Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-29 / 28. szám

6 üj Dunantüli napló 1994. január 29., szombat ira Napjának Baranya megyei kitüntetettjei Magyar Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztje Keserű Ilona Az 1949-es Nemzeti Szalon­ban, diákok részére megrende­zett kiállításon figyeltek fel elő­ször Keserű Ilonára. Ennek kö­vetkeztében került aztán Buda­pestre a művészetibe, majd a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bencze László, majd Sző- nyi István volt a mestere. Szak­mai eredetét azonban Martyn Ferenchez köti, akihez még a főiskolai képzés közben is le-le­járt tanulni. Meghatározó jelen­tőségű volt az 1963-as egy éves olaszországi tartózkodás, ahol szembesülhetett az élő európai művészettel. 1965-re tehető az a fajta festőiség, amely már saját­nak mondható, s 1966-ban mu­tatkozott be többedmagával a Stúdió ’66 című, a fiatal mű­vészgeneráció sokféle törekvé­sét reprezentáló kiállításon, az első zsűrimentes tárlaton. S bár a szellemi alkotómunkával el­lenséges közegben kellett tevé­kenykednie, nem tehetett mást, mint hogy megcsinálja saját művészetét. 1983-ban volt első budapesti gyűjteményes kiállí­tása a Műcsarnokban. 1984-ben Munkácsy-díjat kapott, 1989-től érdemes művész. 1983 óta tanít Pécsett az egyetemen, ’91-től a Képzőművészeti Mes­teriskolában, ahol ősztől, a Mű­vészeti Kar beindulásával, a doktori szintű művészképzés bevezetését tervezi. Cs. L. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Ivasivka Mátyás Ivasivka Mátyás 41 éve tanít. A pécsi Nagy Lajos Gimnázi­umban diákként kezdte. Tanár­ként a 37. évét tölti ott. Mint mondotta, munkáját négy kate­góriába sorolja. Tanári, karna­gyi, zenei-ismeretteijesztő és cserkészvezetői. Székely taní­tócsaládból és zeneszerető ipa­ros családból származik. Or­vosnak készült - végül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanári-karvezetői szakát végezte el. Sokat köszönhet az egy éve elhunyt Agócsy László Európa hírű zenepedagógusnak. Né­hány évig Zalaegerszegen a Ta­nítóképzőben és a Zeneiskolá­ban tanított. Pécsett a Nagy La­jos Gimnáziumba 1957 óta ta­nít. Itt alakították meg az Orff zenekart, a vonós zenekart, a férfi vokál együttest. A Mecseki Szénbányák Kodály férfikarát közel harminc évig vezette. Ugyancsak harminc éve alapí­totta a volt leánytanítványokból a Janus Pannonius női kórust. A diák, és a felnőtt kórusokkal Európa több országát bejárták. Számos zeneszerző bízta Iva­sivka tanár úr áltál vezetett kó­rusokra és zenekarokra egy-egy új művének bemutatását. Tanít­ványai közül többen világhí­rűek. Emellett ötvenöt éve cser­kész. E témában négy játékos­könyve, daloskönyve jelent meg. Á. E. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Wágner László Wágner László irodáját gyö­nyörű festmények díszítik, ked­venc költője Ady, és koncer­tekre csak azért jár ritkán, mert a pécsi Hunyadi Mátyás Kollé­gium igazgatói posztja „éjsza­kába nyúló melóhely ”. A Kaposvári Tanítóképző el­végzése után gyakorló pedagó­gusként kezdte pályáját. 1974-től a Baranya Megyei Kollégiumok szakfelügyelője, hat éve a Hunyadi Mátyás Kol­légium igazgatója. Az áltála ve­zetett intézményt Jófajta ko­hóvá, a huncutság széles tere­pévé próbálta tenni, mely, ugyanakkor, az értelmiségi élet­formát, értékeket is közvetíti. Alapelve: hagyjuk az egyénisé­get szabadon kibontakozni, minden gyermek találja meg önmagát. Fontos a megbocsá­tás, vallja, hiszen az ember nem gép: a pedagógus munkáját jel­lemezze az oldottság, nagyvo­nalúság, megértés, messzetekin- tés. Kollégiuma a határon túli magyar gyerekek menedéke, mentsvára volt. Számtalan, je­lenleg Pécsett tanuló délvidéki, erdélyi, kárpát-ukrajnai diáknak biztosítottak és biztosítanak itt ma is ellátást. Munkatársainak minden évben autóbusz-kirán­dulást szervez. Wágner László számára feladat, hogy a diákjai­nak példaképe legyen. K. G. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Kisbalázs György Nem is tudom, miért kaptam a kitüntetést - magyarázza a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet hivatásos pártfogója -, én csak tettem a dolgomat. A ma már nyugdíjas pedagógus a tanárképző főis­kola elvégzése után néhány évig általános iskolákban tanított, később szakfelügyelőként tevé­kenykedett, ezt követően, már több mint húsz éve az ifjúság- védelemmel foglalkozik. „Ez a pedagógusi hivatás egyik, nem éppen felkapott részterülete, de aki ezt csinálja és szívből végzi, annak sok sikerélményben van része.” Azért legtöbbször ku­darcok érik, hiszen olyan gye­rekekkel kell foglalkoznia, akik veszélyeztetett környezetben élnek, s nem egyszer már a tör­vénnyel is összeütközésbe ke­rültek. „De ha egy gyermeket meg tudunk menteni, már van értelme a munkánknak, s ilyen­kor a kudarcokat is elfelejtjük.” Kisbalázs György nemigen tudja felsorolni, tevékenysége során hány fiatalkorút sikerült a jó útra terelnie, arról viszont örömmel beszél, hogy a leg­többjükkel ma is jó kapcsolatot tart fenn. A kitüntetés azért so­kat jelentett számára, leginkább kollégái és tanítványai gratulá­cióinak örült. „Mert engem éle­tem során nem nagyon cirógat­tak az elismerésekkel.” B. G. Szent-Györgyi Albert-díj Dr. Benedek Ferenc Dr. Benedek Ferenc pofesz- szor 1964 óta a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Kara római jog tanszékének vezetője. Estén­ként, lefekvés előtt az antik jog­tudósoktól fennmaradt töredé­kek gyűjteményét olvasgatja; szinte szerelmes szavakkal be­szél a római jogról, Balassi köl­tészetéhez, Platón dialógusai­hoz hasonlítja szakmája forrá­sait, melyek egy tudomány gyermekkorát, hamvas-friss ál­lapotát közvetítik. Dr. Benedek Ferenc Pécsett érettségizett 1951-ben. Vidéki járásbíró szeretett volna lenni, de tanárai unszolására az egye­tem után tanársegédként dolgo­zott tovább. Egyszerre három tanszéken tartott előadásokat, csak idővel kötelezte el magát a római jog mellett. Hallgatói szigorúnak tartják, de Benedek professzor szerint a tárgy a szigorú. A precíz, szaba­tos gondolkodás, beszéd elsajá­títása nagy önfegyelmet igényel - ebbe nyújt bevezetést a római jog kurzus. Rendszeresen pub­likál szakmai lapokban, előadá­sokat tart Európa egyetemein, jelenleg egy előadássorozaton és az ahhoz csatlakozó szakiro­dalom megírásán fáradozik, mely a magánjog történetét ösz- szegezné a Római Birodalom bukásától napjainkig. K. G. Szent-Györgyi Albert-díj Dr. Szolcsányi János Dr. Szolcsányi János, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tu­dományos rektorhelyettese, a Gyógyszertani Intézet egyetemi tanára Szent-Györgyi Al- bert-díjban részesült. Az 1970-től a pécsi orvose­gyetemen tanító, kutató dr. Szolcsányi Jánost - ahogy rövi­den megfogalmazta - a kíván­csiság, a kutatási vágy vezette már szegedi hallgató korától. S ez az érzés azóta sem csökkent. Több mint három évtizede fő tudományos témája - talán fur­csa, de ebben nem egyedülálló módon külföldön ismertebb, mint itthon - a paprika csípő­anyagának, az úgynevezett kap- szaicinnak az érző idegrend­szerre való hatása. Milyen eredményt sikerült elérnie? Sze­rényen annyit mondott, a reflex nélküli idegszabályozás bizo­nyítékait sikerült feltárni... Ez viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy fájdalomcsillapításra és gyulladásgátlásra új gyógyszer álljon rendelkezésre. Dr. Szolcsányi János a világ több országában - így az Egye­sült Államokban, Angliában, Németországban - oktatott, ku­tatott, tanácsadója a világ egyik legnagyobb gyógyszergyárá­nak, számos szakmai publikáci­ója jelent meg. A rangos díjjal eddigi munkásságát ismerték el. R. N. Apáczai Csere János-díj Tasnádiné Rónaky Edit Mosolyogva mondja a pécsi Művészeti Szakközépiskola igazgatója, Tasnádiné Rónaky Edit, hogy őt „liberális nagy­mama” névvel illetik a tanítvá­nyai, de a pedagóguskollégái is. A nagymamának végképp nem tűnő, energikus, fiatalos, ma­gyar-történelem szakosként végzett pedagógus 34 éve tanít, mára már az összes iskolatípus­ban oktatott. Tudományos kutatómunkát is végzett mindig, legutóbb a diáknyelvről írott pályázatával nyert első helyet 72 dolgozat közül. Rendszeresen hívják tan- tervkészítő bizottságokba is. Most az első osztályos középis­kolás nyelvtankönyvön dolgo­zik. Kilencedik éve igazgatója az iskolájának, ahol nemcsak mint pedagógus, hanem mint vezető is bevált. Hogy mi ennek a titka?- Nagyon szeretni kell a gye­rekeket és a szakmát - állítja. - Ha szereti az ember a szakterü­letét, és tanulja holtáig, akkor megtalálja a módját annak, hogy átadja a tudását a tanítvá­nyainak. Azt is mindig át kell gondolni, milyen értékei vannak a másiknak, s ami még nagyon lényeges: egyfajta életvidámság és a humorérzék. Ezzel már nyert ügye van az embernek egy serdülőnél... Tasnádiné Rónaky Edit nem fáradt bele a tanításba. Otthona mindig nyitva áll, és oda nem­csak fia és családja, hatéves kisunokája, de sok-sok szeretett tanítványa is rendszeresen haza­talál .. H. I. Gy. Apáczai Csere János-díj Dr. Bárdi László Dr. Bárdi László évtizedeket töltött a baranyai oktatásügy irányításában, legtöbb időt Ba­ranya Megye Tanácsa művelő­dési osztályán, a középfokú ok­tatás ügyeivel foglalatoskodva, néhány éve főtanácsosi címen. Egy tanítványa nemrég élmény­szerű földrajzóráit ecsetelte. Nála azonban földrajz és törté­nelem több volt mint tananyag. A tanár úr komoly világutazó hírében áll, és méltán. Jó isme­rősei tudnak az angol nyelv iránti rajongásáról. Nem volt elég azonban, hogy kívülről tudta az Egyesült Királyságot teljes gyarmatbirodalmával, pár éve az eddig megismert idegen nyelvek közé felvette a kínait is. Afféle kultúrdiplomataként közvetített kínaiak és a magya­rok között: szaktanulmányokat írt és 1991 nyarán kínai művé­szeti kiállítást rendezett Pécsett. A múlt őszön pedig megjelent útikönyve: Őseink nyomában Távol-Keleten avagy Expedíció a kínai selyemút mentén. És ez­zel el is érkezett volna a happy endhez, hogy immár nyuga­lomba vonulva a kutatásnak és utazásnak szentelje életét. Ám jött a felkérés, és ő újra a ma­gyar oktatásügy kellős közepén tevékenykedik, mint a Dél-du­nántúli Tankerületi Oktatási Központ igazgatója, aki maga hozta létre intézetét. G. O. Magyar Felsőoktatásért - emlékplakett Dr. Vörös József Dr. Vörös József, a JPTE Közgazdaságtudományi Karán egyetemi docens. Fiatal kora el­lenére - 42 éves - komoly eredményeket mondhat a magá­énak. Az elmúlt hat évben dé­kánhelyettesként, majd dékán­ként menedzselte a kar ügyeit. Az egyetemi oktatás for­mai-szerkezeti váltását sür­getve, javaslatára áttértek a többlépcsős képzésre. Az alap­képzés három éves - főiskolai diplomát ad. Erre jön a 4-5. év­ben az egyetemi szakképzés, utána pedig a doktori kurzus. A pécsi közgazdász kar így ver­senyképesebb, múlt év eleje óta elitképzés történik. Rengeteg ösztöndíjas lehetőségük. A leg­jobb nyugat-európai és amerikai egyetemeken huzamosabb időt tölthettek és tölthetnek az okta­tók és a hallgatók is. Oktatóként a tudományos ku­tatás - ezen belül a gazdaság matematika - érdekli. Ót éve fo­lyamatosan - néhány héttől több hónapig - Amerika leg­jobb egyetemein tanít és tanul. Legutóbb a Harvard Egyetemen száz vezető amerikai gazdasági szakemberrel vezetőképzőn vett részt. Évente a legjelentősebb nyugat-európai folyóiratokban publikál. Eddig tíz komoly ta­nulmányát közölték le. Tavaly év végén védte az akadémiai doktori értekezését. Á. E. Németh László-díj Märcz Róbertné Összesen húsz Németh László-díjas lett idén az ország­ban, közülük az egyik a pécsi Fehérhegyi általános iskola igazgatója, Märcz Róbertné. A 31 éve a tanári pályán mű­ködő pedagógus valaha maga is ebben az iskolában végzett, s hűségesen ugyanide tért vissza, magyar-történelem szakosként. Amikor a díjjal kapcsolatban kérdezem, boldog embernek vallja magát, aki örül altnak, hogy egy jóhírű iskolában, re­mek kollégákkal dolgozhat együtt.-Ez a kitüntetés nemcsak ne­kem, hanem a tantestületnek is szól, nélkülük nem lennének ilyen eredményeink. Képesek a kihívásoknak megfelelni, ru­galmasan alkalmazkodni, ön­magukat képezni. Az önképzés egyébként Märcz Róbertné számára is alapvető volt mindig. Arra is indíttatást érzett, hogy az így megszerzett tapasztalatait köz­kinccsé tegye, rendszeresen publikál, elsősorban módszer­tani kérdéseket feldolgozva. Több szakmai testület vezető­ségi tagja. Pályája nagy ered­ményének tartja, hogy nagyon sok tanítványából lett később pedagógus. Ázt vallja: e hiva­tásban a legfontosabb a pálya és a tanítás mélységes szeretete, s a gyerekek tisztelete. H. I. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents