Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-07 / 6. szám
1994. január 7., péntek Társadalom üj Dunántúli napló 7 A jót elfogadtatni! A kábítószer fogyasztást megelőző iskolai tantervet is készítettek annak a munka- csoportnak a tagjai, akik két hétig szakmai továbbképzésen vettek részt Nyíregyházán. A továbbképzést a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság (KTB), az Egyesült Államok Információs Szolgálatai USIS) és a Nyíregyházai Önkormányzat szervezte. A kurzuson az USIS előírásai szerint a KBT prevenciós munkacsoportjának csak azon tagjai vehettek részt, akik mindkét előző tanfolyamot sikerrel elvégezték és erről bizonyítI vánnyal rendelkeznek. Baranyából ketten voltak: dr. Pados Éva, a Megyei Drog-Központ vezetője és Vine zené Farkas Magdolna, a pécsi, Mezőszél utcai Általános Iskola tanára. Az USA Információs Szolgálta jelenleg a világ 20-25 országának igyekszik segíteni a kábítószer fogyasztás, egyáltalán a szenvedély betegségek visszaszorításában. A mostani kurzuson abból indultak ki, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években ugyan csökkent a kemény drogot fogyasztók száma, ám renI getegen alkoholizálnak, még mindig sokan dohányoznak. Ezeket a káros I szokásokat is szenvedélybetegségeknek minősítik. Valamennyi ellen kell alternatívát kínálni, mondják az amerikaiak, hozzátéve, hogy a tapasztalataik szerint nem volt elég hatékony módszer a riogatás, az elrettentés. Az alternatíva pedig az egészséges élet értékeinek bemutatása. Vagyis nem a drog ellen összpontosítanak, hanem olyan életvezetési programot ajánlanak, amely egészséges életforma kialakításához vezethet. Az élet- vezetési program olyan kölcsönös tanulási folyamatot jelent, amely elméleti és mesterségbeli tudás elsajátítását eredményezheti. Olyan viselkedési forma kialakítását célozza, amely képessé teszi az ifjakat és felnőtteket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak életükért. A választási lehetőségek közül az egészséges életet nyújtót, a negatív befolyásnak ellenállót, a veszélyes magatartást csökkentőt kínálja. E szellemben készült az a tanterv vázlat is, amelynek elkészítése feladat volt a kéthetes képzésen résztvevőknek. A lényege, hogy ötödik osztálytól kezdve komplexen szeretnék azokat a fontos kérdésköröket megbeszélni a gyerekekkel, amelyek az alapos önismerethez, a helyes döntésekhez vezethetnek. Az egyik ilyen alapkör témának a Ki vagyok én? című önismereti tárgykört jelölték meg, amely ötödiktől kezdve nyolcadik osztályig végig kísérné a fiatalokat. A másik témakör a környezettel való kapcsolat, a harmadik az egészséges, biztonságos élet, a negyedik a veszélyeztető tényezők, az ötödik pedig az lenne, hogy miként óvhatják, védhetik magukat a különböző veszélyekkel szemben. A különböző témaköröket mindig az adott életkornak megfelelő mélységben és szinten vennék át a gyerekekkel. Á tanterv vázlatot átadták az illetékes minisztériumoknak és az Országos Pedagógiai Intézetnek. T. É. Kicsi gyerek, nagy gond? Több óvoda, kevesebb óvónő T örvényj avaslat a betegségek ellen! Közoktatási rendszerünk legszilárdabb eleme az óvoda; nem is akarja senki átalakítani. A hazai intézményes-óvodarendszer 165 éves története fokozatos fejlődésről tanúskodik, ámbár - hangoztatják jó néhányan - a rendszerváltást váratlan megtorpanás követte. Vajon igazuk van-e a borúlátóknak? Érdemes utánanézni ennek, hiszen az óvodai ellátás alakulása rengeteg családot közvetlenül érint s szám szerint az idei tanévben 394 ezer kisgyereket. Válaszért Pethő Ágneshez, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosához fordultunk, aki a minisztériumban az óvodai ügyek felelős irányítója.- Valóban megakadt az óvodaügy fejlődése az utóbbi években?- A statisztikai adatok nem ezt mutatják. Nehézségek ugyan bőven adódnak, főleg egyes helyi önkormányzatoknál, mindenekelőtt az intézmények finanszírozásában, de az óvodai ellátottság országosan nem romlott, sőt valamicskét javult is, hiszen az óvodák száma 1991 óta tizenkettővel nőtt. Jelenleg 4730 óvoda működik az országban. A növekedés vidéken következett be, Budapesten ugyanis hússzal kevesebb az óvodák száma, mint korábban volt. Újra kapunyitás- 1990-91-ben egymás után szűntek meg az üzemi és vállalati óvodák, és akkor a sajtó is megkongatta emiatt a vészharangot.- Némi huzavona után a települési önkormányzatokátvették •az üzemi óvodákat. Igaz, az akkori panasz most is gyakran hallható, hogy kevés a pénz az önkormányzatoknál erre a célra. Jelenleg az önkormányzatok tartják fenn az óvodák 96,2 százalékát, és a gazdálkodó vagy költségvetési szervek hatáskörében az óvodáknak csak 2,8 százaléka maradt. Az egyházak mindössze 22 óvodát tartanak fenn.- Ezek szerint kedvező az országos helyzet?- De csak az intézmények számát tekintve, mert elgondolkodtató a gyermekcsoportok, valamint az óvónők számának csökkenése. Számos helyen nőtt a zsúfoltság, rosszabbodtak a nevelés körülményei, amit tetéz, hogy egy év alatt ötszázzal csökkent az óvónők száma.-Mi rejlik a visszaesés mögött?- Az az elhibázott gazdasági-pénzügyi szemlélet, amely az óvodák működési feltételeinek megteremtésekor nem a nevelés tartalmi céljait, hanem gazdasági hasznosságát tekinti irányadónak. Gyors javulásra azért sem számíthatunk, mert ebben az évtizedben még emelkedni fog az óvodai ellátást igénylő kisgyerekek száma. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint „az 1970-es években született nagyobb létszámú korosztályok belépése miatt, változatlan szülési kedv esetén, az 1990-es években a születések számának növekedése várható 1999. évi csúcsponttal”.- Végül is kinek a feladata az óvodáztatásról való gondoskodás?- Egyértelműen az önkormányzatoké. Az 1993-as közoktatási törvény megszabja, hogy a községi, a városi, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről. Tehát a szükséges intézményhálózatot mindenütt ki kell építeni. Óvodát csak akkor szüntethet meg vagy szervezhet át az önkormányzat, ha erről a lakosságot megillető szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, ha az új óvoda igénybevétele sem a gyerekeknek, sem szüleiknek nem jelent aránytalan terhet.- Nem a rájuk háruló közoktatási teendők miatt tiltakoznak az önkormányzatok, hanem azt panaszolják, hogy kevés a pénzük erre a célra. Növekvő „fejkvóta”- Ismeretes, hogy az önkormányzatok az óvodás gyerekek ellátására költségvetési támogatást kapnak. Az igaz, hogy az óvodáztatás tényleges költsége nagyobb a gyermekenkénti normánál, mely tudvalevőleg nem fedezi az összes kiadást, de az állami hozzájárulás összege, az úgynevezett fejkvóta évről évre nagyobb. 1991-ben még csak 15 ezer forint volt, tavaly 19 ezer, 1993-ban pedig már 27,5 ezer forintra emelkedett.-Ki jogosult ma Magyarországon óvodai nevelésre?- Az uj közoktatási törvény fenntartja az óvodai neveléshez való jogot minden óvodás korú gyerek számára, vagyis az óvodai nevelésben való részvétel hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig minden gyereket megillet.-Jog vagy kötelesség is az óvodába járás?- A törvény egy korosztályra, az ötévesekre vonatkozóan általános érvényű nevelési kötelezettséget határoz meg. Tehát a szülőnek kötelessége, hogy az iskolába lépést, a tankötelezettséget megelőzően legalább egy évig - iskolaéretlen gyerek esetében az óvodára jogosultság felső határáig - óvodába járassa gyermekét. Ha ezt elhanyagolja, akkor a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek feladata eljárni a szülő ellen.-Az óvodai nevelésben is a pedagógus a legfontosabb tényező. Milyen az óvodák személyi ellátottsága napjainkban?- Biztató jelenség, hogy a felsőfokú végzettségű óvónők aránya évről évre jobb: jelenleg 79 százalékos. Viszont változatlanul dolgoznak még képesítés nélküli pedagógusok az óvodákban, bár számuk csökkenőben van, az egész országban 847-en vannak, az összlétszám 2,6 százalékát teszik ki. Alkalmazásukra a kistelepüléseken jobb megoldás híján kerül sor. Nem lelkesítő az sem, hogy az óvodai gyerekcsoportok 81 százaléka húsz gyereknél magasabb létszámmal működik - tehát zsúfoltság van az óvodák többségében -, ám a fenntartók a valós óvodai igényeket még így sem tudják kielégíteni. Az utóbbi években ismét emelkedik az elutasított gyerekek száma. Az idei tanévben 4377 kisgyerek nem jutott be az óvodába helyhiány miatt.-Nehéz helyzetbe kerültek a középfokú végzettséggel rendelkező óvónők: az oktatási törvény a felsőfok megszerzésére kötelezi őket, mert enélkül nem léphetnek magasabb fizetési kategóriába. Milyen továbbtanulási lehetőségek várják őket?- Nincs ok aggodalomra e téren. A törvény 1997-ig ad időt a diploma megszerzésére. A felsőfokú óvónőképzők jelentősen megemelték a munka mellett továbbtanulók felvételi keretszámát, s intézményenként évente több száz óvónőt képeznek tovább. Aki akarja, 1997-ig megszerezheti a felsőfokú oklevelet. P. Kovács Imre Sajnálatos tény, hogy egész Európában nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam: a világátlagot jelentő 74 esztendővel szemben, mindössze 69 év. Különösen aggasztóak a fér-, fiák kilátásai. Ha nem következik be lényeges gazdasági, társadalmi változás, akkor egy most születő fiú nem éri meg a 65. életévét sem.A lányok életkilátásai jobbak: az előrejelzett 73,7 évvel közelítenek a világátlaghoz. Az egészségbiztosítási pénztár jövőre mintegy 2,5 milliárd forintot költ a betegségek megelőzésére. A járulékokból elkülönített pénz mellett a központi költségvetésből is juttatnak erre a célra: létrehozzák a Nemzeti Egészségfejlesztési Alapot. A Népjóléti Minisztérium erről szóló előterjesztését a kormány már elfogadta, és az a közeljövőben kerül a parlament elé. A legfontosabb cél a népesség egészségi állapotának javítása, az idő előtti halálozás megelőzése. Mivel a betegségek jelentős része az egészségtelen életmód következtében alakul ki, elsősorban a helyes életvitel megismertetésére fordítják majd az alap pénzét. A korszerű táplálkozás népszerűsítése, a túlzott mértékű dohányzás és alkoholfogyasztás megakadályozása, a kábítószerek és bódító hatású gyógyszerek visszaszorítása mellett Melyik szülő ne örülne, ha gyermekét sikeres vállalkozóként látná? Hiszen lépten-nyomon halljuk: a vállalkozóké a jövő, belőlük válnak milliomossá a legügyesebbek. Talán ezért is adták képességfejlesztő programjuknak Kanadában, s az ott bevált ötletet átvéve Magyarországon is a szervezők a következő hangzatos elnevezést: „Milliomos szeretnék lenni”. Az eredeti programmal a kanadai kormány támogatását élvező magyar-kanadai menedzser-tapasztalatcsere jóvoltából ismerkedhetett meg a Baross Gábor Alapítvány, amelynek ügyvezető igazgatója, Váradi Angéla örömmel újságolja:- Még ez év első felében megalakítjuk az első, gyerekekből álló csoportot, amelynek tagjai a tőlünk kapott szerény alaptőke, az általunk biztosított mentorok és a közösségfejlesztő tréning segítségével megvalósíthatják vállalkozási elképzeléseiket. Csak a kanadai kormány remélt és beígért támogatásának megérkezésére várunk, de addig sem tétlenkedünk: készítjük a pályázati tervet, keressük a szponzorokat és tájékoztatjuk az iskolákat, szülőket, önkormányzatokat a most induló és remélhetően jelentős összeget fordítanak a környezeti ártalmak megszüntetésére is. A törvényjavaslat szerint a költségvetési tervben meghatározott összeg mellett 1995-től az egészségkárosító termékek éves fogyasztási adóbevételének 2 százalékát szintén az egészségfejlesztési alapnak utalják át. Várhatóan külön törvény rendelkezik majd arról, hogy a tiltott dohány- és alkoholreklámok miatt kiszabott pénzbírság meghatározott része is az alap vagyonát gyarapítsa. Természetesen számítanak a polgárok egyéni befizetéseire, felajánlásaira is. Amennyiben a parlament elfogadja az előterjesztést, akkor a népesség életmódjának egészségesebbé tételét elősegítő programok megvalósításához támogatást kérhetnek az alaptól a helyi önkormányzatok, " a munkahelyek és az egyesületek. Az egyes emberek egészségi állapotát felmérő és a leggyakoribb betegségeket megelőző akciók támogatására az egészség- ügyi intézmények is kérhetnek pénzt ebből a forrásból. Hasonlóképpen támogatják a kutatási és fejlesztési elképzeléseket is. Pályázni azonban csak akkor lehet, ha a kérelmezők a céljuk megvalósításához szükséges teljes összegnek legalább 20 százalékával maguk is rendelkeznek. egyhamar országossá szélesedő lehetőségről.-A gyerekek pályáznak?-Igen, akár már 7 éves korúak is jöhetnek ötleteikkel, amelyekhez csatolniuk kell azt is, hogyan képzelik el azok megvalósítását. Nem kell komoly üzleti tervre gondolni, de az elgondolás realitásáról valahogy meg kell győzniük a program szervezőit.-Az elfogadott pályázatok beküldői alkotják majd a csoportokat?- Igen. Részükre öt alkalommal úgynevezett „work-shop”- okat szervezünk. Ezek két-há- rom órás foglalkozások, ahol a mentornak nevezett önkéntes tanácsadó (aki lehet akár egy józan gondolkodású, a gyerekek nyelvén értő könyvelő, sőt kamionsofőr is, nemcsak befutott és ismert vállalkozó) segít a gyerekeknek az ötlet kidolgozásában. Megismerik az üzleti tárgyalások menetét, a könyvelés, a reklám szerepét és alapfogalmait, akár sajátkezűleg készíthetnek plakátot vállalkozásuk hirdetéséhez, s megtanulhatják a pénz szerepét. A gyakorlati munka túlnyomó részét a nyári iskolai szünet idejére tervezzük, hogy ne akadályozza a tanulást, az értékelésre pedig ősszel kerül majd sor. S. J. Százhatvanöt éve működnek Magyarországon óvodák Iskoláskorú vállalkozók Változott a mozgáskorlátozottak támogatása Korlátozások, szigorítások A tervezettnél másfélszer többel, összesen mintegy 3 milliárd forinttal segítette tavaly a központi költségvetés a mozgáskorlátozottak közlekedését, ám a pénzből így sem jutott valamennyi rászorulónak. 1993-ban mintegy 150 ezren részesültek a 12 000 forintos támogatásban, ezrek jutottak kedvezményesen gépkocsihoz. A jelenleg beadott kérelmek maradéktalan kielégítésére 8- 10 évet kellene várni. A mozgáskorlátozottak korábbinál áttekinthetőbb támogatásának rendszerét tavaly fogadta el a kormány. A rendeletet, elsősorban a pénzügyi forrás szűkös volta miatt azonban módosítani kellett. Különböző korlátozásokkal, szigorításokkal igyekeznek elérni, hogy az idén rendelkezésre álló pénzből - a mintegy 2 milliárd forintból - valóban csak a legrá- szorultabbaknak jusson. Vélhetően kedvezően fogadják majd az érintettek, hogy egyszerűbb és gyorsabb lesz az orvosi szakvélemények kiadása. Ez valójában minden mozgáskorlátozottat érint, hiszen a támogatás iránti kérelmet minden évben meg kell újítani. Mostantól elsőfokon a rászorult esendőségét, állapotát legjobban ismerő háziorvos jár el és csak másodfokon lesznek illetékesek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosz- szakértői Intézetének bizottságai. Az orvosi elbírálás alapján a teljes körű támogatásra - gépkocsi kedvezményes vásárlására, üzemeltetési költség támogatásra - csak a súlyos mozgáskorlátozottak lesznek jogosultak, a többiek csak ingyenes parkolási engedélyt kapnak. A kötelező felelősség- biztosítás korábbi támogatása teljesen megszűnik. Megszigorították a kedvezményes vásárlás feltételeit: tavaly még az egy háztartásban élő bármely rokon megkaphatta a támogatást, ha a mozgássérült önmaga nem tudott autót vezetni. Ezentúl csak a mozgásában súlyosan korlátozott személy, illetve házastársa, továbbá kiskorú esetében, a szülők igényelhetik támogatásként az autó vételárárának 60 százalékát, de legfeljebb 240 ezer forintot. A már meglévő autó "rokkantkocsivá" történő alakításához továbbra is 30 ezer forint felső határig ad pénzt az állam. Mivel a közlekedési támogatás tízezreket érint, ezért a többféle változatban kidolgozott kormányjavaslatot előzetesen megvitatta és elfogadta a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége is. Az egyeztetésre azért is szükség volt, mert a közlekedési támogatást döntő részben nem az aktív dolgozók, hanem a már nyugállományba vonultak vették igénybe, pedig a támogatás egyik célja éppen a munkába járás költségeinek csökkentése volt. Az érdekképviseleti szövetség döntése szerint ezentúl a 3 éven aluliaknak nem jár támogatás, a súlyosan korlátozott 3- 18 év közöttiek, illetve a már 60. életévüket betöltötték évente 6000 forint támogatást kapnak. A 18-60 év közöttiek változatlanul az eddigi 12 000 forintra számíthatnak. A támogatás igénylésben nincs változás: az orvosi szak- vélemény alapján a település önkormányzatának jegyzője dönt, és egyúttal intézkedik annak kifizetésről is. i
