Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-17 / 16. szám

1994. január 17., hétfő A mai nap tu Dunántúli napló 3 Rövidesen a parlament elé kerül a tervezet Reklámtörvény februárban? Az érdekeltek között sincs egyetértés Sokak szerint csak „figye­lemelterelő hadműveletként” értékelhető az a múlt hétvégi bejelentés, mely szerint rövi­desen a parlament elé kerül a reklámokról szóló törvény tervezete. Az alábbiak is ezt látszanak alátámasztani. Munkatársunk először az Ipari És Kereskedelmi Minisz­tériumban próbált konkrétabb információkhoz jutni, s bár az illetékes államtitkár a tervezet felelőséhez irányította, a jogi főosztály vezetőjétől dr. Schmitt Pétertől csak annyit si­került megtudnia, hogy - annak ellenére, hogy a kormányszóvi­vői bejelentés ennek ellenkező­jéről tudósított - „a reklámtör­vényről nyilatkozni jelenleg nem időszerű”. Dr. Síkfői Tamás, a Dél-du­nántúli Gazdasági Kamara fő­titkára szintén úgy gondolja, hogy váratlanul érte a gazda­ságban tevékenykedőket a rek­lámtörvényről szóló múlt heti információ, annál is inkább, mert ismeretei szerint egy jói­deje a fiókban heverő tervezet leporolásáról lehet szó csupán. Más tervezet ugyanis nem ké­szült - ezt pedig elég sok kritika érte, úgyhogy az utóbbi időben kormányszinten is .jegelték” a nem túl nagy sikert kiváltó elő- teijesztést. A szóban forgó tervezetben egyébként nagy hangsúllyal szerepel a minőség és a reklám kapcsolata, nevezetesen, hogy a jövőben csak minőségi tanúsít­vánnyal rendelkező áruk lesz­nek hirdethetők. Ugyancsak az egyik központi eleme a terve­zetnek az úgynevezett bújtatott reklám, melyre a legjobb példá­kat a Magyar Televízióból le­hetne hozni - egy-egy műsor, vagy film ma már szinte kizáró­lag arról szól, hogy az alkotók mennyire ügyesek a reklámok sztoriba ágyazását illetően. Mint dr. Síkfői Tamás emlékez­tet rá, a nyugati gyakorlat sze­rint a bújtatott reklámot a fel­ügyeleti szervek aZ engedélye­zett reklámidő terhére írják, s valószínűleg ez lesz a megoldás hazai viszonylatban is. A legnagyobb vitákra persze az élvezeti cikkek reklámozásának várható engedélyezése kapcsán számíthatunk. Az erőviszonyokat tekintve a szakértők szerint szinte kizárt, hogy érvényben maradjon a jelenlegi gyakorlat, mely egy az egyben tiltja az alkoholtartalmú italok és a dohányáru reklámozá­sát - miközben például egy hektó sör eladása után a gyártó 2400 fo­rint fogyasztási adót köteles befi­zetni az államkasszába. Valószínűsíthetően a közeljö­vőben Magyarországon is felold­ják a sör (és talán a cigaretta) rek­lámozásának tilalmát, az egyéb szeszesitalok hirdetését pedig meghatározott időszakban ugyan, de szintén engedni fogják. Az egészségvédők nyeresége pedig csupán annyi lehet, hogy a tör­vényhozók az élvezeti cikkek után befizetett adónak a mostani­nál nagyobb részét fordíthatják az egészségügy fejlesztésére. Pauska Eltüntetett gaztenger A zsidótemetők sorsa A Kosztyu József, a pécsi temető gondnoka A zsidótemetők nagy része a vidéki Magyarországon 1945 után pusztulásnak indult, hiszen nagyon kevesen tértek vissza a haláltáborokból, s a visszatértek egy része is megöregedett, meghalt azóta. Vannak persze olyan települések is, ahová senki sem tért vissza. A temetők nagy részét benőtte a gaz, a kö­veket megrongálták, néhol el­hordták, építkezésekhez is fel­használták. A felújítás, de akár csak az állagmegóvás is sokba kerülne, nincs senki, aki ezt fel­vállalná. A pécsi zsidótemető egy részét a megmaradt marok­nyi túlélő és leszármazottaik rendben tartották, de nagy terü­letek maradtak gondozás nél­kül. Az utóbbi időben azonban örvendetes változásnak lehe­tünk tanúi, azóta, amióta új gondnok tevékenykedik a teme­tőben. A temető megszépült 1994-re. 1994 pedig a holocaust fél évszázados évfordulója. Kosztyu József kerek egy éve él itt a temető bejáratánál épült lakásban családjával, mint gondnok. Harmincketten pá­lyáztak erre az állásra, ő máso­dik lett. A nyertesről azonban kiderült néhány hét alatt, hogy nem felel meg a követelmé­nyeknek, így őrá esett a válasz­tás. Mikor idejöttek, a temetőt nagyon elhanyagolt állapotban találták. Derékig érő tuskók, át­hatolhatatlan gaztenger fogadta őket. A fizetett sírok egy része is gondozatlan volt, a többi, a sírok háromnegyede pedig rendkívül rossz állapotban. Azóta sok minden megválto­zott itt, még külföldiek is elis­merően szóltak a temetőben ta­lált rendről. A hivatalos munka­rend 8-tól 4-ig szól, de ez az idő kevés az öt hektáros terület gondozásához. így hatkor kel, este hétkor végez, s nem egy­szer éjjel is kimegy, ha a kutya jelez. Itt még nem volt rongálás az elmúlt évben. Korábban fel­döntöttek sírokat, kriptákat is felbontottak. A ravatalozó épü­letét és a gondnoklakást is fel­újították, kívül belül kifestették, csak a salétrom kezdi ki alul a falakat. Ez ellen azonban nem sok mindent lehet tenni, eltünte­tése túl sokba kerülne. Cs. L. A Nevelési Központ feszített víztükrű uszodája Fotó: Szundi Ha tél és úszás, akkor Pécs Komlón félkész uszoda, másutt az sem Azt, hogy egészségtelen életmódunk ellen hogy tudunk küzdeni, erősen behatárolják lehetőségeink. A sportágak kö­zül az úszás az egyik legtöbb­ször javasolt testedzési forma. Ám megyénkben e szempontból nem előnyös vidékinek lenni, hisz télen, mint kiderült, csak Pécsett vethetjük magunkat a hűs, gerincet egyenesítő hullá­mok közé. Próbálkozások, remények persze voltak és vannak. Kom­lón 7-8 éve kezdték el annak a fedett uszodának az építését, mely mára 40 százalékban ké­szült el, s kevés az esély, hogy valaha befejezik, és uszoda lesz belőle. Mohácson, Siklóson és Szigetváron működnek ugyan fürdők, de valamennyi idényjel­legű, télen sportolási célból megközelíthetetlenek, csakúgy, mint a sikondai strand vagy a téli fürdőzőket a meleg vízben szívesen vendégül látó harká­nyi. A megyéi kisvárosokban az uszoda építését persze mi más akadályozná, mint a szűkös anyagiak. Az idényjelleg jellemző Pé­csett a Balokányra és a Nagy Lajos uszodára. A gyakorlatilag egyetlen egész napos úszáslehe­tőséget biztosító hely a Hullám fürdő. A sátor alatt 7-től este fél hétig szelhetik a métereket, ki­lométereket a vízben, akik akar­ják, gyakran a sportolók, iskolá­sok mellett. Mindezt a felnőttek egész nap 66 forintért tehetik, 12 után pedig 55-ért, de a kád­fürdőért például már külön kell fizetni. Négy emberrel szá­molva kb. 250 forintért meg is mártózhat egy kis társaság. Az Apáczai Nevelési Köz­pont munkatársa nem győzi so­rolni, milyen sok programjuk van, s való igaz, egyetlen kis uszodájuk maximálisan foglalt - a sportolók, tanulók, tanfo­lyamosok, ott dolgozók népesí­tik be. Este 7-től 9-ig, 10-ig fo­gadnak „hobbiúszókat” is, óránkénti beengedéssel 40 fo­rintért, s péntekenként esti für­désre 170-ért bemehet a ven­dég, ám ekkor a szaunát is igénybe veheti. Szombaton és vasárnap pedig egész nap nyitva a terep bárki számára. A Belvá­rosi iskola uszodája ugyancsak fogad tanfolyamra jelentkező gyerekeket, akik tehát ha meg­ismerik e gyönyörű sport titkait, és nem pécsiek, felnőve nyáron otthon gyakorolhatják is majd az úszást. Sz. A. Szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ: Varázsvasárnapra, Expo-ra készülődve Színházi előadásaira Sárdy-, Hegedűs-, óvodás- és kisiskolás, Babits- és gyerekbérletet kínál Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Központ; a fővárosi kamara az „Indul a bakter- ház"-zül, a Veszprémi Petőfi Színház az „Egerek és emberek” című darabbal, a székesfehérvá­riak a „Kakukkfészek”-kel láto­gat a városba, a ,3abits” ifjúsági bérletesek a „Svejk”-et (Székes- fehérvár) és a „Mindhalálig Be­atles" -t (Tatabányai Népház Já­tékszín) tekinthetik meg az első negyedévben. Egy márciusi hét­vége a „Varázsvasárnap” bű­vészbemutatójára váija majd a gyerekeket. Az átképző tanfo­lyamok mellett számos angol és német nyelvű kurzus indul az idén is, és 1994-től a művelődési központ is megkapta az állami nyelwizsgázatás jogát. Huszonkét egyesületi, alapít­ványi illetve klubformában mű­ködő csoportjuk van, közhasznú tanfolyamaik közt pedig egyre kedveltebbek a „mozgásosak” - sportgimnasztika, klasszikus tánc, aerobic. Az ENSZ „1994: családok éve” programjához kö­zös családi napokkal, lelki segítő szolgálattal és tréninggel csatla­koznak. Mentálhigénés egyesü­letük, „Őszinte szó” lelkisegély­és telefonos szolgálatuk révén van már gyakrlatuk ebben is. Környezetvédelmi oktatóbá­zisuk eredeti versengési formája az egyéni levelezési verseny, amelyre a megye iskoláit-iskolá- sait mozgósítják. S akkor még ott vannak hagyományos nagy- rendezvényeik; a Bárdos Kórus­fesztiváltól a „Pünkösdölő” ne­vet viselő gyermeknéptánc-ta- lálkozóig. Soruk az idén a mad­rigál kórusok fesztiváljával bő­vül. Ismét lesz megyei tárlat gyermekrajzokból, és két kiad­vány megjelentetését tervezik, az egyik a szekszárdi borkultúrát, a másik a bogyiszlói hímzések vi­lágát mutatja be. Mint Halmai Gábomé, a művelődési köz­pont igazgatónője elmondta, minél több közösség otthona szeretne lenni a ház, szeretnék a segítségükkel alakítani programjaikat, s úgy, hogy abban hangsúlyt kapjanak a közhasznú, közérdeket szol­gáló tanfolyamok is egészen az adózási ismeretekig. Ami anyagi helyzetüket illeti, már akkor elégedettek lennének, ha a működéshez-fenntartás- hoz szükséges összeget meg­kapnák - ugyanis a közönség, ha értelmét látja, szívesen költ a kultúrára. Szekszárdon most alakult meg az Expo-klub a helyi kul­turális, idegenforgalmi intéz­mények, társadalmi szerveze­tek részvételével. Annyit elöljáróban: a helyi német színház, a Deutshe Bühne színházi találkozóval, a Német Nemzetiségi Egyesület pünkösdi fesztivál megrende­zésével, a Művészetek Háza grafikai szimpózionnal pályá­zik az Expóra, míg a Babits a nagy hagyományú Dunamenti Folklórfesztiválnak szeretne rangos, az eseményhez méltó házigazdája lenni. Bóka Róbert Nem kellenek Ki Mit Tud győztesek? Természetes kedvességéért, tiszta hangjáért nemrégiben egy ország zárta szívébe Kiss Ber­nadettet, aki a Ki Mit Tud? népdaléneklési kategóriájában maximális pontszámmal lett első a döntőben. A baranyai Görcsöny településről származó tehetséget arról faggattuk, mi történt azóta? Hogyan telnek a napjai?- A műsort követő másfél hónapban egymást érték a meg­hívások különböző rendezvé­nyekre, azóta azonban egyszer sem csörgött a telefon. Szak­emberrel nem találkoztam, s én sem kerestem még meg senkit, mivel a mozgássérültek Pető András Intézetében tanulok, konduktornak készülök. A főis­kolai képzés mellett napi öt óra gyakorlatunk van, így legtöbb­ször az óvodásokat szórakozta­tom énekléssel. Kiss Bemadett-től azt is meg­tudtuk, igen jól sikerült a győz­tesek thaiföldi kirándulása, ahol csak önmaguk szórakoztatására adtak műsort. Itt a többiek is túlnyomórészt úgy nyilatkoz­tak, nem ostromolják őket szer­ződésekkel, rendezvényekre való felkérésekkel. Hajdú Ilona, a táncdaléneklés nyertese kapott ugyan egy japán meghívást, s a 7-4 törpe elnevezésű komikus csoport jövője is bíztató, de a társaság nagyobbik része éli to­vábbra is korábbi hétköznapi életét. A Ki Mit Tud kiemelkedő alakjaira pedig bizonyára or­szágszerte kíváncsi lenne ez­után is a közvélemény, elég csak Kiss Bernadett énekére visszaemlékezni, aki olykor már Sebestyén Mártás mélysé­gekbe vitte a hallgatót. Az alt szólamú énekesnő elmondta azt is, nem áll tőle távol a musical­zene sem. Az operáról, operett műfajról már lekésett, mert ah­hoz fiatal kortól képezni kell a hangszálakat. Most azonban számára a főiskola elvégzése a legfontosabb, s három év múlva eldől, mi is lesz az igazi hiva­tása. Elgondolkodtató viszont, hogy tényleg csak annyi lenne a feladata a Ki Mit Tud - vetél­kedőknek, miszerint néhány este elszórakoztatják a tévé-né­zőket? M. B. E. Kiss Bernadett, a népdalénekes kategória győztese Vasárnapi határhelyzet A Határőrség Országos Pa­rancsnokságának vasárnapi tá­jékoztatása szerint a személy- gépkocsival utazóknak a hatá­rátkelőhelyeknél nem kellett vá­rakozniuk, a teherautóknak - belépéskor - Rajkánál 2 órát, Rédicsnél 10 órát, - kilépéskor - Nagylaknál 5 órát, Ártándnál 2 órát, Gyulánál 10 órát, Ré- dicsnál pedig 6 órát kellett vesz­tegelniük. Érkeznek az adóívek Az adóhatóság befejezte az adóívek postázását azoknak a magánszemélyeknek, akik az elmúlt években saját maguk készítették bevallásukat - tájé­koztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese az MTI-t. Azok, akik rövid időn belül nem kapják meg a csomagot, az adóhatóságok ügyfélszolgálatain juthatnak hozzá az ingyenes nyomtatvá­nyokhoz. Az Alkotmánybíróság teljes ülése Az Alkotmánybíróság hétfőn teljes ülést tart. A testület töb­bek között megtárgyalja azt az indítványt, amely kifogásolja: az ügyész nem fordulhat bíró­sághoz a munkaviszonyát érintő munkaügyi vitákban. A teljes ülés napirendjén szerepel az az indítvány, amely szerint a magánszférába való beavatko­zásnak minősül az a törvényi előírás, hogy a közalkalmazott a munkahelyén kívül is köteles beosztásához méltó módon vi­selkedni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents