Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-02 / 32. szám

1994. február 2., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Elkelt a pécsi Fenyvessoron az ERBE üdülő Eredményesen zárult az Erőmű Beruházási Vállalat Pécs, Fenyvessor 2. szám alatti üdülő­jének értékesítésére kiírt pályá­zat. A gyönyörű környezetben található luxusingatlanra meg- hirdwetett pályázat nyertese a dr. Körösi és Zala Kft., az exk­luzív nyaralóra azonban a ko­rábbi bérlőnek, a REXACO Kft.-nek elővásárlási joga van, így igény esetén ez a cég veheti meg. EBRD-hitel a mezőgazdaságnak Százhárom millió dollár kölcsön felvételéről állapodott meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a magyar kormány és négy ma­gyar pénzintézet. Az igénylők a Kereskedelmi Banknál és a Budapest Banknál már hozzá is juthatnak az EBRD-hitelhez, az OTP Bank Rt.-nél január végétől, az MHB-nál pedig február közepétől kérhetik. A szóbanforgó hitel célja az ag­rárágazat, valamint az élelmi­szeripar privatizációjának és reorganizációjának támoga­tása, a termelékenység és a ha­tékonyság növelése. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 1-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,44 152,94 154,44 Ausztrál dollár 71,99 72,66 73,33 öBelga frank (100) 282,22 284,97 287,72 Dán korona 14,97 15,12 15,27 Finn márka 18,26 18,43 18,60 Francia frank 17,10 17,27 17,44 Gör. drachma (100 40,39 40,79 41,19 Holland forint 51,81 52,33 52,85 ír font 145,77 147,17 148,57 Japán yen (100) 90,03 93,96# 94,89 .Kanadai dollár 75,80 76,56 77,32 Kuvaiti dinár 338,92 342,25 345,58 Német márka 58,02 58,62 59,22 Norvég korona 13,51 Í3.65 13,79 Olasz líra (1000) 59,58 60,19 60,80 Osztrák sch. (100) 825,48 833,83 842,18 Portugál esc. (100) 57,92 58,39 58,96 Spanyol pes. (100) 71,59 72,32 73,05 Svájci frank 69,20# 69,86 70,52 Svéd korona 12,79 12,91 13,03 USA dollár 100,75 101,75 102,75 ECU (Közös Piac) 112,83 113,95 117,07 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Az egyént támogatja a munkaügyi tanács Baranyai kőművestanulók németországi szakképzésen A bajorországi Heimstetterben már ilyen lakó- és Uzletházakat építenek a kft. szakemberei Mit ér kint a magyar munkás? Négy éve, alvállalkozóként végzendő németországi szerke­zetépítési és építőmesteri mun­kákra hozta létre a Baukomplex Rt. és két bajor építési vállal­kozó, a dorfeni J. Mittermaier és a goldachi M. Rentz a pécsi Pannoniabau Kft.-t. A cég év- ről-évre fejlődve már 35 dolgo­zót foglalkoztat. Mit jelent a németországi munkalehetőség a Pannoniaba- unak és mit a kint dolgozóknak? - kérdeztük Slang Ferenc ügy­vezetőt.-A németül is tudó, itthon már bizonyított szakmunkások­nak ez egyfajta jutalom, hisz az itthoni 18-20 ezer forintos bé­rük mellett kint havi 1500-2000 márkát is megkeresnek, tehát lényegesen többet a hazai lehe­tőségeknél. A cégünk sem pa­naszkodhat, a tavalyi árbevéte­lünk majd 40%-kal növekedett, a nyereségünk viszont a felére csökkent. Miért e nyereség-csökkenés? Tavaly márciustól az addigi nem kevés fizetnivalókon felül az időtartamtól függően 1200-2000 márka személyen­kénti munkavállalási enge­dély-illetéket is kiró a német ál­lam. Ez az intézkedés eddig vagy százezer márkát vett ki a kft. zsebéből. A sok közül az egyik megkö­tés, hogy két évnél tovább nem dolgozhat kint senki, ugyancsak nehéz helyzetbe hozza a Panno- niabaut is. Mi legyen a vissza­érkezett dolgozókkal? Nehezen illeszkednek vissza az őket ki­küldő „anyacéghez”, mert meg­szokták a kinti szervezettséget, igényességet, gépesítettséget és a hazainál lényegesen maga­sabb jövedelmet. Ha ugyan nem mennek el azonnal olyan, más hazai céghez, ahol a németor­szágihoz inkább hasonló kö­rülményekkel és bérrel várják őket. Helyükbe szinte kivétel nélkül újakat kell felvenni.- Hogy megtarthassuk a visszatérő embereinket, részt kell vennünk a hazai építőipari privatizációban és a magyar épí­tőipari piacon. Valószínűleg rö­videsen Budapesten, és talán a későbbiekben Horvátországban is fogunk dolgozni. Mindehhez jól jön, hogy a német tulajdono­sok nem viszik ki, hanem a kft.-be forgatják vissza a nyere­séget. A magyar szaktudást elis­merő és becsülő bajorok a hazai utánpótlás nevelésben is jeles­kednek. Az erdingi szakmun­kásképző a pécsi 506-os szak­munkásképzővel kialakított testvérkapcsolat révén már két csoportban 20-20 baranyai kő­művestanulót foglalkoztat és készít fel a németországi szak­munkásvizsgára. Ebbe a német tulajdonosok által a Pannonia­bau is besegít: a még itthon ta­nulóknak ösztöndíjat és tanmű­helyt biztosítanak a gyakorlati ismeretek elsajátításához. A német vállalkozók ezek szerint hosszú távon is számíta­nak a magyar szakmunkásokra. Ennek ugyan ellentmond, hogy 1994 végével lejár a magyar szakmunkások németországi munkavállalását lehetővé tevő államközi egyezmény.- Bízom benne, hogy az egyezményt meghosszabbítják, hisz az Németországnak is elő­nyös - állítja Stang Ferenc. B. Murányi László A regisztrált munkanélküliek és a pályakezdők közül tavaly Baranyában majd két és félez­ren szerezték meg az első, avagy a második szakmájukat, kétharmaduk azóta elhelyezke­dett. Ez a december végén me­gyénkben nyilvántartott több mint 25 500 munkanélkülihez, meg a nyilvántartásból már ki- kerültekhez képest úgy tűnik, csepp a tengerben, mégsem az. Minden munkahely megélhetést jelent. A Baranya Megyei Munkaügyi Tanács tegnapi ülé­sén szó esett arról, hogy a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont idén már több mint félmil- liárd forinttal segíthet. A munkaügyi tanács munka- vállalói, munkáltatói és önkor­mányzati oldalát képviselők örömmel nyugtázták a megyei munkaügyi központ mb. igazga­tója, Gyöngyösi Pétemé beszá­molóját, aki a hivatal tavalyi te­vékenységét a vezetőváltás és más okok miatt kritikusnak, az ideit viszont a változások évé­nek tekinti. Megállt a munka- nélküliség emelkedése, most erőiket a minőségi, ember-köz­pontú szolgáltatásra összponto­síthatják. Erősíteni kívánják a közvetlen „tűzvonalban” lévő kirendeltségeiket, hogy a tőlük segítséget várókban a rászorult ember egyéni problémáit is fi­Az elmúlt évben csaknem 300 millió forintot biztosított hazai és külföldi forrásokból a magyar ipar és az agrárgazda­ság szerkezetátalakításához a magyar kormány által 1991-ben alapított Magyar Fejlesztési Alapítvány (Hungarian Deve­lopment Foundation), a Hudefo. A pénz nagyobbik részét, 1,5 millió guldent a holland kor­mány, 700 ezer dollárt pedig a japán kormány adta. Ehhez já­rult még hozzá a Kereskedelem­fejlesztési Alap 50 millió forint­tal, illetve a magyar kormány 100 millió forinttal, mely a Hu­defo alaptőkéjét adta. A Hudefo a magyar kormány gazdaságpo­litikájának megvalósítása, a pi­acgazdaság fejlesztése és a vál­lalatok versenyképességének javítása érdekében létrehozott független alapítvány. Célja, hogy segítséget adjon az átfogó és regionális gazdaságpolitika kialakításához és megvalósítá­sához, segítse a vállalkozásokat, miközben közvetít a kormány gyelembe véve tudjanak segí­teni. Tehát az egyént, annak eredményes képzését helyezik előtérbe és őt támogatják, nem a képző szervezeteket. A tanács állásfoglalása le­szögezi: élvezzenek továbbra is elsőbbséget a jól felkészült ba­ranyai képző és átképző szerve­zetek, hiszen e tevékenység 85%-át már jelenleg is ők vég­zik. A baranyai képzők klubja létrehozása is tevékenységük összehangolását célozza. Mivel a-képzésben résztvevőké a dön­tés joga, hogy milyen átképzést választanak, és ahhoz kapják a differenciált támogatást, a fe­lelősségüket is növelni kell, nem visszariadva a számonké­réstől sem. Új elem a kistérségi és réteg- program támogatása, melyre a tervezet szerint az összes ren­delkezésre álló pénz 6%-át for­dítják, de szükség esetén ez a kerethatár is éppúgy változtat­ható lesz, akár a többi. A munkaügyi tanács egyetér­tett abban is, hogy a közhasznú foglalkoztatottak körét bővíteni kell, és hogy a munkaügyi kor­mányzat központi támogatását kérik a Vasas-Bányaüzemet újra termelésbe állító Antracit Kft. munkahelymegtartó és munkahelyteremtő támogatásá­hoz. B. M. L. és a vállalkozások között. Az elmúlt évben 44 középméretű vállalatot világítottak át. Az NGKM Kereskedelemfejlesz­tési Alapjából indult az az ag­rárfejlesztési program, amely Zala megye 20 mezőgazda­sági-agráripari vállalkozásánál segíti a piacorientált szerkezetá­talakítást. Ugyancsak ennek ke­retében kezdődött meg 18 válla­lat bevonásával az ISO-9000 nemzetközi minőségbiztosítási szabványrendszerre a felkészí­tés. Az idén folytatódik a teljes körű minőségbiztosítási rend­szer kiépítése a Szegedi Paprika Rt-nél, a Reanal Finomvegy- szergyámál, a Zalatejnél és a Hajdútejnél. Tizenegy vállalat vesz részt a holland segítséggel, illetve OMFB támogatással in­duló programban, amely ugyancsak az ISO 9000-re való felkészülést szolgálja. Elkészült még a szolnoki vállalkozói in­kubátorház megvalósíthatósági tanulmánya is. Hudefo a szerkezetátalakításért Döbbenetes piaci lehetőségek Amerikában Pécsi vállalkozók úgy döntöttek, magánúton keresnek üzleti partnereket- A belgiumi Namurban és franciaországi Poitiers-ben üz­leti találkozókon vettem részt több pécsi vállalkozóval együtt - mondja Gulácsi János villany- szerelő mester. - Minden alka­lommal megvitattuk a tapaszta­latainkat, értékeltük a benyo­másainkat. Abban mindig egyetértettünk, hogy csak saját magunkra támaszkodhatunk. Ebből született meg az ötlet, hogy a már meglévő kapcsolata­inkat tovább kellene bővíteni. Volt egy amerikai magánutam Chicago és környékére, ezt használtam fel erre a célra is. Gulácsi János Amerikában találkozott olyan üzletemberek­kel, akik már vagy jártak Euró­pában, vagy még nem jutottak el ide. Kanadaiakkal is tárgyalt, a Quebec tartományban lévő Moncton városának gazdasági szakembereivel, egy televíziós láncon keresztül megszervezett konferencián. Ennek elnöke, kanadai részről, Levi Clain a pécsi kapcsolat felelőse volt, ő vezette a megbeszélést is. Részt vett még rajta Eric Robichaud a monctoni Gazdasági Bizottság elnöke, Elizabeth Percy ke­let-európai szakértő, Joanne Lo­iser program-manager és Jean Nadeau gazdasági főigazgató.- Az Atlanti vonal egyik tag­állama Kanada is, ami elsődle­ges feladatának tartja több ten­gerentúli ország, Portugália, Spanyolország Franciaország, Írország, Anglia részvételével, hogy megpróbálják az egyol­dalú német orientációt kompen­zálni. A kezüket akarják nyúj­tani Kelet-Európának. A gazda­sági szakértőnk Neil Chields, chicagói üzletember volt, aki egész amerikai tartózkodásom ideje alatt értékes tanácsokkal látott el. Féltő gonddal vigyázta első bizonytalan lépéseimet a „korlátlan lehetőségek” világ­ában - folytatja Gulácsi János. - Hiányos nyelvi felkészültsé­gem sem jelentett gondot, mert sokat segített kint élő lányom, és a férje Geoff Childs, akik az Indiana Egyetem Eurázsiái Központjának kutatói. A kanadai partnerek postán és faxon is megkapták a szük­séges dokumentumokat, amire támaszkodhattak a tárgyalások során. Poitiersben már találko­zott Gulácsi János azokkal a kanadai üzletemberekkel, akik­kel mostani útján tárgyalt. Első­sorban elektrotechnikai vállal­kozások képviseletében lépett fel, bemutatta az Elektrotechni­kai Központi Szövetséget, a Pé­csi Ipartestületet, és a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Gazda­sági Kamarát, mint a pécsi kis­vállalkozók képviselőit. Üzleti lehetőségek után kutatott egy víztisztító gépészeti berendezé­seket gyártó cég, a Ferrit Filter, a Pannonvin Rt pezsgőgyára és az Agóra kesztyűrészlege nevé­ben is. A már korábban a belgi­umi Namurban megkezdett tár­gyalások eredményeként húsz pécsi vállalkozó utazhat nyáron Kanadába. A Moncton ’94 bi­zottság állja a költségeket, és üzletember-találkozókat szer­vez részükre olyan partnerek­kel, akik meghatározott terüle­tekre keresnek üzletfeleket, kapcsolatokat. Néhány vállal­kozás bemutatkozó anyagát már eljuttatták Kanadába. Amerikai útja során szemé­lyesen találkozott Illionis Állam magyarországi kereskedelmi irodájának igazgatójával is. A tárgyalásokat itthon folytatják. Megkeresik a lehetőségét an­nak, hogy a kereskedelmi ki- rendeltség államközi szinten hogyan tudja támogatni a ma­gyar kisvállalkozókat, hogyan tud velük kapcsolatba kerülni.- A szűk körből, hirtelen ki­kerültem a nagyvilágba - mondja Gulácsi János. - Annyi, és olyan nagyok voltak a lehe­tőségek, hogy engem megdöb­bentett. Az amerikaiak csak azt nem értették sehol sem, hogy miért nem vesszük igénybe azt a pénzt, amit ők 4-5 százalékos kamattal ajánlanak, mint ked­vezményes kölcsönt. Hiába magyaráztam nekik, hogy ez mire ideér már nem annyi, ha­nem 2-3 szoros garancia kell hozzá és 20-30 százalékos lesz a kamata. Most keressük a megoldást, hogy a magyar vál­lalkozók valóban kedvezmé­nyes hitelekhez jussanak. Ma­gam is fejlesztenék, szükségem lenne 1-1,2 millió dollárra. Hi­ába működöm régóta, van vi­lágpiacon is eladható termé­kem, ennyi pénzt itthon csak olyan garanciákra és kamatokra kapok, amit nem vállalok. Nem akarom eladni magam külföldi cégnek, s nem írok alá előnyte­len szerződést sem. így hát vál­lalkozótársaimmal továbbra is keressük a kiutat. Sz. K. A pécsi Agora kesztyűsrészlege is szívesen értékesítené termé­keit a kanadai piacokon Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents