Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-10 / 40. szám

1994. február 10., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 5 Házszám-anomáliák Pécs-szerte- Az újságból tudtuk meg - panaszolja egy kertvárosi lakos hogy az utcánkat Lakiról Littkére változtatták. Csakhogy az új táblát nem tették ki. Kény­telenek a szomszédok egymás után nyomozni, hogy a levél, a nyugdíj eljusson a címzetthez. A pécsi Városgondnokság ígérete szerint február végéig valamennyi, még hiányzó új ut­canév-tábla kihelyezésével el­készülnek. Mindaddig nem küldhették el a megrendelést a bonyhádi zománcgyárba, amíg az önkormányzat nem döntött az utcák átszámozásáról, hiszen sok utcában a tábla a meghatá­rozott számsort is jelzi. Újabban már nem is a me­gyeszékhely utcáinak átkeresz­telése nehezíti a tájékozódást. Az anomáliákért sokkal inkább a házszám-sorok megváltozta­tása felelős. Az új számok kihe­lyezésére az önkormányzat a lakások tulajdonosait kötelezi, csakhogy erről sok pécsi polgár nem tud. Ha mégis, számos esetben az új számmal nincs tisztában. Akad példa olyan „lo­jális” polgárra, akinek házfalán három szám is díszeleg. A leg­jellemzőbb persze, hogy maradt a régi - nem kis fejtörést okozva a csomag- és táv­irat-kézbesítőknek.-Az ügyfelek nagyon sokat segíthetnének - mondja Szonn Erzsébet, a Magyar Posta Rt. Pécs 1.számú Postahivatalának csoportvezetője -, ha legalább a levélszekrényre és a kaputele­fonra kiírnák a nevüket. Elvár­ják tőlünk a pontos kézbesítést, de sokszor mégis tehetetlenek vagyunk. Számtalanszor vég­zünk címnyomozást, mert a fele­lősség kívánalmainak így is igyekszünk megfelelni. A legáttekinthetetlenebb a most Siklósira keresztelt Bolgár Néphadsereg útja, a Zsolnay, a Malomvölgyi út, de a címzettek felderítését nehezíti sok utcanév hasonlósága is. A Végh József és a Pintér utca összevonásából keletkezett Szaturnusz utca nemkülönben kaotikus állapo­tokat teremtett. - Itt az fő gond, hogy most beépítették a párat­lan számsor mellé a párost is, amit a lakók egyszerűen nem ismernek el - jegyezte meg Csősz Endre külső ellenőr, aki a posta belső használatára kis tér­képet is készített. Mint a hatósági jogkörrel rendelkező Közterület-felügye­let illetékesétől megtudtuk, a mai napig nem kaptak írásos utasítást, hogy ellenőrizzék: ki­helyezik-e a családok új ház­számaikat. Mert bizony nem. Tröszt É. Nem könnyű eligazodni... Fotó: Szundi György Kezdeményezés legális adóelkerülésre Önkéntes biztosítások Az önkéntes, kölcsönös biz­tosító pénztárak alapítása nem a munkavállalók, sokkal in­kább a munkáltatók kezdemé­nyezése, mégpedig a legális adóelkerülés és a bér, vagy bér­jellegű juttatások kiváltására - mondta Pataky Péter, az Ér­dekvédelmi Tanácsadó Szolgá­lat igazgatója szerdán, a Mun­kaerőpiaci Akadémia sajtótá­jékoztatóján. Elmondta, hogy az önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak megalakításához az alapvető jogszabályok rendelkezésre állnak, hiszen tavaly decem­bertől hatályos az erről szóló törvény, és január 29-től a gaz­dálkodási szabályokat rendező kormányrendelet is. Az azóta eltelt rövid időszak alatt - éppen a törvényre várva - több ilyen pénztár is alakult, ám máris számos új kérdés ve­tődött fel. Nem egyértelmű például a pénztárfelügyeletek létrejötte, nyitott kérdés még az is, mi legyen a pénztárak sorsa a cég esetleges privatizá­ciójakor. Csehák Judit országgyűlési képviselő arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a korszerű szo­ciálpolitikában helye van az ágazati és a vállalati biztosítá­soknak, de nem helyettesíthe­tik a kötelező biztosítást. Állást foglalt amellett, hogy az emberek öngondoskodására építő, kiegészítő biztosítások­nak minden kedvezményt meg kell adni, de ugyanakkor fi­gyelmeztetett arra is, hogy e támogatás mellett sem szabad megengedni azt, hogy a nagy járulékot befizetők saját vagy ágazati önkéntes pénztárakat létrehozva kivonuljanak a kö­telező biztosítás terepéről. Szarajevói filmnapok Pécsett Szarajevói filmnapokat ren­deznek mától Pécsett, a Művé­szetek Háza kistermében, ahová a belépés ingyenes. A program: Február 10.: 15.00: Egy háború gyökerei (angol). Egy ostromolt utca krónikája (szerb-horvát). 16.45: Szarajevói életképek I. (szerb-horvát). 18.15: Szerb eposz (angol). 19.15: Bahrudin, a bosnyák katona (szerb-hor­vát). Viis-A-Vis (szerb-horvát). Február 11. péntek. 15.00: Lerombolt mecsetek (angol). Élők és holtak Szarajevóban (angol). 16.45: Háború a nők el­len (német). 17.35: Szarajevói életképek II. (szerb-horvát). 19.00: Szerb fogolytáborok Boszniában (angol). Szarajevó haldoklásának egy napja (an­gol). Február 12. szombat. 15.00: Engesztelhetetlenek (angol). 17.00: Szarajevói életképek III. (szerb-horvát). 18.45: Turist Sa­rajevo 1993. (angol). Szarajevói napló (angol). A szekszárdi Deutsche Bühne német színház vendégszerepeit tegnap a pécsi Művészetek Házában. Hadzsikosztova Gabriella előadásában Kurt Weil: Frauentanz című művét adták elő. Fotó: Yincze Barbara A tiltott áruk nyomában Érezteti már hatását a pécsi piacokon, de főként a vásárté­ren az a rendelet, amely meg­szigorította a cigaretta, a kávé és a szeszes italok árusítását. Ezekre az árukra kötelező a vámoltatás, illetve a záijegy al­kalmazása. A pécsi vásártéren már sok­kal kevesebb „tiltott” cikket árusítanak a magyar és a kül­földi eladók. Csupán a 35 lete­lepített és engedélyezett üzlet­ben vásárolhatunk. Tilos mobil büfékocsikból, kirakodóhelye­ken, földön és asztalon árusí­tani. A rendelkezést megszegők száma jelentősen megcsappant. Vitaműsor a TV 2-n: A bányászokról, a bányászatról A Nagylátószög csütörtöki (február 10-i) adásában) 18.13-tól a TV 2-n „Bányász­sorsok - bányasorsok” címmel jelentkezik a körzeti televíziók körkapcsolásos műsora. A há­rom helyszínen a térségre jel­lemző, az ott élőket közvetle­nül érintő, konfliktusokkal és sürgető feladatokkal foglal­koznak. így: Miskolc - szén­bányászat, Szeged - olaj és földgáz, Pécs - uránbányászat. Az árak alakulása, az energia- ellátás, a hazai bányászat sor­sának közvetett hatása min­denkit érint, ezért ezekre a kérdésekre ugyancsak választ keres a kapcsolásos beszélge­tés. A műsor vendége a Sze­gedi Stúdióban: dr. Szűcs Ist­ván, az Ipari Minisztérium energia-ellátásért felelős he­lyettes államtitkára. Az adás ideje alatt a műsor készítői vár­ják a nézők kérdéseit, észrevé­teleit. A pécsi stúdió hívó­száma: 324-180. Éppen egy délszláv asszony próbálkozott szatyorból 10-12 üveg italt kínálni, amikor Stark Mihály, a vásártér gondnoka összecsomagoltatta és elküldte.- Néha ráakadunk egy-egy il­legális árusra, de olyankor fi­gyelmeztetjük és elrakatjuk a „tiltott” cikkeket. Persze, fél óra múltán felbukkan majd egy má­sik sorban. így szokott lenni. Hiába, mi nem vagyunk ható­ság, nincs más lehetőségünk a rendelet betartatására. A kávé szinte eltűnt a földről, az asztalokról. Cigarettát csak elvétve találtunk. A pavilonok­ban rendezkedtek be az engedé­„Ki gondozza az ég mada­rait?”- teszi fel a kérdést H. Ba- rakonyi Klára pécsi grafikus- művész egy most kiállításra ke­rülő munkájának címében. Nem véletlenül. A szarvas és a madár témája köré szerveződött kom­pozícióiban a népi értékek megmentésének, az élő környe­zet óvásának szándéka tükröző­dik. A tárlatlátogató különleges technikával készült alkotásokat tekinthet meg mától a Pécsi Kisgalériában (Szent István tér 4.). A művésznő Kecskeméten, a Nemzetközi Zománcművé­szeti Alkotóműhelyben ismer­kedett meg az azsúr- és a re- keszzománc-eljárással, amelyek lényegesen különböznek a fes­tett zománctól. Nem iszapos, hanem kristályos, úgynevezett ékszerzománcot használnak fel ezekben, amelyeket fémto­kokba, rekeszekbe helyeznek el égetés előtt. így a színes üveg­ablakokhoz hasonló hatást ér­hetnek el. A kiállítás aktualitá­lyezett árusításra. A szeszes ita­lokat még mindig déli szomszé­dainktól hozzák be. A vámhivataltól megtudtuk, hogy a rendszeres ellenőrzések során igen sok árut koboznak el, főleg szeszes italt és cigarettát. Az elkobzással együtt jövedéki bírságot is kiszabnak. A Schiller Anna pavilonjában dolgozó rokon, horvát menekült Blanka Obradovics szerint ne­kik jó, hogy zárjeggyel látják el az árut, mert így a vevő is tudja, hogy mit vesz. A vásártéri alkalmazottak el­lenőrizni tudnak, de intézke­désre nincs hatáskörük. R. Gy. sát is ez adja, bemutatni a Kecs­keméten készült műveket. Ezek között már nemcsak grafikák, hanem térplasztikák is vannak. A kecskeméti alkotóműhely amellett, hogy feltárta előtte a zománc szépségeit, szellemi ösztönzést is adott a művésznő­nek. Pap Gábor művészettörté­nész „természetet ölelő” gondo­latvilága ragadta meg őt. H. Barakonyi Klára pécsi születésű, a pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte meg tanári diplomáját. Két év múlva nyert felvételt a Magyar Képzőművé­szeti Főiskolára. Előbb Kapos­váron, majd Csurgón tanított. 1972-ben a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolára került, ahol jelenleg is építészeket tanít szabadkézi rajzolásra, formae­lemzésre. A kiállítást Bükkösdi László, az MTV Pécsi Körzeti Televí­ziójának főrendezője nyitja meg ma, délután öt órakor. A tárlat március 6-ig tekinthető meg. U. G. Új buszok Baranyában Nyolc új autóbuszt áhított for­galomba tegnap a Pannon Volán Baranyában. A négy környezet­kímélő 415-ös városi busz mellett 3 intercity- (közülük az egyik a Siklós - Pécs - Beremend és a Siklós - Beremend útvonalon közlekedik) egy luxusbuszt vásá­rolt a vállalat. Testületi ülés Harkányban Képviselő-testületi ülést tartott Harkány önkormányzata február 8-án. Az ülésen többek közt szóba került a község címerének, vala­mint egy hősi emlékmű felállítá­sának ügye, azonban rövid vita után mindkét témát elnapolták. Döntés született viszont a közeli pincesörözőről, amely nemrég beázott. A testület határozata sze­rint az eddigi bérlő szerződését meghosszabbítják, s a vállalko­zónak kell majd rendbe tennie a meghibásodott tetőt. Sinológiai kurzus Kínai kultúra és történelem címmel sinológiai kurzus kezdő­dött a JPTE Tanárképző Karán. Magyarországon - az ÉLTE kivé­telével - sehol sincs ilyen szintű sinológiai oktatás. A kurzuson a kar hallgatói mellet kívülálló ér­deklődőket is szívesen lát a két előadó: Bányai Sándor, a JPTE tanára és Thomas C. Dahn sino- lógus. Az előadások angol és ma­gyar nyelvűek. Zabhegyező Megjelent a „Zabhegyező”, az 516. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépis­kola diáklapjának első száma. A hat oldalas lapban olvashatunk az iskola udvarán épülő új tan­műhelyről, melyben 150 tanuló képzése lehetséges, kínálnak ál­lásokat az építőiparban, közöl­nek képrejtvényt, vicceket, „krimit”, sőt könyvismertetést is. H. Barakonyi Klára pécsi kiállítása elé Olvasni nem tud, az áfát visszaigényelte A tárgyalóteremből A legszebb az egészben, hogy András nem csak, hogy kétszer igényelte vissza az áfát a Zsuk után, hanem még el is adta azt - miután az adóhátra­lék miatt a végrehajtó rátette a zárat. Csodálkozásra semmi ok: ilyen volt a helyzet Pannóniá­ban, 1990-ben. Sőt, még ilyenebb. Bejött a szabad vállalkozások kora. A bírósági folyosókon mesélik, még olyan is előfordult, hogy egy egyébként ránézésre sem túl bizalomra gerjesztő férfiú­nak az egyik pécsi nagykeres­kedés úgy adott át majd más­fél millió értékű sörgöngyöle­get, hogy nem ismerte őt senki; csak be kellett jönnie az utcáról, rálehelnie a pecsét­jére, s a stemplizés után vi­hette is árut. A másfél milliót azóta is üli. Hozzá képest a mi Andrá­sunk igazán nem markolt na­gyot, mégis megkapta tegnap a maga egy esztendejét, bár te­gyük hozzá, ez valószínűleg őt sem lepte meg igazán. Úgy kezdődött a dolog, hogy emberünk, valamikor ’86-ban, kiváltotta az ipart, s elment ta­karító-kubikus kisvállalkozó­nak. Hosszú ideig nem is volt vele semmi gond, csak hát jött az áfa, s mert ennek a bulinak akkoriban jó néhányan nem tudtak ellenállni, nem nagyon csodálkozhatunk azon, hogy 8 általánost végzett emberünk úgy gondolta, ha másnak be­jött, neki is bejöhet. Meg Julikának, az élettársá­nak is. Neki egyébként egyet­len osztálya sincs, írni, olvasni nem tud (időközben, a bíróság megkeresésére azt is megálla­pították, hogy enyhén gyenge­elméjű), úgyhogy amikor az ő nevére is kiváltották az ipart, András lányát kellett megha­talmazni, hogy képviselje őt, ha aláírni kell. Márpedig a bizniszben ilyesmire gyakran sor kerül. A mi kubikus családunknak volt mit aláírnia. Mint a tegnapi tárgyaláson, a pécsi Városi Bí­róságon kiderült, egy idő után már fejlesztésre is futotta ne­kik: döngölőt vettek, kisgépe­ket, MTZ-traktort - ami a földmunkákhoz, csatorna épí­téshez kell. Könyvelőt is al­kalmaztak, s amit az kiszámolt, befizették, visszaigényelték, miként az az üzleti életben szokás. Valamikor ’90 közepén ke­rülhettek pénzzavarba, mert a TB-tartozások nyomán ekkor találhatták ki, hogy olyasmi után is visszaigénylik az áfát, ami után az nem jár. Kará­csony előtt mind András, mind Julika benyújtotta az APEH-nek a számlát. Az em­ber 420 ezret kért, az asszony beérte 330 ezerrel. Meg is kap­ták a pénzt, az pedig csak ké­sőbb derült ki, hogy a bizony­latok körül valami nincs rend­ben. Mert nem is voltak bizony­latok. Nos, bár a vádlottak nem ismerték el bűnösségüket, s végig arra hivatkoztak, hogy ők csak a könyvelő tanácsai szerint jártak el, a bíróság úgy találta, hogy a mindösszesen felvett 850 ezer forint miatt ülniük kell. András 1 évet kapott, Julika 8 hónapot felfüggesztve, az enyhítő körülményekre / való tekintettel. Pauska Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents