Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-17 / 47. szám
1994. február 17., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Levélbomba Igazságtalan lenne csak a rombolás technikai fejlődésének betudni a levélbombákat. Azok alighanem egyidősek a betűk feltalálásával, hiszen az iromány tartalma is lehet pusztító hatású. Bár némelyiküktől pukkanásra is alig telik, de a szándék legalább annyira minősít, mint az eredmény. Mindezt csak azért említem fel, mert Pécs közállapotát előszeretettel „elemző” kedvenc levélbombaíróm újfent jelentkezett egy közlésre szánt cikkel. (Megjegyzendő: írójuk - állítása szerint - távolról visszakadt hazánk fia.) A kísérőlevél igazán nagy bombát sejtetett, hiszen a korrupciót, a maffiát és a bürokráciát emlegette fel úgy általában. S egyben rákérdezett: mitől fél a lapunk, s mitől fél Pécs lakossága, miért nem mer az önkormányzat asztalára csapni? Ezzel a bevezetővel meglepetést ugyan nem keltett, hiszen olyasmikről szól, amelyekről úgy általában és pletykaszinten mindenkinek tudomása van kis hazánkban. Sőt, azokban a régi jogállamokban is, amelyeket „szerzőnk” felemleget. Egyébként azon országokban is az a szabály, hogy az efféle állításokat bizonyítani is kell, s többnyire ez a bökkenő. Ilyen tartalmú levél után persze kíváncsian vártam: a cikkben miféle olyan nagy leleplezések lesznek - ha netán csak pletykaként is - , amelyek hatására az város úgy összlakossági- lag az önkormányzat asztalára csaphatna. Pletykaéhségem azonban kielégítetlen maradt. Kiderült, hogy szerző - azon túl, hogy nem kapott szabad kezet egy hamburger-üzlet nyitásához - lényegében a következőket kifogásolja: miért nincs a külföldi turistákat vonzó „attrakció” Pécsett (különös tekintettel az éjszakai életre), miért nincsenek éjszaka is nyitva tartó üzletek, miért nincs utcai gyümölcsárusítás? Nos, az éjszakai élet attrakciói épp úgy nem tartoznak közvetlenül az önkormányzatra, mint az éjszaka is nyitva tartó üzletek, amelyek azért itt-ott mégiscsak vannak. Az utcai gyümölcsárusítás viszont - noha szintén van - telitalálat, s magam is „bátor” voltam néhányszor már szóvá tenni: bizonyos feltételek betartatásával aligha ronthatják a városképet az ilyen áruspavilonok. Csak hát ezt sem kizárólag önkormányzati szinten szabályozták. Bevallom: csalódott vagyok. Azt hittem, egy távolról érkezett, de hozzánk kötődő ember elfogulatlan szeme olyasmiket is felfedez, amiket mi megszokásból már észre sem veszünk. S lám, még az elfogulatlanság sem igaz. Netán az akklimatizálódás sikerült olyannyira, hogy máris képes az egyedi érdeket közösségivé magasztosítani? Ilyen köz-érzetben csoda-e, ha olykor maga az önkormányzat is hajlamos arra, hogy saját rentabilitását tekintse közösségi célnak, noha ez a kettő nem teljesen fedi egymást. Ostorozom is érte, de éppenséggel az ilyenféle levélbombák juttatják eszembe Seneca mondását: Igazságtalan az, aki a közösség bűnét egyesektől kéri számon Dunai Imre Sportformula - aktív élet Kísérleti program, amely a tanulóifjúság testi nevelésének ügyét várospolitikai szintre kívánja emelni A címben is szereplő elnevezés kétség kívül idegenül hangzik - érdemes lenne frappáns magyar változatát kitalálni - , de nem véletlenül: ezt a testnevelési programot a WHO, az Egészséges Városok Szervezete dolgozta ki. A program általános célja, hogy a tanulóifjúság testi nevelésének ügyét várospolitikai szintre emelje, a diákoknak már egészen fiatal kortól minél szélesebb elméleti és gyakorlati ismeretet nyújtson a testkultúra köréből, hogy aztán a felnőttkorukban a szabadidő hasznos, aktív eltöltésének széles skálája nyíljon meg számukra. A programot először Eindhoven városában teijesztettek el 1989-beri s azóta már Hollandia, Belgium, Írország, Németország és Portugália 10 városában alkalmazzák. Egészséges életmódra nevel, rekreációs jelegű és testkultúrát fejlesztő. Komplex módon épül az iskolai tantervbe, ugyanakkor az iskolák, önkormányzatok, sportegyesületek együttműködésével valósul meg. Ezen túl döntő szerepet szán a szülői és gyermeki közösségek kezdeményezéseinek is. A résztvevő tanulók 9-10 éves koruktól 25-30 sportággal ismerkedhetnek meg tanulmányaik során. (Jelenleg nálunk 12-15 sportág szerepel a tantervben!) A programot pécsi szakemberek is tanulmányozták. A tapasztalatszerzés másfél éve folyik. A módszert támogatóan véleményezték a JPTE és a Pécsi Akadémiai Bizottság sporttal foglalkozó tudósai is. Ennek alapján Pécs Közgyűlése február elején döntött arról, hogy országosan mintaértékű kísérletként nálunk is bevezeti a „Sportformula-aktív élet” test- nevelési programot. Egyelőre - de még ebben a félévben - egyetlen intézmény, a Testvér- városok terei Általános Iskola két harmadikos osztályával próbálják ki a program hazai adaptálását. Mint ahogy dr. Páva Zsolt A program célja elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani a testkultúráról az egészen fiataloknak Fotó: Szundi György alpolgármestertől, a közgyűlés sportbizottsága elnökétől megtudtuk: a következő tanévben más iskolákból még 5-6 osztály csatlakozik a kísérlethez. Az iskolák kezdetben elsősorban saját adottságaikra és a közelükben lévő sportlétesítmények nyújtotta lehetőségekre alapozzák a programot. D. I. A „pincék éve”: 1974 Városvédő őrjárat Együttéltünk a katasztrófahelyzettel Az előző években már sokasodtak a jelek: hosszabb-rövi- debb időközönként itt is, ott is útleszakadás történt, s kiderült, hogy már régóta üreg fölött folyt a közlekedés, megrongálódtak házak is, korábban száraz pincékben megjelent a talajvíz, vizes pincékben pedig emelkedett a szintje ... De hát mindez nem volt újdonság, hiszen hosszú, hosszú évtizedek óta visszatérő témája volt a pécsi sajtónak hírt adni a pincék okozta újabb és újabb károkról. Húsz esztendeje azonban felgyorsultak az események, „minőségi” fordulat állt be: a pincék az eddigiektől eltérő gyakorisággal és lényegesen nagyobb károkozással jelentkeztek. Már az új év is baljós jellel köszöntött be. Január 7-ikén hajnalban kis híján tragikussá válható útleszakadás történt a Széchenyi tér és a Jókai tér sarkán a Tünde - akkor még női divatáruüzlet - előtt. Egy tejet szállító teherautó alatt „megnyílt a föld”, azaz egy mindaddig ismeretlen üregbe leszakadt le az úttest, a teherautó a mélybe csúszott, eltört egy vízvezetékcsövet, s csupán milliméterekkel rekedt meg egy üzemelő gázvezeték fölött. Elképzelni is rossz, mit okozhatott volna ott egy gázrobbanás. Tulajdonképpen ez a hallatlan szerencse kísérte Pécset a következő hónapokban, amikor se szeri, se száma nem volt a Jókai térihez hasonló eseteknek, aztán öreg házak hihetetlen gyorsasággal lejátszódó pusztulásának, amikor villámgyorsan kellett a lakókat biztonságba helyezni, s a házat lebontani, vagy legalább is körbe és aládúcolni, míg a ház alatti pince tömedékeHúsz évvel ezelőtti kép: az első útbeszakadás a Széchenyi tér és a Jókai köz sarkán. lése, vagy megerősítése után szóba kerülhet az esetleges rendbetétel. S hogy mi volt a szerencse? Akkoriban óvakodtunk felvetni az eshetőségét is, de nem omlott össze egyetlen ház sem, s a pincék beomlása egyetlen esetben sem követelt emberéletet, vagy akár sérülést. Az 1974-es esztendő ennek ellenére is tragikusnak bizonyult, s egyben most már az is bizonyossá lett, hogy Pécs többé nem hagyatkozhat önnön erejére. Tudniillik évek óta, s így 1974-ben is, a saját költség- vetéséből, más fontos városi feladatok rovására kellett elhárítani a pincekárokat. De amikor e károk már tömegjelenséggé váltak, többé nem lehetett halogatni az állami támogatás rendszerének a megteremtését. Rendszert mondunk, hiszen akkor már nem csak Pécs volt szorult helyzetben. Egy másik patinás város, Eger is sokat szenvedett a múlt e káros örökségétől, sőt - amit akkor még senki nem tudott -, utóbb egyre több település jelentkezett hasonló panasszal. 1974 augusztus 22-én az ÉVM (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) koordinációjában úgynevezett tárcaközi bizottság alakult a pincekárok elhárításának intézményes megszervezésére kormányzati és a témában érdekelt egyéb szervezetek részvételével, s itt a kormányzat anyagi támogatása volt a lényeg. A következő évek, évtizedek folyamán Pécs több milliárd forint támogatásban részesült, amelynek köszönhetően rengeteg pincét szüntettek meg, még többet erősítettek meg, s évek kitartó munkájával lehetett olyan helyzetet teremteni, hogy végre komolyan is foglalkozhasson Pécs a belvárosi rehabilitációval, amiről addig jobbára csak szó volt, de a tényleges cselekvés halogatódott. S azért a két évtized előtti múltra emlékeztetve - amikor a pécsieknek meg kellett tanulni együttélni egy különleges katasztrófahelyzettel - ne feledkezzünk meg arról sem, hogy jelentékeny helyi összefogás alakult ki a pécsi szakmai és tudományos közéletben: a szakemberek egyrészt kutatták a váratlan katasztrófahelyzet kialakulásának az okait, másrészt keresték a kárelhárítás módszereit, s meg kell mondani: születtek is jól alkalmazható megoldások. Hársfai István Első fotónkat örömmel készítettük, annak dacára, hogy első pillantásra a kívülálló nem értheti, miről is van szó. Mi, pécsiek viszont tudjuk, hogy már jó ideje végre „munkába fogták” a Mecsekről a Szent Vince utcán át lezúduló vízfolyást, s már csak idő kérdése a nagyon régi probléma megoldása. Szurkolunk az építőknek. A második fényképünkről egy jó és egy rossz hír jut eszünkbe. A jó az, hogy ebben a tanévben nagyon szépen mutat az Egyetem utcai iskola rendbehozott kerítése, s megszűnt a balesetveszély is. Rossz hírként viszont azt közölhetjük: egy eldöntött villanyoszlop még mindig ott fekszik, s nem vagyunk biztosak abban, hogy nem balesetveszélyes. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső A Mecsek forrásairól a Mecsek Egyesület „ötórai beszélgetésén” A Mecsek Egyesület soron következő, február 23-kai „ötórai beszélgetésén” a Mecsek forrásairól tart ismertetőt az érdeklődőknek Kraft János, az egyesület tagja. A program helyszíne szokás szerint a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti épületének első emeleti terme lesz. Az egyesülethez kapcsolódó hír, hogy értékes és tevékenységéhez nélkülözhetetlen ajándékot kapott a közelmúltban a Hotel Kikelettől: kétkötetes Környezetvédelmi Lexikont. Kertészeti munkák és játékfelújítás Folytatódik a közterületi parkokban a levélhulladék eltakarítása és a cserjék metszése. A Városgondnokság Megyervá- rosban visszarakatta eredeti helyükre a feldöntött beton virágvályúkat. A Közterületfenntartó Kft. megkezdte a játszóterekről ősszel begyűjtött lengőhinták javítását és újrafestését, tavaszi előkészületként pedig már elvetette azon egynyári virágok magvait, amelyeket májusban ültetnek ki a közterületekre. Feljelentés illegális fakivágásért A közelmúltban írtunk róla, hogy tekintélyes mennyiségű fát vágtak ki a pécsszabolcsi Le- lovics-kertben. A Városgondnokság bejelentésére a Közterületfelügyelet az ügyben feljelentést tett a rendőrségen. Nyilván „ismeretlen tettesek ellen”. Víznyelők és csapadékcsatornák Elkészült a nagyszelvényű csapadékcsatorna 80 méteres szakaszának a tisztítása az Ágoston téren. Hasonló munkák voltak a Zsebedombon, a Hermann Ottó, a Szilágyi Dezső, a Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Nagy Imre, a Jurisich Miklós, az Ady Endre utcában is. A Pécsi Vízmű a Veress Endre utca jobb vízelvezetése érdekében új víznyelőket helyezett el a Babits Mihály Gimnázium előtti szakaszon, valamint kijavította a víznyelőket a Megyeri úton, a Légszeszgyár, az Ybl Miklós és a Jókai utcákban. A Székely Bertalan utca 27. szám előtt kialakult forrásvíz-feltörést Fe- rencz István vállalkozó szüntette meg. Parkolófelújítás A Közterületfenntartó Kft. parképítési divíziója kivitelezésében elkészült a Nagy Lajos király út 15. szám (volt Sopiana Gépgyár) előtti parkoló felújítása. Az átalakítás lehetővé teszi, hogy a Czinderi utcai fizető parkolót az eddigieknél egyszerűbben közelíthessék meg az autósok.
