Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-13 / 43. szám

Országos teremtorna Nagykanizsán A dél-zalai városban február 19-én és 20-án rendezik meg az Állami Biztosító AEGON Ka­nizsa Kupa országos teremlab­darúgó-döntőt. A kanizsaiak hagyományos országos kispályás seregszem­léjén az ország szinte minden részéből több mint 70 csapat nevezett. A kétnapos tornát a Zsigmondi-Winkler-, MÁV NTE- és az Olajbányász-csar­nokban bonyolítják le. A több­szakaszos rendszerű versenyen negyven vidéki és harmincnégy nagykanizsai együttes szerepel. A nagy döntőbe, valamint a Tisztelet Kupa-döntőbe 4-4 csapat jut be, míg a selejtezők­ből kiesettek a vigasz-kupán vi­gasztalódhatnak. Az országos torna február 19- én, 7.00 órakor kezdődik mind a három csarnokban. Az ünnepélyes eredményhirdetést 20- án, 18.45-kor tartják az Olajbányász-csarnokban. Atom Anti World Trophy- jelöltje Putriik Bálint, a Magyar Judo Szövetség elnöke a minap leve­let kapott Los Angeles-ből. Ab­ból értesülhetett arról, hogy - aláíró: Carmen E. Rivera - Ko­vács Antal is jelölt az amerika­iak megszokott, hat kontinensre kiterjedő legjobb sportolói sza­vazásán, a World Trophyn - Európa „színeiben”. Az ameri­kaiak „Atom Anti” személyi adatait, legjobb eredményeit térték. Megkapták. Várható aát, hogy a nagyszerű sportem­ber újabb rangos kitüntetésben •észesül. Tudott, 1993-ban a magyar sportújságírók a paksi cselgán- :sozót választották meg a leg- obb férfi sportolónak. Bojkott, pénz, halasztás Michael Johnson bojkottálni ikaija az Egyesült Államok fe- lettpályás nemzetközi atlétikai >ajnokságát. A világbajnok futó igyanis sérelmezi az Amerikai Atlétikai Szövetség döntését, niszerint a versenyen csak a ülföldi atléták kapnak rajt- lénzt, a hazaiak nem. bk Az előzetes adatokkal ellen­étben nem 56, hanem 96 millió riárkába került Berlin olimpiai 'ályázata. A Berliner Morgen- 'ost szerint - és ezt a város ve- etőségének egyik tagja is legerősítette - ennyibe került, ogy Berlin elveszítse a 000-ben sorra kerülő ötkarikás ítékok rendezéséért folytatott ersenyfutást. * A moszkvai városi bíróság lhalasztotta a döntést Ljudmila 'arozsilenko ügyében. Ä világ- ajnok orosz futónőt tavalyi po- itív doppingtesztje után az rósz és a Nemzetközi Amatőr .tlétikai Szövetség négy évre [tiltotta. Az atlétanő polgári bí- jságnál szeretné elérni felmen- isét, mondván: nem tudott ar­il, hogy az általa szedett yógyszer szerepel a tiltott sze­di listáján. Brazil botrány Ismét magasra csapnak a bra- 1 labdarúgó-botrány hullámai. mérkőzések időpontját tör- énytelen módon megváltoztató :akemberek kénytelenek lesz­ik bíróság elé állni a közeljö- 5ben. Kilenc személyt, köztük duardo Vianát, a Rio de Jane- 5-i labdarúgó szövetség elnö- ít és Eurico Mirandát, a asco da Gama klubigazgatóját gyanúsítják az időpontok eghamisításával. Akispadon: A debreceni edző neve össze­forrt a hazai férfi kézilabda vi­déki sikereinek legszebb napja­ival. Ökrös István, akkor (is) volt a Debreceni Dózsa csapa­tának edzője, amikor a cívis vá­ros jelentette a Budapest után a legnagyobb'' márkanevet a sportágban, mert többször nyert magyar bajnoki címet és meg­állta helyét a nemzetközi po­rondon is. Igaz, azokban az években nem kisebb klasszisok játszottak a lila-fehér együttes­ben, mint a világválogatottat is megjárt, majd minden idők leg­hosszabb NB-s és a magyar já­tékosok közül a legtovább tartó külföldi pályafutást végig küzdő Varga István -, aki ma nem más, mint a Magyar Kézi­labda Szövetség elnöke vagy az ugyancsak sokszoros váloga­tott dr. Süvöltős Mihály.- Azokban az években szűknek bizonyult Debrecen­ben az 5000 nézőt befogadó szabadtéri belügyi stadion. Mi változott azóta? - kérdeztük a hároméves katari távolléte után a Hajdúságba visszatért szakva- zetőtől.-Nagyon rossz útra téve­dünk, ha párhuzamot vonunk az évtizeddel előbbi és a mai hely­zet, illetve eredmények között. Az akkori viszonyoknak megfe­lelően valóban az ország élvo­nalába tartozott a Dózsa, csak­hogy ami az akkori válogatott­nak (valóban világklasszisok játszottak a csapatban) nem si­került, az ugyanúgy nem sike­rült a Dózsának sem: világhírre szert tenni. Azonnal meg kel mondani, bagatell dolgokon múlott: másodperceken, egyet­len gólon. Ma már más a hely­zet. Sokkal kiegyensúlyozot­tabb a nemzetközi mezőny. Ami pedig a házai színvonalat illeti: van négy jó csapatunk, a többi gyúrj a-gyötri egymást, és a pillanatnyi forma dönt, hogy mikor, ki, kivel milyen ered­ményt tud elérni.-Alig fél éve tért vissza a Közel-Keletről, ahol az egyik arab miniállam klubcsapatát segítette. Milyen tapasztala­tokat szerzett Katarban?- A sportágban járatosak tud­ják, honnan indult a közel-keleti kézilabda. Abban, hogy ma számolnia kell velük a világ él­vonalában tartozóknak, bizony nem kis része van a több évet ott töltött magyar szakemberek­nek. i-Miként értékeli a Katar­ban eltöltött három évét?- Katar miniállam. Csakhogy az alig 60 ezer embert számláló ország a mi viszonyainkhoz ké­pest rettenetesen gazdag. Éppen ezért ott minden a pénz körül forog. Annak megfelelően ju­talmazták a munkánkat is.- És miképpen büntettek?-Telitalálat. Ha hiszik, ha nem: 100 százalékosan. Három éven át a nyolcadik helyről a bajnoki döntőbe vittem a csapa­tot. A bajnokság tavaszi utolsó fordulójában az első helyet el­döntő mérkőzés utolsó tíz perce előtt már tudtam, hogy szedhe­tem sátorfámat. Vesztettünk, tehát felszólítás nélkül „kilőt­tek”. Mindezek ellenére nem bántam meg azt a három évet- Mit tud kamatoztatni itt­hon az ott eltöltött 36 hónap­ból?- Végül is lehetne. Pénz ugyan nincs, de azt a céltudato­san csakis eredményre, győze­lemre orientált szemléletet na­gyon .szívesen látnám itthon is. Elsősorban a csapatomnál, de a nemzeti válogatottnál is. Ennek most nem sok jele van Debre­cenben, de sajnos, a magyar vá­logatottnál sem. Kapu László Mihalecz biztos a bentmaradásban Akárcsak tavaly a bajnoki rajt előtt, most a tavaszi idényt megelőzően is komoly változá­sok történtek a paksi labdarú­gók házatáján. Akkor új edző­vel, teljesen átalakult vezetéssel és játékosállománnyal, nagyra- törő tervekkel rajtoltak. Most - a csapat kiesőhelyen kókadozik s ennek „eredményeként” - is­mét új edzővel készülnek az NB Il-es nyitányra a paksiak. A de­cemberben menesztett Teszler Vendel helyét Mihalecz István vette át, aki korábban a Sabaria és a ZTE csapatainál dolgozott, most pedig a paksi együttest igyekszik kisegíteni a kátyúból.- Milyen benyomásokat szer­zett eddig új csapatáról? - kér­dezem Mihalecz Istvánt, aki egyelőre nyárig írt alá Pakson.- Nagyon jó hatást tett rám a játékosok hozzáállása. Úgy ér­zem ők lényegesen többet, job­bat akarnak.-Ez a pályakérdés komoly viharokat váltott ki.-Igen, hallottam erről. Úgy vélem a csapatnak „ráment” pár pontja a hazai pályára. Én sze­retném jó talajon játszatni a csapatot, de nem én döntök ar­ról, hogy a városi sporttelepen, vagy az ASE-pályán fogadjuk majd ellenfeleinket.- Mint minden edzőt, így önt is megelőzte a híre, miszerint Mihalecz kemény, „korbácsos” edző. Mi a véleménye erről?- Szerintem nem vagyok sem „korbácsos”, se különösebben szigorú. Az viszont igaz, a munkát megkövetelem, szere­tem a figyelmet, a fegyelmet az edzéseken. Ezek nélkül nem le­het eredményt elérni.- Nehéz helyzetben vette át a csapatot. Kiváncsi lennék mek­kora esélyt lát a bentmara- dásra?- Kilencven százalékot.- Ezt komolyan gondolja, vagy csak amolyan kincstári op­timizmus mondatja Önnel?- Ötven százalékot, 16 pontot kell összegyűjtenünk, erre pe­dig képesnek tartom a csapatot. Néhány poszton erősítenünk kell, így leigazoltuk a PMSC-FORDAN-tól Magyart és a Haladástól Farkast. Tőlük várjuk a csapat korábbi „góli­szonyának” feloldását. Nagyon fontos, hogy jó rajtot vegyünk, hogy kellő önbizalommal fel­vértezve folytathassuk majd a pontgyűjtést.- Addig azonban még komoly munka vár az együttesre.- Egy jó hónapunk van az összeszokásra, s a játék csiszo­lására. A bajnoki rajtig sok edzőmérkőzést játszunk, köztük több NB I-es csoport ellen is. Az ilyen próbajátékokkal remé­lem eredményesen fel tudunk készülni a nagy menetelésre, amely reánk vár. Nagyon bízom abban, hogy júniusban már csak rossz álomként gondolunk arra: a kiesés réme lebegett a csapat felett. Medgyesy Ferenc Kis S. és Miljus elbúcsúzik Változások a Kaposvári KC csapatánál Az utóbbi napokban többször is lehetett arról hallani Kapos­váron, hogy nagy változások várhatók a KKC NB I-es férfi kosárlabda csapatánál. Magya­rán szólva néhány játékosnak megköszönik az eddigi tevé­kenységét... Mint kiderült, a szóbeszédnek valóban volt alapja. Erről faggattuk Stickel Pétert, a Kaposvári KC vezető­edzőjét.- Ami a lényeg: Kis Sándor­tól már a múlt héten csütörtö­kön elköszöntünk - ő nem is utazott el a többiekkel Nagykő­rösre -, a szerb „idegenlégió­sunknak”, Nikola Májusnak pe-1 dig a hét végi, az alapbajnoksá­got záró, Csepel SC elleni ide­genbeli találkozó lesz a búcsú­meccse - mondta Stickel Péter edző.- Mi indokolta, hogy mindkét játékostól idő előtt megváljon az egyesület?-Kis Sándorral komoly em­beri, morális problémák voltak. Számtalan esetben adtunk neki arra lehetőséget, hogy változ­tasson életmódján, <ie nem tu­dott élni vele. Én magam is többször elbeszélgettem vele négyszemközt - mint az ered­mény mutatja - , nem sok foga­natja volt. Most már végleg be­telt az a bizonyos pohár, nem lehetett ezt büntetlenül tovább csinálni. Ezért döntöttünk úgy, hogy elválnak az útjaink. Miljus egészen más eset. Ő az edzése­ken végig kimagaslót nyújtott, de ezt nem tudta megismételni a bajnoki mérkőzéseken. Márpe­dig őt azért igazoltuk le, hogy a csapat egyik húzóembere le­gyen, s nem azért, hogy a kis- padot koptassa. Miljusnak talán két olyan meccse volt - itthon a Debreceni SI-Tegáz és a Szé­kesfehérvári Albacomp SC el­len -, amikor igazán elégedett voltam a teljesítményével. Ugyanakkor azt is el kell mon­danom, hogy döntésünkben anyagi indokok is közrejátszot­tak.- Mi van akkor, ha a Kapos­vári KC netán mégis bejut a leg­jobb nyolc közé?- Végleges a döntés, azaz akkor is mindenképpen megvá­lunk a két játékostól.- Hogyan reagált a két játé­kos az egyesület vezetésének a döntésére?- Nem egyik napról a má­sikra hoztuk meg ezt a döntést, hanem egy hosszú folyamat végeredménye volt ez a kény­szerű lépés. Én azt hiszem, mindketten megértették - és be is látták -, hogy miért döntöt­tünk így.-Nem okoz nagy vérveszte­séget a két játékos távozása? Hiszen a megműtött Vojvodára sem lehet még hosszú hetekig számítani.- Ráadásul több sérültünk és betegünk is van. Az influenzás Monok mellett Hoffmann is be­lázasodott, s a Nagykőrösön térdsérülést szenvedett Nagy L. is kénytelen volt több edzést ki­hagyni. A Csepel elleni mérkő­zés után két hét szünet követke­zik. Nagyon bízom abban, hogy addigra valahogy sikerül ren­dezni a sorokat. Fenyő Gábor LELÁTÓ A győzelemért három . pont jár majd? Viharos tavasz elébe néz a honi labdarúgás. Sajnos, nem a színvonal várható emelkedése okozza majd ezt a vihart - bár lehet, hogy csoda történik -, hanem sokkal inkább azok a gondolatok, melyek az MLSZ l vezetőinek fejében kavarog­nak. A szövetségben ugyanis már készül a jövő évi verseny- kiírás és a kiszivárgott hírek szerint olyan változásokat ter­veznek, amelyek bizonyára indulatokat váltanak ki. Ter­mészetesen ezek egyelőre csak elképzelések, véleményezi majd a liga és ennek alapján alapján dönt majd a sportág vezetése. Az MLSZ-ben azt szeret­nék, hogy a jövőben a bajnoki győzelemért az eddigi két pont helyett három pont járna. Erre már volt példa a 80-as évek végén, de nem váltotta meg a világot, Akkor és most is az az elképzelés, hogy ettől jobban igyekeznek majd a csapatok. Akkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és érzésem szerint most sem hozná meg a remélt változást. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a három pontos győzelem mellett a 80-as évek vége felé kiiktatták a döntetlent. Ha X-re végző­dött a mérkőzés, akkor jöttek a 1 l-esek. Amelyik csapat ebből a 11-es párbajból győztesen került ki, az két pontot, a vesz­tes pedig egyet kapott. Egy év után rájöttek az MLSZ vezetői arra, hogy eb­ben a sportágban igenis lehet döntetlen. Egy gyengébb ké­pességű csapat számára elfo­gadható eredmény a jobb ellen a döntetlen és nem sújthatják azzal, hogy a végén a szeren­csére bízzák, ki kapjon eggyel több pontot. Szerencsére ez az ötlet most nem került elő, de lehet vitatkozni a győzelemért járó három ponton is. Akik ezt a formát szeretnék, külföldi példákra hivatkoznak, mond­ván több országban (például Angliában) bevált. Vannak vi­szont olyan bajnokságok, ahol változatlanul két pont jár a győzelemért és ennek ellenére az az ország meghatározó sze­repet játszik a nemzetközi lab­darúgásban (ilyen Németor­szág vagy Olaszország). Ne­héz eldönteni, hogy kinek van igaza és valószínűleg nagy vita lesz ezen a következő hóna­pokban. . Könnyebb véleményt mon­dani a különböző licencjav^s- latokra. A szövetségben úgy vélik, hogy a jövőben az edzők és a játékosok szerződtetését licenchez kellene kötni. Erre is volt már példa, de egy idő után elvetették. Valószínűleg emlé­keznek arra, hogy az NB I-ben csak az lehetett edző, akinek szakedzői végzettsége volt, s a játékosoknak követelmény- rendszert kellett teljesíteni. Kezdjük az edzőkkel. Nem vitatom, az elmélet szerint bi­zonyára felkészültebb az az edző, aki a legmagasabb vég­zettséggel rendelkezik. Kivéte­lek azonban mindig vannak és most, hogy már nem központi­lag kapják a csapatok a támo­gatást, a szövetség nem szab­hatja meg, hogy az adott klub kit szerződtet edzőnek. Vesz­prémben például az elnök Kiss József ült a kispadra és ered­ményesebben szerepel a csa­pat, mint azokban a fordulók­ban, amikor szakképzett edző irányította a munkát. Tudom, ez véglet, de érdemes elgon­dolkodni rajta. Azt viszont tu­domásul kell Venni, hogy a szponzor azt szerződteti edző­nek, akit megfelelőnek tart és ha hozza az eredményeket, akkor nem érdekli, milyen a végzettsége. A játékosokra ugyanez ér- yényes. Ha egy csatár, rúgja a gólokat, kit érdekel, hogy hány métert fut 12 perc alatt. Tervezik még azt is, hogy a jelenleg két csoportos NB II-ből egy csoportos' legyen. Elfogadom, ezekben az elkép­zelésekben van valami, de a körülmények sokat változtak az elmúlt években és nem va­lószínű, hogy átszervezéssel jelentősen módosulna a sportág színvonala. A gyenge teljesítmény oka másban van. p» Tizennyolc milliós magyar olimpia Tegnap délután - a televízió jóvoltából - milliók láthatták: fellobbant Lillehammerben az olimpiai láng. A közvélemény persze tudja, hogy a norvégiai város nem a magyar sikerektől lesz hangos - nemhogy éremre, de pontszerző helyezésre sincs esélyűnk -, így nem feltétlenül csak a sporthírekre kíváncsi, hanem az amolyan „mellékes” témákra is. Mondjuk arra: mibe kerül nekünk ez az olimpia? Török Ottó, a Magyar Olim­piai Bizottság irodavezetőjétől származó értesülések szerint a teljes kiadások mintegy tizen­nyolc millió forintra rúgnak. Ennák fő tételei az edzőtáborok és felkészülési versenyek (5,7 millió), a formaruhák és sport- felszerelések (4,95), a norvégiai napidíjak és dologi költségek (2,1), a csapat biztosítása (2), az odautazás (1,58) valamint a he­lyi közlekedés és a bob szállí­tása (1,2),végül a belépők árai (1 millió). És, hogy milyen bevételek állnak szemben ezzel a teljesít­ménnyel nem nagyon igazol­ható, éppen ezért hatalmasnak tűnő kiadástömeggel? Semmi­lyenek. Pontosabban: szinte semmilyen, hiszen a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság ver- senyzőnkénti utólagos nyolc­száz dolláros fejpénze csak csepp a teigerben, ami aligha enyhíti az összeszámolt millió­kat. Tudni kell még, hogy a teljes költségvetés a harminckilenc fős hivatalos magyar küldött­ségé, amelynek a helyi szállás- és étkeztetési kiadásait a rende­zők állják. Csak összehasonlítá­sul: két jéve, az albertville-i já­tékokon - ahol nem volt akkre­ditálási stop - nagyobb költség­gel népesebb magyar csapat vett részt. Igaz viszont, hogy akkor még a teljes fedezetet az állam bizto­sította, míg most csupán 14 mil­lió a központi támogatás, a ma­radék négyet a MOB saját bevé­teleiből - értsd: szponzori pén­zekből - állja. (szekeres) )94. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP Új VDN 1 1 4 i k Ökrös István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents