Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-26 / 25. szám

1994. január 26., szerda A mai nap üj Dunántúli napló 3 A ház előtt beszélgetők között sokszor szóbakerülnek az önál­lósodás hozta előnyök Fotó: Szundi György Hétszáz éves múlttal, újra önállóan Sajtóbeszélgetésen a miniszterelnökkel Boross Péter-Helmuth Kohl találkozó márciusban A közelmúltban nemigen fordult elő: a miniszterelnök invitálta beszélgetésre a hazai vezető napilapok munkatár­sait. A konzultációra hétfőn, a késő esti órákban Budapes­ten, az MDF Bem téri székhá­zában került sor. A forgató- könyv szerint előbb Boross Péter miniszterelnök szólt rö­viden kül- és belpolitikai ak­tualitásokról, majd a meghí­vott újságírók tehették fel kérdéseiket. A miniszterelnök első hó­napja sok munkával telt: ennek közismert állomása a visegrá­diak Bili Clintonnal való prágai találkozója volt, melyről már mindent tudunk. További kül­politikai tervek és várható ese­mények sorában kiemelhető, hogy március elején Bo- ross-Kohl találkozó lesz Bonn­ban, hazánkba várjuk az orosz miniszterelnököt és a déli párbe­széd is megindul: rövidesen Je­szenszky Géza külügyminiszter Újvidékre majd Belgrádba uta­zik. A hazai közéletet illetően, a miniszterelnök a napokban fe­jezte be konzultációit a parla­menti hat párt vezetőivel, vala­mint a Nemzeti Demokrata Szövetséggel, Pozsgai Imrével. (Utóbbi találkozó annak a gesz­tusnak a viszonzása volt, melyet Pozsgaiék korábban, a kor­mányprogram beterjesztésekor, annak elfogadásával tettek.) Boross Péter hangsúlyozta; ezek a találkozók a választási kampány idején a napi kapcso­latok szintjén is elképzelhetők. Kijelentette: Ha a pártok veze­tői bármilyen kérdésben talál­kozni óhajtanak a magyar mi­niszterelnökkel, telefonáljanak, mindig lesz egy szabad fél órám. Egyébként most a ban­kok, pénzintézetek és nagyvál­lalatok vezetőivel folytatódik ez az eszmecsere. A gazdaságról szólva a mi­niszterelnök megfogalmazta: egy olyan ország, mint hazánk, mely a nemzetközi cserekapcso­latok kiszolgáltatotttja, igen ér­zékeny a külhoni recesszióra vagy esetleges fellendülésre egyaránt. Remélhetően a janu­ári infláció a tavalyi felét sem éri el, s a megkezdett privatizá­ció - melyben a környező or­szágokhoz viszonyítva tetemes lépéselőnyben vagyunk - meg­hozza a gyümölcsét. A minisz­terelnök elmondotta, hogy hét­főn tárgyalt az IMF hazai kép­viselőjével. Ott is megfogalma­zódott: a költségvetés tartható, a fizetési mérleg hiánya nem fogja meghaladni az 1,5 milli­árd dollárt. A médiaügyekről szólva Bo­ross Péter kijelentette: nem látja szükségesnek az elektronikus hírközlő szervek - televízió és a rádió - jelenlegi vezetőinek cse­réjét, s nem óhajt foglalkozni a legutóbbi botrányszagú száj- ról-leolvasási akcióval. Nem az ő asztala. A médiatörvény ismé­telt változatát - mint az köztu­dott - a kormány készíti, s feb­ruár 7-én fogják újólag az Or­szággyűlés elé terjeszteni. Sok kérdésre válaszolva Bo­ross Péter kijelentette: ha az MDF a választások menetében ismét felajánlja neki a minisz­terelnöki tárcát, vállalja, de nem kíván a pártelnöki posztért ringbe szállni. Az elnöki poszt maradjon egy MDF-es alapító­tagé. Az Új Dunántúli Napló kér­désére - a pécs-komlói régió fejlesztésének irányairól, lehe­tőségeiről tárgyalt ugyanis az elmúlt héten a kormány - el­mondotta, hogy a kormány ha­tározata rövidesen, talán már e héten, megjelenik majd a Ma­gyar Közlönyben. (E program nyomán ugyanis a régió köz­ponti pénzeszközökért nyúlhat, s megkezdheti többek között a pécsi-komlói szerpentin ka- paszkodósávjának építését is.) Kozma Ferenc Szaporcan mar a busz is ötször fordul Ki hinné, hogy Árpád-kora­beli település, hogy volt egy­szer, az 1848-as szabadságharc idején egy református lelkésze, bizonyos Munkácsy Albert, aki magyarokat toborzott a haza védelmére, bebörtönözték, és mikor amnesztiát kapott Hayn- autól, felépíttetett egy templo­mot, iskolát, s az akkori fiatalok erejüket nem kímélve segítettek a szabadságharcos lelkésznek. Ki hinné, hogy mindez Szapor- cán történt, az ormánsági falu­ban, Kémes szomszédságában. A kis baranyai falvak törté­nelme, lám, ilyen értékeket rejt. Jakab Jenő, nyugdíjas tanár nem restellte, elment egyszer a levéltárba, hogy aztán rendsze­res látogatója legyen az intéz­ménynek. Meg akarja írni faluja sorsának alakulását, de szükség is volt e „bizonyítékokra”.- Egy éve sikerült elérnünk, hogy függetlenekké váltunk Kémestől. Hosszú harc ered­ménye volt, míg bebizonyítot­tuk, hogy alkalmasak vagyunk saját életünk kormányzására. Jakab Jenőt, aki legtöbbet küzdött az önállóságért, a falu polgármesterévé választotta.- Három testületi taggal együtt tevékenykedünk azóta, mindhárman tanítványaim vol­tak, büszke vagyok rájuk, jó szemmel veszik észre a problé­mákat. A tavalyi évet csonka költségvetéssel kellett átvészel­nünk, ettől függetlenül országu­tat építettünk és szélesítettünk, így a busz már ötször fordul ná­lunk is, míg eddig csak Kéme­sig ment el, onnan kellett haza­gyalogolniuk a szaporcaiaknak. Van egy vegyesboltunk, ott mindent meg lehet kapni, na­gyobb dolgokért, műszaki cik­kekért főleg Siklósra járunk. Ha valaki végiglátogatná a megyei kis falvakat, azt tapasz­talná, hasonlóan törekednek a praktikusságra, hogy több évti­zedes lemaradásaikat pótolják. Szaporcán is a felújított pol­gármesteri hivatalban van az orvosi szoba, ahova hetente egyszer ellátogat az orvos. Rendkívüli esetben Siklósra kell menni. Patika szerencsére van a közeli Kémesen.- A kultúrházunk áll és az is­kolánk is ép, bebútorozott. Tu­lajdonképpen itt is taníthatnánk gyerekeinket. Az általános isko­lások száma 19, miközben a nyugdíjasoké jóval magasabb, a 280 fős falunk egyharmada. Féltem a mai fiatalokat. Erős férfiak felveszik a munkanél­küli segélyt, és nem dolgoznak. Nálunk sem volt még árverés, de hamarosan várható. Hiszek benne, hogy előbb-utóbb a fia­talok itt is visszatalálnak a föld­höz, mely hálás, s eltartja azt, akik megműveli. Az éledő, ébredő közösség, Jakab Jenő vallja, újra méltó lesz múltjához. Mert a szapor- cai krónika Munkácsy Albert mellett számon tartja még Kamu Péter parasztköltőt, Hof­fer János fafaragót, s a ma is a faluban élő és dolgozó Soós Pálnét, szőnyegszövőt. Után­pótlás ezekben a mesterségek­ben is kerestetik még a fiatalok közt. Szabó Anikó Bármelyik házi kedvencnek szüksége lehet sürgős segítségre Fotó: Szundi György Visszakapják a régi számukat Telefon-zűr az állatkórházban A MATÁV csak azt tette, amit kértek Képernyő előtt A magyar kultúra napján Amilyen kitűnő volt a Kanári című Kosztolányi-mű tévéadap­tációja egy jó hete, olyan sutává sikeredett Sütő András novellá­jának filmváltozata január 22-dikén, a magyar kultúra nap­ján. A legtisztább álmait édes­anyjától „el”-álmodó író nyel­vébe belekóstolva úgy hiszem, hogy a „Mert ahová te mégy, oda megyek” címmel bemuta­tott novella és a filmnyelv kö­zött legalább akkora a különb­ség, mint mondjuk egy harap­ható, valódi, nyálunkat csordító alma íze, zamata és egy gipsz­ből öntött között. Már a kará­csonykor bemutatott Ábelnek - Tamási Áron remekének - a filmváltozata is a tájjal - szép­ségében is magányt lehelő nap­lementéivel - andalított, mintha a természet - a lenyűgözően fenséges, a gyógyító vagy tit­kokról suttogó - elég lenne a drámai atmoszféra megteremté­séhez. Annak a génius loci-nak a felidézéséhez, amely a szo­rongásaival teljes erdélyi falvak világának mintegy lélegzetet ad. Csakhogy a képek nyelve nem azonos a teremtő írói nyelv képeivel. Más kérdés, dramaturgiai is, hogy a kisfiú-nagyapa kapcsola­tot is a népies zsáner jólfésült érzelmei jellemezték, s így a pa­takcsobogás fölött időnként fel­zúgott a falvédő-romantika szele. Sütő egyik nagy erénye gazdag nyelvében van, a nyelv egzisztenciájában, költői elhi­tető erejében, s éppen ezt ké­pekre „fordítani”, az álomi alle­góriát tárgyszerű konkrétsággal megérzékíteni - megőrizni a tragikus jelkép ünnepi magasát - roppant nehéz. Nem is sikerül. Koporsóba zárt nyelvünk teme­tése inkább mulatságosnak hat, mint tragikusnak. A tragédia szele akkor legyint meg ben­Néhány napon belül újra a 312-493-as telefonszámon je­lentkezik a pécsi Kisállatkór­ház, az utóbbi időben ugyanis kisebb kavarodást idézett elő egy, a kórházat érintő telefon­számcsere. Az előzményekhez tartozik, hogy a telefonkönyvben sze­replő, s sokat által ismert és hí­vott, így bejáratottnak mond­ható számon az utóbbi időben egy magánrendelő jelentkezett. nünket, amikor az öreg kiszól a Dácia ablakán, de magyarul el­hangzó kérdésére mély hallga­tás a válasz. Nem válaszolnak ott élő sorsosai sem. Anyanyel­vükön különösen nem. Mert ha „nyelvünk, a ga- lambszámy szépségű, árvaságra ítéltetik”, akkor agóniájának oka csak ez a félelem lehet, amelyben a magyar szó lassan elmagányosul majd lélekben is kihal. Még ha tudjuk is, hogy önazonosságát makacs gram­matikai csontozat őrzi kikezd­hetetlen áthasonító erővel, és nem árt elismételni azt sem, hogy zenéje ősi rokonával, a finnel csendül egybe, s hogy az időmérték jármába fogva a gö­rög mellett tán a legkezesebb, a legszámyalóbb; míg tempera­mentuma - a beszédben hasz­nált mással- és magánhangzók arányát nézve - a franciához hasonló. Másfelől ereszkedő Az történt ugyanis, hogy a Me­gyeri úti Kisállatkórháznak he­lyet adó Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás - licit útján - új bérleti szerződést kötött egy állatorvos-vállalko­zóval, a sokak által ismert számról azonban lemondott a szomszéd házban lakó, volt ve­zető állatorvos javára, ő ennek fejében vállalta, hogy saját pén­zén egy közületi vonalat rendel meg a MATÁV-tól a Kisállat­lejtés, szó-, illetve mondateleji nyomaték jellemzi; valóságról való „gondolkodásáról” pedig árulkodik tagadó elemeinek magas száma is. Szino­nima-kincsében latinosán gaz­dag; szláv, török jövevénysza­vak régen kikezdhették volna, majd latinizmusok, germaniz- musok is, de úgy hiszem, míg szólunk-szólhatunk egymáshoz, az idegenségek sem árthatnak neki. Az argó, a szleng és a népnyelv leleményei pedig egyenesen kirángatják minden­napi szürkeségéből. Sokan leír­ták, sziget-nyelv a miénk, Er­délyben még szigetebb; de Kö­rösi Csorna, Apáczai Cseri, Dsida Jenő, Sinka István, Ká- nyádi Sándor, Páskándi Géza, Szabó T. Attila, Sütő András szülőföldje elhiheti; e nyelv ha­lálát költeni sokezer éves, zúgó, öröklombú erdejében korai lenne még. Bóka Róbert kórház számára - az ügylet így tehát jogszerű volt. Galibát okozott azonban, hogy az új bérlő a szerződésben kikötötte: ragaszkodik a régi, bejáratott telefonszám kizáróla­gos használatához, mondván, az emberek, ha a Kisállatkórházat akarják felhívni, a telefon­könyvben ezt találják. Mint Mohar Andrástól, a MATÁV Pécsi Igazgatóságá­nak munkatársától megtudtuk, a Távközlési Rt. az Állategész­ségügyi Állomás írásbani bele­egyezése alapján járult hozzá a 312-493-as szám „átkötésé­hez”, s ezzel egy időben új szá­mot biztosított a Kisállatkór­háznak, a 310-980-ast, melyen az jelenleg is hívható. A távköz­lési szakember az ügy előzmé­nyeit rögzítő dokumentumokat mutatva megjegyezte azonban, hogy a régi szám napokon belül visszakerül a Kisállatkórházhoz - mivel az Állategészségügyi Állomás legutóbb ezt kérte a MATÁV-tól. A két szám kicserélésének, a „visszacserének” nyilvánvalóan a bérleti szerződésnek azon pontja a magyarázata, melyben az új bérlő kikötötte a régi tele­fonszám kizárólagos használa­tát. Az Állategészségügyi Ál­lomás tehát e miatt kérte néhány nappal ezelőtt a MATÁV-tól, hogy cseréljék ki (vissza) a két számot - amire a távközlésiek­től kapott információ szerint még ezen a héten sor kerül. A 312-493-as számon tehát rövi­desen újra a Kisállatkórház je­lentkezik. Pauska A járvány kezdete lehet ez a hét Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Bara­nya megyei Intézetéhez tegnap beérkezett adatok szerint, a me­gyében tapasztalt 5200 megbe­tegedés az influenza járvány kezdete lehet. Az elmúlt heti adatok alapján a megye lakos­ságának 1,25 százalékánál oko­zott megbetegedést az influenza vírus. A legalacsonyabb értéke­ket (1,1 százalék) Mohácsról és Pécsről jelezték, a legmagasab­bat pedig Szigetvárról.) Dr. Ke- rényi Sára, megyei tisztiorvos úgy vélekedett, ha az országban az „A” vírus pekingi variánsát regisztrálják, (amit Baranya megyében már izoláltak), nem kell a vírus nagyarányú elterje­désére számítani. É variáns ugyanis már évekkel ezelőtt is okozott megbetegedéséket, és akik már egyszer „megkapták” ezt a vírust, védetté váltak. Vadászmérleg februárban Ha lassú ütemben is, de to­vább nő Baranyában a sportva­dászok száma. Jelenleg 48 egyesületbe tömörülve hódol­nak szenvedélyüknek, ebből 28 bérel területet, a többi bérkilövő társaság. A múlt évi eredménye­ikről februári közgyűléseiken adnak számot, s itt határozzák meg az ez évi céljaikat is. A ter­vezetben már kész új vadászati törvény szigorítja a vadásztár­saságok működését, többek kö­zött nehezebb pénzügyi évre számíthatnak a nimródok. Adáskimaradás Karbantartási munkák miatt január 27-én 12-16 óra között szünetelni fog az URH rádiadók műsorsugárzása Pécs, Nagyka­nizsa és Kékes térségében. Minderről az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió­hírközlési Részvénytársaság tá­jékoztatta kedden az MTI-t. Közvetlen New York-i járat A Malév Rt. várhatóan egy-két héten belül aláírja egy amerikai légitársasággal azt a szerződést, melynek értelmében a nyári időszakban már ameri­kai-magyar közös üzemeltetés­ben közlekedtetik a Malév két Boeing-767-es repülőgépet Budapest-New York útvona­lon. A két nagy utasszállítót a Ma­lév tavaly vásárolta és az olasz Alitalia társasággal közösen közlekedtette a Budapest- Róma-New York útvonalon.

Next

/
Thumbnails
Contents