Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-11 / 41. szám
1994. február 11., péntek Háttér uj Dunántúli napló 11 A Szonda Ipsos decemberi közvéleménykutatása Emlékeztető A legnépszerűbb politikusok Pártok és pártrendszerek NYUGATI ORSZÁGRÉSZ ORSZÁG Népszerűség Ismertség Népszerűség Ismertség (pontszám) (%) (pontszám) (%) Göncz Árpád 81 93 81 93 Fodor Gábor 70 82 72 81 Király Zoltán 67 76 65 76 Horn Gyula 66 84 67 86 Palotás János 63 86 64 85 Deutsch Tamás 63 76 61 78 Nagy Tamás 62 36 61 39 Orbán Viktor 61 86 58 86 Demszky Gábor 61 83 60 85 Pető Iván 59 79 60 80 Békési László 59 66 61 67 Kuncze Gábor 59 53 61 59 Surján László 55 86 56 84 Szájer József 52 33 53 32 Boross Péter 51 84 48 84 Zwack Péter 51 66 52 66 Kövér László 50 37 51 39 Pozsgay Imre 49 88 49 86 Lezsák Sándor 46 66 46 64 Szabó Iván 45 79 45 76 Jeszenszky Géza 40 88 41 87 Kónya Imre 34 81 35 80 Csurka István 33 86' 31 85 Torgyán József 32 93 29 90 Thürmer Gyula 26 59 26 61 Megjegyzés: A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized pontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Mennyit ér a brüsszeli aláírás? Az atlanti szövetség brüsszeli székhelyén a jelek szerint állandósult a „csúcsforgalom)”. Amióta hivatalosan is megnyílt a lehetőség a NATO által felajánlott békepartnerségi program aláírására, már jó néhány kelet- és közép-európai vendég járt a belga fővárosban. Litvánia, Románia, Lengyelország és Észtország után most Magyar- ország, Ukrajna és Szlovákia csatlakozott a megállapodáshoz. Laza keretszerződés? Szimbolikus jelentőségű okmány? Avagy épp ellenkezőleg, a teljes jogú NATO-tagsághoz vezető út fontos állomása? Számtalan, egymásnak nemegyszer gyökeresen ellentmondó vélemény, értékelés látott erről napvilágot keleten és nyugaton egyaránt, amióta - washingtoni ihletésre - formálódni kezdett a „Partnerség a békéért” csomagterv. Hazánk számára - s ennek Jeszenszky Géza külügyminiszter is többször hangot adott - nyilvánvalóan elképzelhető lett volna tökéletesebb, biztonságunk szempontjából kielégítőbb megoldás is, de az adott realitásokat Budapest éppúgy nem veszítheti szem elől, mint más, térségbeli országok. Márpedig - s ez a visegrádi négyek és Clinton elnök prágai találkozóján is kiderült - jelenleg a békepartnerség az az együttműködési szint, amit jelenleg a NATO vállalni hajlandó. A magyar aláírás Brüsszelben ennek a valóságnak a tudomásulvételét jelzi.S Budapesten legalább annyira múlik, mint Brüsszelen, hogy mikor, mi valósul meg a programból, így arra is csak a jövő ad majd megbízható választ, mennyit ér valójában számunkra a békepartnerség okmánya, s azon a mi brüsszeli aláírásunk. Sz. G. Zöld kártya Az elmúlt két évben mintegy 130 ezer japán folyamodott letelepedési kérelemmel az Egyesült Államok hatóságaihoz, vagy próbálta megszerezni az iskolába kerülést, az álláskeresést lehetővé tévő „zöld kártyát”. Főképp a fiatalabb generáció tagjait kedvetlenítik el a japán társadalom kötöttségei, a munkahelye^ szigorú hierarchikus rendszere, ezért árasztják el kérelemmel az amerikai bevándorlási hivatalokat. Az elmúlt két évben évente mintegy negyven-ötvenezer jg- pán jelentkezett „zöld kártyáért”, ennyien érezték terhesnek a „munkaközpontú” japán életet. A köztársasági elnök döntése értelmében május 8-án, vasárnap tartják a parlamenti választások első fordulóját, s a választópolgárok 63 százaléka már most úgy nyilatkozik, hogy részt kíván venni azokon. A közvéleménykutatók (Medián, Szonda-Ipsos, Gallup) januári közleményei alapján az új, 5 százalékos „bekerülési küszöb” elérésére elsősorban a hat parlamenti pártnak van esélye, amelyek a küszöb emeléséről döntöttek. Ezek: az MSZP, az SZDSZ, a FIDESZ, az MDF, a KDNP és a Független Kisgazdapárt. Négy további párt számíthat 2-3 Százalékos, azaz statisztikailag még könnyen a parlamenti küszöbig növelhető támogatottságra: a Köztáraság Párt, a szociáldemorkaták, a Vállalkozók Pártja és a Munkáspárt (korábban MSZMP). Ä „hatok” gazdasági programjai sok tekintetben fedik egymást, így előreláthatóan nem tölthetik be a vízválasztó szerepet a kampányban. A hat A választások közeledtével egyre inkább érdekessé válik, mit gondolnak az emberek azokról a személyekről, akik a politika frontvonalán szerepelnek, s várhatóan a kampány során is központi szerepet játszanak majd. Mint minden hónapban, a Szonda Ipsos decemberben is elkészítette a politikusok népszerűségére vonatkozó közvéleménykutatását. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen volt a politikusok megítélése a Dunántúlon, az ország nyugati felében az esztendő végén, s külön jelezzük, ha lényeges eltérések mutatkoznak az országos átlaghoz képest. A népszerűségi lista vezetője decemberben - csakúgy mint az előző hónapban - Göncz Árpád., aki Dunántúlon az elérhető maximális 100 pontból 81 pontot kapott. Mind ebben a régióban, mind országosan egy hónap alatt 6 pontot emelkedett a népszerűsége. A köztársasági elnök nemcsak a legnépszerűbb, hanem a legismertebb politikus is, a dunántúli emberek 93%-a tud róla. A második legkedveltebb politikus továbbra is a. nemrég még FIDESZ színekben szereplő, mára azonban pártjától megvált Fodor Gábor, akinek a pontszáma (70) egy árnyalattal alacsonyabb, mint országosan (ahol 72 pont). A harmadik helyen Király Zoltánt találjuk, a negyedik - szinte ugyanakkora pontszámmal - Horn Gyulát. Kettejük népszerűségének közös vonása, hogy 4-4 ponttal nőtt a rokon- szenvpontszámuk novemberhez képest, némi különbség azonban, hogy országosan fordított sorrendben állnak a „top-listán”: a Szocialista Párt elnöke megelőzi a Szociáldemokrata Párt vezetőjét. Novemberhez képest, Göncz Árpád mellett, Boross Péter népszerűségi mutatója javult a legnagyobb mértékben, 6 ponttal. Év végi 51-es pontszáma a közepesen népszerű politikusok sorába emelte az új miniszterelnököt. A kormányfő egyébként országosan is javított valamelyest: 44 pontról 48 pontra. Az említetteken kívül Dunántúlon még négy politikusnak emelkedett a népszerűségi mutatója valamelyest statisztikailag is figyelemre méltóan, 4 ponttal: Nagy Tamásé, Orbán Viktoré, Torgyán Józsefé és Kuncze Gáboré. A három pártelnök közül Nagy Tamás és Orbán Viktor a mezőny első harmadába, Torgyán József a sereghajtók közé tartozik. A Fidesz és a Kisgazdapárt elnöke egyébként egy kilegesélyesebb párt azonos, vagy nagyon közeli álláspontra helyezkedik a gazdaság olyan kardinális kérdéseiben, mint a fogyasztási adók részarányának növelése a személyi jövedelemadóval szemben, az államháztartási reform megkezdése. Ebben a helyzetben megnő az ideológia szerepe, maguk a felmérések is erősebben hatnak vissza a szavazási eredményekre, mint markánsabb program-különbözőségek esetén. Nagy jelentősége lesz annak, hogy a pártok frontemberei milyen személyes vonzerőt tudnak gyakorolni a választókra. Egy január végi felmérés alapján (Medián) az MSZP, ha most tartanák a választásokat, a szavazatok 20 százalékára számíthatna az összes megkérdezettek körében. A Szonda-Ip- sosnál ez az arány 18 százalék. A szocialisták minden választási körzetben állítottak jelöltet. Listavezetőjük Hóm Gyula pártelnök január végén a második legnépszerűbb politikus volt csivel népszerűbb - pontosabban kevésbé népszerűtlen - ebben a régióban, mint országosan. Kuncze Gábornak, a szabad demokraták miniszterelnökjelöltjének nemcsak a népszerűsége, hanem az ismertsége is növekedett egy hónap alatt. Novemberben a dunántúliak 45 %-ának, decemberben 53 %— ának csengett ismerősen a neve. A Kuncze iránti rokonszenv (59 pont) ugyanakkora, mint amekkorát pártja elnöke, Pető Iván élvez. Velük azonos népszerűséget mondhat magáénak az „új belépő”, a listán első alkalommal szereplő Békési László. A kormánypolitikusok közül továbbra is Surján László a legnépszerűbb, a közepesnél valamivel kedvezőbben ítélik meg az itteniek. A többiek - Borosst kivéve - inkább a negatívan, semmint a pozitívan fogadott közszereplők sorába tartoznak. Mindazon által Dunántúlon nem a kormánykoalíció reprezentánsaival, hanem Thürmer Gyulával szimpatizálnak legkevésbé a választópolgárok, aki egyre inkább leszakad a mezőnytől. Az adatfelvétel ideje: 1993. december Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves az országban. Az MSZP különféle okokból nem nevezte meg miniszterelnökjelöltjét. Miután többször tisztázódott, hogy Németh Miklós volt kormányfő nem tér vissza idén a magyar politikai életbe, Horn mellett elméletileg Békési László volt pénzügyminiszternek van a legtöbb esélye a kormányfői poszt betöltésére, ő a harmadik helyet foglalja el a szocialista országos listán. A lista második helyére Nagy Sándor, a közel egymillió választót tömörítő szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ elnöke került. Az SZDSZ a maga kiegyensúlyozottá vált politikai stílusának köszönhetően és az ugyancsak gazdasági szakértőként népszerűsített Kuncze Gábor előtérbe állításával visszakerült a májusi választások esélyes pártjai közé. A szabad demokraták a Medián szerint 11, a Szonda-Ip- sos szerint 9 százalékra számíthattak az elmúlt hetekben. Bár az utóbbi közvéleménykutatás a Fideszt mutatja ki második legesélyesebb pártnak (12 százalék), minden felmérés arra vall, hogy az elmúlt hetekben az megkérdezés A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 288 fő a Dunántúl lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az a lakosság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Egy kormányváltozás, különösen, ha egypárti kabinet koalícióssá bővítésével jár együtt, általában keserves folyamat; kiélezett taktikai harcok, kemény politikai kötélhúzás eredménye. Nem kivétel ez alól dél-keleti szomszédunk sem: Romániában hosszú heteken át folytak a tárgyalások a megingott Vaca- roiu-kormány parlamenti stabilitásának helyreállítására - magyarán újabb párt vagy pártok bevonására a kormányzásba. Az eredmény ma már ismert: az eddigi kormánypárt a hazánkban jórészt magyarellenességé- vel hírhedtté vált Gheorghe Fu- nar Román Nemzeti Egységpártjával kötött megállapodást. Ki engedett többet? Egyes sajtóelemzések szerint FunarSZDSZ népszerűsége nőtt, a fiatal demokratáké viszont Fodor Gábor átlépésével végződött belharcok nyomán csökkent. A kampányvezetés professzionalizmusára vall az amód, ahogy a párt politikai hirdetésekkel, interjúkkal, nyilvános szereplésekkel szisztematikusan növeli Kuncze Gábor ismeretségét. Ma már a lakoság 65 százaléka úgy ismeri a szálas termetű SZDSZ politikust, mint a legfontosabb ellenzéki pártok egyikének miniszterelnök-jelöltje. Vargabetűkkel ugyan, de eddig a Fidesznek is sikerült megőrizni esélyeit. A vargabetűk közé sorolható politikailag, hogy ez a szövetség megszűnt a 30 éven aluliak prátjának lenni. Képviselőjelöltjeinek több mint 60 százaléka a harminc éven felüli középgenerációhoz tartozik. A párt vezetője Orbán Viktor jelenleg a hetedik a legismertebb poltikusok „tetszési” rangsorában. A választási kampány döntő szakaszára való felkészülés a Fidesznél is nagy gonddal és szakértelemmel folyik, ideértve, hogy a párt vezeA demokratikus társadalmakban politikai hatalomért vívott harc terepe a politikai pártok küzdelme a választási győzelemért. A politikai pártok az emberiség egyik legújabb és sokat vitatott „találmánya”, hiszen 200 éves múltat sem tudhatnak maguk mögött. Közismert, hogy a kifejezés a latin pars rész szóból származik, ami jól tükrözi azt a tényt, hogy kezdetektől egy csoport érdekeit, elképzeléseit jeleníti meg. Az elő-, vagy protopártok a múlt században szerveződtek egyrészt az egyéni parlamenti képviselőkből, akiket a hivatali pozíciók elnyerésének reménye kötött össze, másrészt politika iránt érdeklődő, egy-egy újság köré szerveződő értelmiségiekből, polgárokból. A századfordulótól kezdve a pártok szerepe jelentősen módosult annak következtében, ahogy kiterjesztették a választójogot és az állampolgárokat szervezni, mozgósítani kellett a szavazásra. így jöttek létre a szervezett tömegpártok, melyek országos hálózatot építettek ki, központi, nemcsak a választások idején működő apparátussal rendelkeztek. Európában a pártok különböző táradalmi osztályokat, csoportokat igyekeztek maguk mellé állítani, ami tükröződött programjukban, ideológiájukban és értékrendjükben. Az 1950-es évektől a tömegpártok kezdtek átalakulni gyűjtő- vagy „mindenevő” pártokká, azaz egyre inkább a választók többségének megnyerésére törekedtek. A pártok legfontosabb funkciói:- nyilvános és szabályozott versenygés a hatalomért;- csoportérdekek felismerése, megfogalmazása és képviselete; Változó Románia? nak kellett feladnia több eredeti követelését. Más értékelések viszont azt emelik ki, hogy a két politikai erő közt voltaképp eddig is hallgatólagos együttműködés folyt (ahogyan egy RMDSZ-vezető megfogalmazta: csupán legalizálták a korábbi vadházasságot), s a meglévő ellentéteiknél erősebbnek bizonyult a demokratikus ellenzék kirekesztésének szándéka. Mindez persze elsősorban román belügy, ám ne felejtsük, hogy a koalíciós alkudozás egyik sűrűn szóba kerülő témája tői egy, a filmvilgában jólismert sminkost is szerződtetni kívánnak, nyilvános szerepléseik hatásfokának növelésére. Mind az SZDSZ, mind a Fidesz esélyeit tovább javítaná, ha sikerülne tető alá hozni a liberális pártok (Fidesz, SZDSZ, Agrárszövetség, Vállalkozók Pártja) választási koalícióját. Az MDFa hatalmon lévő koalíció vezető pártja most Boross Péter miniszterelnökhöz fűzi reményeit. Antall József kormányfő halála óta a párt támogatottsága nő, a legutóbbi Medián felmérés szerint csupán egy százalékkal, a legutóbbi Szonda-Ipsos jelentés szerint 4 százalékkal alacsonyabb, mint a Fideszé. Ezek nem meghatározó különbségek, de a fórumnak erősítenie kell, mivel szövetségesei közül a KDNP most csak 4-6 százalékra, az FKgP még a Torgyán szárny és az „egyesült kisgazdák” összetalálkozása esetén is csak 5 százalékra számíthat. Boross Péter miniszterelnök népszerűsége jelenleg 50 százalék körüli, s ez 14 százalékos javulást jelent. Ez arra vall, hogy néha a több köz- politikai vezetők kiválasztása, felkészítése;-kormányzati funkció, azaz a végrehajtó hatalom vezető pozícióit a győztes párt vezető politikusai között osztják fel;-politikai döntési alternatívák, törvénytervezetek kidolgozása, nyilvánosságra hozása;- közvélemény befolyásolása, információk átadása;- nemzetközi kapcsolatok kialakítása. A polgári demokráciák egyik legfontosabb ismérve a versengő többpártrendszer, azaz olyan politikai rendszer működése, ahol az általános, titkos választások eredményeként a győztes párt alkothat kormányt. A pártrendszernek 3 fő típusa alakult ki: a) kétpártrendszerek, (USA, Anglia) b) többpártrendszerek (általában 3-5 versengő párt, NSZK, Belgium) és c) sokpártrendszerek (5-8 vagy több párt (Olaszország). Ezek kialakulása az országok történelmi hagyományaitól, választási rendszereiktől, társadalmi szerkezetüktől és politikai kultúrájuktól függ. Ma hazánkban még kiforratlan a pártrendszer, leginkbáb c. típusú, melyre a következő jegyek jellemzők: rendszerellenes pártok jelenléte, a kormányzó koalíciót kétoldalról támadja az ellenzék, a politika átideologi- zált, politikai túllicitálás a választási kampányban. Nem alakult még ki e típus fontos eleme a centrumpárt (pártok), mely hosszú időn keresztül meg tudja őrizni a hatalmat. Politikai életünk néhány eleme a mérsékelt többpártrendszer (b. típus) kialakulását segíti (pl. 5% választási határ). Az 1994-es választások politikai rendszerünk fejlődése szempontjából kiemelkedő lesz. Laczkóné dr. Tuka Ágnes a kisebbségek helyzetének és jogainak megítélése volt, így a kétmilliós magyar nemzetiség miatt a bukaresti eseményeket hazánkban is élénk érdeklődés kíséri. Milyen változások várhatók? Melyik miniszteri tárcákat sikerült megkapni Funar párthíveinek? Hogyan fog működni hosszú távon ez a „legalizált vadházasság”, s nem lesz-e korai válás a vége? Megnyemek-e partnerként újabb pártokat? Mindezek még nyitott kérdések. Ám a jelek szerint legalább tisztul a kép Bukarestben, nyíltabbá válnak a hatalmi viszonyok. Ettől persze Vacaroiu helyzete csöppet sem lesz könnyebb. S a miénk sem ... Sz. G. szereplés, a durva hibák és a szélsőséges nyilatkozatok elkerülése is elegendő egy politikus arculatának javításához. Az MDF kétségkívül előnyös anyagi lehetőségein és médiapozícióin kívül abban bízhat, hogy a második fordulóban megkapja a tőle elvált pártok, a mindössze egy százalék körüli, vagy kevesebb szavazat megszerzésére képes Csurka István vezette MIÉP, s a Balás István vezette Piacpárt szavazatainak egy részét. A kormánykoalíció legnépszerűbb politikusa február elején Für Lajos hadügyminiszter, de Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke és miniszterelnök-jelöltje is 50 százalék feletti „rokonszenv-index- nek” örvend. Ugyanez vonatkozik a legutóbbi népszerűségi listán negyedik helyre visszalépett Palotás János (Köztársaság Párt), az Orbán Viktornál újra kedveltebb Király Zoltán (Szociáldemokrata Párt) és a Nemzeti Demokrata Szövetség élén álló Pozsgay Imre jó egyéni teljesítményére. Választásra fel!
