Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-27 / 26. szám
1994. január 27., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Kóbor kaffer Amikor még az atomkorszak nem volt oly borzongató jövőkép, mint ma, Stanislaw Lem lengyel író megálmodta az új világot: robotok társadalmáét. A Voltaire filozofikus meséihez hasonlítható groteszk históriákban Lem persze egy sort sem ír az önkormányzatiság elvi és gyakorlati gondjairól. A két robot mérnök utazásainak történetéből azonban egyet s mást erre témára is át lehet hallani. E novellák közül a kedvencem olyan problémát feszeget, amellyel mint újságíró egy cipőben bicegek az önkormányzat testületével. A történet szerint az egyik mérnök feltalálja a poétagépet, amely bármely témáról bármilyen formai megkötésekkel képes azonnal irodalmi művet alkotni. Az ellenlábas a gép alkalmatlanságának bizonyítására a következő feladványt adja: írjon egy legfeljebb öt soros verset, de az szóljon a szerelemről, árulásról és halálról, a néger kérdésről és a nim- fomániáról, legyen benne a bonyolult női lélek extrém konf- liktushelyzetben bekövetkező meghasonlása, az erkölcsök maró bírálata, rímeljen és minden szó „k” betűvel kezdődjön. A gépen azonban nem lehet kifogni, azonnal szavalja: „Kóbor kaffer kószál királylány kertjében. /Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében: /Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált:/ Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán./ Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!/” A „versről” épp úgy nem érdemes beszélni, mint arról, hogy a közgyűlés munkájáról írni - talán (vagy sőt!) a ,Jc” betűs szókezdet kivételével - a fenti példához hasonló feladvány. Igen ám, de a közgyűlés is ilyen leckékkel bíbelődik. Például a költségvetés: legyen biztosítva benne az intézmények működőképessége a csökkenő normatív támogatások ellenére; a közalkalmazottak kapják meg a törvényes, de javarészt pénzfedezet nélküli magasabb javadalmazásukat; valami fejlődés képét is mutassa fel a város, de a költségvetés mérlege - lehetőleg hitelfelvétel nélkül - egyensúlyban legyen. Például a környezetkímélő forgalomcsillapítás: számottevően csökkenjen a kipufogógáz mértéke a szűk bevárosi utcákban, de azért korlátozás nélkül bejárhassanak gépkocsival ebbe az övezetbe nem csak az ott dolgozók, de még az ott lakók rokonai, barátai és a szolgáltató vállalkozók is. S az érdekek súlyának megméretéséhez nem segít a közvéleménykutatás, mert a - ki tudja milyen módon kiosztott - kérdőívek egy tizedére sem válaszolnak az érintettek, ám más formában összegyűlik 800 tiltakozó aláírás!? Ovidius írta egykor: A világ azt akarja, hogy becsapják, tehát be kell csapni. A mostani új világ - amely remélhetőleg még nem a robotoké - gyakran azt akarja, hogy minden érdek - netán az egyedi is - maradéktalanul érvényesüljön. Ám ha nem ismeri fel, hogy ez csak a „Kóbor kaffer” vers mintájára sikerülhet, előbb-utóbb rátalálhat olyanokra, akik megfogadják Ovidius tanácsát. Dunai Imre Mi lesz veled Szent István tér 17.? A hely önmagában is kulturális rendeltetést sugall A faragott korlátos előtér most kiállításoknak ad helyet Fotó: Szundi György Úgy látszik, fölösleges az aggodalom a mai Nevelők Háza jövőjét illetően: a , városi ön- kormányzati képviselő testület - a kulturális bizottság ajánlására - biztosítani kívánja a patinás épület mindenkori kulturális célú használatát. (Persze ez az ajánlás már sokadszor tér vissza a közgyűlés elé.) A Szent István tér 17-be nemrégiben költözött át az intézmény, új nevén a Nevelők Háza Egyesület, a korábban négy évtizeden át volt otthonából, a közeli Szent István tér 6-ból. A 17-es számról a „Belváros bibliájából”, Madas József nevezetes „Pécs-belváros telkei és házai" c. adatgyűjteményből szokatlanul keveset tudhatunk meg. Jelesül azt, hogy a tér nyugati teleksorával együtt 1777-ben még ez is „beépítetlen vár-előtér” volt, s hogy a város tíz esztendővel utóbb parcellázta a területet. Ezután történt a beépítés. De hogy itt ki által, arra - lehet - nem talált adatot Madas József, s csupán azt közli, hogy az 1800-as évek elejéből a Rih- mer-család birtokában volt a telek, s hogy 1856-tól Hohe György, Miltényi Miklós, majd 1869-től Förster Béla uradalmi ügyvéd volt a tulajdonos. Ma- dastól tehát nem tudhatjuk, de mindenesetre a századforduló körül kívül-belül csodaszép kis palota épült itt, az akkori Sci- tovszky téren. A palota mögött szép park, a park végén az úgynevezett barokk-pavilon, melyr nek a földszintje középkori eredetű kápolna falait rejti. E körül a közelmúlt években ásatásokat végzett Kárpáti Gábor régész, aki számos bizonyító jelét találta annak a korábban is már élt feltételezésnek, miszerint itt, az akkori város legmagasabb pontján volt az eredeti, Szent István korabeli pécsi székesegyház, amelynek a leégése után építették a mai bazilika ősét. A hely tehát egyértelműen sugallja: itt más, mint kulturális rendeltetésű intézmény nem lehet. Bár nem is olyan régen volt ezzel ellentétes szándék is, ami szerencsére nem jutott ezen túl. Amikor az évtizedeken át itt működött úttörőház kiköltözött az Uránvárosba épült új épületbe (ma Szivárvány Gyermekház), szóba került a régi ház új hasznosítása: reprezentatív cukrászda. Mégis örülhetünk, hogy nem lett az. Utána német főkonzuli rezidencia „akart” lenni, aminek a Belváros forgalmának már akkor szándékolt csillapítása mondott ellent. így lett aztán ideiglenesen a Nevelők Háza Egyesület székháza a kis palota, és ezt a korábbi helyes döntést erősítheti meg az önkormányzati képviselőtestület, miután időközben felmerült már az egyéb irányú hasznosítás ötlete is. A székház most az egyetlen olyan közművelődési intézmény Pécsett, ami különböző kulturális irányultságú társadalmi egyesület klubszerű működéséhez szolgáltat nagyszerű hátteret. S erre még kínálkozik lehetőség. Hársfai István Pécs polgármesterének levele egy régi fotóról: Tisztelt Városvédő Őrjárat! Köszönöm a „hivatal” nevében a több éves munkát; a kritikát is! Mert szerintem a sajtótól nem lehet rossz néven venni, ha felhívja a hibákra a figyelmet. Más kérdés, hogy egy-egy problémáért - összességében - a Városháza-e a felelős. Annyi feladatot oldunk meg, amit szűkös költségvetésünk megenged. De folyamatosan dolgozunk, ahogy Önök is. S aki dolgozik, hibát is elkövethet. A január 20-i számban egy régi fotót közöltek. Nosztalgiaképnek nem rossz, mert a kis hidat pár héten belül lebontjuk, véglegesen. A város e területen 25 millió forintért megkezdte a csapadékelvezető rendszer kiépítését, (a képen) így megoldódik egy régi probléma. A munkák folynak, s ezt az Önök által készített régi felvétel nem tartalmazza. Ugyanakkor azt is be kell vallanom, hogy ritkán van módom az Önök felvételeire így reagálni. Bár lenne elég pénzünk arra, hogy az őrjárat által jelzett gondok kijavítását elvégezzük. Ha így lenne, esetenként nekem is volnának ötleteim, mit kellene kritikai éllel lefényképezni. De addig is folytassák a jó munkát. Dr. Krippl Zoltán Tény: a fénykép január 24-én készült a Felsőbalokány utcában folyó csapadékelvezető rendszer építkezéséről. Egyébként a Városvédő Őrjárat szerzői nem lapunk munkatársai, hanem a Városszépítő és Városvédő Egyesület tagjai. Ünnepekre feloldott forgalomcsillapítás Egy hete írtunk arról, hogy a közgyűlés módosította a történelmi belváros forgalomcsillapított övezetére vonatkozó rendeletét és ismertettük az elvetett javaslatokat is. Ez utóbbiban némiképp tévedtünk: az ülésről készült magnófelvétel alapján kiderült, hogy az előterjesztő befogadta javaslatába azt az indítványt, hogy a forgalomcsillapítás időbeli hatálya nem terjed ki a Magyar Közlönyben közzétett - munkaszüneti napnak nyilvánított - hivatalos ünnepnapokra. Ezek száma mindössze néhány évente. Annál nagyobb gond lesz viszont a változást közlekedési táblákkal jelezni. Hatályba lépő rendeletek A közterületek telkesítéséről s magánkézbe adásáról Az állami bérlakások magán- tulajdonba adása részben megtörtént. A sürgető idő miatt csak az épületek kerültek eladásra, úszótelkes kialakítással. A későbbiekben ez számtalan nehézséget fog okozni. Ezért meg kell kezdeni az épületek körül telkek kialakítását és ezek átadását a lakások tulajdonosainak. Milyen előnyök várhatók ettől? A telek birtokában a háztulajdonosok gazdálkodhatnak birtokukkal, az épületet bővíthetik, felújításánál - vagy bontással járó újjáépítésnél - amire panelépületeknél számítani lehet -, a telektulajdon szabad formálást, házalakítást enged. Mindezekhez a telektulajdon részleges eladása, vagy vállalkozásba adása az anyagi alapot - vagy annak részét - képezheti. Ez lehet feltétele annak is, hogy a városkép - melynek formálására a központi források csökkennek - előnyösen változzon. A telkesítésre a városnak tervet kell készíteni, mely pontosan meghatározza a magántulajdonba adható területeket - a lakóépületek környezetét - és a közterületeket. Utóbbi esetében azok felhasználását megjelöli: közpark, közintézmény, közlekedési terület, tartalékterület, védőerdő stb. A közlekedési területeket célszerű a minimumra szorítani. A város így nagy közterület fenntartási tehertől szabadul meg, míg a megmaradókra jobban összpontosíthat. A magántulajdonba kerülő területek fenntartása az új tulajdonos kötelessége. Az új magántelkek bekerítését nem kell akadályozni. Ezen terv elkészítésével - feltételezem - ki fog derülni, hogy a meglevő lakótelepeken további építési telkek alakíthatók ki, melyeket a város értékesíthet. Speciálisan jelentkezik ez a probléma a garázsoknál. Ezeknek a városképet általában csúfító ideiglenes jellegű épületeknek, illetve telkeiknek magántulajdonba adásánál olyan formát kell választani, amely későbbi átalakításukat (lebontásukat), - városképbe illesztésüket - nem gátolja. Ezért azokat a garázsokat, melyek lakóépületek között állnak, a kialakítandó lakótelkekbe kell vonni. Tulajdonosaik a lakástulajdonosokkal azonos módon válnak az alapterülettel arányosan - osztatlan közös tulajdonú - telektulajdonossá. E megoldásnak még egy előnye, hogy a garázsok közterületi kapcsolata, úttal való kiszolgálása sem a városra ró fölösleges terheket. A lakótelepek szélein, vagy önállóan álló csoportgarázsok esetében, belső közlekedő területüket is magába foglaló telkeket kell kialakítani, s adni osztatlan közös tulajdonba. így, a telek birtokában van remény arra, hogy a gazdasági feltételek függvényében ezek a garázsok átalakulhatnak, fejlődhetnek. Esetleges funkcióbővülés is elképzelhető. Ezt nem várhatnánk, ha a garázstelkeket átlag 15 négyzet- méteres úszótelkekként adná a város magántulajdonba: ez a telekméret és a szétaprózottság a jelenlegi állapotot konzerválná. Célszerű megfontolni, hogy - legalábbis lakótelkek esetén - a telekárak névlegesek, vagy minimálisak legyenek. Dévényi Sándor Városvédő őrjárat ■KB ISÉf a Ez az a ház, ahol semmi sem változik - mondhatnánk a régi slágerrel arról az épületről, amely a Mária utca végén áll. Mindkét fényképünk még a havazás előtt készült, de még ma is aktuális. Amióta mind kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésre, a városnak mind több olyan pontja van, amely hasonló állapotban vegetál. Amire mind sorban lefotóznánk ezeket, alighanem kezdhetnénk elölről, hiszen gyanítható - persze lehet, túl sötéten látunk - hogy addigra sem oldódnának meg ezek a gondok. Legalábbis zömükben nem, hiszen akadnak kivételek is. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Három idei önkormányzati rendelet lép hatályba február 1-jével: az 1994 évi 1. számú a belváros részletes rendezési tervének módosításáról - amely a Mátyás király utca 20., Ferencesek utcája 17. és a Rákóczi út 49. számú ingatlanokat érinti -; az 1994. évi 2. számú a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjének módosításáról; valamint az 1994. évi 3. számú a piacokról és vásárokról szóló rendelet módosításáról, amely a helypénztarifa díjtételeit változtatta meg. A rendeletek szövege megtekinthető a Hatósági Iroda Ügyfélszolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3 szám alatt. Kátyúzás parkolási veszélyekkel Az elkövetkezendő napokban kátyúzással javítják az útburkolatot a Béke, a Kálvin, a Vasút, a Móra Ferenc, a Gizella, az Edison, az Orosz Gyula, a Szövetkezet, a Liget, a Bencze, a Hársfa, a Könyök, a Katalin utcákban, a Nagykozári úton, a Málon utca és a Pannónia utca elején, a közúti felüljáró Verseny utcai lehajtóágán, a Pannon Volán irodaháza előtt és a távolsági autóbuszpályaudvarnál. A munkákat és a forgalmat nagy mértékben akadályozó parkoló járműveket a Diósi úti 32. számú FIAT OSTER telepre szállítják. Behajtási engedélyek és parkolóbérletek Még néhány napig - január 31-ig - érvényesek az 1993-ra szóló parkolóbérletek és behajtási engedélyek. Az idei évre szólókat is január 31-ig lehet még megváltani munkanapokon 9 és 14 óra között a Városgondnokságon (Bajcsy-Zsilinszky utca 35.) Az állandó jogcímű, valamint a tavalyi fel nem használt, meghatározott időtartamra szóló, illetve napi behajtási engedélyeket is kicserélik.