, torna­terem építéssel csak egy a sor­ban. (Hasonlóképpen büszkék: nemrégiben ünnepelték a 15 500 lakosú kisváros első torna­csarnoka építésének centenári­umát.) A szakiskola tanműhe­lyeinek, eszközeinek rekons- rukciója már megtörtént, to­vábbi műhelyek létesítéséről is tárgyalnak. A Perczel Mór nevét viselő pénzügyi szakközépiskola öt­osztályos képzést vezet be: védése érdekében. Szeretnék elkerülni a plakátháborút, s az azt követő városcsúfitást. Ugyanis várható: se a vesztesek se a győztesek nem kaparják le a választásokat követően a fala­kat. (Másutt is ezt mondták: a városgondnokságok, köztiszta­ságért felelősek feladata marad a falmosás.) Dr. Palkó László, Szekszárd város jegyzője la­punk kérésére közölte: mindent szeretnének megtenni annak ér­dekében, hogy a pártszínekben indulók és egyéni jelöltek ki­fejthessék propagandájukat. De ehhez kölcsönös megértés kell. Biztosítani fognak megannyi nyelvtoktatással, adósza­kértő-képzései foglalkozhatnak az érettségit követő egy eszten­dőben, többek között. A böl­csődei-óvodai vonal átalakult, s mivel csökkent az igény a böl­csődék iránt, a város idősei számára biztosítottak több férő­helyet, adva segítő kezeket. Bonyhád fejlesztésénél nem csak a szűkén vett belvárosról lehet szólni. A külterületek, a városhoz csatolt kistelepülések, Tabód, Tabódszerdahely, Bonyhádszerdahely, Börzsöny, Majos szintén kaptak utat, vizet, gázvezetéket, egyebet. Majos és Bonyhád között kerékpárút is épült. Oroszki István polgármester és a városatyák megfogalmazott célja volt: segíteni a lehetősé­gekhez mérten a vállalkozáso- kat-vállalkozókat. Telekkel, hírdetőfelülelet, de már előre kémek mindenkit: a műemléke­ket, a város szép középületeit kíméljék. Kijelentette: a városi illetve a megyei önkormányza­tok tulajdonában lévő épüle­tekre tilos bárminémű párt hir­detményét kifüggeszteni. Dr. Farkas Károly Pécs város jegyzője elmondotta, hogy a képviselők a négy évvel ez­előtti, e témában megfogalma­zott rendelettervezetet sem fo­gadták el. Pedig nagy szükség lenne rá. Éppen ezért már az elmúlt ősszel, pontosan október 5-én az ügyrendi bizottság asz­talára letettek egy nagyon rész­adókedvezménnyel, egyébbel. Talán ennek köszönhető, hogy sok magánvállalkozás indult be az elmúlt néhány évbe. E vál­lalkozások igazi hasznát néhány év múlva fogják majd meg­érezni. Persze az önkormányzat is vállalkozott: több millió ér­tékű kárpótlási jegyet vett meg kisemberektől 100 százalékon (!) és bevitte azt a helyi ma­lomba, részvényessé, tulajdo­nostárssá válva ezzel. Valaha Bonyhádot magya­rok, németek és zsidók lakták, sokat tanulva egymástól, gaz­daggá téve a várost és magukat is. A honatyák e múltból okulva a központi és a helyi pénzekkel a jövőt alapozták meg. Mond­ván: segíteni kell ötről-hatra jutni az embereket. Mert ha gazdag a polgár, gazdag a város is. Kozma Ferenc letes tervezetet a hirdetmények és plakátok közterületen való elhelyezése tárgyában. A bi­zottság ezideig nem nyilatko­zott, de várható, hogy az idő sürgetésére előbb-utóbb ismét a közgyűlése elé kerül az anyag. Ebben például az áll, hogy mű­emléki épületre, köztéri szo­borra, szökőkutra, világító- testre, lámpaoszlopra, padra, szeméttárolóra stb tilos plakatí- rozni, s a rendelet megsértői 10 000 forintig teijedő pénz­bírsággal sújthatok. Ha nem lesz helyi rendelet, akkor a sza­bálysértési törvény alapján kell eljárni, ami bonyolultabb. Egyébként fő szabályként jó tudni, hogy bármely települé­sen, minden házra és házfalra a a tulajdonos engedélyével sza­bad csak plakátot ragasztani. Kozma F. Expo-tervpályázat - díjátadás Kihirdették az expo előhasz- nosítását szolgáló, a későbbiek­ben pedig egyetemi kulturális és sportközpontként funkcionáló létesítmények tervpályázatának eredményét. A Budapesti Mű­szaki Egyetemen tartott szom­bati díjátadáson részt vett Bar- siné Pataky Etelka, a Világkiál­lítás főbiztosa is. A tervpályázat egy 300 sze­mélyes színház és egy 2000 személyes csarnok megtervezé­sére vonatkozott. A zsűri érté­kelése szerint nem született olyan pályamunka, amely min­den feltételnek megfelelt volna. Ezért különválasztották a két lé­tesítmény tervezését, és két ter­vezőcsoportot részesítettek másfél-másfél millió forintos első díjban. A kulturális cent­rum terveit az Építész Stúdió Kft. készítheti el, a sportléte­sítményeket pedig az A and D Stúdió tervezheti. A pályázaton részt vevő többi pályamunkát a tervezés költségeinek megtérí­tésével honorálták. Autó üléshuzatok Jánosházáról Nyugat-Európába A legnagyobb nyugat-euró­pai autógyáraknak dolgoznak a Vas megyei Jánosháza textil­ipari kft.-jének alkalmazottai: autókárpitot, üléshuzatot varr­nak bérmunkában a Mercedes, az Audi és a BMW gyáraknak. Az osztrák tulajdonú Éybl nevű vállakózás 230 helybéli lakos­nak ad munkát. Az üzem jelen­leg naponta 900 ülés- és autó- kárpigamiturát gyárt. A terme­lés fejlesztése napirenden van; a tervek szerint újabb gépeket ál­lítanak üzembe, ami csaknem 70 új munkahelyet jelent. Képzőművészeti kiállítások a Duna két oldalán A múlt évi közönségsiker alapján 1994-ben is több közös képzőművészeti kiállítást ren­dez a Duna két oldalán a Komá- rom-Esztergom megyei és a szlovákiai Eszak-Komárom ön- kormányzata. A nemrégiben jó­váhagyott megállapodás szerint az észak-komáromi alkotók műveit májusban és júniusban a dömösi Kisgalériában, valamint a budapesti Árkád Galériában mutatják be. Az Esztergomi Művészek Céhe kiállítását szep­temberben az észak-komáromi Dunamenti Múzeumban, majd Dunaszerdahelyen és Párkány­ban láthatják az érdeklődők. Április 26-a és május 1 -je között immár harmadszor kerül sorra a két városban - az eddi­gieknél gazdagabb programmal - a Komáromi Napok elneve­zésű rendezvénysorozat. A program részét képező Ko- mamo-Komárom közötti nem­zetközi utcai futóversenyt ezút­tal huszadszor tartják meg. Alapítvány a katonákért 1947-ben verekedésbe is keveredtek a választási hirdetmények felragasztói Lesz-e plakátháború az idén? 1994. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents