Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-19 / 49. szám

1994. február 19., szombat Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Paus-építőgépek bemutatója Komlón A német Hermann Paus Ma­schinenfabrik GmbH mutatja be építőipari és földmunkagé­peit február 21-22-én Komlón, a vele két éve kapcsolatban álló KO-GÉP Rt. telephelyén (Al- táró u. 8.). Mindkét nap 10 óra­kor cégbemutatkozással kezdő­dik a szakmai program, majd bemutatják a forgótomyos és a gumikerekes homlokrakodót, a minikotrót, a dömpert és más építőgépeket, melyek teljes ga­ranciális és szervizhátterét a KO-GÉP biztosítja. Tőzsdefórum Pécsett A Budapesti Árutőzsde (BÁT) országjáró programjá­nak első állomásaként Pécsett rendez egynapos tőzsdefórumot február 22-én 9 órától a Hotel Palatínusban. A résztvevők ta­lálkozhatnak a BÁT menedzs­mentjével és a tőzsde tagjaival, előadásokon ismerhetik meg a tőzsde fejlődésével járó új ke­reskedési lehetőségeket. Bemu­tatják a közelmúltban megala­kult Központi Elszámoló Ház és Értéktár (KELER) Rt. által ajánlott új klíring szolgáltatáso­kat és szó lesz a készülő áru­tőzsde törvénytől várható ked­vező változásokról is. Az áru­tőzsde bemutatkozása után a legfontosabb tőzsdei szereplők, illetve brókerek tartanak elő­adásokat az árutőzsde három piaca, a gabona-, hús- és deviza- tőzsde szerepéről, felhasználási lehetőségeiről és tájékoztatnak a a piaci kilátásokról. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 18-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 152,32 153,82 155,32 Ausztrál dollár 76,32 74,29 74,96 Belga frank (100) 291,08 293,83 296,58 Dán korona 15,37 15,52 15,67 Finn márka 18,69 18,86 19,03 Francia frank 17,63 17,80 17,97 Gör. drachma (100 41,36 41,76 42,16 Holland forint 53,39 53,91 54,43 ír font 147,24 148,64 150,04 Japán yen (100) 98,22 99,15 100,08 Kanadai dollár 76,85 77,61 78,37 Kuvaiti dinár 346,20 349,53 352,86 Német márka 59,91 60,51 61,11 Norvég korona 13,86 14,00 14,14 Olasz líra (1000) 61,60 62,21 62,82 Osztrák sch. (100) 852,75 861,10 869,45 Portugál esc. (100) 59,40 59,97 60,54 Spanyol pes. (100) 73,39 74,12 74,85 Svájci frank 70,88 71,54 72,20 Svéd korona 12,99 13,11 13,23 USA dollár 102,81 103,81 104,81 ECU (Közős Piac) 115,98 117,10 118,22 Összeállította: Kaszás Endre Az ügyesebbek 30 seprűt is elkészítenek egy-egy műszak alatt Fotó: Läufer László Ki akarja gazdálkodni az új minimálbért a komlói Habilitas Kft. Munka nélkül mi lenne velük? Bővülő valutakeretek? Biztató válasz a pénzügyminisztertói A húsz-egynéhány éves kö­zépsúlyos értelmi fogyatékos Z., bár táppénzen van, mégis bejött, igaz, J. miatt. A lány előtt guggolva magyarázza, mi­ként kell kibogozni a gombo­lyagból a rongyszőnyeghez való szövetcsík induló szálát. A szívnek ki tud paran­csolni? A fiú a söprűkötő mű­hely oszlopos tagja, akire minő­ségi és mennyiségi téren bizton lehet számítani. A másik terem­ben a szemüveges Sz. egész kö­zel hajol a szorítóba befogott söprű fejéhez, hogy lássa, hová kell öltenie. Ebbe egy-két hét után úgy belejött, hogy ma már naponta 20-30 söprűt is levarr. ő is középsúlyos fogyatékos. A nagymamájával él, aki naponta hozza-viszi őt, s hálálkodik, hogy van ez a lehetőség, mert enélkül nem is tudja mi lenne velük. És a többiekkel? Az itt tüsténkedő, halmozot­tan sérült (értelmi fogyatékos, mozgássérült, gyengén látó, epi­lepsziás, szívbeteg) fiatalok megváltozott munkaképessé­gűek. Öröm nézni, milyen jó­kedvvel dolgoznak a munkairá­nyító-gondozók felügyeletével és istápolásával. A komlói Habilitas Kft. ügy­vezetője, a gyógypedagógus Wágner László nem csak fő­nöke, barátja, atyja is az itt dol­gozó, zömében fiataloknak. Szerinte az a legfontosabb, hogy látják, részmunkájuk egésszé áll össze a végtermék­ben, melynek ők alkotó része­sei. Számukra ez az értelmes el­foglaltság, nevezzük nevén, a munka, a közösséghez tartozást, az életet jelenti. Még jó, hogy az itt megvalósított munkaterá­piát támogatja az állam és a komlói önkormányzat. Nélkü­lük nem létezhetnének. Sebestyén Anikó ügyvezető helyettestől tudom, hogy a ná­luk foglalkoztatott korlátozott munkaképességűeknek kifize­tett bért visszakapják támoga­tásként, ez évben a januárban érvényben lévő 9 000 forintos minimálbér összegéig. Hogy közben februártól már l 500 fo­rinttal magasabb lett a minimál­bér? Ez csak jövő januártól ve­hető figyelembe.- Szeretnénk a 10 500 forin­tos minimálbérrel fizetni, ami­nek a támogatás fölötti részét ki kell gazdálkodnunk. Az itt dolgozó negyvennégy fiatal a törvény szerint csak ak­kor kaphat rokkantsági nyugdí­jat vagy járadékot, ha megvan az előírt munkaviszonyuk.- Ha mi nem lennénk, Kom­lón ki foglalkoztatna közülük akár egyet is? így a rászorult a nyugdíj vagy járadék mellé még megkeresheti akár a minimál­bért is. Ez így együtt sem va­lami sok, de ha még ez sem lenne? - kérdezi az ügyvezető. A piac farkastörvényeit az emberiesség, a sorsközösség vállalása sem képes megszelídí­teni. Kedvüket szegi, s már-már létüket veszélyezteti, hogy amíg mondjuk a rongyszőnyeg alap­anyag (lepedő és ágynemű szé­lek) kilójáért még a 20 forintot se igen tudják megfizetni, addig a tehetős vállalkozások akár a 100 forintot is megadva, szem­rebbenés nélkül viszik azt el előlük. Csak nehogy a cirokkal is így jáijanak! Nem adják fel. Fel nem ad­hatják. A kéziszövésű rongy­szőnyegeik és fajátékaik már zsűrizettek, cirokseprűikkel az övékénél olcsóbb, ám hitvá­nyabb konkurens termékek nem versenyezhetnek. Korrekt nagymegrendelőik (a pécsi FEMA, Konzum, Erőmű, bara­nyai és a pécsi Vízmű, Bőrgyár, Sörgyár és a németországi já­tékkereskedő) elégedettek a termékeikkel. Újabb német partnernek most gyártják külön­féle fajátékokból a 100-200 da­rabos próbaszériát. Ettől sokat várnak. Kellene pénz a szüksé­ges fejlesztésekre, az önkor­mányzattól megkapott volt Bó­kái bölcsőde épületének létfon­tosságú felújítására, a minimál­bér kiegészítésekre, szociális el­látásra, sok mindenre. A vezetői gondokból édeske­veset tudnak az itt dolgozók. Többségük örömmel végzi a dolgát, ki jobban, ki kevésbé. A súlyos térdsérült M., a szellemi fogyatékos F. és a többiek is de nagyon örülnek a gondoskodó szeretetnek, a hasznos, kollektí­vát teremtő, értelmes elfoglalt­ságnak. B. nagy gonddal csiszolja simára az asztalosüzemben ki­vágott és összeillesztett, német exportra szánt játékvasalót. Rám mosolyog, s gurgulázó hangon mondja: „Látja, ezt én csináltam”. Jogos büszkesége átárad sors- és munkatársaira. Itt, most boldogok valameny- nyien. Dolgozhatnak. B. Murányi László A növekvő valutafelhasz­nálás ismeretében joggal me­rül fel a hazai polgárokban a kérdés, vajon idén emeli-e az állam a turistaforgalomra szánt valutakeret számait. A választ a téma legilletéke- sebbjétől Szabó Iván pénz­ügyminisztertől kaptunk a tu­ristaszezon előtt sokakat fog­lalkoztató felvetésre: -Mindenek előtt a lénye­get szeretném elmondani az­zal, hogy a téma napirenden I van. A turistaellátásra fordít­ható valutamennyiség egyik tényezője a hazai valutatarta­lék mértéke. Ezen kívül befo­lyásolja a kérdést, hogy a fo­lyó fizetési mérleg hogy áll az adott időszakban, illetve az, hogy az esetleges emelés valójában milyen réteget érint. Ez utóbbi kérdés kap­csán most vizsgáljuk, hogy a most rendelkezésre álló valu­takeretnek milyen a kihasz­náltsága. A tapasztalat az, hogy az emberek egy része a jelenlegi keretet sem tudja kiváltani. Ugyancsak nem mellékes, hogy mennyiben A Takarékbank közgyűlése visszahívta a pénzintézet igaz­gatóságát és felügyelő bizottsá­gát, és új tagokat választott e testületekbe. A Takarékbank vezérigazgatója a közgyűlés döntése szerint Hernádi Zsolt, a Kereskedelmi Bank Rt. volt ve­zérigazgató-helyettese lett. Ezt a tisztséget - és az elnöki posz­tot - a korábbiakban Majoros Anna töltötte be. A részvénye­sek határoztak arról is, hogy szétválasztják a banknál az el­nöki és a vezérigazgatói funk­ciót. A pénzügyi kormányzat kép­viselői az elmúlt hónapokban többször vitatták, képes-e a menedzsment a takarékszövet- kézeti integrációval összefüggő változtatások sikeres végrehaj­tására. Ezt két független könyv- vizsgáló cég jelentéseinek meg­állapításaira alapozták. A bank vezetői ugyanakkor nem értet­tek egyet a jelentések tartalmá­val. A hétfői közgyűlés össze­hívását az állami többségi tulaj­donos kérte. Az állam tavaly decemberben jutott a részvé­nyek 86 százalékának birto­kába, amikor a Pénzügyminisz­térium részvénynévértéken 8,75 lehet garantálni, hogy a kia­dott valuta valóban turista forgalmú legyen, ne pedig átkonvertálódjon egy másik betétre, miközben a forint be­téteket kivonja az ügyfél a hazai bankokból. A kérdés e tényezők együttes eredője­ként lesz vizsgálva. Tartalék oldalról azt mondom, nem volna akadálya, az összes egyéb tényezőt kell tüzetesen átvizsgálni, hogy azok hogy hatnak a gazdaságra.- Várható, hogy a vizsgála­tok eredményeként még az idei turista szezon kezdete előtt döntés születik a kérdés­ben?- Igen, ez határozott szán­dékunk, ez a kérdés azonban összefügg azzal is, hogy mi történik majd a parlamentben a benyújtott devizatörvénnyel. Amennyiben annak van esé­lye az elfogadásra, jó lenne a törvény ismeretében a döntést meghozni. Ha a devizakódex „esélytelenné” válik a ház zsúfoltsága miatt, akkor mér­legelendő egy külön döntés meghozatala. K. E. milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a banknál. Az ad­digi tulajdonosok, a takarék- szövetkezetek részesedése így 14 százalékra csökkent. Az igazgatóság tagja az új vezérigazgató mellett Molnár Zoltán, Farkas Gabriella, Gon­dos Judit és Tóth József lett. A felügyelőbizottságban helyet kapott dr. Czinege Imre, a Má- gocsi Takarékszövetkezet el­nöke. Egy takarékszövetkezeti tulajdonos azt javasolta, hogy a kisrészvényesek képviselője is kaphasson helyet az igazgató­ságban. Simóka Kálmánná, a Pénz­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: a többségi tulajdonos álláspontja szerint erre a kérdésre a tavaszi éves rendes közgyűlésen vissza lehet majd térni, addig is azonban le­hetőséget kell biztosítani az új vezetőségnek, hogy befolyás- mentesen végrehajtsa a legsür­gősebb átalakításokat. Hernádi Zsolt vezérigazgató elmondta: legfontosabb céljának a taka­rékszövetkezetek integrációjá­nak folytatását, a kistelepülések bankrendszerének kiépülését tekinti. Tisztújító közgyűlés a Takarékbanknál Baranyai vezető a felügyelőbizottságban Jó az IPOSZ-program, de kevés valósul meg belőle Az IPOSZ Magyar Kézmű­ves Kamara nemrégiben tartotta meg programalkotó és tisztújító közgyűlését, amelynek napi­rendjén az 1994-es program megalkotása és elfogadása sze­repelt, valamint a szövetség tisztségviselőinek megválasz­tása szerepelt. A szervezet már megalakulásakor 1990-ben, a magán- és társasvállalkozások érdekképviseleti szervezeteként kívánt működni. Most is ezt a célt tűzte ki maga elé. Az IPOSZ vezetői úgy érzik, hogy az évek óta többször is elmon­dottjavaslataik nagy része máig nem vesztett aktualitásából. Vé­leményük szerint a kis- és kö­zépvállalkozások sajátosságait figyelembe vevő szabályozók racionalizálására, valamint olyan gazdaságpolitikai feltétel- rendszer kialakítására lenne szükség, amelyben a tulajdon- viszonyok tisztázottak, a gaz­dálkodó szervezetek biztonsá­gos jogi keretek között működ­hetnek. Az IPOSZ továbbra is szorgalmazza a gazdasági ön- kormányzati rendszer mielőbbi létrehozását. Bíznak benne, hogy a kamarai törvény a közel­jövőben hatályba lép, és az gyökeres változásokat hoz. A kamarák megalakításával egy időben szükség lesz a regionális szakoktatói hálózat kialakítá­sára is, hogy a szakmunkáskép­zés is végre megoldódjon. Suvák György a Pécsi Ipar­testület, és Döme János a Pécsi Szállítók Ipartestületének el­nöke is részt vett a közgyűlésen. Véleményük szerint az IPOSZ-nak sokkal harciasab- ban kellene kiállnia az iparosok érdekeiért.- A szervezeteket jobban kel­lene tájékoztatniuk, és kemé­nyebben kellene részt venniük a rendeletek megalkotásában - mondja Suvák György. - Kü­lönböző fórumokon lépjenek fel a zug- és fekete kereskedelem, valamint a kontárok ellen. A szakmai rendeződést, ami a kamarai törvény alapja, szor­galmazzák a helyi szervezetek is. A nagy ipartestületeknél a szakosztályok már ebbe az irányba fejlődnek. Régebben például Budapesten is nem ke­rületenként, hanem szakmán­ként voltak az ipartestületek. Ezt szeretnék visszaállítani. A vállalkozónak is érdeke, hogy valahova tartozzon.- Nagyobb teret kellene kap­nia a magyar termékeknek a ha­zai piacon - folytatja Döme Já­nos. - Az IPOSZ-nak nagyon jó a programja, sok benne az igaz­ság. Az 1994-98-as prog­ram-tervezetének a megvalósí­tására, mint eddig, most is mi­nimális az esély. Az összes ér­dekképviseleti szerv hatékony­sága nem jó. Nem tudnak ér­vényt szerezni, egységesen ki­állni az elképzeléseik mellett. Szétaprózódnak, egymással ri­valizálnak. Az ipartestületi tagság nem kötelező, ezzel ezeknek a szer­vezeteknek a súlya is elveszett. Az IPOSZ-nak valamikor 650 000 tagja volt, most 120-130 000. Az IPOSZ elnöke hiába kerül be a parlamentbe, egyedül akkor sem tud semmit tenni, ha nem áll mögötte egy nagyobb tömeg. Senki nem vállalta fel a vál­lalkozók érdekeit, állítja Döme János. Se a kormánykoalíció, se az ellenzéki pártok. Az sem biz­tos, hogy jó lesz ha a kamarai törvényt elfogadják, mert any- nyiszor átdolgozták már, hogy már egyáltalán nem hasonlít az eredetire.- Az iparosság mindig is könnyebben fog váltani, mint a nagyobb vállalkozók - véli Su­vák György. - Előbb átlátja, ha valami nem megy. Egyre nőnek a követelmények. Sokkal rövi- debbek a határidők. Az már so­kat elárul egy mesterről, ha két­szer ugyanoda visszahívják, vagy esetleg másnak ajánlják. Nem biztos, hogy a legmeg- fontoltabb, legrátermettebb, legjobb iparosok lettek a sikere­sek, hanem azok, akik mertek kockázatot vállalni. Az sem volt jellemző korábban, hogy mér­nökök, egyetemet, főiskolát végzett emberek váltottak ipar- engedélyt. Az iparosság is fo­lyamatosan kettéválik. Eltérő a gondja, az érdeke annak, aki a napi megélhetésért küzd, mind annak, aki már a nagyvállalko­zás küszöbén lép át hamarosan. Teljesen más felépítésre lenne szükség. Sz. K. A szervezet a magán- és társasvállalkozások érdekképviseleti szervezeteként működik Fotó: Szundi György i t 1 » *

Next

/
Thumbnails
Contents