Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-07 / 6. szám

1994. január 7., péntek Oktatás aj Dunántúli napló 11 Húsz éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A természet szolgálatában A ragadozómadarak védelmét az egyesület kiemelt prog­ramként kezeli Olyan tudással távozzanak, amely intézményünk díszére válik Pázmány Péter Katolikus Egyetem Az 1974. január 6-i alakuló közgyűlésen az ország minden részéből összegyűlt maroknyi, lelkes természetbarát egy olyan időszakban hozta létre az egye­sületet, amikor természetvéde­lemről beszélni alig volt szokás. A Magyar Madártani Egyesület néven bejegyzett szervezet mű­ködését engedélyezték ugyan, de a természetvédelmi jelző használatát még 1986-ban is megtiltották. A név változtatá­sára csak az 1989. évi rendszer- váltást követően kerülhetett sor. Programok A megalakulást követő első tíz év az országos hálózat kiépí­tése és az egyes természetvé­delmi programok kidolgozása jegyében telt el. A 200 alapító tagot követően húszezren léptek egyesületünkbe, s 36 helyi cso­port alakult az országban. Álta­lában megyei szintű szervezetek jöttek létre, de több földrajzi tájegységet magában foglaló megyékben (pl. Borsodban) táj­egységek szerint is alakultak csoportok. Áz első természetvédelmi programok a madarak hatéko­nyabb védelmét szolgálták. A kipusztulás szélén álló ragadozó madarak fészkelőhelyeinek többségét, nem kevés erőfeszí­tés árán, sikerült megmenteni. A madárvonulás-kutatás a rend­szeressé váló állományfelméré­sekkel és az intenzív madárgyű- rűzéssel vett új lendületet. Meg­alakult a Ragadozómadár-vé- delmi, a Vízimadár-védelmi és az Ökológiai Szakosztály. Az országos táborhálózat megszer­vezése pedig a tanulóifj úság természetvédelmi nevelésének fontos eszközévé vált. A közelmúltban az Adenauer Alapítvány nemzetközi konfe­renciáján vettem részt. A részt­vevő két tucatnyi tudós számára a hivatalos nyelv az angol volt, így nem volt szükség tolmácso­lásra. Ha valaki azt mondja ne­kem ötven évvel ezelőtt, hogy a legnagyobb német alapítvány Olaszországban tartja a nem­zetközi konferenciáit és azokon a hivatalos nyelv nem a német, hanem az angol lesz, kinevet­tem volna annak ellenére, hogy a németek háborúvesztésében nem kételkedtem. A 19. század nagy nemzetál­lami mozgalmaiban felnőttek számára a fantázia világába tar­tozott a közös nemzetközi nyelv gondolata. Pedig Európának mindig volt közös érintkezési nyelve. Évszázadokon keresztül a latin, a felvilágosodás után a francia. Nálunk Közép-Euró- pában pedig a német. Csak az én életemben; fiatal koromban a német nyelv tudása természetes követelmény volt az értelmisé­günk körében. Tőlünk délre és A második tíz év a megszer­zett tapasztalatokon alapulva a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésével és átfogó élőhely­védelmi programok beindításá­val kezdődött. Munkánk ered­ményeit elismerve a Nemzet­közi Természetvédelmi Unió (IUCN) és a Nemzetközi Ma­dárvédelmi Tanács utódjaként létrejött Bird Life International felvette egyesületünket tagjai közé. Ma e két szervezet ma­gyarországi képviseletét egye­sületünk látja el. A Világ Ter­mészetvédelmi Alap (VWF) és számos nyugati madár- és ter­mészetvédelmi egyesület anya­gilag is támogatja programjain­kat. Jó a kapcsolatunk azokkal a hazai hasonló jellegű szerveze­tekkel, amelyek nemcsak sza­vakban természetvédők, s az időnkénti nézeteltérések elle­nére a kormányzati szervekkel is. Az élőhelyvédelmi progra­mok közül az ártéri erdők vé­delme a maradék közel termé­szetes állapotban fennmaradt síkvidéki erdők megóvására, a füves puszták védelme a pusztai gyepterületek és túzokélőhe­lyek megmentésére irányul. Az év madara mozgalom egy-egy veszélyeztetett faj állományá­nak felmérésével és életmódjá­nak megismerésével segíti a ha­tékonyabb védelmet. Az erre irányuló propaganda pedig nép­szerűsítő formában hívja fel a figyelmet a veszélyeztető té­nyezőkre. A korábban beindított prog­ramok közül a ragadozóma­dár-védelem kiemelkedő ered­ményeket hozott. Az ország ke­recsensólyom állományát 15 párról 100 pár fölé, réti sas ál­lományát 10 párról 40 pár fölé keletre ugyanez volt jellemző a francia nyelvre. Azután jött Jalta és bekebeleződtünk a Szovjet Birodalomba. Itt ugyan követelmény lett az orosz nyelv tanulása, de megfelelő kulturá­lis és gazdasági érdekek nélkül nem sok eredményt értek el. Sőt, a Nyugattól való elzártság inspirált az angol tanulásra. Már a szocialista rendszer összeom­lása előtt a magyar értelmiség jelentős többsége használta az angol szakmai nyelvet. Kiderült, hogy a többi volt szocialista országban is hasonló folyamat játszódott le. így a rendszerváltás már közös nyel­vet kapott, csak továbbépíteni kellett azt. Közben a nyugati or­szágok mindegyikében roha­mosan terjedt az angol nyelv ismerete és használata. Számos országban szinte második nyelv lett, mint például Svédország­ban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában. A tudósok pedig minden nyugati országban tud­nak angolul. Annak, aki a nem­zetközi porondokon szerepelni sikerült emelni. Néhány fészek­nél fészkelési időben történő éj­jel-nappali őrzés hozott csak eredményt. A madárvonu- lás-kutatásban az ország 350-400 pontját tartjuk rendsze­res megfigyelés alatt, az éven­ként meggyűrűzött madarak száma pedig elérte a 80-100 ez­ret. Megalakult az Állomány- felmérő, a Hüllő- és Kétéltűvé- delmi Szakosztály, továbbá a Gólya-, Bagoly- és Partimadár- védelmi Munkacsoport. A mintegy 150 helyi természetvé­delmi táborban évente 5-6 000 fiatal sajátítja el az alapfokú is­mereteket. Baranya az élen Az egyesület Dél-Dunántúli szervezete az országban tize­dikként, 1974 nyarán alakult. Akkor még Baranyán kívül Somogy, Tolna és Zala megye természetvédőit is tömörítette soraiban. 1980-ig minden me­gyében megalakultak a helyi csoportok, s azóta Baranya me­gyei Csoport néven tevékeny­kedünk. Fizető tagjaink száma jelenleg 550 egyéni tagból és 25 jogi személyből áll. Csoportunk munkája kapcso­lódik az országos akciókhoz, de önállóan kidolgozott progra­mokat is végzünk. Az önálló programok közül a kisvízvé- delmi, a hüllő- és kétéltűvé- delmi, a denervérvédelmi és a gyöngybagolytelepítési prog­ram halad jó ütemben és hozott nagyszerű eredményeket. Az országos programok közül élen járunk az ártéri erdők, a ragado­akar, nem az egyes nyelveket kell megtanulnia, elég ha ango­lul tud. így alakult ki, szinte észre­vétlenül, hogy a nyugati kultú­rának közös nyelve lett. De nemcsak a kultúrának, hanem még az idegenforgalomnak, sportnak is. Mindez azonban nem a politikusok műve, hanem a technikai változások által ki- kényszerített spontán folyamat eredménye. A fejlett világ egyre több szállal kötődik össze. Ha egy jelentős tudományos ered­ményt valaki publikálni akar, azt csak angol nyelven teheti meg. Másként nem lesz vissz­hangja. A világkereskedelem olyan jelentőssé vált szinte minden ország számára, hogy nem engedheti meg, hogy nyelvi nehézségek akadályoz­zák. Az emberek százmilliói utaznak évente az egyik nyelv- területről a másikra mint turis­ták, kereskedők, diákok. Nekik is meg kell találniuk a közös nyelvet. Mindez nagyon érthető, hi­zómadarak és a gólyák védel­mében, a füves területek kutatá­sában és a fészkelő madárállo­mányok községhatáros felméré­sében. Megyénkben a sumonyi ha­lastavaknál működik az ország legnagyobb madárvonulás-ku- tató állomása, ahol az elmúlt években 50 000 madarat gyű­rűztünk meg. Ifjúságnevelési programunk keretében a megye 100 iskolájába juttatjuk el rend­szeresen információs és propa­ganda anyagainkat. 21 iskolá­ban együttműködési szerződés keretében segítjük a természet- védelmi nevelést. Helyi tábora­inkban évente 250-300 fiatalt fogadunk. A Pécs, Felsőmalom u. 22. szám alatt megyei irodát működtetünk, ahol készséggel állunk minden érdeklődő ren­delkezésére. A programokban végzett munka jelentős mennyiségű adatot eredményez. Hosszú tá­von egy olyan megyei adatbázis létrehozásán fáradozunk, amely községhatárosan tartalmazná a természeti értékek legfontosabb jellemzőit. Az adatbázis és a hozzákapcsolódó dokumentá­ciós anyagok segítségével lehe­tővé válik kisebb területi egysé­gekben természetvédelmi tevé­kenység jellegének meghatáro­zása, kezelési útmutatók kidol­gozása. Ezen útmutatók az ön- kormányzatokat segítenék a he­lyi természetvédelmi munká­ban. Bank László Magyar Madártani és Természet vedel mi Egyesület szén a tények is, a logika is ezt igényli. Ezt tapasztaltam, ami­kor a Como tó partján egy né­met alapítvány rendezésében angolul mindnyájan megértet­tük egymást. Á konkrét előz­mények alapján minden termé­szetes. Adenauer annak idején itt töltötte a szabadságát mint kancellár. Ezért aztán a rend­szeresen bérelt villát megkapta az olasz államtól nemzeti aján­dék gyanánt. A villa azután az Alapítvány tulajdonába került, amit nemzetközi rendezvények céljára bővítettek és alakítottak át. Aki azonban megélte a né­met fasizmus nacionalista gőg­jét, az ma is csodálkozik azon, hogy a német nemzeti célokat szolgáló alapítvány hogyan tarthatja rendezvényeit Olasz­országban. Miért ne? Csodála­tos a táj, könnyen megközelít­hető Európa szinte minden pontjáról. Ezt mondja a logika. De mikor volt az ilyen kérdé­sekben jellemző a logika és a józan ész? Sajnos olyan ritkán, hogy számomra élmény volt egy kis diadalát megélni. Kopátsy Sándor Magyarország első katolikus egyetemét tavaly alapították, fa­lain belül szeptembertől már a második évfolyam kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Az egyetem bölcsészkarán kétsza­kos képzés folyik. Választható szakok: magyar, történelem, angol, német, latin, szlovák, il­letve választható porgramok: szociológiai hírközlés, héber, arab, finnugorisztika - hogy csak a legjelentősebbeket említ­sük. A dékán, dr. Maróth Mik­lós büszkén mutatta be az egye­temet, összefoglalva a tavalyi év eredményeit.- Milyen meggondolásból alapítanak ma Magyarországon egy új egyetemet? Sokszínűségre törekedve- Az elmúlt időszakban több egyetem alapításáról halottunk. Az alapítások fő motíválója az egyetemisták létszámának eme­lése, mivel Európában Magyar- országo na legkevesebb (Albá­niával és Romániával) a lakos­sághoz viszonyított egyetemi hallgatók száma. Amennyiben ezt a kört bővítjük - ami min­denképpen nemzeti feladat, mert az ország érdekét szolgálja - érdemes a sokszínűségre töre­kedni. Vannak Magyarországon egyházi felügyelet alatt álló in­tézmények (óvodák, iskolák, gimnáziumok), ebből a rend­szerből eddig hiányzott az egye­tem. Ezt a hiányt igyekeztünk pótolni, hiszen intézményünk egyrészt speciálisan ezen isko­lák, másrészt pedig minden más oktatási intézmény számára ké­pez szakembereket.- Mennyiben kívánatos az al­kalmazkodás az intézmény ne­véhez?-Feladatunk az lenne, hogy Magyarországon egy új alapo­kon álló kultúrális életet épít­sünk, amelyben a keresztény kultúrára nagyobb hangsúlyt he­lyezünk. A „katolikus” szó tör­ténelmileg kialakult elsődleges jelentése nem a vallás, hanem az általánosabb értelmezés. Az egyetem nevében a katolikus egyrészt azt jelenti, hogy ez át­fogó, mindenkit sajátjának te­kintő intézmény, ezért nyitva vagyunk minden ember előtt, vallási és felekezeti hovatarto­zástól függetlenül. Ebben az ér­telemben egy általános, keresz­tény értékrendet képvisel. De szűkebb értelemben is katoli­kus, amennyiben a katolikus egyház alapította, s szeretne a keresztény erkölcs alapjain állni. Mivel diákjainkat tanul­mányuk befejezése után feltehe­tően várni fogják különböző egyházi gimnáziumok, ezért szeretnénk, ha a tőlünk kikerült hallgatók erkölcseikben is olya­nok lennének, hogy bátran ajánlhassuk őket.-Milyen arányú az a tan­anyag, ami a katolikusságot képviseli?-Az egyetem nevében katoli­kus, de a tevékenységét szabá­lyozó pápai Enciklika elsősor­ban keresztény nevelésről be­szél. Célunk egy értékrend kép­viselése, ami nem feltétlenül je­lenti a katolikus hit erőszakos terjesztését. Természetesen an­nak csak örülünk, ha katolikus diákok jönnek hozzánk. Az itt folyó képzés mindenkinek szóló szakképzés. Szép számmal jelentkeztek Ezen kívül az átlalánosan kö­telező tárgyakban próbálunk olyan ismereteket adni, amely keresztény diákok számára ér­dekesek lehetnek. Fontosnak tartjuk a filozófia, logika, az egyházatyák és a Biblia ismere­tét, de nem szándékozunk teo­lógiai ismerteket adni.-Milyennek ítéli az oktatás színvonalát?- Tanáraink szakmai képzett­sége magas. Diákjaink elé igyekszünk olyan előadókat ál­lítani, akik szakmailag is meg­állják a helyüket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a szigort is. Seregély István érsek úrnak - aki az egyetem nagykancelláija - kifejezett kívánsága volt, hogy a diploma megbízható, alapos tudást takarjon, mert ez az egyetlen dolog, ami majd egyetemünket igazolja. De az egyetem színvonalát nem csak a tanárok biztosítják, hanem leg­alább olyan, ha nem nagyobb mértékben a diákok. A munka komolysága a lényeg mindkét részről. Az első év tapasztalata, sokan kísérleteztek azzal, hogy tanulás nélkül átcsússzanak a vizsgákon. Ez nem sikerült ne­kik. Az előfeltételeink adottak ahhoz, hogy azok a diákok, akik elvégzik az egyetemet, valóban olyan tudással távozzanak, amely intézményünk díszére vá­lik.-Mennyire lett népszerű az egyetem a felvételiző diákok kö­rében?- Nagyon örültünk annak, hogy szép számmal jelentkeztek hozzánk a tanulók és elég sokan megfeleltek a felvételi vizsgá­kon. De mindenképpen hátrányt jelent az, hogy egyetemünk tandíjas. Emiatt sokan mentek egyházi gimnáziumokból ál­lami egyetemekre, de szeren­csére nem mindenki. Nem tar­tom megalapozottnak a tandíjtól való félelmüket, mert ez a hát­rány az új felsőoktatási törvény értelmében belátható időn belül ki fog egyenlítődni, hisz az ál­lami egyetemek diákjainak is fizetniük kell. Hozzá kell ten­nem, hogy a tandíj összege ná­lunk igen csekély. Egyelőre a Ménesi úton- Előfordulhat-e az, hogy méltányossági okokból elenge­dik a tandíjat?- Tandíjat elengedni nem tu­dunk, de ha módunk van rá, szociális segélyekkel támogat­juk a rászoruló diákokat. Én személy szerint két okból is fon­tosnak tartom, hogy hallgatóink tandíjat fizessenek. Egyrészt azért, mert külföldi tapasztala­taim mutatják, hogy ha a diák fizet, ezért kapni akar valamit. Tehát sokkal jobban megbecsüli a kapott tananyagot. Másrészt az egyetem rá van utalva az anyagi segítségre, hiszen épít­kezünk ...-Mennyire zavarja a diáko­kat az, hogy „albérletben” ta­nulnak?- Ideiglenes helyünk egy bu­dapesti zárda a Ménesi úton, ahol most a helyszűke miatt megérezzük, hogy már itt a má­sodik évfolyam is. Az egyetem hivatalosan Piliscsabán, egy volt orosz laktanya területén kapott helyet. Az itt lévő épüle­teket át kell alakítanunk. Á ter­vek már készen vannak, csak idő és pénz kérdése, hogy fel­építsük saját egyetemi városun­kat. Tavaly nem részesedtünk az állami költségvetésből, de reménykedünk, hogy a jövő évre kapunk akkora összeget, amivel már el tudunk indulni. Optimista számítások szerint 1995. szeptemberében már ott tudjuk elkezdeni az oktatást, a jól felszerelt, minden lehetősé­get megadó új egyetemen. Ad­dig is váijuk a tanulni vágyó if­jakat, hisz egy tanárnak nincs nagyobb öröme, mint egy jó diák. Pintér Hedvig ^4 % ■ ^ ; 'TM* A füves területek kutatása még sok meglepetést hozhat Fotó: Dénes Zsófia Angolul kell tudni - állítja a közgazdász Az Adenauer-villa üzenete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents