Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-08 / 7. szám
1994. január 8., szombat Közélet üj Dunántúli napló 7 Megyerendszerről, szennyvíz-programról, hulladékégetőről, Csontváry-képekről Milyen volt Baranya tavalyi éve? * Ev végi kerekasztal-beszélgetés a megyei közgyűlés tisztségviselőivel A beszélgetés résztvevői: Gerlach Gábor, dr. Kurucsai Csaba, dr. Szűcs József és Mátis István Az év végén a Baranya Megyei Közgyűlés vezetői - dr. Szűcs József elnök, dr. Kurucsai Csaba alelnök, Mátis István tanácsnok és Gerlach Gábor tanácsnok - beszélgetésre hívták a sajtó, a rádió, a televízió, a hírszolgálati iroda képviselőit. A több mint három órás találkozó során beszámoltak a közgyűlés munkájáról, a megyei intézmények fenntartásáról, a térségi feladatokról, a nemzetközi kapcsolatokról, az önkormányzatok társulásának munkájáról, majd kérdésekre válaszoltak. Új Dunántúli Napló:- Nem olyan régen még arról rendeztek tanácskozást, hogy hová megy a megye. Manapság már egyre gyakrabban azt kérdezik, szükség van-e a jövőben megyékre. Önök hogyan vélekednek erről? Mátis István: - Polgármesterként és a közgyűlés tagjaként is megyepárti vagyok. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a magyar megyéknek ne legyen valamilyen helyi közigazgatási szervezetük. Az más kérdés, hogy elégedettek lehetünk-e azzal a jogosítvánnyal, hatáskörrel, amivel a megye rendelkezik: szerintem nem, mert ma sok olyan elem hiányzik a hatékony működéshez, ami korábban megvolt. A megye-rendszernek a jövőben is helye, szerepe lesz a hazai közigazgatásban a megye-rendszernek, de várakozásom szerint nagyobb hatás- és feladatkörrel. Természetesen úgy, hogy az önkormányzatok önállósága ne csökkenjen. Dr. Szűcs József: - A megye szerepe erősödni fog. Abban bízom, hogy azok a szférák, amelyek, most önként vállalt kategóriáknak tűnnek, törvényesek lesznek. Azt is remélem, hogy sokkal világosabb lesz az ön- kormányzati hatáskör megosztás, bővülnek az intézményi fenntartói feladatok, s talán néhány dekoncentrált szerv is visszakerül a megyéhez. Dr. Kurucsai Csaba: - Azt gondolom, hogy egyetlen politikai párt sem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy hosszú távra bemerevítse a középszintű igazgatási struktúrát, amelynek az ezredforduló utáni évekre kell arra a szintre jutnia, hogy kompatibilis legyen a nyugat-európai szisztémával. Szerintem a köztársasági megbízotti hivatal regionális szerepét meg kell szüntetni, a KMB-nek megyei hivatali szinten kell működni, de semmiképpen nem szüntethető meg a másodfokú hatásköre, munkájában a hangsúlyt a törvényességi ellenőrzésre kell helyezni, nem pedig a felügyeletre. A megyei dekoncentrált intézményrendszert is helyre kellene tenni, csakúgy mint a megyei jogú városok státusát, amely jelenleg nem fejezi ki hűen azt az igazgatási rendszert, amely Magyarországon létezik. Például Pécs és Makó is megyei jogokkal felruházott város ... Megye csak képviseleti alapon szerveződhet, olyan tennivalókkal, amelyek semmiképpen nem a községek rovására dolgoznának: regionális tervezésben, körzeti közszolgálati feladatok ellátásában, foglalkoztatáspolitikában, környezetvédelemben, idegenforgalomban, a területi információs rendszer működtetésében. Új DN: - Elnök úr szerint a megyei kórház sebészeti műtőjének rekonstrukciója során az örömbe üröm is vegyült. Mi volt ez? Dr. Szűcs József: - A klíma berendezés felújítása előtt abban maradtunk a népjóléti minisztériummal, hogy pályázatot nyújtunk be. ígéretet kaptunk arra, hogy a kormányzat ezt támogatja, A megyei közgyűlés vállalta a beruházás költségeinek 60 százalékát. Időközben megjelent egy törvény, erre való hivatkozással kaptunk a közelmúltban egy levelet, hogy mivel mi befejeztük a rekonstrukciót, nem vagyunk jogosultak igénybe venni az általunk megpályázott 14 millió forintot. Számunkra ez azért meglepő, mert a törvény azután jelent meg, hogy mi ezt a halaszthatatlan beruházást elkezdtük. Jelenleg a levelezés folyik . . . Új DN: - Baranyában az ön- kormányzatok egy része társulást alakított, munkájukat kis létszámú hivatal segíti. Sok ön- kormányzat viszont nem tagja ennek a csoportosulásnak. Lehet, hogy ez kritika ? Dr. Szűcs József: - Ebben a társulásban elsősorban a kis falvak vannak jelen jórészt olyanok, amelyeknek korábban még közigazgatási szervezetük sem volt, tehát az önállóságból adódó feladatokat nehezen tudnák ellátni. Ehhez nyújt segítséget a hivatal, amelynek érthető okokból nem tagjai a nagyobb ön- kormányzatok - városok, nagyközségek -, ahol a szakemberek jelen voltak és vannak, s a köz- igazgatási kérdésekkel képesek megbirkózni. Nem tartom kritikának, az elégedetlenség jelének, hogy a 303 települési ön- kormányzat közül 71 nem tagja a társulásnak. Sőt, a hivatal létszámához viszonyítva minden várokozáson felüli a tagok száma, éppen ezért tudunk csak néhány területre koncentrálni. Komló és Vidéke: - Manapság egyre gyakrabban vetődik fel a pécs-komlói út Mánfa és Arpádtető közötti szakaszának kapaszkodósávval történő bővítése. A megye hozzájárul az esetleges beruházáshoz? Dr. Szűcs József: - Annak ellenére, hogy ezt a kérdést fontosnak tartjuk, nem a legjobb pillanatban érkezett hozzánk a kérelem. Már csak ezért sem, mert a közgyűlésnek jelenlegi számítások szerint 130-150 millió forintos hiánya lesz 1994-ben. Természetesen bizottság elé terjesztjük, hogy mit tudunk felvállalni. Felvetődik a kérdés azonban, hogy az útalapot mire fordítja a kormányzat. Diskurzus: - Van-e a megyének szennyvíz-programja? Dr. Szűcs József: - Nem olyan régen fogadta el a közgyűlés a megye kistérségi programját, ennek pedig része, hogy a víz után a szennyvíz csatornák építésében is előbbre lépjünk. Mivel ezek településeket átlépő rendszerek, így minden bizonynyal kistérségi megoldásokat kell keresni. Magyar Rádió Pécsi Stúdiója: - Mi a helyzet a megyében létesülő veszélyes-hulladék égetőművel? Dr. Szűcs József: - Ez a létesítmény a megye számára is rendkívül fontos, éppen ezért érdekünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megépüljön, s azokkal a feltételekkel, amihez a lakosság jóváhagyását megkaptuk. Ez pedig azt jelenti, hogy először az 1000 tonna, majd a 3600 tonna kapacitású égető valósuljon meg. Amíg ez a kisebb mű nem indul el, a megyei közgyűlés a nagy beruházáshoz, a hitelfelvételhez nem kíván hozzájárulni, mert addig ezt az égetőt nem tekintjük behozott apportnak. Ugyanis nem látjuk garanciáját annak, hogy a nagy működjön, ha a kicsit nem tudjuk üzemeltetni. Éppen azért jelenleg vita, kölcsönös bizalmatlanság van köztünk és a beruházók között, amit reményeink szerint rövid időn belül megszüntetünk. Diskurzus: - Nem sok a hivatalos idegenforgalmi szervezet a megyében? Mátis István: - Nem, mert az átalakult Mecsek Tours éppen olyan nyereség-orientált cég lett, mint bármelyik idegen- forgalommal foglalkozó vállalkozás, a létrehozott Idegenforgalmi Információs Hivatal pedig non profit szervezetként házigazdája a Baranyába érkező vendégeknek. E két tevékenység elválasztása elkerülhetetlen lépés volt, a hivatal léte pedig feltehetően pezsdítőleg hat arra, hogy a megyébe érkező vendégek az eddiginél jobb, szélesebb körű tájékoztatást kapjanak a turisztikai lehetőségekről. MR Pécsi Stúdiója: - Mi lesz a Pécsett kiállított, s a tervek szerint külföldi bemutató körútra induló Csontváry képekkel? Visszakerülnek? Dr. Kurucsai Csaba: - A Csontváry-képek a magyar állam tulajdonában vannak, s Baranyában, illetve Pécsett letéti kezelés alatt állnak. Ebből következik, a rendelkezési jogosultság sem az önkormányzatokat, hanem a magyar államot illeti. Mint letéteményesek szakmai érveket hozhatunk egyes képek elvitele, el nem vitele tekintetében, s ezeket meg is óhajtjuk tenni, elsősorban a nagy méretű képekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, ideális az a hely, ahol a Csontváry anyag van, s nem valószínű, hogy az utaztatás után a kormányzati szervek más helyszínt jelöljenek ki. MR Pécsi Stúdiója: - Az alelnök úr a választások után hogyan képzeli el a jövőjét? Dr. Kurucsai Csaba: - A részletekbe most nem szívesen mennék bele, de úgy gondolom, hogy számomra a politizálási tér változatlanul az a fajta a helyi politika, amely egy városi vagy megyei önkormányzatisághoz kötődik. Roszprim Nándor Európa győz A tekintélyes társaság tagjai nem a fantasztikus-tudományos irodalom művelői, hanem híres tudósok, kiváló szakértők, a közélet ismert szereplői, Glenn Seaborg kémiai Nobel-díjastól A1 Gore amerikai alelnökig. 1966-ban, Edward Comish hívta életre a World Future Society-t, a Világ Jövőjének Társaságát, amely minden évkezdet előtt közzéteszi tagjai vízióit, jövőképeit. Jeffrey Fischer pathológus szerint például 40 éven belül az emberi test annyira „átlátható” lesz, hogy a betegségek jelentkezését már akkor felfedezhetik, amikor még tünetek sincsenek. A lehetőségek sorában szerepelnek még emberekbe ültetett mikroprocesszorok; az agy teljesítményének páratlan fokozása a biotechnika és az informatika összeházasításával; olyan technológiák létrejötte, amelynek segítségével ki lehet szűrni a bűnözésre hajlamos személyeket. Lester Thurrow gazdasági szakértő szerint „fej-fej mellett” halad majd Amerika, Európa és Japán hármas mezőnye, de azután elhúz az öreg kontinens, mert Nyugat- és Kelet-Európa integrálódása „félelmetes lehetőségeket” biztosít. Az USA szuperhatalom marad, de elsősórban katonai vonatkozásban. Trevor Dupuy ezredes 5 éven belül ÍO háborút valószínűsít, közte egy újabb arab-izraeli és indiai-pakisztáni összecsapást. A balkáni és az oroszországi polgárháború mellett harcokat vár a koreai félszigeten, az Öbölben, Egyiptom ill. Líbia és Szudán között, sőt konfliktust Kína és Oroszország között. A Társaság tagjai többnek tartják szokásos évvégi agy- tornájukat, mint önmagáért való szellemi játékot. Az alapító Comish szerint minden ember elemi érdeke és kötelessége, hogy a jövőről gondolkozzék. Végtére a jövő mindenkire vár s az élőkből így válhatnak jól felkészült túlélők. Réti Ervin A két Korea Dél-Koreában az egy főre eső nemzeti termék értéke hétszerese volt az észak-koreai színvonalnak, a GNP 6749 dollárt ért el „délen”, míg „északon” 943 dollárra volt tehető. A két Korea gazdasági teljesítményét egybevető adatokból kitűnik, hogy Dél-Korea nettó nemzeti terméke 1992-ben tizennégyszer nagyobb volt, mint Észak-Ko- reáé, a KNDK GNP-je 21 milliárd dollárt tett ki, míg Dél-Koreáé 294 milliárd dollárt ért el. Szálkák Üdülni jó! Nem is tudom, kik élvezik jobban a karácsonyi beutaló nyújtotta kényelmet a három- csillagos Ezüstpart Hotelben: a feleségem, a nagymama, a kislányaim, avagy jómagam? A háziasszonyokat itt nem nyomasztja a menüösszeállítás, bevásárlás, főzés, mosogatás mindennapos egyhangú kényszere, csak azt kell kinek-kinek eldöntenie, hogy a másnapi reggeli-, ebéd- és vacsorakínálatból melyiket tegye majd elé a felszolgáló. Ez a fajta „főzés” sem egészen rizikómentes. Van, hogy másra gondolt a vendég, mint amit bejelölt magának, ilyenkor aztán vagy beletörődik, hogy melléfogott, vagy családtagjaival, újsütetű asztaltársaival csereberéli a még érintetlen falatokat, adagokat. A legjobb az egészben, hogy családi perpatvar, sértődés nélkül megbeszélhető, hogy az adott étel netán sós, sótlan, esetleg mi hiányzott belőle, hogy kifogástalan legyen. Mivel jó a szakács, ez sem téma. Mosogatnunk sem kell. így önfeledten örülhetünk egymásnak, s annak, hogy a szeretet ünnepén az étkek miatt véletlenül se kell egymást megsértenünk. Lángossütő A finom és elegendő koszt néha lelkileg is megvisel. Mivel nem kell rohangálnom, mint munkanapokon, s a tétlenséghez mérten nekem még bőséges is minden elém tett adag, eszembe jut anyám hajdani oktatása: édes fiam, ha ízlik az eléd tálalt koszt, ne hagyj belőle a tányérodon, mert azzal vérig sérted a háziasszonyt. Már csak a szemem kívánja, de tömöm magamba a finomabbnál finomabb falatokat, nehogy megsértsek bárkit, s egyre úgy érzem, hogy a következő étkezéshez is még nagyjából tele gyomorral kell majd leülnöm. A fedett, melegvizes uszoda nem az én világom, a gyerekek miatt rég elszoktam már az étvágycsináló, intenzív úszástól, az órás séták Széplakon se vesznek ki annyit, hogy éhesen üljek le ebédhez, vacsorához.-Képzeld, kinyitott Erzsiké - újságolja boldogan feleségem. Az ideiglenesen vállalkozóvá lett énektanárnő, esküszöm, is5 teni lángosokat süt, de képtelen lennék most, ákár egy felet is magamba gyűrni. A forralt borának viszont csak-csak találok helyet. Érzsi asszony a régi, jó kedélyű, öröm a vendégének lenni. A forralt bora jól is esik a december végi hidegben. Meghív másnapra palacsintázni. Viszem is kislánykáimat, akik boldog-elégedetten tömik magukba a kakaós és diós palacsintát, én meg a forraltbor mellett azon kesergek, bárcsak éhes lennék! Igazságérzet Egy kissé rámenős üdülőtársunk, L., akinek nem gond, ha elfogy a tiszta inge, vesz magának újat. Alaposan feltankol itallal, szalámikkal, egyebekkel. Mindezt oly természetesen teszi, hogy nem aláz meg engem, mást se, akinek minderre így, ilyen számolatlanul nem futja. Összebarátkozunk, kellemes beszélgetőpartner. Egy valami mégis szöget üt a fejembe: munkahelyén, a munkaköri leírása szerint, mivel hozta a tőle elvárt bevételt, majd egymillió forint prémiumot kellett volna kapnia, ezzel szemben alig a negyedével bökték ki a szemét. Ő mindezt úgy meséli, mint aki kedvenc focicsapata vereségéről számol be. Irigylem a lehetőségei miatt, s helyette vagyok mérges, mert megrövidítették. Piacgazdaság? Egyik üdülőtársunk többször beutazott Siófokra ezt-azt vásárolni, s nem győzött csodálkozni az árakon. Nem azon, hogy már-már szinte minden megfizethetetlen az átlag halandónak (értsd bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok, munka- nélküliek, nagycsaládosok stb.), hanem azon akadt ki rendszeresen, hogy bármit is venne, annak minden boltban más és más az ára, mégpedig nem is ki^ különbséggel. .-Ez a piacgazdaság?! - fakadt ki dühösen.- Kinek van ideje, lehetősége és főleg energiája, hogy kinyomozza egy-egy vásárlás előtt a legolcsóbb beszerzési forrást? Ráadásul minden cikknél kezdheti elölről a nyomozást, mert itt ez olcsóbb, az viszont ott sokkal drágább, és fordítva! Nem tudtam se lecsillapítani, se meggyőzni, mivel az ilyen ár-fonákságokkal magam se tudok megbékélni. Se Siófokon, se itthon. Sirályok, hattyúk A karácsonyi turnus idején is hullámzó a Balaton, külön program a sirályok és a hattyúk etetése. A sirályok vagy a vízen várják a nekik dobott kenyérdarabkákat, vagy a nyolcemeletes épület teraszai előtt röpdösve vijjogva követelik jussukat. A gyerekek élvezik a kidobott falatokra lecsapó légi akrobatákat. A hattyúk viszont a hullámzó vízen békésen ringva, esetleg a parti kövekhez kiúszva várják a finom falatokat, s közülük nem egy a jószándékot látva, kezesbárányként a nyitott tenyérből eszi a neki szánt kenyeret. Az egyébként agresszív haty- tyúk az éhség miatt képesek így megszelídülni. Vagy tudják, hogy karácsony a szeretet ünnepe, és ilyentájt jobb a békesség? B. Murányi László
