Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-22 / 21. szám

1994. január 22., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 5 Holnap az Új VDN-ben Pannonhalma is készül az Expóra Kommunikáció az Isten és ember között * Az elektromos ember Sárkány Lee gyógyítani akar az erejével * Duna-híd 60 hónap alatt Akár már az idén kezdődhet az építés * Egyedülálló trófeák Baranyában Nagykudu, Oryx, gnú és egy pávián * Dárdai és Szabó, a két ász Interjúk az NB II. legjobb játékosával és gólkirályával Az emberi élet nem betegség Közösen fejleszt a szakmunkásképző és a műszaki főiskola Együttműködés az oktatásban A PMMF nemrég elkészült, kazánokat működtető laboratóriuma Fotó: Szundi György Konferencia a krízismegeló'zésról A tapasztalat azt mutatja, hogy a lelki válsághelyzetek kia­lakulásának megelőzésére nem az egészségügyi intézmények alkalmasak. Bárelyik, emberek­kel foglalkozó szakmában szük­ség van olyanokra, akik tudják, hogy mi a krízis, felismerik, tud­ják, ilyenkor mit kell tenni. A pécsi Apáczai Nevelési Köz­pontban tegnap kezdődött konfe­rencián szociális otthonokban dolgozók, pedagógusok, lelki- pásztorok, háziorvosok vesznek részt, hogy két napon keresztül ismert szakemberektől előadá­sokat hallgassanak meg a témá­val kapcsolatban. A tanácskozás feladatairól dr. Simony Emőke, a Pécsi Család- segítő központ vezetője tájékoz­tatott. Rendezvényüket a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézet és az Egészséges Városok Alapít­vány támogatja. Az országból mintegy kétszáz érdeklődő érke­zett meg a tanácskozásra. A krízis előjeleit azért fontos felismerni, mert akár befejezett öngyilkossággal is végződhet egy-egy ilyen válságos lelkiálla­pot. A válsághelyzetben élő em­ber ugyanúgy nem tud segíteni magán, mint ahogy a fuldokló sem képes kihúzni magát a a vízből. Ezeket a szóbeli és szó­ban meg nem fogalmazott jele­ket megérzéssel nem lehet meg­érteni. Ennek megtanulható technikája van. A beteggé válás folyamat, amelynek az egész­ségügyi intézmény csak a vég­pontja, hiszen nem a megelőzés a feladata. Dr. Lust Iván pszichoanaliti­kus, gyermek- és felnőttpszichiá­ter dr. Simony Emőke szavaihoz hozzátette, hogy az emberi élet minden egyes problémájára nem lehet intézményt felállítani. A lelki gondok egyébként is sze­mélyes problémák, amiken nem lehet úgy segíteni, mint egy láb­törésen. A gyógyszeres kezelés, vagy kórházba utalás ilyenkor eléggé hatástalan, mert a bajok oka érintetlen marad. Ha már azonban csak intéz­ményeink vannak akkor, úgy gondolja, legyenek sokszínűek, és olyanok, amelyek szolgáltat­nak. A segítőknek nem „fölka­rolniuk” kell a bajban levőket, mert ezzel elfogadnák azt, hogy azok nem tudnak talpraállni. Olyan szabadságot kell nekik nyújtaniuk, amelyben visszanye­rik a krízishelyzetben elvesztett problémamegoldó képességei­ket. U. G. Siklósi pedagógus kitüntetése A maximumra törekvés, az önmagával szembeni örök elé­gedetlenség jellemezte eddig is Szerda Rózsa munkáját, s most, miután a tegnap délutáni ünnep­ségen átnyújtották a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium matematika tanárnőjének az Arany Katedra díjat, mint mondta, úgy érzi: az elismerés méginkább kötelezi őt az erköl­csi-szakmai megfelelésre. A tanulók műsorát követően a minisztériumi érmet és okle­velet dr. Máté János polgármes­ter adta át az ünnepeknek. A ta­nárnő hangsúlyozta: külön öröm volt, hogy a Arany Kated­rára Bakóné Aradi Éva igazga­tónő személyében volt tanítvá­nya javasolta. Szerda Rózsa több évtizedes munkája ered­ményének szép példája, hogy jelenleg három matematika sza­kos tanár-tanítványával dolgo­zik együtt. Sz. A. A pécsi PMMF és az 508. sz. Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola együttműködési meg­állapodást kötött az épületgé­pész szakemberképzésre. Az oktatás segítésén túl ennek célja az is, hogy elkerüljék az eszkö­zök, laboratóriumok és műhe­lyek párhuzamos fejlesztését. A PMMF-en üzemmémök- és szaküzemmémök-képzés fo­lyik, míg az 508. sz. iskolában szakmunkás és technikuskép­zés. Az épületgépész szak­irányban lényegében minden szinten megteremtették a szak­emberképzés teljes folyamatát. Dr. Sztojanovics József intézeti­gazgató és dr. Fodor A. Csaba tanszékvezető a PMMF részé­ről, míg az 508. sz. iskolából Móricz Ottó igazgató és Molnár László igazgatóhelyettes irá­nyítja az együttműködést. A két intézmény anyagi lehe­tőségét kölcsönös egyeztetés után fektetik a fejlesztésbe. A főiskolai hallgatók szerelés­technológiai és műhelygyakor­latra a szakközépiskolába jár­nak, míg a szakmunkás és tech­nikus tanulók a mérési gyakor­latokat, műszerek és szabályozó berendezések használatát a fő­iskolai laborban tanulják meg. A közelmúltban fejezték be a PMMF-en a legkorszerűbb ha­zai és külföldi kazánokat és lég- technikai berendezéseket mű­ködtető laboratórium kiépítését. Most az akusztikai labor meg­valósításán fáradoznak. A kö­zös fejlesztésre eddig több mint 10 millió forintot költöttek, mely összeget pályázatokon, szakképzési alapból és cégek támogatásából nyerték. A szakközépiskolában a cső­hálózat- és készülékszerelés eszközösítésére és a hegesztés minőségvizsgálatára töreksze­nek. Már röntgennel is rendel­keznek. Az épületgépészeti alapképzés részére 1994-ben új tanműhely építését kezdik meg, melyet szintén a szakképzési alapból finanszíroznak. A főis­kola korszerű zajtechnikai és levegőtisztaságmérő műszereit is közösén használják. Az együttműködés az iskolai oktatáson kívüli tanfolyamokra és szakmai rendezvényekre is vonatkozik. Mindkét intézmény az idei tanmenet összeállításá­nál alapul vette ezt a megálla­podást, és az oktatásban ennek megfelelően működteti a nagy értékű műszaki berendezéseit. A jövő útjaként azt retriélik a szakemberképzés folyamatá­ban, hogy a középiskola közvet­len előképző intézménye lesz a főiskolának, ahová úgy iratkoz­hat be a tanuló, hogy onnan közvetlenül juthat a főiskolára, és ahonnan végzett üzemmér­nökként kerül ki. Rozvány Gy. Új kikötők épülnek Mohácson Gazdasági fórumot rendezett a Pécs-B aranyai Kereskedelmi és Iparkamara tegnap délután Mohácson. A városháza dísz­termében megjelent több mint 100 főnyi hallgatóság Kuli Ist­ván polgármester előadásából tájékoztatást kapott a város és térsége gazdasági fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről, ezen belül részletesebben a ter­vezett kikötőfejlesztésekről, va­lamint a Duna-híd építésének esélyeiről és jelentőségéről. Mohácsnál a Dunán a II. vi­lágháború előtt két kikötő üze­melt, s az itt bonyolított forga­lom alapján a város az ország harmadik legnagyobb víziállo­másának számított. Az azóta el­vesztett centrális helyzetét a Duna-Rajna-Majna csatorna 1992 szeptemberi megnyitásá­val ismét előnyösen hasznosít­hatja a település, hiszen túl azon, hogy a téli folyami hatá­rállomást itt alakították ki, a meder mélysége lehetővé teszi a tengeijáró hajók följutását is. Ismerve a PLANCO svájci­német vegyesvállalat tanulmá­nyát, — mely a közlekedési és szállítmányozási logisztikai ku­tatásokra hivatott - miszerint a csatorna megnyitásával a hajó- forgalom 7-10-szeresére nő, egy magyar befektető, valamint a helyi önkormányzat által lét­rehozott kft. a hajózási szolgál­tatásokra az olajkikötő építését ebben az évben megkezdi. Eh­hez kapcsolódóan olasz érde­keltséggel külön kereskedelmi kikötő is létesül. A fórumon dr. Síkfői Tamás a PBKIK ügyvezető igazgatója a régió és a megye gazdaságfej­lesztésének a negatívumait emelte ki, azt a tényt, hogy e térség leértékelődött. 1990-től semmilyen központi forrásból sem támogatták a problémák megoldását, és 2040-ig nem is szerepel a kormány tervében számottevő beruházás. Szólt a közelmúltban megalakult Dél-dunántúli Fejlesztési Rt. szerepéről, arról, hogy miért nem érdeke az illetékes szaktár­cának a téli autópálya koncesz- szióját kiírni. A továbbiakban a MOFA privatizációs átalakítá­sáról, a helyi érdekképviselet­ről, valamint az amerikai köz­ponttal működő International Executive Service Corps nevű, vállalkozásokat segítő szervezet szolgáltatásait részletező elő­adás hangzott el. Berta M. Testületi ülés Siklóson Tizenkét napirendi pontot vi­tatnak meg várhatóan a január 25-én Siklóson 14 órakor kez­dődő önkormányzati ülésen. Te­lekértékesítésekről szóló hatá­rozatok meghozatala mellett többek közt tájékoztatót hall­hatnak majd az érdeklődők Sik­lós munkaerőpiaci helyzetéről, kiírják az intézményvezetői pá­lyázatokat, és megkezdik első fordulóban az 1994-es költség- vetés tárgyalását is. Lőttek a bérének Riasztópisztollyal felszerel­kezve, erőszakosan követelte já­randóságának kifizetését egy munkanélküli férfi Egerben, a Heves Megyei Munkaügyi Köz­pontban. A 37 éves, hajléktalan Dani József fegyverrel indult el a munkaügyi központba azzal a szándékkal, hogy kierőszakolja járandóságának azonnali kifize­tését. Az intézményben erősza­kosan lépett fel a hivatal dolgo­zóival szemben. A gyors rendőri fellépés megakadályozta, hogy használja fegyverét. A szakértők megállapították: valójában a ri­asztópisztoly külsőre forgótáras revolvernek látszó fegyver volt. Élénkülés kezdődött az építőiparban Az elmúlt évben megállt a visszaesés, megkezdődött az élénkülés és ez a tendencia vár­hatóan az idén is folytatódik az építőanyagok belföldi piacán - jelentette be pénteken Szabó Miklós elnök, a Magyar Építő- anyagipari Szövetség közgyűlé­sén. Az elmúlt év első kilenc hó­napjában az építőanyagipari ágazat bruttó termelési értéke meghaladta az 58 milliárd forin­tot, amelyből csaknem 46 milli­árd forint értékű árut belföldön, 12 milliárdnyit pedig külföldön értékesítettek. A termelési érték 13,7 százalékkal, összes értékesí­tése pedig 11,6 százalékkal volt magasabb, mint 1992 hasonló időszakában. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az első háromne­gyed évben a feldolgozóipar ágazatai közül az építőanyagipar növelte a legnagyobb mértékben -15 százalékkal - a termelését. Tévéié velek A televízió sztrájkbizottsága pénteken kézhezkapta Nahlik Gábor levelét. Az alelnök ebben visszautasítja a sztrájkbizottság­nak az Egyenleg rehabilitáció­jára vonatkozó felszólítását. A sztrájkbizottság Nahlik Gábor­hoz címzett válaszlevele szerint a most zajló bírósági per nem ad választ arra: Nahlik Gábor miért nem vizsgálta, hogy az 1992. ok­tóber 23-i eseményről az Egyen­leg hitelesen tudósított-e, vagy sem. A levélírók azt is leszöge­zik: televízió alelnöke eljárása során nem alkalmazta az ártat­lanság védelmét. A bizottság úgy véli: Nahlik Gábor még mindig adós az igazság kimondásával. m st-6 1XVW A beköltözők többsége eddig is albérletben lakott Fotó: Szundi György Újabb lakók az albérlők házában Egyedülálló kezdeményezés Komlón A segítségnyújtás országosan is egyedi változatáról döntött Komló város önkormányzata néhány éve: a Népjóléti Minisz­térium négy, majd hatmilliós támogatásával és a Szakitex Kft. kivitelezésében 15 lakásos „albérlők háza” kialakítását kezdte meg, amihez maga a vá­ros hárommillióval járult hozzá. Az első ütemben elkészült hét távfűtéses lakásba a múlt év ta­vaszán költöztek be a lakók, tegnap pedig nyolc újabb átme­neti otthont adó bérleményt ve­hettek birtokba.-Isten velünk van - moso­lyog feleségére Nyitrai János. Körötte két aprócska fiú vihar­zik, a harmadikat, a csak egy hónapos babát a fiatalasszony ölei magához. - A PERT Kő­szénbánya Rt-nél dolgozom, családi pótlékkal együtt 30 ezer forint a jövedelmünk. A körtvé- lyes albérlet 13 ezret vitt el ha­vonta. Itt csak a rezsit, 6500-at kell fizetni és 5000 félrerakását vállaltuk, hogy a szerződés sze­rint 7 hónap után az önkor­mányzat segítségével saját la­kást vásárolhassunk. Egyedülálló vagyok - mondja Lovai Eszter, a testneve­lést tanító fiatal pedagógus, az egyik garzon új lakója. - Már korábban megkezdtem a taka­rékoskodást. A nettó 14 000 fo­rintos fizetésből így most 4600 lejön rezsire, 5 ezret ajánlottam fel havonta, és a szüleim is segí­tenek.- Nem is tudom, mitévő len­nék, ha nincs ez a segítség - si­mogatja meg a szemével a fris­sen festet falakat Aranyos Zol­tánná, aki válás után két lányá­val költözik a kétszobások egyikébe. - A MOM-ban takarí­tok. Havi 10 ezerből és a családi pótlékból csak 2 ezret tudok megajánlani, de reménykedem, hogy a határidő leteltével lakás­hoz jutok.-Van itt cigánycsalád, er- délyből települtek, egyedülállók - sorolja Fábos Józsefné, az önkormányzat szociális szerve­zője, akit szakterületén számos kezdeményezés motorjának tar­tanak. - A szociális bizottság a Családsegítő Szolgálat javaslata alapján dönt, a legdemokratiku- sabban igyekeztünk választani a 22 pályázó közül. Az első bér­lők közül néhányan már lakás­hoz jutottak. Csak azon tud a város segíteni, aki ehhez maga is hozzájárul. B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents