Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-25 / 24. szám
8 új Dunántúli napló Magazin 1994. január 25., kedd Mit ígér Velence idén a turistáknak? Visszaesett a világ autógyartasa 1996-tól várható a fellendülés Massimo Cacciari megtartotta filozófia-tanszékét a velencei Ca Foscari-egyetemen, de főfoglalkozásban a lagúnák városának polgármestere.-Az Adria Gyöngye júliusi és augusztusi vasárnapokon gyönyörűségből lidércnyomássá válik: turistabuszok ezrei özön- lik el, főleg Kelet-Európából. így lesz ez a jövőben is?- Nem. A városban a hotelekre hasonlító "helyfoglalási" rendszert vezetünk be. A buszvállalkozók egy megadott telefonszámon kötelesek megkérdezni, bejöhetnek-e a városba? Ha arra a napra amúgy is kitehetjük a "Megtelt!" táblát, akkor meg kell állapodniok a városi hatóságokkal egy másik,mindkét fél számára megfelelő napban- válaszolta a polgármester.- Hogyan lehet ezt ellenőrizni?- A város előtt, a szárazföldön, Mestrénél különleges rendőri osztag lista alapján kontrollálja a buszrendszámokat. Amelyik hiányzik a listáról, arra kerékbilincs kerül és a tulajdonos ráfizet az üzletre.- De mi van akkor, ha a buszok a Piazzale Román "landolnak", mindössze annyi időre, hogy a turisták kiszálljanak és Húsz évre szóló piaci biztonságot és a talpon maradás lehetőségét biztosította a balinkai bányaüzemnek a Bakonyi Erőmű Rt.-hez való integrálás. A bányából - amely csaknem 1300 embernek ad munkát - az idén kitermelt szén nagy része a Bakonyi Erőmű Rt.-hez, illetve a tiszaujvárosi erőműbe kerül, mintegy negyedét azonban a lakosság vásárolhatja meg. az utasokat később ugyanilyen gyorsan felveszik?- A szárazföldről a laguna- térségbe vezető Ponte della Li- bertan, ezen a híres hídon csak előre bejelentett buszok haladhatnak át. De a személyautóval, vonattal, vagy repülőgéppel érkezők számára semmilyen korlátozás nem lesz.- Tavaly nyáron egy francia házaspártól vagy 45 ezer forintnak megfelelő összeget kértek egy fél langusztáért és egy- egy pohár pezsgőért...- Ezúton is felszólítok mindenkit, aki úgy érzi, hogy becsapták, azonnal szóljon a legközelebbi rendőrnek. Már az első ilyen kísérletnél kíméletlenül bezáratom az ilyen helyeket. Mindenütt jól látható helyen kell kifüggeszteni az árlistát, így a vendég könnyen ellenőrizheti, rászedték-e.- Túlságosan gyorsan nőnek a velencei szállodai árak is...- Tudom és erre is van orvosság. A hotelekben kifizetett összegek fele /!/ a vendégeket szerző ügynökségek zsebébe vándorol. Megszervezem a szállodásokat,hogy ők vállakozzanak s minél több közvetítőt küszöböljenek ki.Az így megtakarított pénzzel csökkentsék a szobaárakat. A tervek szerint az Inotai Erőmű bővítését követően a kitermelt jó minőségű balinkai szén nagy részét Inotán hasznosítják majd. Az integrációs megállapodás lehetővé teszi, hogy a bánya a következő két évtizedben, vagyis mindaddig, amíg várhatóan tart a föld alatti szénva- gyonból biztonságosan működhessen. A legnagyobb autós szaklapok közzétették a világ autógyárainak 1993. évi termelési eredményeit. A gyártók és kereskedők többsége rossz üzleti évet zárt. Az elhúzódó, általános gazdasági recesszió és a fizetőképes kereslet visszaesése miatt tovább csökkent a gyártott és értékesített új autók száma. A brit DRI World Automobile tájékoztatása szerint a világop tavaly 33,6 millió személyautót gyártottak az 1992-es 34,7 millióval szemben. Japán a világ első számú autóipari nagyhatalma a 10 milliós határ megdöntéséről „álmodozott”. A keresletcsökkenés és árak emelkedése következtében viszont az 1992. évi 9.3 millió gépkocsi helyett az elmúlt évben 8.7 milliót gyártott. Ez a folyamat annak ellenére bekövetkezett, hogy a szigetország autógyártói sorra hozták létre termelőüzemeiket Európában és az Egyesült Államokban azért, hogy a helyi termelést favorizálva, kikerüljék a protekcionista intézkedés negatív hatásait. Ugyanakkor Japánban is enyhítettek azokon a visszaható intézkedéseken, amelyekkel azoknak kellett szembenézniük, akik nem hazai autót vásároltak. Ennek következtében nő a szigetországban értékesített, elsősorban nyugat-európai (német) és amerikai autók száma. Európa hat legnagyobb autógyára közül a General Motors zárta csak nyereséggel az 1993-as évet. Az Opeleket, Vauxhallokat és Saabokat gyártó GM Europe 240 millió dollár nyereséget realizált. A legnagyobb vesztes Európa legnagyobb autógyára a VW lett, amely - a Figyelőben olvasható adatok szerint - 2,3 milliárd márkás deficitet könyvelhet el. Veszteséges a Fiat, a Ford Europe, a Peugeot-Citroen termelése is. Ezek az adatok azt jelentik, hogy 2 millióval kevesebb gépkocsit gyártottak és értékesítettek, ami 16%-os visszaesést mutat 1992-höz képest. Különösen nagy az elmaradás a drágább gépkocsiknál (Mercedes, Porshe, Audi, stb.). A hazai járműállomány közel 30%-a Trabant és Wartburg - ami 600 ezer gépkocsit jelent - 28%-a Lada. A többi gyártmány külön-külön 10% alatti részarányt képvisel. Ezt nem lehet néhány év alatt megváltoztatni. A helyzetet tovább rontja a járművek magas átlagéletkora Az elmúlt év háromnegyed részében a jogszabály vonzóvá tette a 6 évnél régebbi, kevésbé sérült személygépkocsik behozatalát. Ennek eredményeként özönlöttek az országba a Nyu- gat-Európában lefutott járművek. A helyzet tarthatatlanságát felismerve módosították a rendeletet. Sajnos, a , javított” rendelkezés sem szolgálja az erkölcsileg és műszakilag elavult járműpark megújítását, ugyanis legkorszerűbb műszaki paraméterekkel rendelkező, egy-két éve gyártott - de sérült futóművű - gépkocsit még a szigorú gyári garanciális feltételeknek megfelelő javító-kereskedő szakműhely sem hozhat be. A járműpark korszerűsítését a gombamód szaporodó márka- kereskedők kínálata igyekszik szolgálni, ezt azonban korlátozza a fizetőképes kereslet. Ennek ellenére a Magyarországon 1992-ben beindult két gépkocsit összeszerelő gyár érezteti hatását. Kiemelkedő eredményt ért el az Opel, amelynek különböző típusaiból 1993-ban 17.000 járművet értékesítettek. Piaci részesedése elképzelhetően 25% körül lesz. A kényszerböjt éveiben tovább fokozódik a piaci verseny az autógyártók között. Az autóipari vállalatok megkülönböztetett figyelmet és nem kevés pénzt fordítanak korszerű, kényelmes és még inkább energia- takarékos gépkocsik kifejlesztésére. Fontos szerepet játszik a termelési és üzemeltetési költségek mérséklése, valamint az eladási ár viszonylag alacsony szinten tartása. A szemléletváltás jelei már megmutatkoznak a személy- gépkocsi gyártáson túlmenően mind a mikrobusz, mind a kis- tehergépkocsi előállításánál is. Egyre több emberben tudatosul, hogy a jármű termelőeszköz is. Ez a gondolkodásmód előtérbe hozta a „vegyes rendeltetésű” kistehergépkocsik, valamint a kisméretű mikrobuszok elterjedését. Ezek a járművek ma már igen jól és magas színvonalon szolgálják - különösen ebben a tőkeszegény időszakban - azokat az embereket, akik munkára, kikapcsolódásra és szórakozásra egyetlen négykerekűt tudnak csak fenntartani. A kedvező jövőkép megrajzolásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a washingtoni Plan Econ Intézet egyik igazgatójának Kelet-Európáról szóló elemzését. „Mindegyik országban talpra állt a gépipar, jelentős részben az autó- és alkatrészgyártás fellendülése következtében. Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban ez nem kis részben a nagy nyugati autógyárak ottani beruházásainak köszönhető.”Stabilizálódni látszik az autópiac is, a márkák lassanként elfoglalják valós helyzetüket a ranglistán. A szakértők 1996-ra jelzik a fellendülést. Ehhez az kell, mind a gyártó, mind a kereskedő belföldön is felismerje, hogy a fogyasztó érdekeit kell szolgálniuk, és csak az maradhat versenyben,, aki a legmagasabb igényeknek is meg tud felelni. Gergely István Húsz évi piaci biztonság Balinkának Az Opel Szentgotthárdi Gyárában január 17-én elkészült a százezredik magyar opel-motor. A legkorszerűbb típushoz tartozó 1600 köbcentis, 16 szelepes motort Spanyolországban egy Corsa típusú személygépkocsiba szerelik be. 1 Darimana Saudara?(7.) Indonézia állatvilága legalább olyan gazdag, mint növényvilága. Szerencsére a szigetek közül Szumátra bír a legnagyobb és legváltozatosabb állatvilággal, így jórészt tapasztalataim alapján tudok beszámolni róla. A sziget nyugati oldalán élnek a Szumatra-elefántok, s bár szigorúan védettek, számuk állandóan fogy s már csak néhány százra tehető. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) gyönyörűen faragott elefántagyarak kaphatók a Yuki-Plaza nagyáruházban 1 millió Rúpiáért (kb. 40 000 Ft). Szerencsére nem találkoztam dzsungeltúráim során az itt élő királytigrissel, amelyből becslések szerint még vagy 300 példány létezik. Nem volt ilyen szerencsés viszont az a két erőműves dolgozó, akik érkezésem előtti héten túl mélyen hatoltak az őserdőbe, s már csak csontjaikat találták meg. Több krokodil fajta él a folyók deltáiban, értékes bőrük miatt ezek száma is egyre kevesebb. Talán késleltetik kipusztulásukat az újonnan létesülő krokodilfarmok, ahol nagy számban tenyésztik őket. A rendkívül nagyszámú és színes madárvilágban csak néhány ismerős akadt, úgymint a veréb és a fecske, seregély és a denevér. Az itteni denevérekkel joggal lehetne riogatni nemcsak a gyerekeket, hanem még a felnőtteket is. Egy felnőtt példány testhosszúsága eléri a 40 centimétert, szárnyainak fesztávja akár a 1,5 métert. Aprófülű, örökmozgó fejük a csőrükből kikandikáló termetes fogakkal egy vámpír benyomását keltik. Jóllehet ezek az állatok a nagydenevérek családjába tartoznak, itt mégis Kalongnak, azaz repülő kutyának nevezik. Nem hús-, hanem gyümölcsevők, így az emberre teljesen ártalmatlanok. Sajnos, hogy ez fordítva nem mondható el. Naponta láttam a szemközti park kerítésén összekötözve lógni e szerencsétlen állatokat, végzetükre várva. Ami hamar beteljesedett, mihelyst valaki lefizette az 1000 Ft-os vételárat az utcai árusnak. Aki helyben megnyúzta őket és konyhakészen adta át a vevőnek. Mert húsuk állítólag nemcsak finom csemege, hanem gyógyító hatással is bír az asztmás és potenciális zavarokra. Nem voltam szomorú, hogy nem találkoztam a rendkívül gazdag hüllővilág nagyobb (s veszélyesebb) képviselőivel, csupán a Távol-Kelet legelterjedtebb gyíkféléjével, a Gecko-val. Ä 30 cm-re is megnövő, pikkelyes-szemölcsös testű állat őskori sárkánygyíkra hasonlít. Ennek ellenére csak a rovarokra veszélyes, így szívesen látott albérlője a szumátrai lakásoknak is. Még 9. emeleti szállodai szobámban is volt néhány példány, akik tapadókorongos lábaikkal kígyózva rohangáltak a mennyezeten is. Tulajdonképpen jól megvoltunk együtt, csupán párjukat hívó cuppogásukat találtam kissé hangosnak. A majomvilág első képviselőivel a medán-belaváni autópálya mentén találkoztam. Nekik ugyanis nem jelentett akadályt a pálya és a dzsungel közötti magas drótkerítés. Elhatároztam, hogy feltétlen látnom kell az egyedül Szumátrán (és Bomeón) élő orangutánokat is. Az orang embert, az után pedig erdőt jelent indonézül. Ezekből az erdei emberekből még mintegy 3000 példány él az említett két sziget őserdeiben. Az erdőlakók hosszú vörösesbarna bozontos bundát viselnek, magasságuk nemüktől függően 120-150 cm. A nőstények súlya 40 kg körüli, a hímeké a 75 sőt 100 kg-ot is elérheti. Ez utóbbiakkal nem lenne jó leállni pofozkodni, egyrészt tekintélyes súlyuk, másrészt igen erős karjaik miatt, amelyek fesztávja eléri a 2,5 métert! Erre szükség is van, hiszen ez a majomfajta a fákon él s csak nagyritkán ereszkedik le a földre. Faágakból álló hálófészkeit is a faóriások koronájára építi. A nőstények 8 hónapos terhesség után szülik meg 1-1,5 kg-os bébijüket, amely az emberi csecsemőhöz hasonlóan teljesen magatehetetlen. Az anyaállat 3-4 évig gondoskodik csemetéjéről, ez alatt készíti fel az önálló életre. Amely csak mintegy 30-35 évig tart, a vegetáriánus, gyümölcsevő életmód ellenére. Természetes ellenségük csak egy van, maga az ember. Mert a törvényes védettség ellenére folyik az orvvadászat, s így több tucat majomkölyök marad árván. A vadvédelem emberei gyűjtik be a pusztulásra ítélt kis állatokat, úgynevezett rehabilitációs központokban felnevelik, majd a vadonhoz való fokozatos vissza- szoktatás után szabadon engedik. * Egy ilyen orangután rehabilitációs központot sikerült meglátogatnom Bohorok őserdejében. Az itthoni tv-ben látott bomeói központ ikertestvére, bár annál lényegesen nagyobb és szervezettebb. Az útviszonyokra jellemzően Toyotánknak közel 3 órára volt szüksége ahhoz, hogy a tőlünk 70 km-re lévő központ bejáratát elérjük. Szigorú igazoltatások után sikerült (indonéz kollégánk segítségével) megkapnunk a belépőt. Több kilométert gyalogoltunk egy sebesvizű és széles hegyi folyó partján, majd azon életveszélyes körülmények közepette átkelve, elértük magát a központi telepet. Itt találtuk a hátizsákos, a 15 órai etetésre készülő állatgondozókat. Vezetésükkel vágtunk neki a kb. 1 órás dzsungel-hegyitúrának, amelynek célja az orangutánok tartózkodási helye volt. Keskeny, alig járható ösvényen, nedvességtől csepegő trópusi növényzet alatt csúsz- tunk-másztunk a hegy csúcsa felé, amit csuromvizesen, térdig sárosán, ziháló mellel sikerült elérnünk. Már a csúcs előtt egyre több ágropogás jelezte, hogy a majmok megkezdték leereszkedésüket fészkeikből, ahol valószínűleg déli sziesztájukat tartották. Gondolom mondták is egymásközt: „Ha ennyi rokon közeledik, abból biztos banánevés lesz!” Ezúttal anyamajmok merészkedtek közelünkbe, anyjuk bundájába kapaszkodó kicsinyekkel. A si- hederek pedig Tarzanosdit játszottak a liánokon, persze anyjuk közelében. Megfigyeltem az egyik kölyök tudatos játékát: a két egymástól 10 méterre lévő fa közti odalendülésnél simán repült, azonban a visszalendü- lésnél már bugócsiga-szerűen pörgött. Az állatgondozók felmásztak egy magasles-szgrű építményre és elkezdték hátizsákjaikat bontogatni. Úgy látszik nem elég gyorsan, mert a majmok megszállták az emelvényt és pillanatokon belül rámolták kifelé a banánfürtöket. Amikkel aztán félrevonultak és egyenként lehámozva őket jóízűen elfogyasztották. Megszomjazhattak, mert a másik hátizsákból műanyag poharakat halásztak ki, s bíztatták az egyik gondozót, hogy töltsön nekik vizet a nála lévő kannából. Nem csak nekem, másoknak is feltűnt a gondozók hang nélküli, szinte mogorva, barátságtalan viselkedése az állatokkal. Valószínű ez is hozzátartozott az embertől való elidegenítés stratégiájához. Igen érdekes volt, hogy az étkezés után mintegy parancsz- szóra kölykeikkel egyetemben eltűntek az anyamajmok, átadva az asztalt a pár perccel később megjelenő, magányos majommatrónáknak. Legalább itt a dzsungelben tisztelik a nyugdíjasokat! Baki Dezső
