Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-31 / 30. szám

1994. január 31., hétfő Gazdaság új Dunántúli napló 9 Hivatali optimizmus, vagy realitás? Milyen a magyar mezőgazdaság? Szabó János földművelésügyi miniszter nem aratott osztatlan sikert szezonnyitó sajtótájékoztatójával, mely egyesek szerint „enyhén szólva feltűnést keltett” túlzottan derülátó helyzetme- gítésével. A szemrehányás szakértőtől érkezett. Bálincs Csaba, a mezőgazdasági termelők és Szövetkezetek Országos Szövet­ségének vezetője vélekedett így. Kiknek jó a közös európai valuta? Dunamenti II. Gázturbinás erőművi egység szállításában állapodott meg kedden a Magyar Villamos Művek Rt. és a Siemens ÁG. Energetikai Ágazat. A 75 millió márkás szerződés értelmében a Siemens gázturbinát és hozzá generátort, valamint irányítás- technikát szállít az MVM Rt. Duna menti erőművek számára. A százhalombattai erőmű bővítését már korábban meg­kezdte az MVM Rt., az első gázturbinás egységet 1991-ben fejezték be. A mostani lesz a második egység - Duna menti II. néven - és a tervek szerint 1995 végén kapcsolják be az elektromos hálózatba. A Sie­mens által szállítandó 156 meg­awattos gázturbina gazdaságos, mivel hatásfoka kétszerese a hagyományosnak. Az erőművet a későbbiekben kombinált, gáz- és gőzciklusúvá fejlesztik. A Duna menti II. beruházás összesen 16,5 milliárd forintba kerül a jelenlegi, 75 millió már­kás (4,4 milliárd forintos) meg­rendelést saját forrásból finan­szírozza az MVM Rt. A tavasz- szal sor kerül további, 51,8 mil­lió dollár (5,29 milliárd forint) értékű berendezések megrende­lésére, amelyet már a kedvez­ményes világbanki kölcsönből fizetnek ki. Ingyen tesztcsomag Jelzett számítógépek Az OEM (Original Equip­ment Manufacturer) program keretében a cégek az általuk ér­tékesített gépeket legálisan te­lepített MS-DOS operációs rendszerrel és magyar nyelvű Windows-zal adják. Ezáltal a felhasználó nem egy „csupasz” gépet visz haza, hanem egy azonnal használható eszközt. A Microsoft és a Compaq között nemrégiben létrejött OEM szerződés által a Micro­softnak már két nagy OEM partnere van Magyarországon. Az egyik az Albacomp, amely IBM gépeket szerel össze, a másik a Számaik Hardware Disztribúció, ahol a Compaq ál­tal gyártott számítógépeket for­galmazzák. A Microsoft ingyen ad az OEM partnerek részére egy teszt csomagot, amellyel ellen­őrizhető, hogy a gépen a Win­dows, illetve a Windows for Workgrups futtatható-e. Azokat a gépeket, amelyek alkalmasak erre, egy megkülönböztetett jel­zéssel látják el, ezáltal a fel­használónál megszűnnek az in­kompatibilitási problémák is. A számítógép kereskede­lemmel foglalkozó kis cégek számára is létezik egy másik OEM program (Five Pack Prog­ram), melynek keretében a partnerek a Microsoft disztribú­cióitól vásárolhatják meg az OEM kiszerelésű DOS-t, illetve Windows-t, amelyeket az új gé­pekkel együtt árusítanak. A tények sokféleképpen szabhatók, varrhatók. Ez nem azt jelenti, hogy akár a kor­mánynak, akár az érdekvédelmi szervezeteknek nem lenne joga a maga módján interpretálni őket. Eltérő megítélések Ha az FM hivatalos doku­mentumaihoz, vagy akár a KSH csontszáraz számaihoz fordu­lunk igazságtételért, az ezekben tanlálható adatok szintén igen változatosan magyarázhatók. A hivatalos felfogás és a terme­lői-szakértői nézetek közötti kü­lönbség márcsak az érdekeltéré­sek miatt is természetes. A közvéleménynek persze joga van a tájékozódáshoz eb­ben a magyar gazdaság jövője szempontjából elsőrendűen fon­tos kérdésben. És itt nem is annyira a különböző érdekcso­portok eltérő megítélésével le­het a baj, hanem azzal, hogy az új helyzetet még nagyon keve­sen tudják átlátni a szükséges távlatból, egyszersmind kellő szakértelemmel. Körösi Imre független képviselő szerint pél­dául, akinek szaktudását egy sajtóvélemény szerint „szeret­nék magunkénak tudni mind a kormánypártok, mind az ellen­zékiek”, mindenütt hiányoznak a mezőgazdasági, közgazdasági és privatizációhoz értő szakem­berek, „főképp az olyanok, akik a nagy fröcskölődésben nem sá- rozódnak be.” A célzás sok­mindenkire vonatkozhat. A Kisgazdapártra is, mely ebben a négy évben nem tudta betölteni azt a szakértői funkciót, amely­nek segítségével az ágazat könnyebben vészelhette volna át az átalakulást. Néhány területen mégis elég megbízhatóan össze lehet vetni a politikába ágyazott álláspon­tokat a tényekkel, s ez az össze­vetés egyszerűen óvatosságra int. A minisztérium „a javuló piac évének” minősítette 1993-at azon az alapon, hogy 25 százalékkal emelkedett az ér­tékesítési árszint. Javuló ten­denciát mutattak az exportárak is, állítja az FM, s kétségkívül negligálja azt a nem elhanya­golható kérdést, hogyan hatot­tak ezekre az eredményekre az árfolyammozgások és Bálint Csaba által 25 százalékosra be­csülhető infláció. „Külön öröm” az FM számára, hogy „minden előzetes híradással és várako­zással szemben” az agrárkivitel 1993-ban meghaladta a 2 milli­árd dollárt. A másik nézőpont alapján azonban „külön üröm” lehet, hogy ez az összeg min­denképp alacsonyabb az előző évinél, miközben a dollár árfo­lyamának növelése azt is jelent­heti, hogy ezért a kevesebb pén­zért több terméket kell adni. Ellentétes nézetek ütköznek a tulajdonváltás kérdésében is. A hivatalos álláspont az, hogy a kárpótlási törvények alapján ed­dig 320 ezren jutottak földhöz, s rendben folyik az állami tulaj­donú földek 20 százalékos pótló­lagos kijelölése. Megtörtént a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása és az állami gazdasá­gok privatizációja, a 139 állami élelmiszeripari vállalat 80 száza­léka is átalakul. Mindezt a kor­mány egyértelműen pozitív je­lenségként állítja be, hosszabb perspektívában talán nem ok nélkül, de lehetőleg nem be­szélve arról, hogy a mezőgazda­ságnak, s a falunak milyen árat kellett fizetnie felbomlott struk­túrákban, elmaradt termésekben és termékekben, parlagon ma­radt földekben ezért az átalaku­lásért, melynek eredményét még senki nem ismerheti. Biztató tények Mégis, amikor Szabó János miniszter megkockáztatja, hogy az 1994-es év a stabilizáció éve lehet a mezőgazdaságban, olyasmit állít, amit a meglévő adatok alapján van mivel alátá­masztani. Á tavalyi visszaesés még mindig igen jelentékeny volt, s a mezőgazdaság négy éve alatt kétségkívül 40 száza­lékot vesztett termelési értéké­ből. Az is kétségtelen, hogy a KSH jelentések a tavalyi ered­ményekről egyáltalán nem szívmelengetőek. Tovább rom­lott a helyzet minden területen, s augusztustól decemberig sem volt javulás például az állatál­lomány alakulásában. De a ke­resletélénkülés és a feltételek javulása (EK, EFTA megálla­podások, a keleti piac lassú „visszajövetele”) a külső piaco­kon tény. Az őszi mezőgazda- sági munkákról szóló informá­ciók, mint látni fogjuk, viszony­lag kedvezőek, a minőségi ve­tőmagok, a műtrágyák és nö­vényvédőszerek forgalma újra nő. A gabona ágazatban jelezett 11 millió tonnát meghaladó termés 1994-re az ideinek több mint kétszerese lenne, de az is tény, hogy az őszi búza vetéste­rülete meghaladja az egymillió hektárt. Végül az is jogos felté­telezés, hogy a magyar mező- gazdaság és élelmiszeripar pri­vatizációs váltóláza pár hóna­pon belül, talán már ezen a ta­vaszon befejeződik. Visszaesésből stagnálás Ennyit a távlatokról, melyek mint látható, magukban foglal­ják azt a lehetőséget, hogy az agrárágazat visszaesését lega­lábbis stagnálás váltja fel. A pil­lanatnyi helyzet megítélésében az FM Földművelésügyi Hiva­talok főosztályához beérkező je­lentések segíthetnek a legtöb­bet. Ezek szerint decemberben az ország területének döntő há­nyadán a sokévi átlagnál sokkal több volt a csapadék, s ennek következtében a talaj felső 50 cm-es termőrétegének nedves­ségtartalma a Baja-Abony-He- ves Ózd vonaltól nyugatra 95-100 százalék, e vonaltól ke­letre 70-90 százalék közötti. A szántatlan terület jelenleg ugyanannyi, mint tavaly, 1 mil­lió 400 ezer hektár. Ezeket a szezonális adatokat is korai lenne interpretálni. Leg­feljebb bizonytalan kilátásokról beszélhetünk, s ez változás a teljes kilátástalansághoz képest. Rékássy Zoltán Maastricht óta van mivel fog­lalkozniuk a monetáris közgaz­dászoknak és a politikusoknak. Már kijelölték a közös bank székhelyét is: Frankfurtot, a pénzcentrikus gazdaságpolitika fellegvárát. Mi váltotta ki ezt a kezdemé­nyezést? Elsősorban a megnö­vekedett nehézségek. Olyan nagy már a munkanélküliség, amit még néhány éve is elkép­zelhetetlennek, megengedhetet­lennek tartottak volna, ezért az­után szükség van a megváltó öt­letekre. Ilyen a közös nyu­gat-európai pénz. Olyan tetsze­tős az ötlet, hogy az érintetteket a tények sem zavarják. A közös pénz nem mai talál­mány, már kitalálták évezre­dekkel ezelőtt a nemzetközi ke­reskedelemben. Ebből nem is származtak problémák, mivel a belgazdaság ettől teljesen füg­getlenül működött. Nem úgy mint ma. Használták a közös pénzt az imperialista országo­kon belül is. A közelmúltban a legmesszebbre ebben az utolsó „imperialista”, a sok nemzeti­ségű Szovjetunió ment. Ka­zahsztánban ugyanaz a pénz volt hetven éven keresztül, mint Moszkvában. Született ebből valamiféle gazdasági csoda? Nem, sőt az ésszerűtlen mun­kamegosztás vált jellemzővé. Az utódállamok népei pedig soha nem néztek egymásra ak­kora gyűlölettel, mint ma a kö­zös pénz hetven éve után. Hasz­not legfeljebb néhány életrevaló kis nép húzott belőle. Bár a grú­zok üzletelése legendás lett, mára kiderült, hogy az ilyenre nem lehet építeni az önállóság körülményei között. Jugoszlávia még közelebbi A napokban kerül piacra a Magyar Telefonkönyv cd-le- mezen - jelentették be a KER- SZÖV Computer és a Teledata közös sajtótájékoztatóján. A telefonkönyvet tartalmazó cd-lemezt, amely minden IBM kompatibilis számítógépen használható, ha rendelkezik cd-olvasóval, bérlik a megren­delők. Az 5 ezer forintos ne­gyedéves megrendelési díj fejé­ben mindig a telefonkönyv leg­újabb változatát kapják a bér­lők. A számítógépes hozzáférés többféle keresési funkciót is le­hetővé tesz és 1994 közepétől már olyan programot is tartal­maz a cd, amely képes lesz a ki­jelölt telefonszám automatikus hívására. Ehhez természetesen még egy modem megvásárlása is szükséges. A KERSZÖV Computernek a telefonkönyv a második kez­deményezése a cd-n kezelhető adattárak terjesztésében. A vál­lalkozás a múlt évtől terjeszti az úgynevezett cd-jogtárat. Előfi­példa. A több nemzetiségű or­szágon belül nem utolsó sorban a közös pénznek köszönhetően nagyobbak lettek a. gazdasági különbségek, mint valaha. Ér­dekes módon a fő haszonélve­zők a szlovének, a kárvallottak pedig a politikai hatalmat bir­tokló szerbek lettek. Már ez a példa is mutatja, hogy az integ­rációkban a fejlődésre érettebb népek jól, a kevésbé érettek rosszul járnak. Ezt bizonyítják az Európai Közösség tapasztalatai is. A déli mediterrán területek relatív lemaradása nem csökkent, ha­nem nőtt. A tudósok még nem ismerték fel, de a nép már tudja, hogy az olaszok mind északon, mind délen jobban járnának, ha külön országok volnának. Ez a kulcsa a fokozatos függetlene­dést megcélzó Liga sikereinek északon, és a jobboldal előretö­résének délen. Mindez nem azt jelenti, hogy az élet, a jövő nem a fokozatos integrálódás, haném azt, hogy ez csak bizonyos fejlettségi szint után és csak az egyenlők között működőképes. A fejlet­tek integrálódása jó dolog. Nagy hiba azonban az, ha a más okokból lemaradókat azzal ál­tatják, hogy rajtuk az integráló­dás fog segíteni. Ennek az el­lenkezője az igaz. De, ha ez ki­derül, akkor mivel etetik a poli­tikusok a munkanélkülieket, a gazdasági fejlődés megtorpa­nása miatt elégedetlenkedőket? Az integráció jó dolog azok­nak, akik a világgazdaság élvo­nalában menetelnek, kiszolgál­tatottság azoknak, akiknek még fel kell ezekhez zárkózniuk. Kopátsy Sándor zetői között számos állami in­tézmény is megtalálható, mint például az Országgyűlés, a Mi­niszterelnöki Hivatal, illetve a minisztériumok. Ez annak kö­szönhető, hogy sok tekintetben egyedülálló szolgáltatást képe­sek biztosítani. A tenyérnyi cd-lemezen annyi adat van, mint 60 darab 600 oldalas könyvben. A cd-n megtalálha­tók a hatályos jogszabályok, ezen belül a törvények, törvé­nyerejű rendeletek s a nemzet­közi szerződések, de az adott törvényekhez tartozó bírósági elvi határozatok és az Adó- és Ellenőrzési Értesítőben megje­lent legfontosabb anyagok is egységes szerkezetben. A meg­rendelők azért is egyedülálló szolgáltatáshoz juthatnak a cd által, mivel a készítői a törvé­nyek indoklását is felveszik. Ezeket az Országgyűlés appará­tusa készíti az előteijesztések indoklása, valamint az elhang­zott fontosabb felszólalások alapján. Telefonkönyv cd-n Magyar bankarno hitelez az országnak Otthon a kasszát nem egyedül kezeli 1993 a vállalkozások éve volt? Több kft., kevesebb nagyvállalat 175 millió dolláros külföldi hitelről írtak alá szerződést a napokban Budapesten, a Ma­gyar Nemzeti Bank székházá­ban. A nagyszabású hitelkötési ceremónián huszonkilenc euró­pai, amerikai és japán bank képviselője írta alá a magyar féllel történő megállapodást, s erről a napi sajtó részletes be­számolót is közölt. Arról viszont kevesebbet tud­tunk meg a híradásokból, hogy az elegánsan, sötétkékbe öltö­zött, nagytekintélyű bankárok között bizony akadt egy-két csinos, fiatal hölgy is. S ráadá­sul egyikük magyar. A hivatalos programot kö­vető fogadáson, már kötetle­nebb légkörben beszélgethet­tünk Papp Edittel, a hollandiai székhelyű ARN-ÁMRO Bank magyarországi képviselőjével, aki a bankja 4,5 millió dollárnyi hitelét írta alá. Hogyan lesz va- lakibőlnő létére bankár? - kér­deztük.-Harminc éves vagyok és valóban ritka, hogy a pénzvi­lágban egy nő ilyen fiatalon ve­zető pozícióba kerüljön - mondja a törékeny termetű hölgy. A bankok többségében a vezető posztokat a férfiak ural­ják, miközben a beosztottak többsége nő. Közgazdasági egyetemet végeztem és az IN- TER-EURÓPA Banknál kezd­tem dolgozni. Utána kerültem a holland bankhoz, amelynek a világ ötven országában ötszáz képviselete működik.- Hányadszor írt alá ilyen nagy összegű hitelszerződést?- Ez volt az első.- Minek köszönhető ez a gyors karrier, hiszen nő létére biztosan sokkal nehezebb volt az előrejutása? , - Szeretem a szakmát és eléggé céltudatos vagyok. Azt' hiszem, ennek köszönhetem, hogy főnökeim elismerik a munkámat. A hitelezéseknek különösen az a része vonzó a számomra, amikor a rizikóté­nyezőket kell számba venni és az üzleti értékeléseket elkészí­teni. Borzasztóan izgalmas, ér­dekes feladat.- Otthon ki kezeli a családi kasszát, ki osztja be a pénzt?- Nincs nőuralom. A fér­jemmel közösen döntünk a pénzügyekben is, mert „sajnos” ő is szakmabeli, remekül ért hozzá... N. Zs. A tavaly november végi ada­tok szerint tovább növekedett a gazdálkodó egységek száma. A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal legfrissebb jelentése szerint 1993 novembe­rében az országban egyetlen hónap alatt 82 154-ről 83 645-re emelkedett a jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek (kft, Rt, szövetkezet) száma. Kétezerrel több lett a nem jogi személyiségű gazdál­kodó, például a betéti társaság; szaporodtak a költségvetési in­tézmények, a nem nyereségér­dekeltségű szervezetek és mint­egy négyezerrel emelkedett az egyéni vállalkozók létszáma. Az elmúlt esztendő utolsó előtti hónapjában 1617 jogi személyiségű gazdasági szerve­zet alakult, 126 cég szűnt meg, amelyek közül ötöt felszámol­tak, 36 végleg beszüntette a te­vékenységét, míg 85 más gaz­dálkodási formában működik tovább. Novemberre 71 ezerre emelkedett a kft-k száma, 4 szá­zalékkal a részvénytársaságoké, az állami vállalatoké 5 száza­lékkal csökkent. A jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezetek többsége (35 százalék) kereske­delemmel, szolgáltatással fog­lalkozik, számuk jelentős az iparban is (20 százalék). A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma az elmúlt év utolsó előtti hónapjá­ban is emelkedett. Legnagyobb arányban (68 százalékban) a be­téti társaságok „uralják a pá­lyát”, ez ma az egyik legnépsze­rűbb vállalkozási forma. Szá­muk egy hónap alatt 2215-tel nőtt. Ugyanebben az időszak­ban csekély mértékben csök­kent a gazdasági munkaközös­ségek, szakcsoportok és a pol­gári jogi társaságok száma. A legtöbb jogi személyiség nél­küli gazdasági szervezet a ke­reskedelemben és a javító szol­gáltatások terén működik (32 százalék), de szép számmal (29 százalék) vannak jelen az ingat­lan közvetítésben is. Az egyéni vállalkozók egy- harmada kisiparos, illetve kis­kereskedő, 28 százalékuk szel­lemi szabadfoglalkozású, 2 szá­zalékuk önálló mezőgazdasági kistermelő. Az egyéni vállalko­zók 44 százaléka főfoglalko­zásban, 43 százaléka mellékfog­lalkozásban, 13 százaléka nyugdíjasként tevékenykedik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents