Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-13 / 43. szám

Szigetváron forog a kerék Elégetik az elkobzott kábítószert Egy milligramm sem veszhet el belőle Nemrég a televízió „Napközi” című műsorának stúdiójában mutatták be, hogyan dolgoznak a kábítószer megtalálására kikép­zett kutyák. A műsorvezető el­dugott egy kis csomag heroint, (a rendőrség bocsátotta a műsor rendelkezésére) ezután vezette be gazdája a 'különleges szimat­tal rendelkező négylábút, „aki” azonnal rendkívül izgatott lett, s amint szabadon bocsátották, öt másodperc alatt megtalálta a csomagot. Egyre gyakrabban akadnak fenn határainkon a kábítószer­csempészek, s sajnos, egyre na­gyobb az elfogott drogok mennyisége. Arra voltunk , kí­váncsiak, mekkora is tulajdon­képpen ez a mennyiség, s mi lesz a sorsa az elkobzott kábító­szernek. Az Országos Rendőrfőkapi­tányság kábítószeres bűnözés elleni osztály vezetőjétől, dr. Hollósi György alezredestől kaptunk erről információt. Az alezredes elmondta, a kilencve­nes évekig minimális volt a ká­bítószer elfogás. Az első meg­ugrás 1990-ben volt tapasztal­ható, amikor 6,3 kilogram hasist és heroint koboztak el a hatá­ron. Ez a mennyiség 1991-ben már 22,7 kilogrammra ugrott fel, s az összetétel is gazdagabb, szinte valamennyi kábítószertí­pus szerepelt közte. Ebben az évben találtak először crack-et, ami igen kemény drognak szá­mít, a kokainnak egy speciális változata és tízszer veszélye­sebb az emberi szervezetre. A repülőtéren találták egy gazdát­lan csomagban. A további évek emelkedése félelmetes: 1992-ben 106,3 kg. kábítószert tartóztattak fel a magyar határokon, 1993-ban pedig már 697,1 kilót. Némi vi­gasz- ha egyáltalán annak lehet nevezni - hogy ezen mennyiség mintegy 90 százalékának Ma­gyarország csak tranzit útja lett volna, a végcél valamelyik nyugati ország, s mindössze tíz százalék érkezett célirányosan hozzánk. Mi a sorsa az elkobzott kábí­tószereknek? Dr. Hollósi György elmondta, számukra is 2-3 éve vált ez igazán kérdéssé. Magyarország már korábban csatlakozott ahhoz a nemzet­közi szervezethez, amelyik sza­bályozza a kábítószer üldözés és az elkobzott drogok meg­semmisítésének módját. A sza­bályok rendkívül szigorúak. A határállomáson, ahol lefoglal­ták, több hivatalos tanú jelenlé­tében jegyzőkönyv készül, ami tartalmazza a mennyiséget, a csomagolás módját, s az egyes súlytételeket. Ezután különle­ges rendszabályok mellett szál­lítják az országos bűnügyi tech­nikai intézetbe, ahol vegyi vizs­gálatnak vetik alá. Ezután kerül a szigorú biztonsággal ellátott tárolóba, ahol csak pár napig őrzik. Csak abban az esetben tá­rolhatják hosszabb ideig, ha bí­rósági tárgyaláson, perdöntő bi­zonyítékként van rá szükség. A nemzetközi egyezmény írja elő a megsemmisítést mód­ját is: egy speciális kazánban, ugyancsak több hivatalos tanú jelenlétében elégetik. Az elége­tésre kerülő kábítószerek mennyiségének, összetételének egyeznie kell a lefoglaláskor, szállításkor, tároláskor készült jegyzőkönyvek adataival. A szabályok lehetetlenné teszik, hogy akár egy milligramm is el­tűnhessen. Sarok Zsuzsa Az korántsem biztos, hogy szigetvári polgáré lesz a jövő­heti hatoslottó telitalálatos szel­vénye, az azonban igen, hogy a hat nyerőszámot Szigetváron húzzák ki. A Szerencsejáték Részvésztársaság ugyanis feb­ruár 19-én szombaton, a sziget­vári Zrínyi-filmszínházban ren­dezi ezt az eseményt, amelyet a város ünnepévé is szeretnék tenni. Már csak azért is, mert legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt volt lottóhúzás ebben a baranyai városban. Csősz Violetta, a Szerencse- játék Rt. Pécsi Területi Igazga­tóságának vezetője sok érdekes­séget, látványosságot, nem ke­vesebb szórakozást, s persze némi izgalmat ígér erre a napra. E szombati szerencsenap dél­előttjén nyitva lesz a szigetvári Totó-lottó kirendeltség: a foga­dók 11 óráig beadhatják tárgy­heti totó és lottó szelvényeiket, sőt, apróbb ajándékokat is kap­nak. Azok pedig, akik február 7-e és 19-e között 300 forint ér­tékben szelvényt vagy sorsje­gyet vásárolnak a helyi lottózó­ban, tombolát is átvehetnek, amelynek húzását záráskor, azaz 11 órakor tartják. A gála - neves énekesek és színészek, valamint a zeneis­kola növendékeinek felléptével - délután négy órakor kezdődik a filmszínházban. A kétórás, zenés, táncos, humoros műsor keretében dől el, hogy mire for­dítja a város a Szerencsejáték Rt. által felajánlott negyedmil­lió forintot - a zeneiskolának hangszerekre, óvodai játékokra, vagy a Zrínyi téri díszkútra. A három lehetőség közül az a résztvevő választhat, akinek nevét kisorsolják. Természete­sen a hatoslottó számainak hú­zására is sor kerül, ez 17 órakor kezdődik, s a Juventus-rádió is élő adásban közvetíti. R.N. Kormányülés a Balaton-parton A Balaton partján rendeznek kormányülést március második felében, a kabinet ugyanis a helyszínen kívánja tanulmá­nyozni az idegenforgalmi cent­rum fejlődését, gondjait - jelen­tette be Szabó Tamás tárca nél­küli miniszter Balatonkenesén, az északi part polgármesterei­nek tanácskozásán. A további­akban az elmúlt három év fejlő­dését érzékeltetve rámutatott, hogy csaknem kétszeresére bő­vült az északi partszakaszon a gázvezeték és a telefonhálózat, jelentősen kiterjedt a csatorna­rendszer, jól halad a privatizá­ció, az üzletek már csaknem tel­jes egészében magánkézben vannak. A Balaton-part fejlődé­sének a miniszter szerint újabb lendületet ad, hogy március vé­géig létrejön a Balatoni Fejlesz­tési Társaság. Ennek egy milli­árdos alaptőkéjét a privatizációs bevételből hozzák létre. Az új szervezet az idegenforgalom és a foglalkoztatás szempontjából fontos vállalkozásokat segíti majd oly módon, hogy tőkével is belép azokba. Az üzletrész hi­telnek tekinthető, amelyet a tár­saságtól visszavásárolhat majd a vállalkozó. A további előreha­ladás érdekében a miniszter na­gyon fontosnak tartja a telepü­lések közötti együttműködést. Ezt a célt szolgálja a már meg­alakult Balatoni Regionális Ta­nács is. Kívánatos volna, ha a kisebb régiók közös gondjainak megoldására is összefogás szü­letnék. A balatonkenesei ta­nácskozásnak éppen az volt a célja, hogy az ilyen típusú együttműködéshez szakmai megoldásokat keressen. Mint elhangzott, a közös munka alapja, hogy részletesen felmér­jék az egyes települések igé­nyét, szükségletét, és ezek kö­zül keressék meg a közöseket. Megszűnt a veszély a zalai Nován Vizes hígítással, majd mész­kőpor, tőzeg és homok adagolá­sával megszüntették a sósavve­szélyt a Zala megyei Nova köz­ség központjában. A tűzoltóság és a polgári védelem után a Nyugat-dunántúli Környezet­védelmi Felügyelőség szakem­berei vették át a terepet, meg­kezdték a veszélyes hulladék­nak minősülő zagy elszállítását, amit a szennyezett talaj rekulti­vációja követ. A novai szeny- nyeződést egy hirtelen fékező teherautóról lezuhant ezerlite­res, 31 százalékos ipari sósavat tartalmazó tartály kirepedése okozta. Az időben megtett vé­delmi intézkedéseknek, köztük a közeli óvoda gyors kiürítésé­nek köszönhetően senki semmi­lyen bőr, vagy légzőszervi ká­rosodást nem szenvedett. A mentesítés költségeit a károko­zónak, a Zalavolán egyik szál­lító társaságának kell megtérí­tenie. Kallódó kastélyok a régióban Nincs pontos felmérés a védett és a nem védett kúriákról Az egykori Zichy-kastély Kishárságyon most mezőgazdasági irodának ad otthont Fotó: Läufer L. Haj, ha lesz ismét haj! Dr. Sidhu tinktúrája Magyarországon Évekkel ezelőtt országosan kastélyprogramot hirdettek. Felmérték a kastélyokat, kú­riákat: országosan 750 épüle­tet nyilvánítottak védetté. Az eltelt években a program ellaposodott, háttérbe szorult. E körülménybe belejátszottak a vegyes tulajdonviszonyok és használati funkciók is. Önkor­mányzati, AVÜ, ÁV Rt., terme­lőszövetkezet, magánszemély a tulajdonos. Sokban iskola, egészségügyi intézmény, iroda, gazdasági üzem működik - ki­váltásukra új épület kellene. Dr. Tihanyi Csaba, Baranya megyei megbízott főépítész ar­ról tájékoztatott, hogy a megyé­ben kevés a védett és a nem vé­dett kastély. Naprakész adatok­kal nem rendelkeznek, mivel erre nincs megbízatásuk. Ké­szült 1989-ben egy színes kata­lógus az országban található el­adó kastélyokról - Baranyából a mecseknádasdi volt püspöki nyaraló és a szentlőrinci Ester­házy kastély szerepelt benne - de nem kelt el. Ma is iskolaként, illetve kollégiumként funkcio­nálnak. Legrosszabb hasznosí­tású a boldogasszonyfai Ig- mándy-kúria: a belső közfalakat kiverve keltetőként üzemel. A bodorfái Perczel-kastély parkja teljesen kiveszett. Az épület a puszta közepén áll, csupán dű- lőúton közelíthető meg. A szen- tegáti Biedermann-kastély a legszebb a megyében találhatók között. Értő kézre várna a sza­badszentkirályi kúria - ha nem törődnek vele hamarosan rom­halmazzá válik. Patkó Sándor,tolnai főépítész szekrényében őrzi a megyében található műemlékileg védett és nem védett kastély, kúria össze­sítő lapját. Műszaki állapotuk­ról tájékozottak, de a tulajdon- viszonyokat nem ismerik. Tolna megyében hatvan kisebb-na- gyobb kastélyt, kúriát tartanak számon. Közöttük kiváló álla­potúak és romhalmazok is elő­fordulnak. A miszla-bikádpusz- tai Martyn kastély és a gyönki Magyary-Kassa kúria jelentős értéket képvisel. Több hektáros, csodálatos parkjával és impo­záns épületével már magához csalogatta a vállalkozókat. Mindenki kudarcot vallott ve­lük. A szedres-hídjapusztai Be- zerédj-kastély, a köles-felső- hídvégpusztai Jeszenszky-kas- tély rettenetesen romos. Nem­rég vett meg az ismert énekes házaspár - Mészöly Katalin, Horváth Bálint - egy volt Ester- házy-vadászkastélyt. Csodála­tosan rendbehozták. Dr. Szabó Tünde, somogyi főépítész elmondta, Somogybán 56 védett, és 116 nem védett kastélyt, kúriát tartanak szá­mon. A nem védettek legtöbbje lakás. A védettek közül három eladó, az összes többi elkelt. Mindhárom főépítész szerint érdemes lenne országosan ismét felmérni a jelenlegi helyze­tet. Adám Erika Hajnélküliek, kevés hajúak figyelem! Trilochan Singh Sidhu indiai orvos és természet- gyógyász nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a hajhagymák nem halnak el. Tehát, ha valaki megkopaszodott, ne keseredjen el, mert a fejében lévő haj­hagymák újra aktivizálhatók, csak azt kell tudni, hogy ehhez milyen szerek kellenek. Dr. Sidhu, németországi és svájci hajstúdiókban folytatott kísérle­tek alapján bebizonyította - s ezt sok, ismét „hajassá” vált pá­ciense tanúsítja -, megtalálta azt a tinktúrát, illetve azt a fej­bőrkezelési eljárást, amely eredményt hoz. Dr. Sidhu természetes haj­kozmetikuma Magyarországra is eljutott: a hazai kizárólagos forgalmazó, a miskolci Elektron Szignál Kft. ügyvezető igazga­tója, Üveges Imre szerint egyál­talán nem csodaszerről van szó. Tehát nem arról, hogy valaki este, lefekvés előtt bekeni ezzel a tinktúrával a tar fejének bőrét, s hipp-hopp, reggel arra ébred, olyan haja lett, mint Barby-ba- bának. A hajhagymák „felélesztése” Dr. Czirner Józseftől, a Veszprém megyei mentőszer­vezet vezető főorvosától kaptuk a hírt: biztos, hogy a nyáron Ba- latonfüreden ismét munkába áll a mentő helikopter. Az Orszá­gos Mentő Szervezet francia gépe tavaly is nagy szolgálatot tett. Bár ismét az északi partra telepítik, de nyolcvan kilométe­res körben igénybe vehetik, szükség, hívás esetén a déli hosszú, több hónapig tartó fo­lyamat. VA hajnövesztő aktivi­zálja a fejbőrt, regenerálja a hajhagymákat, később megerő­síti a hajat, megszünteti a haj­hullást, hajkorpásodást. Ezt a tinktúrát sampon és hajspary egészíti ki. Persze, az hétpecsé­tes titok, hogy milyen a vegyi összetétele ennek a szemek, de annyit sikerült megtudni, hogy egy olyan speciális indiai gom­bafajta a legfőbb alapanyag, amely egy évben mindössze két hónapig és nagyon kis mennyi­ségben terem. A feltaláló egyébként magán is használja saját szereit, a több mint hatvan esztendős férfinak a legutóbbi mérésnél 1,32 méter hosszú volt a haja. Több híres­ség is a dr. Sidhu-féle hajkoz­metikumnak köszönheti haját, így például Kálmán Vera, a nagy magyar operettszerző öz­vegye. A szer hazai bevezetésé­vel párhuzamosan a miskolci kórházban bőrgyógyász szak­orvos próbavizsgálatot végez három önként jelentkezővel. Az eredmények eddig igazolták a külföldi tapasztalatokat. Roszprim partra is átrepül. Járt már Bala- tonföldváron egy súlyos gyer­mekbalesetnél, gyorsan elérheti Tab és Iregszemcse körzetét is. A mentősök konténerei Bala- tonakarattyán, Révfülöpön és Veszprémvarsányban várják a nyári hónapokban a hívásokat, hét percen belül képesek megje­lenni a Balaton parton - ez jóval belül van az európai mentő szin­ten. G. M. Mentő helikopter az üdülőkért Tilos a kéjnőtől párát elfogadni Tiszta testtel, tiszta fehérneműben Belátom: vagy a megjelené­sem vagy a megközelítés módja miatt, de eredménytelen voltam. Nem álltak velem szóba. Ép­penséggel azt szerettem volna megtudni: mekkora a forgalom, jól megy-e az üzlet, de az os­toba hírlapírói kérdésre kérdést kaptam válaszul:- Nem látta jönni a kamiono­kat? Nem láttam. Ellenben dr. Győrvári Márk, a szentlőrinci Triász Impex ügyvezető igazga­tójának különös hobbija révén láttam egy aprócska jogsza­bályt: „Szabályrendelet a kéj- nők orvosi vizsgálatáról és a ta­lálkahelyek orvosi ellenőrzésé­ről”. Győrvári úr gyűjti a régi regulákat, amelyeket most azért mutatott meg, mert „kicsit hu­morosak, kicsit szomorúak - de aktuálisak.. .„ A lányok pedig itt állnak, szépen sorban, a Szigetvár felé Pécsről kivezető út mentén. A minap már nyolcukat számol­tam meg, beleértve egy kissé korosabbnak tűnő hölgyet is. Hovatovább már szegedi szitu­ációt teremtve, amire minden, vaksággal meg nem vert autós felfigyelt és jutott nyilván eszébe: ki szorítja ezeket a lá­nyokat „a kéjnők orvosi vizsgá­latára”? Az említett jogszabály egyébként 1931-es, amelyben báró Weissenbach Iván Somogy vármegyei főjegyző elrendeli: minden bejegyzett kéjnő köteles hetenként legalább kétszer az e célból kijelölt helyen és időben hatósági orvosi vizsgálatra tiszta testtel, tiszta fehérnemű­ben megjelenni. Sajnos, ezek a „mi lányaink” nem hallottak a báróról. Gyaní­tom: orvosról sem, már ami a célvizsgálatokat illeti. Nem biz­tos egyébként, hogy az egész­ségük őrei jól járnának, mert - mondja a főjegyzői ukáz - „vizsgálatért a kéjnőtől díjat sem követelni, sem elfogadni nem szabad.” Ami pedig e foglalkozást űzők bejegyzettségét illeti - hagyjuk most a közkeletű kife­jezést -, nos: nem kötelesek lo­bogtatni az okiratot. Egyáltalán: ebben a különös világban még azt is nehéz eldönteni: munka- kerülők-e? (Ha van még ilyen.) Különösen egy kis fekete - nagyon szorgalmas. Nem tu­dom, hova tünedeznek el röpke időkre, de megemlítem: „a kéj- nőlakások vizsgálatáért 4 pen­gőt kötelesek a község pénztá­rába befizetni.” Ennek fele - dörög rájuk báró Weissenbach - a rendőrhatóság vezetőjét illeti! Mészáros Attila A havaseső, a hideg időjárás ellenére is várják az autósokat a lányok Pécs határában a 6-os úton Fotó: Läufer László 1994. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents