Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-25 / 24. szám

1994. január 25., kedd Kistermelők üj Dunántúlt napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Metsző Iskola (I.) A metszés általános kérdései A metszés a gyümölcster­mesztés technológiájának az a munkaművelete, melynek so­rán a gyümölcstermelő növé­nyek egyes zöld vagy fás ré­szeit visszavágjuk, tőből eltá­volítjuk abból a célból, hogy termesztési céljainkat elérjük. Tágabb értelemben a met­szés fogalomkörébe tartoznak a metszést kiegészítő eljárások is: a bemetszés, a köpülyözés, a gyűrűzés, a hajtáslekötés, a hajtáscsavarás, a kémiai növe­kedés- és termésszabályozás, a sebkezelés, a nyesedékzúzás. A metszés különböző alapel­veinek kialakulásában szere­pet játszottak az évszázadok során a megfigyelések, a gya­korlati tapasztalatok és a mód­szeres, - majd a tudományos kísérletek. A metszés célja (összhang­ban a többi más termeléstech­nológiai munkaművelettel): 1. A termelés céljainak megfe­lelő faalak, koronaforma kia­lakítása. 2. A gyümölcsfák mihamarabbi termőrefordí- tása. 3. A termőegyensúly megteremtése és megtartása. 4. A termőképesség fenntar­tása. 5. A gyümölcs minősé­génekjavítása. A metszés a technológia nagyon lényeges eleme, de túlzott hajszolása legalább annyira káros, mint a teljes el­hagyása. A metszés jelentősége: a gyümölcstermelés egyes tör­téneti szakaszaiban eltérő mó­don ítélték meg a metszés al­kalmazásának jelentőségét, sőt gyakran igen eltérő módon. Amikor a gyümölcsterme­lést csak a termés begyűjtése jelentette a természetes gyü­mölcsösökben, akkor metszés szempontjából emberi beavat­kozásról nem beszélhettünk, azt legfeljebb a viharok végez­ték el letörve egy-egy ágat, vagy a termés súlya alatt sza­kadt le egy-egy ág. A gyü­mölcsfák ekkor természetes koronaformáj ukat (1. ábra) alakították ki a következő alakzatok szerint: 1: piramis, 2: kúp, 3: gömb, 4: lapított gömb, 5: tojás, 6: megnyúlt gömb, 7: szétterülő, 8: ernyő. Központi, hangsúlyos fon­tossággal bírt a metszés az alakfák korszakában, nagy szakértelmet és magas munka- ráfordítást igényelt ekkor. Az árutermelő gyümölcsö­sökben jelentősége csökkent ugyan, de megőrizte fontossá­játosságait (növekedési erély, fényigény, potenciális termő- képesség, stb.). Alapja lehet a metszés megválasztásának a hajtásrendszeri sajátosságok pl. a különböző ágtípusok (2.ábra) ismerete: 1. egyenes, 2: könyöklő, 3: csúcsi részen felfelé ívelő, 4: ívelő, 5: hul­lámvonal jellegű, 6: alapi ré­szen felfelé ívelő, 7: ívszerűen gát az egyéb termeléstechno­lógiai elemekkel egyenran­gúan. Ekkor általában köze­pestörzsű, hosszú élettartalmú fákat neveltek, melyek alakí­tott koronáján rendszer ter­mőmetszést végeztek, alkal­manként alkalmazva a ritkító és az ifjító metszést. Tény, hogy a metszés jelen­tősége csökkent az intenzív művelésmódok kialakításával, ahol viszont nőtt az alany a fajta, a hajtáslekötözés, a ké- miaia termésszabályozás összhangban történő alkalma­zása. A metszés biológiai alapjai: az ökológiai tényezők (éghaj­lat, talajviszonyok, fekvés, domborzati viszonyok, stb.) befolyásolják a metszést, ugyanis meleg és szárazabb klímában ritkább koronát kell nevelnünk. Figyelembe kell venni a faj, az alany, a fajta sa­lehajló. A metszés biológiai hatásokat vált ki, hatással van a hajtásnövekedésre, a levélfe­lületre, a termőrészképző- désre, a termőfelületre, a ter­méshozásra. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó Változások a növényvédő szerek forgalmazásában Az új év kezdetén egyes nö­vényvédő szerek forgalmazási kategóriája megváltozott, szigo­rodott. A tavaly még szabadfor­galmú (Ill.kategóriájú) készít­mények közül a feltételes for­galmú (Il.kategóriába) kerültek az általánosan használt dimetoát tartalmú (Bi-58 EC, Rogor L-40, Sinoratox 40 EC) szerek. A gyomirtó szerek közül a ter­melőket legjobban a Hungazin PK I. forgalmi (nagyüzem)^ ka­tegóriába kerülése érinti. Érté­kesítéskor, vásárláskor ne csak a növényvédő szer nevét, ha­nem jelzését is figyeljük. 1994. január 1-től az alábbi növényvédő szerek tartoznak a II. forgalmi kategóriába: Gombaölő szerek: AFUGAN, ALTO 100 SL, ALTO COMBI 420, BRAVO 500, BUVICID F, BUVICID POROZÓ, DACONIL W-75, EFUZIN 500 FW, FOLICUR BT EC 225, FOLPAN 50 WP, KUPFER-PHALTAN, MIKAL 75 WP, MIRAGE 45 EC, M Y COSTOP,ORTHO-PHAL- TAN, ORTHO-PHALTAN FL,ORTHO-PH ALT AN po­rozó, PERTHIRA 500 SC, RI­DOMIL COMBI, SOIRGIB 50 WP, SUMILEX 30 GF. Rovarölő szerek: ACTELLIFOG, AIM 120 EC, ANTHIO 33 EC, Bi-58 EC, CASCAE 5 EC, DANADIM 40 EC, DANITÓL 10 EC, DECIS QUICK, EKALUX 25 EC, EKOS (CONSULT 100 EC), HOTAQUICK 50 EC, NEVI- FOSZ 50 EC, ORTHENE, PI- RIMOR füstgyertya, RESLIN 25 SE, ROGOR L-40, SA- TISFA, SINORATOX 40 EC, SUMI-ALFA 5 EC, SUPRA- TION 20 EC, THIODAN 35 EC, THIONEX 35 EC, THIO- NEX 50 WP, TREBON 30 EC, ULTRACID 40 WP, UNIFOSZ 50 EC. Csávázó szerek: BIOSILD BD, BUVISILD BR, RAXIL 2 WS, Gyomirtó szerek: ACENIT 50 EC, ACENIT A 500 EC, ALANAP,BROMOT- RIL 25 EC, BROMOTRIL 40 EC, BUVIREX 240 EC, CLAP SC, ERUNIT A 530 FW, FO­CUS, GALLANT 125 EC, GOAL 2 E, GRASP, HUNGA­ZIN RAPID 41 FW, LEN- TAGRAN WP, OLITREF, OLITRREF 480 EC, PARD­NER, PRIMEXTRA 500 FW, RAGAR L-40 EC, TARGA SZUPER, TIFLUREX 48 EC, TIFLUREX 26 EC, TROPHY. Rovarölő szerek: SUPRATIN 20 EC, THIO­DAN 35 EC, THIONEX 35 EC, THIONEX 50 WP, TREBON 30 EC, ULTRACID 40 WP, UNIFOSZ 50 EC. Atkaölő szer: FENTOSAN. Adalékanyag: FRIGATE. Gázosító szer: SZÉNKÉNEG. Talajfertőtlenítő szerek: COUNTER 5 G, DURSBAN 5 G, IPÁM 40, VYDATE 10 G. Kacsgátló anyagok: EVIMAZID, OFF-SHOOT-T, ROYALMH-30. A változások miatt az érdek­lődés megnőtt a II. kategóriájú tanfolyamok iránt. Tanfolyamra jelentkezni lehet a 325-299-es telefonszámon,vagy személye­sen csütörtökig (január 27-ig) a Baranya Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­máson (Pécs, Csárdakörnyék 21.). Czigány Csaba A szántás, a talajforgatás a termőtalaj védelmének legfőbb módja Táputánpótlás nélkül nincs termelés Védjük meg a termőtalajt! A szaktudás biztosítja a termést A növények a növekedésük­höz szükséges tápanyagot álta­lában a talajból veszik fel. Van­nak kivételek, például a tápol­datos növénytermesztés (uborka, paradicsom, stb.), vagy a fán élősködő parazita növény, a fagyöngy, amely nem közvet­lenül a talajból táplálkozik. Az emberiség által köztermesz­tésbe vont növények, így a zöldségfélék is, a talaj táp­anyagkészletét használják fel növekedésükhöz, testük felépí­téséhez. A talajra, mint táp- anyagforrásra tehát nagyon kell vigyáznunk, ha azt akarjuk, hogy a termesztéssel kapcsola­tos fáradozásunk sikerrel járjon. Makroelemek Azokat a tápanyagokat, ame­lyekre a növényeknek nagy mennyiségben szükségük van, maroelemeknek nevezzük. Ilye­nek: a nitrogén, a foszfor, a káli, a mész, a magnézium, a szén, stb. A növények életfeltételeiben ugyancsak nélkülözhetetlenek, de sokkal kisebb mennyiségben vannak jelen az úgynevezett mikroelemek. Ilyenek: a vas, a réz, a mangán, a molibdén, a cink, stb. A kémiai elemzések eddig 13 makro és 23 mikroele­met mutattak ki a növényekben. A növények táplálékául szolgáló elemeket a talajban lévő mikro­organizmusok alakítják át, hogy azok a növények számára felve­hetők legyenek. Mikro­organizmusok A talajban lakó mikroorganiz­musok milliárdjai tehát közremű­ködnek abban, hogy az ásványi tápelemek, a talajvíz útján a nö­vényekhez jussanak, és azok a növekedésükhöz testükbe beépít­hessék. Ezt a hasznos folyamatot mineralizációnak nevezzük, amelynek megszűnése a Földün­kön rövidesen minden élet meg­szűnését vonná maga után. Re­méljük erre nem kerül sor, de mindenesetre a figyelmeztetés és az óvatosság nem árt. Földi­giliszta A másik, igen fontos talajja­vító élőszervezet a földigiliszta. A giliszta a saját tömegével azonos mennyiségű táplálékot fogyaszt el naponta, mégpedig földet, a benne lévő növényi, ál­lati maradványokkal, baktériu­mokkal, gombákkal. Tudomá­nyos vizsgálati eredmények igazolják, hogy a giliszta ürü­léke ötször annyi oldható nitro­gént, hétszer annyi foszfort, és tizenegyszer annyi oldható kálit tartalmaz, mint a termőtalaj felső 20 cm-es rétege. A nyo­meleknek pedig a sokszorosa ta­lálható az így átdolgozott gilisz­tahumuszban. Kellő egyedsűrű- ség esetén a giliszták 52 tonna finom humuszföldet termelnek hektáronként. A gilisztajáratok­ban a levegő szabadon áramlik a talajban. A talaj a mélyebb ré­tegekben is levegős lesz, ami­nek folytán rendkívül gazdag hormonkészlet és cellulózbontó enzimhalmaz alakul ki. Ezért kell a talaj élővilágára, mint a tápanyagfeltárás első lépcsőjére nagyon vigyázni, hogy ne rom­boljuk szét az élethez szükséges feltételket. Nem kell sok vegyszer Számtalan vizsgálat bizo­nyítja, hogy ahol sok vegyszert használnak, ott a talajélet erő­sen lecsökken, esetleg meg is szűnik. Permetezéskor a vegy­szer egy része a talajra hullik és a hasznos mikroorganizmuso­kat elpusztítja. Fokozottan ér­vényesül ez a gyomirtó szerek alkalmazásánál, amikoris az összes vegyszer - túlnyomórészt - a földre kerül. Az ilyen talaj­ból a giliszták elmenekülnek, vagy elpusztulnak. Éppen ezért, nem győzöm eléggé hangsú­lyozni, hogy ahol csak lehet, mechanikus gyomtalanítást vé­gezzünk, más szóval, kapál­junk, gereblyézzünk, stb., mert így nem teszünk kárt a talajélet­ben. Ha mégis, akkor rákénysze­rülünk a különböző vegyszerek használatára, ott igyekezzünk az elpusztult talajéletet pótolni, az újraéledés feltételeit biztosí­tani. Ilyen lehetőség például az aktív talajéletet biztosító hu­musztrágyák alkalmazása. Többféle ilyen bioaktív hu­musztrágya létezik, az egyik például a Cofuna fantázia néven ismert aktív humusztrágya. Ha­tóanyagtartalma: sugárgomba, gomba, cellulózbontó bakté­rium, stb. Egy összehasonlítás: 100 kg Cofuna 30 q istállótrá­gyának felel meg. Felhasznál­ható hajtatásnál, palántanvelés- nél és szabadföldi termesztés­ben egyaránt. A szabadföldi termesztésben például 100 négyzetméterre kiszórva, seké­lyen begereblyézve újra indít­hatjuk vele a termesztés szem­pontjából annyira fontos talajé­letet. A palántának jó föld kell A palántanevelés egyik elen­gedhetetlen feltétele a jó ma­gágy és takaróföld. Ugyanez vonatkozik a palánták tovább­nevelése szempontjából fontos tápkocka földkeverék összetéte­lére is. Már most, vagy rövide­sen esedékes lesz a magágyak, és a tápkocka földkeverékének az összeállítása. Az ezzel kap­csolatos javasolt recept a követ­kező: 70 % jó minőségű tőzeg, 15 % érett szervestrágya - lehe­tőleg szarvasmarhatrágya-, és 15% anyagmentes tiszta ho­mok. A keverékhez hozzá kell adni köbméterenként 1,5 kg Buviplan A, és 5 kg 20 %-os szuperfoszfátot, kiegészítve 10-15 kg Cofunával A, A Bu- viplant A nem helyettesíthető a Buviplat B, vagy a Buviplant C műtrágyákkal, sem pedig a Voldünger és Buvifer trágyák­kal. A tápkocka földkeverék el­készítésénél __ a következőkre ügyeljünk: Éretlen istállótrá­gyát ne keverjünk a földbe (ká­ros gázok keletkeznek.). Agyagot még véletlenül se ke­verjünk a földhöz. Kiszáradt tőzeget ne használjunk, mert az nem veszi be a vizet. Az előírt­nál nagyobb mennyiségű mű­trágyát ne használjunk (per­zsel). Ne használjunk olyan termőtalajt, amelyben előzőleg kukoricát, vagy kalászosokat termesztettek, mert ez esetleg gyomirtó szerrel fertőzött le­het. Tápkocka-készítés előtt már hetekkel előbb vigyük me­leg helyre a keveréket, hogy a föld jól átmelegedjen. Ha ezeket a tanácsokat meg­szívleljük és végre is hajtjuk, úgy a kertészkedésünk minden bizonnyal sikeres lesz. Dr. Tamcsu Józef A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents