Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-17 / 47. szám

1994. február 17., csütörtök A mai nap űj Dunántúli napló 3 A szív bűnei Egy biotévéjáték színházi bemutatója Beth Henley, amerikai írónő A szív bűnei című darabját mu­tatja be pénteken este a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszín­háza Kamondi Zoltán rendezé­sében. A rendező meghatáro­zása szerint a darab biotévéjá­ték, melyről ezt írja: „A Moszk­vától New York-ig azonos elvre épülő tévéjátéknyelv (premier plan balról, jobbról; kis totál, nagy totál, Jethro Tull (sic!)) vágáspontjára helyezzük a né­zőt, az editor ollója által kijelölt pontot növeljük nézőtérré. Két egymás felé forduló arc, vagy egy képzeletben kettévágott (két irányból mutatott) szoba közötti szakadékból nézhetik az esemé­nyeket, melyek így elveszítik va­lóságos terüket és időtlenné válnak. A színpadon játszóknak el kell ahhoz fordulni egymás­tól, hogy a monitorokon egymás szemébe nézzenek, két össze­koccanó pohár méterekre van, mégis minden O.K.: a tévében összeáll a látszatvalóság, a rek­lám helyén hirdetjük hülyesé­günket. ” Kamondi Zoltán 34 éves, Budapesten, bölcsészettudomá­nyi karon folytatott tanulmá­nyokat angol-filozófia szakon, majd a Színház- és Filmművé­szeti Főiskolára került, ahol 1988-ban végzett, mint film­rendező. Tagja volt a Balázs Béla Filmstúdió vezetőségének, dolgozott Makk Károly mellett. Főbb munkái: A halálutak és angyalok - játékfilm (1991), Az estély - táncvideo (1993), A gavallér és a szüzek - kisjáték­film (1993). Beth Henley 1953-ban szüle­tett, négy lánytestvér közül má­sodikként. Két amerikai egye­tem színész-szakára is járt, majd próbált szerepekhez jutni. Próbálkozott filmírással is, de sikertelenül. Ezek után írta a Szív bűnei-t, amely vidéki elő­adások után a Brodway-re ke­Füsti Molnár Éva (balról) és Fábián Anita jelenete Fotó: Müller Andrea rült, s 1982-ben Pulitzer-díjat kapott. A darab főbb szerepeit Pász­tor Edina, Füsti Molnár Éva, Fábián Anita, Sólyom Katalin, Barna Béla, Barna Lajos és Tóth András játssza, a díszlete­ket Ferenczfy Kovács Attila, a jelmezeket Tresz Zsuzsa ter­vezte. Zeneszerző Melis László, dramaturg Fekete Valéria. A pénteki bemutató előtt, a Kamaraszínház előcsarnokában Fe Lugossy László világító tár­gyaiból rendezett kiállítást nyit meg Szikora János, a Kamara- színház művészeti veze­tője. Cseri L. Kezdeményez a BDSZ A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sze­retne megállapodni legalább há­rom évre a szénbánya-erőmű integrációba nem került tíz szénbányászati társaság erő­művi szénátadásáról - hangzott el a szakszervezet szerdai sajtó- tájékoztatóján. Azért kezdemé­nyezik a megállapodást, hogy így szerezzenek garanciát a bér és szociális juttatások forrásai­nak megteremtésére. A sajtótájékoztatón Schalk­hammer Antal, a BDSZ elnöke elmondta: március 31-éig kí­vánnak megállapodásra jutni ar­ról, hogy a tíz érdekelt társaság - Dudar, Várpalota, Dorog- Lencsehegy, Putnok, Fekete­völgy, Edelény, Szászvár, Va­sas Bányaüzem, Nógrádi külfej­tés és az oroszlányai Ciklámen Kft. - milyen áron és mennyi szenet szállítson az erőművek­nek. A tárgyalások mielőbbi megkezdésére a bányaiparban kialakult feszült szociális hely­zet miatt van szükség. A magzatvédő vitamin megóv a rendellenességektől Jó tanácsok az APEH-től Mennyit adózunk az ingatlan és a vagyon átruházásakor Zsúfolt terem fogadta Dr. Czeizel Endre orvosgenetikust a pécsi JPTE Szántó úti kollégi­umának színháztermében. A főként egyetemisták alkotta hallgatóság elsősorban az 1984-ben indított magzatvédő program eredményeiről hallha­tott, amelyet Czeizel Endre munkatársaival és a WHO-val közösen kezdett, a születendő gyermekek genetikai rendelle­nességének kiszűrésére. Először a párok családterve­zési alkalmasságát vizsgálják, hogy kiszűrjék a családból számlázó genetikai problémá­kat, betegségeket. A terhességi alkalmassági vizsgálat elsősor­ban a szexuálisan terjedő beteg­ségek kimutatását célozza.- Az apaság rendkívül fontos társadalmi feladat, amelyre rá kell ébresztenünk a férfiakat - hangsúlyozta Czeizel Endre. - Kedvező tapasztalat, hogy programjaink 80 százalékában férfiak is részt vesznek. Az or­vostudomány sajnos, még nem talált rá magyarázatot, de Ma­gyarországon ma minden ötödik férfi nemzőképtelen. A talán már sokak előtt nem ismeretlen Czeizel-modell há­rom havi felkészülést javasol a fogamzás előtt, miután a szüle­tendő gyermek genetikai tulaj­A megye városaiban-falva- iban ezekben a hetekben vi­tatják meg az idei költségve­tést: mire jut pénz az idén, mi­lyen fejlesztéseket kell a még bizonytalanabb jövőre hagyni. A települések önkor­mányzatai többnyire pályáza­tok útján nyert összegekből kezdenek vagy fejeznek be nagyobb beruházásokat, nél­külözhetetlen az önerős hoz­zájárulás is. A korábban „tár­sadalmi munka” néven emle­getett jelenség manapság már csupán a legelmaradottabb, csöppnyi falvakban bukkan fel néha. Az Adotjás, Baranyahídvég és Kisszentmárton közügyéit is intéző sámodi önkormányzat je­lentős tervek megvalósulása elé néz 1994-ben: várhatóan ápri­lisban fejezik be Baranyahídvé- gen és Kisszentmártonban a közkifolyós vízmű építését, amely mintegy félezer ember életét teszi majd kényelme­sebbé. A beruházás csaknem 20 millió forintba kerül, melynek 90 százalékát az önkormányzat pályázattal nyert támogatásból fedezi. Szintén tavaly kezdődött donsága, tehetsége, rátermett­sége a fogamzás pillanatában dől el. Mint Czeizel doktor hoz­záfűzte, az elmúlt 25 év során valósult meg a biológia forra­dalma, mégpedig a gyermek- nemzés és a szex különválásá­val. A három hónap alatt, a ciga­rettáról, alkoholról és gyógy­szerszedésről való lemondás mellett célszerű az ébredési hőmérséklet folyamatos vizsgá­lata, amellyel kiszűrhetők a hormonális problémák. Az úgynevezett magzatvédő vita­min - amelynek bevezetésére az ország városai közül Pécs az el­sők között vállalkozott - szedé­sét egy hónappal a tervezett fo­gamzás előtt kell elkezdeni. Számos súlyos rendellenesség­től, példaként a koponyahiány­tól, a nyitott gerinctől, óvja meg a születendő magzatot. Czeizel szerint a legnagyobb probléma az, hogy a magzat­védő vitamin elterjedése csak „értelmes”, felelősséggel gon­dolkodó emberekkel lehetséges. Ám egy statisztika szerint ha­zánkban ma a megszületett gye­rekek fele „összejön”, és nem tervezett terhesség eredménye­ként születik. Az Egyesült Ál­lamokban 1993. decemberében döntöttek arról, hogy 1994-től a s az idén fejeződik be a Sámo- dot Kóróssal összekötő 1200 méter hosszú út építése: a hoz­závetőleg 5 millió forintos fej­lesztés 65 százalékát céltámoga­tásból, a maradékot Kórós, Adoijás, valamint a baranya- hídvégi téesz közös hozzájáru­lásából fedezi az önkormányzat. A legnagyobb probléma a négy településen a közvetlen te­lefonvonal hiánya. Általános tapasztalat, hogy szinte csak üvöltözve lehet szót váltani azokkal a falvakkal, községek­kel, melyeket a postán keresztül kell meghívnunk. Parrag Jó­zsefié, a sámodi önkormányzat gazdálkodási előadója reményét fejezte ki, hogy idén sikerül pénzt nyerniük közvetlen tele­fonvonal létesítésére. A támo­gatás összegén túl a beruházás lakosonként még további 1500 forintos önerős hozzájárulást igényelne, illetve 35 000 forin­tot azoktól, akik lakásukba saját készülőiét szeretnének. A prog­ramban 37 baranyai település vesz részt. A 944 lelket szám­láló négy faluban terveznek még ebben az évben templom­felújítást, parkosítást; sok szük­séges munka azonban, pénz hi­magzatvédő vitamint beépítik a lisztbe, így minden potenciális anya szervezetébe eljut. Czeizel Endre arról, az ér­telmiség körében is hiányos bio­lógiai műveltségre valló téves elképzelésről is szólt, hogy a kétségbeesetten gyereket nem­zeni szándékozó párok az aktu­sok gyakoriságától várnak eredményt, holott az ondósejtek regenerálódásához három nap „pihenőidőre” volna szükség. A három hónapos felkészü­lést követően a vérzés kimara­dása után után azonnal fel kell keresni az orvost. A terhesség 16. hetében végezhető az „A.F.P.” vizsgálat, amellyel a rendellenességek 70 százalékát ki lehet szűrni. E vizsgálat nyomán 1993-ban hazánkban 552 magzatot távolítottak el az anya méhéből, a kimutatott rendellenesség miatt. Ugyanak­kor a koraterhességi védelem eredményeként a koraszülési gyakoriság mértéke mára 9 szá­zalékra csökkent. Czeizel Endre úgy véli, ko­moly hiányosság, hogy a fiata­lokat az iskolákban nem készí­tik fel a szüléssel-születéssel kapcsolatos fontos kérdésekre. Magyarországon évente 6000 csecsemő születik rendellenes­séggel. Tröszt É. ányában, a jövőre marad. A bi- kali önkormányzat örül, ha si­kerül idén a közalkalmazottakat maradéktalanul kifizetnie, hi­szen költségvetése több mint 80 százalékát már a tervek szerint is a közalkalmazotti bérek vi­szik el. Tavaly hitelt kellett fel­vennie a bikali elöljáróságnak e bérek rendezésére - nagyobb beruházásokra ebben az évben nem is gondolnak. Régóta szükség lenne pedig egy járdára, mely a falu köz­pontjától mintegy 1 kilométer hosszan húzódna. Járda hiányá­ban a lakók az úttesten közle­kednek, több halálos gázolás js történt már emiatt Bikaion. A helyi önkormányzat harmad­szor próbálkozik pályázattal pénzt nyerni a járdaépítésre, idén talán sikerrel járnak. A mintegy 6 millió forintos beru­házás 60 százalékát kellene cél- támogatásból fedezni, az összeg kisebbik részét már kigazdál- kodta, elkülönítette az önkor­mányzat. Királyegyháza egyik legége­tőbb gondja várhatóan megol­dódik ebben az évben, tudtuk meg Stefánné dr. Bíró Csillától, a falu jegyzőjétől. A tervek sze­A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. tör­vényt legutóbb az 1993. évi Cl. törvény módosította. A módo­sító rendelkezések nagy része 1994. január 1-jétől hatályos, néhány rendelkezés azonban et­től eltérő időpontban lép ha­tályba. Mi minősül ingatlannak? Az ingatlan és vagyoni ér­tékű jog átruházásából szár­mazó jövedelemre vonatkozó rendelkezés visszaható hatály- lyal, 1992. január 1-jétől al­kalmazható. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy azok a magán- személyek, akik az 1992. évi ingatlan-, illetve vagyoni ér­tékű jog átruházásból származó jövedelmüket 1993-ban az 1991. évi XC. törvényben fog­laltak alapján vallották be, az adóbevallásukat önellenőrzés­sel módosíthatják, azok pedig, akiknek ingatlan- vagy va­gyoni értékű jog átruházásából 1993-ban származott jöve­delme, az adóbevallásukat az új módosított szabály szerint vallhatják be. rint június végére készül el az a víztisztító-rendszer, mely a me- tános, amóniás, vasas és nitrites víz helyett egészséges nedűt szolgáltat majd a király­egyháziaknak, ahol már évek óta zacskós vizen élnek a terhes és szoptató anyák, valamint a kisgyermekek. A kútház, a víz­tároló medencék és az 1000 köbméteres hidroglóbusz alapja már elkészült, s az idő jobbra- fordultával a munkálatok azon­nal folytatódnak. A több mint 30 millió forintos fejlesztés na­gyobbik részét céltámogatásból fedezi a királyegyházi önkor­mányzat. Idén alakítanak ki a Petőfi út 58-ban egy körzeti megbízotti irodát, illetve az ahhoz tartozó szolgálati lakást. Régóta szük­ség lenne Királyegyházán járda- felújításra, belvízrendezésre, hiszen a lapos területen fekvő falut nagyobb esőzések idején szinte ellepi, elárasztja a víz. A elöljáróság évek óta szeretne egy valódi tornatermet építtetni a királyegyházi általános isko­lások részére, mivel a jelenlegi tornaszoba liliputi gyerekse­regre méretezett. Katona G. Nézzük meg, mit jelentenek a címben foglalt fogalmak! Az ingatlan fogalmát az illetékek­ről szóló törvény határozza meg. A törvény szerint ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden do­log. A személyi jövedelemadó törvény szerint vagyoni értékű jog a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakásbérlet (ide nem értve az ágybérletet), az üdülőhasználati jog és a külföldiek ingatlan- használati joga. A személyi jövedelemadó törvény szerint átruházás az in­gatlan eladása, cseréje, továbbá a vagyoni értékű jog alapítása, eladása, az ilyen jogról szóló lemondás, a jog gyakorlásának végleges átengedése, illetve a vagyoni értékű jog cseréje. Mi­után mindezekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, a to­vábbiakban az előzőek szerint részletezett átruházásokat ingat­lan átruházásként említjük. Az ingatlan átruházásából származó jövedelmek közül mentes az 1992. január 1-jéig 10 évnél régebben szerzett in­gatlan, valamint vagyoni értékű jog átruházásából származó jö­vedelem. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély olyan ingatlan (vagyoni értékű jogot) ruház át, amelyre a magánszemély tulaj­donjoga (vagyoni értékű joga) 1992. január 1-jéig már 10 éves elmúlt, akkor az ebből a jogügy­letből származó jövedelmét sem bevallani, sem a többi összevo­nás alá eső jövedelmével össze­vonni, sem utána adót fizetni nem kell. Az előző rendelke­zésből következik, hogy adókö­teles annak az ingatlannak az át­ruházásából származó jövede­lem, amelyre az átruházó ma­gánszemély tulajdonjoga (va­gyoni értékű joga) 1992. január 1-jéig még nem múlt el 10 éves. A forgalmi érték számít bevételnek A személyi jövedeladó meg­állapítása szempontjából a for­galmi értéket kell az ingatlan át­ruházásából származó bevétel­nek tekinteni. A személyi jöve­delemadó törvény meghatáro­zása szerint forgalmi érték a vonatkozó szerződésben foglalt teljes összeg; az öröklés, az ajándékozás útján történő szer­zés esetén a szerzéskori for­galmi érték megállapítására az illetékekről szóló törvényben foglaltakat kell megfelelően al­kalmazni; a lakásbérleti jog ese­tében az adott lakásra irányuló lakáshasználatbavételi díj tíz­szerese; állami, önkormányzati visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Ha az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlannak a for­galmi értéke nem állapítható meg, akkor az átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Meghatározza a törvény azt is, hogy mit kell a megszerzés és mit az átruházás időpontjá­nak tekinteni. Az ingatlan és az ingatlannyilvántartásba bejegy­zésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, ami­kor az erről szóló érvényes szerződést (okirat, bírósági, ha­tósági határozatot) a földhiva­talhoz, illetve 1986. július 1 -je előtt az illetékhivatalhoz be­nyújtották. Az olyan vagyoni értékű jogszerzés időpontjának, amelyet nem kötelező az ingatl­annyilvántartásba bejegyezni, a szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén a szer­zés időpontjának az öröklés megnyíltának napját kell tekin­teni. (Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.) Ha a jogi személy 1989. január 1-je előtt értékesített ingatlant a magán- személy részére, az ingatlan megszerzésének napja a szerző­déskötés napja. Mennyi marad a jövedelem? Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapí­tásához meg kell határozni, hogy mely időpontot kell az át­ruházás időpontjának tekinteni, valamint azt is, hogy mit kell a bevételből levonni. Az átruhá­zás időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerző­dést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtottak. Az ingatlannyil­vántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog át­ruházásának időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szer­ződés kelt. A földrendezés vagy kisajátítás során kapott cserein­gatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési idő­pontját kell tekinteni. A bevételből le kell vonni az átruházott ingatlannak, illetve vagyoni értékű jognak a meg­szerzése idején képviselt for­galmi értékét, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban fel­merült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordí­tott kiadásokat, ha azokat a ma­gánszemély költségként nem számolta fel. A bevételből való levonás után fennmaradó ösz- szeg a jövedelem. (Folytatás holnapi számunk­ban.) Mitől fáj idén a polgármesterek feje? A legfontosabb beruházásokra azért még jut pénz Baranyában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents