Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-28 / 27. szám

1994. január 28., péntek Városaink uj Dunántúli napló 7 BIT-esek találkozója A Baloldali Ifjúsági Társulás három napra kibérelte Mohá­cson a Korona Szálloda egy ré­szét. A régiós értekezletüket közel 100 résztvevővel tartják itt mától. A délután 4 órakor kezdődő szakmai programok mellett holnap kikapcsolódásnak szán­ják a népitáncbemutatót követő pótszilveszteri mulatságot. A ta­lálkozó vendége lesz mások mellett Kovács László, az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak az elnöke. Olcsó holmik a Vöröskereszttől A Városi Vöröskereszt né­hány hónapja kedvező áron használt ruhákat árusít a mohá­csi piacon. Az eddig használatra átvett helyiségből a napokban má­sikba költöztek, a volt képkere­tező műhelyt alakították ki al­kalmi bolttá és jelenleg olcsó, új férfi csizmákat lehet náluk vá­sárolni. A jelenleg meglévő készlet amint elfogy, ismét kirakják a használt ruhákat, illetve a be­szerzési lehetőségeiktől füg­gően egyéb termékkel is igye­keznek a kiskeresetűek vásárlá­sát segíteni. Mohácson az MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Összeállította: Berta Mária Közjáték költségvetéskor Mohácson többen vallják, ha megszüntetnék a közgyűlések teljes terjedelmének kábeltele­víziós közvetítését, közel sem húzódnának el olyan hosszan az ülések. A képviselők közül is akad bizonyára, aki osztja e véle­ményt, némi bizonyíték erre a legutóbbi testületi ülésen tett megjegyzése Winternitz Fe­rencnek, amikor heves kiroha­nással „utasította rendre” dr. Németh Elemért, mondván, megint választási beszédet tart és különben is az eltelt négy év alatt mindig azt hangoztatta, nem jó a város költségvetése, össze fog omlani a gazdálkodás. És lám, még egyszer sem kö­vetkezett be ez a tragédia. Per­sze, a válasz sem maradt el, mármint, hogy egy bizonyos ideig magától is megy minden, a testület nélkül sem álltak volna az intézmények. Nem kívánom számba venni, mit hagy örökül ez a testület a következőre. Sem a létesítmé­nyeket, az elkészült, vagy ku­darcba fulladt vállalkozásokat, sem azt, hogy a tanács hagyott e több szabadon felhasználható pénzt és hitelt, vagy az önkor­mányzat fog. Ennek majd az év vége felé jön el az ideje. De a válogatás nélküli közvetítések­nek tényleg nem sok értelme van, hiszen a hallgatóság az elő­terjesztést nem ismeri, ebből adódóan a legtöbb esetben csak sejti, miről is vitatkoznak rend­szeresen órákig a honatyák. A legutóbbi alkalommal pél­dául sokak számára nem lehe­tett egyértelmű, mire mondja Bártfai István azt, hogy ő már fél éve próbálja rávenni az ille­tékeseket, más megközelítésből álljanak hozzá a sportcsarnok építéséhez. Nem új helyszínre, a kivitelezésre elfogadott mű­szaki megoldás változtatására gondolt egyszer sem, hanem arra, találják meg azt a módot, amellyel tízmilliókat lehet meg­spórolni, mert van ilyen! Elne­vezést kell változtatni, beruhá­zót mást kijelölni, vagy valami ilyenre célzott, s joggal nem fej­tette ki kamerák előtt az állás­pontját, hiszen ez üzlet. És nem ez az egyetlen alkalom, amikor kimondottan hátránya volt a kamera nyilvánossága az adott témában tárgyalt beruházásnak. Persze, arra is találtak azért módot a leleményes mohácsi képviselők, hogy a hivatalból törvénytelennek minősített zárt üléseket fölváltság olyannal, amibe nincs hatóság, amelyik beleköthetne. Ez pedig a mun­kaközi értekezlet. Nesze neked nyilvánoság! Amit nem akarunk a választó- polgárok orrára kötni, vagy a testületi ülések szünetében seb­tében tárgyaljuk meg a polgár- mester szobájában, vagy két ülés között a városháza bárme­lyik éppen szabad helyiségében. Hát ilyenek is vannak. De kétség nem fér hozzá, hogy a demokrácia jegyében tanács­koznak. Akár kamerák előtt, akár a zárt ajtók mögött. Ja, úgy láttam, szünetben, ab­szolút demokratikus hangnem­ben meggyőzte dr. Németh Elemér a képviselőtársát, hogy. nem hagyott a tanács elviselhe­tetlen adósságokat az önkor­mányzatra. Az egy dolog, hogy szünet­ben a felvétel is szünetel! A TISSOT Kft a kivitelező a tornacsarnok építésének első üte ■ ménéi. A vázszerkezet felállításához készítik elő a létesítmén - tíz éve emelt falait. Fotó: Szundi Györg;' Felújításra szorul a piac bejáratánál lévő megrongálódott járda szakasz. A töredezett, sáros te­rületen piaci napokon még helypénzt is kell fizessenek az ott árusítók. Fotó: Szundi György Két év után megegyezés Földárverés nyár elején Mohácson az érdekegyeztető fórum 1992 márciusától szinte minden lehetséges fórumot megjárva perelte az Új Barázda Termelőszövetkezetet, amiért az egy 1990-ben érvényben lévő jogszabály alapján földet adott el az akkor dolgozó tagja­inak. A peres eljárások sorozata hátráltatta mindeddig a földár­verést. E hét elején végre egyez­ségre jutottak, s így az érdek­egyeztető fórum Mohácson is átalakulhat földrendező bizott­sággá és megkezdhetik a két éve húzódó előkészítő munkála­tait a kárpótlási jegyekkel földrt várók igényeinek kielégítésére. Elsőnek a Földhivatalná végzendő teendők következnek A Pécsi Városi Bírósághoz' szerdán juttatták el a per meg­szüntetésére vonatkozó nyilat­kozatot, miután tudomásul vet­ték, hogy a termelőszövetkezet által korábban kárpótlásra kije­lölt földalapot a Magyar Állam tulajdonát képező további 11 ezer aranykorona értékű mező- gazdasági művelésű területtel megnövelték. A földek árveré­sére a nyár elején lehet számí­tani. Szigorított előírások a vízen Nem csak horgászoknak! A Mohácsi Dolgozók Hor­gász Egyesületének 1300 tagját január 30-án, vasárnap délután 2 órára közgyűlésre várják a Bartók Béla Művelődési Köz­pontba. Pest József elnök szo­kásos éves beszámolója mellett arról is hallhatnak a jelenlévők, milyen plusz kiadásokkal jár ezentúl kedvelt időtöltésük. Az egyesület kezelésében lévő 46 hektáros Belső-bédai vízre változatlanul 2000 forint az engedély, nem növekedik a helyi és a MOHOSZ tagsági díj, valamint az állami jegy ára sem, tehát együttesen 1100 forintba jönnek, míg a Halászati Tsz vi­zeinek használata továbbra is 1000 forintba kerül. Ez eddig 4100 forint, de aki továbbra is csónakkal kívánja megközelí­teni a legnagyobb zsákmányt ígérő pecahelyet, az a közgyű­lésen várhatóan jelenlévő Vizi- rendőrség képviselőjétől hall­hatja majd mi mindenre kell sürgősen még pénzt kiadnia. Ä ladikok felszereltségére vonatkozóan eddig is voltak ha­tósági előírások, ám a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi mi­niszter 1993 október végétől ér­vényben lévő rendelete szerint megkövetelik, hogy a csónak típusától függetlenül, az abban ülők mindegyikén rajta legyen a mentőmellény! A tartozékok között természetesen kell lennie evezőnek, legalább 5 méteres kikötőkötélnek, egy csáklyá- nak, vízmerőnek, egy mentő gyűrűnek, a kismotorokhoz, vagy személygépkocsikhoz rendszeresített elsősegély cso­magnak és egy fehér jelzőlám­pának. Azt, hogy a mentőmellényt, valamint a mentő gyűrűt hol, és mennyiért lehet beszerezni, saj­nos nem tudtuk kideríteni. Vi­szont a vízen csónakkal közle­kedőket - azaz nem csak a hor­gászokat - a rendőrök kénytele­nek ellenőrizni, a miniszter ren­deletéből adódóan az előíráso­kat betartatni, s a hiányos fel­szereltséggel csónakázókat az előírt szankciókkal súlytani. Ez pedig elsőre olcsón megúszható egy figyelmeztetéssel, a követ­kező fokozat a helyszíni bírság, és ezt követi a szabálysértési följelentés, amely után a fize­tendő bírság határa 10 000 fo­rint. Munka háziasszonyoknak Február elsejétől úgyne­vezett háziasszony-szaiag indításához keres munkáso­kat a Morinova Kft. A Kos­suth Lajos utcai telephelyen főleg női blúzokat a német megrendelői számára készítő cég tervbe vette, hogy az ed­dig egyműszakban igénybe vett gépeiből egy szalagsort délutánonként átenged azok­nak a varrni jól tudó nőknek, akik valami miatt nem vál­lalkozhatnak a reggeli mun­kakezdésre. Délután 4 órától este 10-ig kellene dolgozni, s az elvégzett munka minő- .sége és mennyisége arányá­ban teljes bért kínálnak. A műszak beindításának felté­teléül szabták, hogy 15 olyan dolgozó . jelentkezzen, aki nem most tanulja a szakmát, azon kívül elvárásuk, hogy ne egy másik állandó mun­kahelyről, fáradtan érkezzen hozzájuk a dolgozó, aki a többlet kereset reményében kezdené náluk a délutános műszakot. Az elérhető bérekről konkrétan nem kívántak nyi­latkozni, mindössze annyit közöltek az üzemben, hogy városi viszonylatban a leg­jobban keresnek a varrónőik. Vevőre vár a mintafarm A csődbe jutott vállalkozó véleménye A bezárt kapu mögött gaz veri fel az udvart Három éve kora tavasszal büszkén vezette körbe a birto­kán a látogatókat Kapocsi Im- réné, s a kocaszállások ablakán bekukucskálva a kettes vírus­mentes állományt is engedte szemügyre venni. Nagy remé­nyekkel fogott a vállalkozásba. Rekord idő alatt építtette föl a farmot, maga irányította a mun­kálatokat, közel harminc éves tapasztalatából merítve mindent a legésszerűbben tervezett és valósított meg. Az első hónapokban a számí­tásai szerint alakultak a dolgok. Sorra ellettek a kocák, az elvárt számú volt a szaporulat. Opti­mális időre elérték a vágósúlyt a hízók. Eleinte vevő is akadt - aztán egyszer csak kezdett föl­borulni a menetrend. A kocák már a következő fészekalját szoptatták, majd a harmadikat, a süldőket tovább kellett volna te­relgetni a hízóknak kialakított szállásba, csakhogy ott állandó­sult a létszám. Mintha a gazda örömét lelte volna az egyre da­gadó jószágok látványában és direkt nem akarna tőlük meg­válni. Sőt, tán jószívvel hordta a temérdek takarmányt, amit egy idő után már hitelből sem tudott fizetni! A múlt év meghozta a teljes csődöt. A takarmány ára mere­deken kúszott fölfelé, a disznó átvételi ára jobb jó esetben stagnált, közben a tízmilliós hi­tel és nem csekély kamata a na­pok múlásával egyre határozot­tabban folytogatta a farmot. Végül június 14-én a bank föl­mondta a hitelszerződést. Ka­pocsi Imréné amilyen áron tudta értékesítette a teljes állományt, a bevételből rendezte a takar­mányszámlákat, a rövidlejáratú banktartozást, személyes cucca­ival elköltözött. Október 30-án készenlétben állt, hogy a pénz­intézet által meghirdetett árve­résen megjelenőknek átadja a kulcsokat, de miután egyetlen vevő jelölt sem érkezett, azokat a mai napig őrzi. Utoljára kará­csony előtt nézett körül a tele­pen. Azóta is elkerüli a Szőlő­hegynek azt a részét, ahol a szü­lői örökségből több hektár szántó és annak végében kiépí­tett sertéstelep gazdája - volt. Most, hogy harminc év után az első karácsonyt tölthette ott­hon úgy, hogy nem kellett ellő kocákra, oltásra, egyéb ellátásra váró jószágra gondolnia, azt mondja, van annyi tapasztalata, - szakmai és vállalkozói egy­aránt - amelyet talán kellene kamatoztatni, de a mezőgazda­ságban a jövőben maximum napszámoskánt számíthatnak rá. Kapálni elmegy tavasztól, viszont még azt is letagadja, tudja melyik a disznónak az eleje, meg a hátsó fele. Aki pe­dig megkérdi tőle, hogyan fog­jon az övéhez hasonló mun­kába, annak egyet tud biztosra ajánlani: Kössön mindjárt egy szerződést valamelyik temetke­Fotó: Szundi György zési vállalkozövál is, és időben törlessze végtiszteletének a részleteit, mert még arra sem • marad pénze. . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents