Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-30 / 29. szám
Lassan kezdem érteni Ady dühét... Szótár-beszélgetés Esterházy Péterrel Azt hiszem, nem szükséges hosszadalmas bemutatás, sem bevezető magyarázat: Esterházy Péter (44 éves) József At- tila-díjas író - többek között a Termelési regény, a Bevezetés a szépirodalomba, a Hrabal Könyve szerzője - Pécsett járt a Jelenkor Antológia megjelenése alkalmából rendezett felolvasó-esten. Rövid beszélgetésünk „értelmező szótár-jel- legű” volt - arra kértem, adja meg egy-egy szó, szópár Ester- házy-féle magyarázatát.- Főváros-vidék.- Budapesten lakva megengedőbb az ember, azt gondolhatom, hol ez a város a „főváros”, hol amaz. Az is igaz, hogy nem vagyok igazi pesti. Gyerekkoromat vidéken töltöttem el, kényszerűségből, és nagyon sok erős emlék-szál fűz alföldi városokhoz, például Hódmezővásárhelyhez. Ugyanakkor - egy másik síkon - a provincializmus viszont nem helyhez kötött, hiszen épp Pesten is tudnak nagyon provinciális „szelek fújdogálni”. És azt újra és újra tapasztalhatjuk, hogy a provincializmusnak és a fafejűségnek ereje van, aminek ki lehetünk szolgáltatva, mert el tud érni valamit. Egyre jobban értem Ady dühét is, mért volt olyan mérges az „ugarra” - voltaképp a kiszolgáltatottságra volt dühös. És e tekintetben nincs különbség főváros és vidék között.- Irodalmi élet.- Hál’ Istennek vannak újra irodalmi estek, mint ez a pécsi is volt, ahol nem másról van szó, csak irodalomról. És nem utalásosdiban, és mégis sokan eljönnek, barátságos a hangulat. Ez szerintem nevezhető irodalmi életnek. Az, ami ilyenkor mindig eszünkbe jut, Kosztolányi, Karinthy meg a kávéházak - az nincsen, dehát Kosztolányi sincs, Karinthy sincs és kávéház sincs. Ám alapvetően az én irodalmi életem a szobámban zajlik.- „Nemes ember”.-A szónak az eredeti értelmében van nemes ember. Grófok meg nincsenek. Régebben voltak, de ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani. Számomra van jelentősége annak, hogy én ehhez a családhoz tartozom, de nem úgy, hogy ez bármiféle nosztalgiát eredményezne. Vágyak vannak bennem, nem vágyakozás.-író.- író ír, mert ha nem ír, akkor rosszul érzi magát. Bő két éve dolgozom egy regényen, amiről nyilván nem lehet mit mondani, legföljebb ezt. A munkán kívül meg egyre kevesebb marad. Heti egy futball. De szerencsére nagy családban élek, egy halom gyerek közt, ami ad az ember napjainak valami természetességet. Egy elefánttorony nápolyi zsivallyal. Méhes Károly Esterházy Péter József Attila-díjas író Fotó: Läufer László Már új orgona építésére is van megrendelésük a fiatal orgonaépítőknek Fotó: Löffler Gábor Ifjú orgonaépítők Angster nyomdokain Vízi határátkelőhely lesz Beleznán? Kézfogás a folyó fölött Az orgonaépítés nemes mesterségéről családi legendák és történetek sorát hallhattam gyerekkoromban. Ausztriából érkezett ük- és dédapáim orgonaépítő pályájának csillaga a hírneves Angster orgonagyár államosításakor a szakma egészével együtt lehullt ugyan, hiszen 1949-től rendeletileg koporsók és hokedlik előállítására kárhoztattak az addig 1300 hangszerremek elkészítésében edződött munkáskezek. Ám, hogy a vér tényleg nem válik vízzé, most két másik dédunoka bizonyítja. A ma 24 esztendős Budavári Attila ugyanis még 12 éves gyerekként azt az akkor nem túl komolyan vett kijelentést tette, hogy neki bizony orgonagyára lesz. Nem hagyom a történet végére a poént, elárulhatom: lett is. Persze nem ilyen egyszerűen, mint az itt áll, hiszen a megszállottak munkabírása, rengeteg tanulás, többek között másfél éves ausztriai „vándorút”, húszórás munkanapok és álmatlan éjszakák, nélkülözések sora vezetett oda, hogy mára a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra többségi tulajdonosának, egyben építőmesterének vallhatja magát. Bár számtalan kilincset elkoptatott támogatókat keresve, se vállalkozók, se bankok, se Pécs városa nem látott fantáziát nagy- ratörő tervében. Végül hosszas keresgélés után egy „világvégi”, ám szépen felújított raktárépületben rendezkedett be és kezdett dolgozni a ma még tíz fős, ám bővülő csapat. A nyers fa lakkal keveredő illata tölti be a műhelyt, már amennyi helyet hagynak még a kinti munkák során spórolt pénzből vásárolt gépek. Ezekre méltán büszke öccsével, a szakma fortélyaival most ismerkedő Csabával együtt, mint mondják, a Budapesti Orgonagyáré után már most övék a legjobban felszerelt műhely az országban. Technikájuk és felkészültségük a sípöntéstől a billentyűkészítésig a legapróbb alkatrész előállítását is lehetővé teszi. Saját fűrésztelepet is létrehoztak Kozármislenyben, hiszen az sem mindegy, milyen és mennyiért előállított alapanyag áll rendelkezésükre. Korábban jobbára javításokat, felújításokat rendeltek tőlük, ám - lévén a megbízhatóság és minőség a legjobb reklám - már több új orgona elkészítésére is van megrendelésük. Rövidesen elkészül első baranyai alkotásuk, a komlói plébánia orgonája, továbbá az első, teljes egészében általuk tervezett és megépített hangszer, mely már a rajzasztalon is impozáns látványt nyújt. Búcsúzóul néhány műhelytitokba is beavatnak. Megtudom, mitől mozognak a filmekben „szellemek” által vezérelt billentyűk, így elmagyarázva a sípok hangolása sem tűnik bonyolultabbnak egy halkonzerv kinyitásánál. A kézzel és lábbal is kezelhető bonyolult billentyűke- zelő-rendszerek felépítését hallgatva értőn bólogatok, hiszen hogy nézne ki bevallani, hogy kínaiul se hangozna sokkal ide- genebbül. Elvégre a vér mégsem válhat teljesen vízzé ... Sz. Zs. Tüskés Tibor az új főszerkesztő A 21. évfolyamához érkezett a nagy múltú Somogy folyóirat, és ez megújulás időszakát is jelenti a kulturális kiadvány életében. A héten megtartott szerkesztő-bizottsági értekezleten, amelyen részt vett dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is, arról határoztak, hogy nem írnak ki pályázatot a főszerkesztői posztra, hanem Tüskés Tibort kérik fel, mint olyan személyiséget, akit a lapgazdák egyöntetűen elfogadnak. Ez évtől ugyanis két gazdája is van a Somogynak, mert a megyei közgyűlés mellett, amely idén 1 millió forinttal járul a költségekhez, a szintén nagy tekintélyű Berzsenyi Társaság vállalkozott e feladatra, sőt a kiadói szerepre is. Szó van arról, hogy Kaposvár közgyűlése is társul, miközben eddig is hozzájárult a folyóirat költségeihez. Az idei első szám februárban várható. A Somogy évente 6 alkalommal jelenik meg, országos terjesztésben, 800-1000 példányban. G. M.-Több mint ötven évnyi az elmaradottságunk a héj szerkezet építésben - kesereg Haraszti Zsolt debreceni építész-urba- nista Csornán, ahová a nagy ígéretek csalták négy éve: ott megvalósíthatja végre régi, a hangyaboly elrendezésű üdülő- falu-mintalakótelepét tizenhét félgömb alakú házzal. Azóta a pénzhiány és az érdektelenség úgy tűnik, végleg meghiúsítja álmait. A remény élteti és marasztalja a hatszáz lelkes somogyi faluban, ahol magára hagyatva vívja negyedik éve szélmalomharcát. Haraszti Zsolt tizenöt éve, öt megszállott debreceni építész Az idősek elbeszéléseiből a mai fiatalok is ismerik azt az időt, amikor még komp járt a Mura folyón, ide-oda szállítva azokat, akiknek a túlparton volt dolguk. Aztán a történelem határfolyót csinált a Murából, a kompokat magával vitte az enyészet. Az emberi emlékezet azonban nem hagyta annyiban azt, ami egyszer már létezett, s ami jónak bizonyult. Ez a gyökere annak a kezdeményezésnek, amely ismét beszédtéma a Zala megyei Belezna községben. Az ezer lakosú, jórészt a mezőgazdaságból élő falu lakosait komolyan foglalkoztatja az a javaslat, amellyel a horvátok keresték meg őket: próbálják meg vissza állítani a rendszeres vizi közlekedést a Murán. Jóllehet az elképzelések szerint ez csak egy alkalmi határátkelőhely lenne, s elsősorban a környék lakosságának jelentene lényeges változást - akik a gazegyikeként lett a magyarországi plasztikus építészet apostola. Szabadalmaztatott Roland építési technológiájának lényege: a 3,6 méter sugarú szabályos félgömb ház zsaluzatát belül egy felfújt ballon adja, arra lövik rá a betont, annak megkötése után kap az épület külső hő- és víz- szigetelő héjszerkezetet. Az ilyen lakó vagy bármilyen épület olcsóbb a hagyományosnál, jobban illeszkedik a környezethez és alkalmazkodik az építtető funkcionális és egyéb elvárásaihoz, jól belakható belső tereivel növeli a lakó komfortérzetét és esztétikai élményét. A megálmodott üdülőfaluból dasági helyzetük fellendülését is remélnék ettől - több fontos döntésre még várni kell. Egyrészt arra, hogy a két ország legfelső szintjén is egyetértsenek ezzel az elképzeléssel, másrészt arra, hogy honnét és mikor lesz pénz annak a hídnak a megépítésére, amely a Principális csatorna fölött átívelve a kompkikötőhöz vezetne. Jelenleg egy rossz állagú fahíd vezet át rajta, amely nem alkalmas a rendszeres közlekedésre. Legalább egy kilométeres szakaszon utat is kellene építeni a kikötőhöz. Mindez pedig rengeteg pénzbe kerül. Egyelőre tehát a lakosság reményének és szándékának szintjén áll az elképzelés, ami önmagában sem csekélység, hisz azt mindenképp kifejezi, hogy a Mura két partján élők hosszú távra szólóan békességben és barátságban szeretnének létezni és szorosabbra akarják fűzni a kapcsolataikat. T. E. azóta is csak a habitat garzon, a vállalkozásra alapított Roland Kft. leendő irodájának szánt épület és a saját lakóházának tervezett három fő kupolás házból csak egy kupola nyershéj szerkezete kész. Ä puszta váz. Az üdülőfalu megépítésére létrehozott Roland Szövetkezet is vegetál. Befejezésre nincs már pénz. Haraszti Zoltán reménykedve levelez a nagyvilággal, az Építővilág és az Építéstechnika című szaklapokban ismerteti sokat ígérő építési módját. Hátha! Még fél évig kitart álmai mellett. B. M. L. Csornán épül a héjszerkezetű ház? Rádió mellett. Elhelyezem a kazettát a rádió-magnóba, mindössze kettő van, ritkán használom akármelyiket is, utoljára a nyár végén - s ahogy később kiderül -, egy éjszakai műsor alkalmából. Á műsor, ha jól emlékszem, tavaly havonta egyszer jelentkezett , elképesztő témával: látomások, UFO-törté- netek, túlvilági társalgások, lélekvándorlási ügyek, boszorkányok hülye megnyilvánulásai. De hát ez még nem is lenne baj, elvégre az embereket mindig is érdekelték'az efféle misztikumok, szeretnek riadozni, borzongani, főleg ha az efféléket éjszaka hallgatja, sötét szobában, pláne ha még megreccsen a szekrény ajtaja is ... ajjaj! A baj akkor kezdődik, amikor a stúdióban megrendezett összejövetel „szakértői”, meghívott szereplői halálos komolysággal addom, hogy a műsorvezetőnő nem hiszi el eme sületlenségeket, mégis úgy tesz, - naivan ámuldozva -, mintha élete nagy pillanatához érkezett volna el: beléphet a túlvilá- giak különös társaságába. Nincs egy okosan tiltakozó szava sem. Az alábbiakhoz.- Jézus 1993 októberében eljön hozzánk a Földre - mondja nő képében, alakjában érkezik. A nevét is tudjuk: Anna. Ennyit a magnószalagról. Közben ugye eltelt egy kis idő, néhány hónap október óta, de Jézus Krisztus földi kirándulása elmaradt. Nem jött el sem ő, sem - ha úgy tetszik - Anna. E tényen még az sem változtat, hogy az említett műsor „szakértői” ilyeneket is kijelentettek Anna mégsem jött el ják elő meséiket, „tapasztalataikat”, és nincs ember e nyavalyás műsorban, aki azt mondaná: „Kérem, a sztorik érdekesek, izgalmasak, de nem próbáljanak sem engem, sem a hallgatót meggyőzni ezek hitelességéről...” Én még hozzátenném, mert akkor ez már népbutítás, és abban nem vagyunk partnerek. Tuegy hölgy átszellemült, fátyolos hangon.- Azt már tudják, hogy hol, vagy hová? Egy férfi, aki tudományosan magyaráz:- Nem. Csak annyit tudunk, hogy Magyarországra jön: ... Ez már biztos. A nő:- És még annyit: Jézus egy időnként: „Krisztus velünk van .. . Jézus bennünk van, mindenkiben ... Ha bennünk van, vagyis ha itt van velünk, akkor miért jön le a Földre? - tépelő- dök, de mindjárt el is szégyellem magamat: logikát, hitelességet keresni ebben, már elnézést! Lám, ha csak néhány másodpercre is, de meg tudtak fogni, már-már csodát vélek ott is, ahol nincs. Sehol nincs. Nem is lesz. Lehetne olcsón szellemes- kedni a hallottakon, félkézzel akár megcáfolható az egész, több órás műsor, de attól tartok, sérteném a hallgatók egy részének tiszta naivitását: hisznek valamiben, hisznek ebben, amit itt fölvonultat előttünk néhány ember a rádió stúdió-asztalát körülülve. Ezek a „szakértők” és „túlvilági látók” - akárhogy veszem is -, nem analfabéták, még csak nem is gyenge műveltségűek, legalábbis előadásmódjuk után ítélve. Annál nagyobb a bűnük. Gonoszak. Megcéloznak egy bizonyos hallgatói réteget és megetetik őket. Maszlaggal. És ehhez - a rádió némely elté- velyedett műsorvezetőjének személyében - partnerre is találnak. Ez szomorú. Kolping-családok egészségnapja Pécsett A Tolna megyei Magyarke- sziből különbusszal érkeztek a jókedvet és mozgást együtt kínáló pécsi rendezvényre a vendégek. Kolping-egészségnap volt tegnap délután az Apáczai Csere János Nevelési Központ sportegységében. A családi vetélkedőkkel tarkított találkozót immár harmadik alkalommal rendezi meg a Kolping Egyesület. Két évvel ezelőtt volt az első, tavaly a második, most a harmadik, de úgy tervezik, hogy idén még egyet tartanak. Egy-egy alkalommal ugyanis több, miitt kétszázan jönnek össze, hogy a kibérelt nagycsarnokban, uszodában konditeremben, vagy a szaunában töltsék a délutánt. Fociznak, kosárlabdáznak, ping-pongoznak, úsznak. A több településről érkezett egyesületi tagok és vendégeik ezt tették tegnap is. 4 Új VDN 1994. JANUÁR 30., VASÁRNAP
