Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-08 / 38. szám
6 uj Dunántúli napló Választási fórum 1994. február 8., kedd Nemzeti Demokrata Szövetség Aszúédes őszt! A társadalmak civilizáltsága többek közt azon mérhető le: a derékhad miként bánik elesettjeivel, öregjeivel, akik egyébként nem mindig olyan elesettek, ahogy hirdetik róluk, ahogy beléjük szuggerálják. Szakítani kellene azzal az elmélettel, amelynek gyakorlataként a társadalom a nagypapákat és nagymamákat gyerekként kezli, mi több.mostoha- gyerekként. A nemzeti demokraták határozott véleménye: a társadalom javaiból egyenlő arányban, illetőleg érdemei szerint kell részesülnie mindenkinek, életkorától függetlenül. Nem megengedhető tovább, hogy a fiatalabb generációk egyébként joggal növekvő igényeit az idősek igénytelenségbe taszításával próbálják meg ellensúlyozni, egyszerűen az erősebb jogán. Az ilyesfajta igazságtalan „kompenzációhoz” a nemzeti demokraták nem járulnak hozzá. Nem helyeslik és nem tűrik azt az álláspontot, hogy aki öreg, húzza meg magát. Hamis az a szemlélet, amely szerint a nyugdíjas réteg nyűg a társadalom nyakán. Nyűggé akkor válik, ha egyre szűkülő életteret, mozgásszabadságot engedve nekik tehetetlenné tesz- szük, passzivitásra ítéljük tagjait. Ha hamis propagandával és az aktív élet anyagi feltételeinek elvonásával egyaránt arra késztetjük őket, hogy feladják szokásaikat, kultúrájukat, befelé forduljanak, s csendben várják az elkerülhetetlent. Igazságtalan ez a szemlélet, mert megszegi a szerződést, amelyet a most nyugdíjas generáció a társadalommal kötött úgy, hogy évtizedeken át fizette a nyugdíjjárulékot - nyugodt, jó színvonalú öregkora érdekében. Ugyanakkor pazarló, s ilyen formán gőgösen ostoba is ez a szemlélet, hiszen nem hasznosítja az idősebb generáció bölcsességét, sajátos feladatokra alkalmas, mással nem pótolható életkori sajátosságait. Engedjük a nagyszülőket az unokákhoz ismét. Bízzuk rájuk lelki oktatásukat. Hiszen a társadalom vészesen züllött erkölcsi állapotba került az elmúlt évtizedekben. Hozzájárult ehhez a valláserkölcsi vagy az azzal egyenértékű erkölcsi nevelés hiánya éppúgy, mint a szülők túlterheltsége, s a lakótelepi lakások alkalmatlansága több- generációs családok együttélésére. Sok más körülmény mellett ennek köszönhető a közerkölcsök végletes leromlása, a köz- biztonság vészes állapota. A Nemzeti Demokrata Szövetség politikája egyik céljául tűzi ki a társadalom erőszakos és intellektuális fosztogatásának megállítását. El kell kerülni, hogy Magyarország maf- fianizálódjon, s e tekintetben az utolsó pillanatban vagyunk. Azt szeretnénk, s ezt fogjuk követelni és' elősegíteni, hogy a rendőrség kapja meg azokat az eszközöket és felhatalmazásokat, amelyekkel a társadalom tisztességes tagjait meg tudja védeni a tisztességtelenektől. Nem szeretnénk, ha Magyar- országon a tisztességes embereknek újra félniök kellene az egyenruhásoktól, amiként erre sajnálatosan volt példa. De azt sem szeretnénk, ha a tiszteségtelen, rossz szándékú embereknek nem kellene félniük. Féljenek csak, ha ez az ára, hogy a többségnek újra legyen közbátorsága. Amely közbátorság egyszerre jelent bizonyosságot a jelenben és a jövőben, az egyénnek és a családnak, s amelyhez egyformán fontos: a nyugdíjasok értéken becslése, a velük kötött társadalmi szerződés korrekt teljesítése, az ií]ú emberek tisztességre nevelése, s a társadalom önvédelmi szervezetének, a rendőrségnek megerősítése. Nemzeti Demokrata Szövetség / Magyar Igazság és Elet Pártja Elégedett-e a fejlődéssel? Független Kisgazdapárt Tulajdont és lehetőséget! Megrögzött demokraták vagyunk, minden törekvésünk ebből az állításból, a kisgazda alapeszméből levezethető. Aki bennünket szélsőségnek tart, az sandaszándékú vagy politikai analfabéta. Hiszünk a keresztény erkölcsben. Az igazságtételi törvény mellett nem bosszúállási vágy miatt vagyunk. Számunkra az élet és az emberi szabadságjogok a legnagyobb értékek, s ez a törvény jövőbe - mutatóan is hirdeti, hogy azok ellen e hazában büntetlenül véteni nem lehet. A társadalom erkölcsi alapértékeinek rombadöntése lett volna az olyan törvény, amely 20 év után 1 nappal elavultság miatt már menlevelet ad a gyilkosoknak. A privatizáció cél és eszköz az ország felemelkedéséhez. A külföldi tőke bevonását hasznosnak és elkerülhetetlennek tartjuk, de nem bármi áron, nem bárhol, és nem monopolhelyzetbe hozva azt több ágazatban. Ahol alacsonyak az árak ott az eladás kiárusítás., (vagy az lenne: pl. a föld) Igazuk van az SZDSZ szakértőinek, mikor erre azzal érvelnek, hogy épp á külföldiek vásárlásai nyomán keltett keresletnövekedés emeli majd az árakat. Emeli, de kinek a számára? Azon hazaiak számára, akik lassabban jutnak oda, hogy vállalkozzanak, vagy vállalkozásaikat bővítsék az árak mindig egy fokkal magasabban lennének a lehetőségeiknél. A külföldi és hazai befektetők pénzügyi erőssége, lehetőségeik olyan nagy mértékben eltérőek, hogy a hazaiak pozitív diszkriminációja nélkül, a liberálisok által javasolt módú és gyorsaságú privatizáció (elismerve rövid távú előnyeit), csak a külföldi és a hazai nagypénzű befektetőknek adna igazán lehetőséget. A széles magyar tulajdonosi réteg kialakulása örökre elveszne. A többpárti demokrácia hívei vagyunk. Az érdekképviselet, a szociálpolitika, azok az értékek, melyeket a baloldali pártok hangsúlyozottabban képviselnek, szintén a demokrácia támaszai. Azt, hogy vitatkozunk, tartsuk hasznosnak és természetesnek. Mindegyik párt polgári demokráciát akar, mindegyik párt az ország javát akarja, s mindegyik azt hiszi, hogy az általa ajánlott út a legjobb. Mi e hazában otthon akarjuk érezni magunkat. Az európai integráció mellett vagyunk, de nem a nemzeti értékeink és érdekeink fel, vagy eladásával. Aki ránk szavaz, olyan gazdaságpolitikára szavaz, mely a fiatalokat és az időseket segíti, az aktív korosztályt pedig dolgozni, gyarapodni hagyja. Hiszünk a programunkban, mert egyszerű és világos, mert szabadságot, tulajdont és lehetőséget akar adni. Ezért ajánljuk szíves figyelmükbe. Dr. Sütő László Mit akar a Magyar Igazság és Élet Pártja? - Erről röviden, tömören írtunk az ÚDN. október 27-i számában: „Nemzetépítő államot!” címmel. Ezt követően hallattuk hangúkat „Csak magyar árut!” és „Az igazság a MIÉP fegyvere” című cikkekben. Két részletben kifejtettük gondolatainkat a demokráciáról is. Közben megalakult a MIÉP Baranya Megyei Szervezete és Ügyvivői Testület és képviselőjelölteket is választottunk. Most 8 héten keresztül részletesebben ismertetjük a MIÉP választási programját. A modem demokráciákban ugyanis nem személyek között, hanem pártprogramok között választanak elsősorban a szavazók. Bár a jelölt hitelessége, tisztessége is sokat nyom a latban. De ne feledjék, hogy csupán szimpátia alapján adni le az ország sorsát meghatározó szavazatainkat, több mint sarlatánság, az már szenilitás. A tömegek félrevezetése lényegesen csökkenne, ha a választók vennék a fáradságot és gondosan áttanulmányoznák az egyes pártok választási programját s nem szorítkoznának a tömegkommunikáció manipulációs propaganda szólamaira. Azokat a pártokat pedig, amelyek eddig félrevezették, becsapták, azokat véglegesen elvetnék. Hasonlóan, mint a matematikai problémamegoldásnál, amelyik megoldási terv zsákutcának bizonyul, azt végleg kiküszöböljük a további próbálkozásainkból. Pártokra is érvényes: a „kutyából nem lesz szalonna” magyar közmondás. Ilyen, a magyarságot becsapó, átejtő párt bőven akad, hadd ne kelljen elsorolnom őket!... ígéretekben minden párt bővelkedik. Óriási helyzeti előnynyel indulnak a már parlamentben lévő pártok. Ezekkel szemben semmi mást, mint az igazságot, nem tud állítani egy most induló szegény, állami támogatásban nem részesülő párt, mint a MIÉP. Gondolja végig minden magyar választó, elége- dett-e hazája utóbbi 4 éves fejlődésével?- Állandóságunk nőtt, vagy javult? I- Úgy érzi-e, hogy becsületes szakemberek vezetik ezt az országot?- Helyesli-e az ország gyors privatizációs gyakorlatát, a lakosság polarizálódását újgada- gokra és elszegényedőkre.-Javult-e az országban az igazságszolgáltatás? Történt-e régi és új bűnök példás felelős- ségrevonása?- Rend van az országban?Tör- vénytisztelet és a törvények betartása jellemzi a mai Magyarországot?- Javult az oktatás színvonala és az egészségügyi ellátás? A MIÉP kéri, hogy a fenti kérdések alapján világítsa át az olvasó az összes parlamenti pártot s csak gondos, nagyon gondos, lelkiismeretes mérlegelés után döntsön, mert a jövő életét jobban meg fogja határozni. Dr. Vörös György f.doc. Munkáspárt Egészségügy, szociálpolitika A Munkáspárt sokat foglalkozott azzal, hogy programjában az egészség- és szociálpolitikában mit fogalmazzon meg. Nemzetközileg az egészségtudomány területén egyre inkább az a vélemény alakult ki, hogy a lakosság egészségi állapotának alakulása, annak jelzőszámai a fejlesztési tevékenység vagy politika legérzékenyebb mutatói. Közismert, hogy a lakosság egészségi állapota Magyarországon ijesztően alakul. A halá-, lozási arányszámot, a várható átlagos élettartamot, a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek halálozását illetően Európában a legutolsók, vagy a legutolsók között vagyunk. Mindezt figyelembe véve, a Munkáspárt programja nem korlátozódhat csupán az egészségügy, mint szervezet kérdéseire. Célszerűnek tartanánk ezért, ha kimondanánk: a Munkáspárt tűrhetetlennek tartja a lakosság egészségi állapotának alakulását, - mely a kapitalista rendszerváltás hatására tovább romlik - és nemzeti összefogást tart szükségesnek annak javítása érdekében. Fontosnak tartjuk olyan társadalompolitika kialakítását, amely az egészséget, mint értéket a középpontba állítja, és az állam gazdasági szabályozó, oktatási, szervezési és szociális feladatait ennek a legfőbb szempontnak rendeli alá. Eredményt csak akkor érhetünk el, ha az egészségügyet nem hagyjuk magára. Fontosnak tartjuk ezért a különböző társadalmi szektorok összefogását, közös koordinált munkáját a lakosság egészségének javítását kedvezőtlen tendenciák megváltoztatása érdekében. Lényeges lenne a különböző közösségek részvételének növelése a népegészségügyi gondok megoldásában. Egy ilyen jellegű egészségpolitika más, eltérő a mai gyakorlattól szemléletében és megközelítési módjában egyaránt. A Munkáspárt kezdeményezi olyan egészségügyi rendszer kialakítását, amely mindenki számára állampolgári jogon biz- toítja az ingyenes orvosi ellátást, és az ingyenes alap- és szakellátást egészítsék ki fizetett biztosítási rendszerek, de ne azok helyett működjenek. Emellett azonban meg kell fogalmazni, hogy csak egy átgondoltabb, szélesebb bázison nyugvó, a közösség véleményére és igényére épített, decentralizált elven működő egészségügy lehet sikeres a fenti egészségpolitika megvalósításában. A szociálpolitikát úgy kell alakítani, hogy abból önhibáján kívül egy ember ne eshessen ki. Ma a munkából és már munka- nélküli segélyből is kiszoruló, még nem nyugdíjképes dolgozók ezrei igyekeznek bizonyítani rokkantságukat, mert hosz- szú évek alatt végzett nehéz fizikai munka egészségüket megtörte, s arra ma már alkalmatlanok, de rehabilitálásukra semmi remény, hiszen a teljesen egészségesek sem találnak munkahelyet. 20-30 évet keményen ledolgozó bányászok, kőművesek, a mezőgazdaságban dolgozó nők maradnak teljesen ellátatlanok, aki az önkormányzatok szűkös lehetőségeitől függően éheznek, vagy kerülnek utcára, de mindenképpen a létminimum alatt tengetik életü- ket.A Munkáspárt mindenki számára biztos, emberhez méltó megélhetést követel és a megoldási módok kidolgozásában részt kíván venni. Dr. Jegesy Andrea a Munkáspárt képviselőjelöltje Pécs III. kerület Független Még nem elég! Úgy gondolom, az itt élők többsége egyetért azzal, hogy nagyon sok pozitív politikai döntés történt az előző választások óta. Ugyanakkor nem lett objektiv és szubjektív okok miatt kihasználva mindaz, ami már elszalasztott lehetőség. Tenni kell, s minél előbb azért, ami még nem késő. Mert MÉG NEM ELÉG! Több, sokkal több volt az elvárás, mint ami megtörtént. Most pedig, ha a választási arányok lehetővé teszik, összefogva tehetünk még határozott lépéseket a politikai tisztesség, a hiteles érdekképviselet, a választókkal való folyamatos, közvetlen konzultációk érdekében. Tulajdonképpen türelmetlenek vagyunk. Ez normális, egészséges türelmetlenség, hiszen látjuk a célt, amit csak lassan közelítünk meg. De ha történelmi analógiákat keresünk, tudjuk, hogy mi történt például az Ibériai félszigeten. Korábban Spanyolországban, s Portugáliában a diktatúrának a demokráciába való átmeneteiéhez egy évtizedre volt szükség. A profi politikai struktúra kialakulását sok vargabetű előzte meg. Pedig ott csak politikai váltás volt. Mi pedig két grádicsot ugrottunk. Magyarországon a politikai mellett gazdasági szerkezetátalakításra is szükség volt. így még elégedettek is lehetnénk. Ha az életszínvonal nem süly- lyedt volna ilyen meredeken, s ha nem tudnánk, hogy minden elvesztegetett perc a régi struktúra konzerválását segíti elő. Végülis ilyen összefüggést látva tudom értékelni a 40 év után ezt a 4 esztendőt. Ugyanakkor ha látjuk a társadalmi fejlődés lehetséges és szükséges irányát, s nem teszünk meg lehetőségeinken belül mindent, hogy mielőbb elérjük, úgy mi magunk kell, hogy a felelősséget vállaljuk gyermekeink, unokáink, a jövő generációja előtt. Tehát gyorsítani kell a folyamatot, hiszen MÉG NEM ELÉG! így az országgyűlési választásokon indulni kívánok. A jelöltségért illetve Pécs városának a déli térségében megválasztásomért, mint közvetlen célért igyekszem mindent megtenni. Hogy hogyan? 1. Pozitív választási kampányt kívánok folytatni, nem óhajtom a sárdobálás stílusát alkalmazni. A Déli-Pécs szerkesztésének és kiadásának lehetőségeivel nem kívánok visszaélni. 2. A politikai pártoktól függetlenül kívánok indulni, listán nem fogok szerepelni. Nem kívánom a politikai pártok esetleges arculatváltozásait követni, a frakciók szimpátiáját keresni. Magamat adom, ajánlom, nem teszek kompromisszumot elveimmel. 3. Nyitottan, áttetszőén kívánom a választókerület, s így Pécs városának érdekeit képviselni, s azért, ha kell, lobbizni fogok, az ország érdekeinek összhangját szem előtt tartva, őszintén kitárva a lehetőségeket, alternatívákat Ön előtt is. 4. Folyamatosan és szorosan kívánom tartani a kapcsolatot az itt élőkkel, pécsi tevékenységemet, jelenlétemet nem kívánom feladni. Várbíró Péter Nemzeti Választási Szövetség Történelmi lehetőség A Magyar Érdek Pártja (MÉP) 1993. szeptember 7-én alakult meg Pilisszentlászlón, a magyar érdekek következetes, rugalmas és pragmatikus védelmére a türelem, megértés, békesség és erőszakmentesség jegyében, de a rend megteremtésének szándékával, a magyar nemzet feltámadásáért és a magyar család felemelkedéséért. Ez a párt nemzeti, konzervatív, keresztény és demorkata. Nem jobboldali, nem baloldali, nem centrumpárt, hanem nemzet-érdekű, a magyar érdekeket pragmatikusan képviselő párt. Az 1990-ben nemzeti programmal hatalomra jutott adminisztráció nem tudott érdemleges eredményt felmutatni a magyarság érdekeinek érvényrejut- tatásában. Az elmúlt három év alatt tovább folyt nemzetünk anyagi és szellemi kifosztása, magyarságtudatának rombolása, függetlenségének megerősítése helyett függőviszonyának átrendezése. Elkövettetett az a bűn is, hogy kihasználatlanul maradt egy sor, a történelmi helyzet által felkínált, sorsdöntő lehetőség. A történelmi lehetőség azonban még mindig adott. Rajtunk múlik, hogy ezt kihasználva és erőinket összefogva megfordítjuk-e a nemzet romlásának sok évszázados folyamatát. A MÉP-el egy olyan közösséget hoztunk létre, amely képes a korszellem és a kialakult helyzet parancsoló igényeinek megfelelően az eddigieknél határozottabban megfogalmazni és képviselni a magyar érdekeket, és képes meghatározni a magyarság rövid- és hosszútávú stratégiáját. Az egészségtelen pártosko- dási időszak után tanúi vagyunk annak, hogy erőteljesen tör felszínre az igény az integrációra, a pártok és társadalmi szeveze- tek tömörülésére. Sok egyeztetési kísérlet történt az elmúlt hetekben is az össznemzeti összefogás megteremtésére. A párttörvény és a választójogi törvény egyfelől kényszerít, másfelől lehetőséget ad választási szövetség létrehozásráa. Hosz- szas tárgyalások után Budapesten megalakult a Nemzetért Választási Szövetség (NVSZ), melynek a Magyar Érdek Pártja is tagja. Közös nyilatkozatban fektettük le, hogy a Nemzetért Választási Szövetségbe tömörülő pártok, szervezetek önálló arculatukat és programjukat megőrizve vállalják, hogy legkiválóbb embereiket ennek a Szövetségnek, mint választási pártnak a színeiben indítják a választásokon. 1994. januárban, hivatalosan is, a következő pártok, szervezetek írták alá a Szövetség megalakulásának dokumentumait: az Erdélyi Magyarok Pártja, az 56-os Nemzeti Párt, a Magyar Érdek Pártja, a Magyar Hazafias Világszövetség, a Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt, a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége, a II. Hadsereg Veterán Bajtársainak Országos Szövetsége, az Elszegényedésellenes Nemzeti Mozgalom, a Keresztény Nemzeti Unió, a Kisgazdák, Kisiparosok, Kiskereskedők és Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Szabadságpárt, a Kereszténydemokrata Roma Nemzetiségi Szervezet, a Magyar Levente Szövetség, a Munka- nélküliek Pártja, a Mindszenty Társaság, a Szolidaritás Szak- szervezet. A Nemzetért Választási Szövetség elnökévé Király B. Izabella országgyűlési képviselőt választották, aki egyben a Magyar Érdek Pártja országos elnöke is. A Szövetség várja mindazokat, akik csatlakozni kívánnak. (A kapcsolatfelvétel a ikövet- kező címen történhet: Vas Zoltán 7633 Pécs, Páfrány u. 15, tel.:319-006). Sasvári István a Magyar Érdek Pártja országos alelnöke
