Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-16 / 15. szám

Minden negyedik katonafeleség munkanélküli / Vannak, akiket már a harmadik szakmára képeznek át, eredménytelenül Országszerte ismert a hivatá­sos katonák helyzete, egyre ne­hezebb körülmények között él­nek és dolgoznak, növekszik a szolgálati leterheltség. Eddig részben ellensúlyozta ezt a lelki és pszichikai megterhelést a bé­kés, nyugodt családi háttér, azonban manapság egyre több katonafeleség válik munkanélkü­livé. Bosnyák János alezredes, a kaposvári 2. Katonai Kerület személyzeti osztályvezetője el­mondta, a hozzájuk tartozó régi­óban több mint kétezer katona családja él hasonló körülmények között, ugyanis minden negye­dik katonafeleség munkanélküli.- Nem érzékelhető megkü­lönböztetés, hogy a tisztek és tiszthelyettesek feleségei azért kapnák meg munkakönyvüket, mert katona a féljük, hanem a cégek, vállalatok átszervezésé­vel, megszűnésével magyaráz­ható ez a jelenség. 1991-ben 4 százalékos volt a munkanélküli­ség a feleségek körében, majd ez a szám 1-2 év alatt elérte az or­szágos átlagot, illetve több hó­napja közel a kétszeresét is. Saj­nos az előrejelzések alapján nemhogy javulna a helyzet, ha­nem további romlás várható, a még dolgozó feleségek 30 száza­léka nem a szakképzettségének megfelelő munkát végez. A munkaerőközvetítő irodák megjelenésével együtt, még 1991-ben helyőrségenként létre­hozták a katonai szervezeten be­lül is a munkaerőközvetítő tevé­kenységet. Ez azt jelenti, hogy minden megüresedő álláshelyet jelenteni kell, ha a szakképzett­ség lehetővé teszi, akkor első­sorban katonafeleséggel kell be­tölteni az állást. Ez részben segí­tett a helyzeten, de hosszú távon nem bizonyult igazi megoldás­nak.- Rendszeresen kapcsolatban állunk a munkaügyi központtal, megpróbálunk tájékozódni a kü­lönböző cégeknél is álláslehető­ség ügyében, azonban az így el­ért minimális eredmény a szemé­lyes kapcsolatoknak tudható be. Az átképzés sem bizonyult a leg­jobb megoldásnak, mert vannak, akik már a harmadik szakmát ta­nulják és még mindig nincs állá­suk. Nagyon körültekintően kezdeményezzük az egyéni áthe­lyezéseket, leginkább azokban az esetekben, ha megoldott az új helyen a lakásprobléma, a gye­rek iskoláztatása és a feleség munkahelye. Ez alól sajnos még vannak kivételek, több hivatásos katona vállalta inkább az alacso­nyabb beosztást, csak maradhas­son a megszokott városban. A hivatásos állomány közel fele nem ahhoz a településhez vonzódik, ahol szolgálatot telje­sít, egyre többen kérik áthelye­zésüket a szülői házhoz közeli helyőrségekbe. H.Zs. Új VDN-világhíradó Bosznia-értekezlet Görögországban Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország rendkívüli külügyminiszteri ér­tekezletet kíván összehívni Bosznia ügyében - jelentette be szombaton Athénban Karolosz Papuliasz görög külügyminisz­ter. A politikus azelőtt nyilatko­zott, hogy vasárnap a tervek szerint fogadja majd a nemzet­közi Jugoszlávia-konferencia társelnökeit, David Owent és Thorvald Stoltenberget. Az AFP jelentése szerint a görög diplomácia vezetője azt sem zárta ki, hogy a közösségi érte­kezletre meghívják majd a boszniai nemzetiségek képvise­lőit is. Görögország többször hangsúlyozta, hogy az athéni kormány a görög elnökségi idő­szak egyik elsőrendű feladatá­nak tekinti a boszniai válság rendezését. Népszavazás T ü r kmenisztánban Népszavazást tartottak szombaton a közép-ázsiai Türkmenisztánban Szaparmu- rad Nyijazov elnöki tisztsége időtartamának meghosszabbítá­sáról. A beérkezett eredmé­nyekből az derült ki, hogy a szavazásra jogosultak 98,9 szá­zaléka Nyijazov jelenlegi elnök megbízatásának 2002-ig történő meghosszabbítása mellett fog­lalt állást. A türkmén hatóságok közlése szerint a részvételi arány már helyi idő szerint 12 órakor el­érte a 100 százalékot - jelen­tette az 1TAR-TASZSZ. Nyijazov 1985-ben került a Türkmén Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság élére, de az ország 1991 végi függet­lenné válása után is megőrizte államfői posztját. 1992-ben el­nöki mandátumát 5 évvel meg­hosszabbították és akkor a sza­vazatok 99,5 százalékát kapta. Nyijazov nemcsak elnök, ha­nem kormányfő is és az egyet­len törvényes politikai párt ve­zetője. Türkmenisztánban már több iskola, mezőgazdasdági szövetkezet, utca, valamint egy lófajta és az ország második legnagyobb városa viseli Nyija­zov nevét. Külföldi megfigye­lők szerint a közeljövőben je­lentősen csökkenhet az elnök népszerűsége, mert egyre erő­teljesebben jelentkeznek a gaz­dasági problémák. Lakodalmak, vállalati és egyéb rendezvények lebonyolítását vállaljuk a 6-os csárdában. Érdeklődni: a 333-325-ös telefonszámon Grósz József üzletvezetőnél Granada: Az immár világeseménynek számító Párizs-Dakar-Párizs autóverseny élmezőnye - visszafelé jövet - ismét Európába érkezett. A képen a vezetést éppen átvevő francia versenyzők Citroen gépkocsija látható a spanyolországi Granadában. MTI Telefotó O Párizs: Pintér Sándor orszá­gos rendőrfőkapitány és francia partnere, Edouard Lacroix Pá­rizsban aláírta a két ország rendőrségének idei évre szóló együttműködési megállapodá­sát. Ez folytatja az 1990-ben kezdődött, s mindkét fél által dinamikusnak minősített kap­csolattartást. Az idei tervekben rendőrök képzése és szakértők cseréje szerepel, főleg a terro­rizmus elleni harc, a fontos személyek védelme, a szerve­zett bűnözés elleni küzdelem és a csempészés megakadályozása terén. O Bonn: Németország törzsve­zetési gyakorlatokat tervez né­met területen lengyel, magyar, szlovák és cseh részvétellel - je­lentette be a Bonn melletti Bad Honnefben, a Biztonságpoliti­kai Akadémia tanácskozásán Klaus Naumann, a Bundeswehr főszemlélője. Már az ősszel német, dán és lengyel egységek részvételével tengeri gyakorla­tot kívánnak tartani, s ugyaneb­ben az összetételben az idén szárazföldi gyakorlatot is tarta­nának Dániában. Horogkereszt az arcon Az „áldozat” maga csinálta? A nyomozó hatóságok meggyőződése, hogy nem idegenek karcoltak horogke­resztet egy 17 éves hallei mozgássérült lány arcára, az „áldozat” maga követte el a tettét. Ezt jelentette be a ke­letnémet városban Jürgen Hpssfeld, Szász-Anhalt tar­tomány főügyésze. A tolókocsiba kényszerült Elke J. azt vallotta, hogy egy orvosi rendelő hátsó bejára­tánál hárman vártak rá, s mivel nem volt hajlandó náci jelszavakat kiáltozni, lefogták, késsel horogke­resztet véstek az arcára. Az eset - ebben a változatban - nagy felháborodást váltott ki Németországban, a hét kö­zepén Halle főterén tízezer ember vállalt szolidaritást a lánnyal. A nyomozás során azon­ban egyre több kérdőjel bukkant fel, így például senki sem hallotta az állító­lagos segélykiáltásokat, s Elke J. tanúkkal sem rendel­kezett. A nyomozók bizonyta­lannak látták a fiatal lányt, vallomása nem volt mentes ellentmondásoktól, tisztá­zatlanságoktól. Feltevésüket egy tübingeni szakértő vé­leménye is erősíti. Elke J. egyébként a hét közepén el­hagyta Hallét és ismeretlen helyre távozott. Németországban nem ez lenne az első eset, amikor szélsőjobboldaliak támadá­sát az „áldozat” maga ren­dezi meg, ám Walter Rem- mers, Szász-Anhalt bel­ügyminisztere, s mások is arra figyelmeztettek, hogy a kétes indítékú öncsonkí- tás(ok) nem adhat(nak) okot a szélsőjobboldali erőszak elleni küzdelem lefékezé­sére. Kell a Balaton-törvény (Folytatás az E oldalról) Ráadásul az idei költségve­tésből kifelejtették a Balatont, mindössze 270 millió jut az it­teni, egyébként költséges kör­nyezetvédő programra. Holott továbbra is él a 10 évvel ezelőtt hozott minisztertanácsi rende­let, miszerint 2010-ig a 60-as évek színvonalát kellene elérni a tó vízének tisztaságában. Ám, amíg az első években ehhez a programhoz pénz is társult, mára ezt sorra lefaragták. Úgy tűnik, komolytalanná válik így az évtizedes elhatározás. Mindezeket ismerve kétsé­gessé válik, kell-e egyáltalán Balaton-törvény? Horváth Gá­bor egyértelmű igennel vála­szolt. Ügy véli, végre szabá­lyozni lehetne, melyik tárcának mi a feladata, véleménye szerint ugyanis a kormányzati szervek mindeddig bojkottálták a rende­letek végrehajtását. Meglehetne például tiltani azt is, hogy fosz­for-tartalmú mosószert ne árul­janak a tó partján, vagy környe­zetvédő gazdálkodásra bírni a mezőgazdaságot. Rendezetlen az itteni vállalkozások ez irányú elvárosok megfogalmazása is, ami sajnos sok helyen látszik az elfogadhatatlan színvonalon. Az adótörvényekről nem is be­szélve, hiszen elképzelhetetlen nagyságrendű pénzek keletkez­nek itt és tűnnek el követhetet­lenül. A társelnök megjegyezte, ha találok a tóparton 10 személyi jövedelemadót is fizető vállal­kozót, elvisz velük a Hiltonba vacsorázni. Tudhat valamit, mert látszott, nem fél, hogy jól­laknék ott. G.M. Címkével szállítják a szemetet Fonyódon Csak azért kell fizetni, ami felesleges Érdekes hírt kaptunk Ignáczy Györgynétől, a siófoki székhe­lyű Somogyi Település Rész­vénytársaság igazgatójától: Fo­nyódon rövidesen csak annyit kell fizetni a szemétszállításért, amennyit „termelnek” a háztar­tások, sőt az újrafeldolgozásra alkalmas hasznos hulladékot ingyen viszik el. Áz elmúlt években egy oszt­rák cég közreműködésével kí­sérletképpen bevezették Fo­nyód egyik városrészében a sze­lektív hulladékgyűjtést, és hálá­sak az ott élőknek, illetve az üdülő-tulajdonosoknak a közös tapasztalatokért, hiszen vala­mennyiüktől gondos munkát igényelt ez a megoldás. A leg­fontosabb tapasztalat az, hogy hazai viszonyokra átültetve le­het csak szélesebb körben al­kalmazni. A háztartásonként 10 ezer forintos beruházás ellen, a város polgárai és az üdülők is hevesen tiltakoztak, ennyibe ke­rülne ugyanis az edényzet, a pa­pír, üveg, biohulladék, vagy ve­szélyes anyag szétválogatásá­hoz. A nyárra azonban új megol­dással próbálkozik az Rt. A hasznosítható szétválogatott anyagokat tegyék ki bármibe, ingyen elviszik. Csak a felesle­gért, a szemétért kell fizetni úgy, hogy az előre - várhatóan több helyen - megvásárolható címkét ragasztják a kukára, vagy az üdülők a szemetes- zsátara. Nem számolnak tehát négyzetmétereket, szobaszá­mokat, vagy lakókat, mindenki annyit fizet a szállításért, amennyi szemetet felhalmoz. A cég nem játszik hatóságot, szol­gáltatni akar, az állampolgárok megértő közreműködésével. Vélhetően megszűnik itt a vita az üdülőkkel is, akik évente je­lentős összeget fizettek a sze­métszállításért, holott csak né­hány hetet töltöttek a tóparton. Sok buktatóval járó szolgálta­tás ez, tudják a részvénytársa­ságnál is. Nincs például háttér­ipar, amely fogadná a hasznos anyagot, de úgy tervezik, ezt megteremtik maguk. Bíztatóan dolgozik humuszfeldolgozó ága­zatuk, amelyre kertészetet, vi­rágbolt-hálózat építettek és ku­kagyártó üzemet is működtet­nek. Azt is felismerték, hogy amennyiben valóban tenni akar­nak a Balaton környezetének vé­delméért nem erőszakolhatnak ki díjakat, megnyerő szolgálatatás- sal kell próbálkozniuk. Mindezt természetesen szeretnék megva­lósítani az egész déli parton, hi­szen márciusra valamennyi itteni település részvényese lesz a cég­nek. A megyei közgyűlés akkor adja át a tulajdonát, amennyiben meg tudnak egyezni a vagyon­megosztásban, amelynek alapja az elvégzett szolgáltatás aránya. G.M. Agykontroll és gyógyítás Zsúfolásig megtelt tegnap Pécsett az Ifjúsági Ház. Reggel kezdődött és vasárnap fejeződik be a nagy érdeklődéssel kísért négynapos agykontroll tanfo­lyam második félideje, melyet dr. Doniján László, a módszer magyarországi meghonosítója vezet. Dómján László kérdésünkre elmondta, hogy nagyon sokféle, elmével kapcsolatos tréning, tanfolyam jelent meg nálunk az utóbbi időben. A Silva-féle agykontroll ezek egyike, már 27 éve terjed a világon, hiszen 1967-ben tartották az első nyil­vános tanfolyamot az Egyesült Államokbéli Amarillóban. Az agykontroll tudományosan jól megalapozott oktatási rendszer elménk önkontrolljára. Arra ta­nít, hogy belső képességeinket felszínre hozzuk, belső hallá­sunkat élesítsük, jobb döntése­ket hozzunk, hogy a belső, böl- csebb énünkre tudjunk figyelni, és ezért az élet minden típusú problémáját hatékonyabban oldjuk meg. A módszer dinami­kus, aktív meditációra tanít: a nyugati világ jógájának is hív­ják ezért. Az agykontroll nem­csak arra tanít, hogy miképp tudjunk ellazulni, hanem arra is, hogy ezt az ellazult állapotot hogyan tudjuk felhasználni konkrét gyakorlati problémák megoldására. Dómján László 1989-ben je­lentette meg Magyarországon az Agykontroll című könyvet, 1990-ben kezdődött az első tan­folyam, Budapest után az első éppen Pécsett volt. Eddig ná­lunk ötvenezren végezték el a tanfolyamot. A módszer nagyon gyorsan, négy nap alatt elsajá­títható, de gyakorolni kell. A gyakorlás napi kétszer-három- szor tíz-tizenöt percet jelent el­lazulva, az ébrenlét és alvás ha­tárán. Ilyenkor ugyanis befolyá- solhatóbbá válik agyunk. A módszerrel egészen fan­tasztikusnak tűnő eredményeket is elértek már. Egy gödi óvónő négy centiméterrel megnövesz­tette rövidebb lábát, most már ortopéd cipő nélkül jár. Ő más­fél évig programozta az agyát, mely az összes testműködést, köztük a csontnövekedést is kontrollálja. Van aki daganatot fejlesztett vissza testében, Dóm­ján László személyesen is ismer olyan chicagói fiatalembert, aki megszüntette AIDS-tüneteit. Egy hölgy, aki annak ellenére, hogy 1937-ben született, ma negyvennek sem néz ki, prog­ramozta az agyát arra, hogy bőre sima legyen, másrészt arra, hogy haja visszabamuljon. A négynapos tanfolyam el­végzésért fizetni kell, de ez egy életre szóló nemzetközi klub­tagságnak is az ára. Cs.' L. A versenyen a „sláger” József Attila volt A 14-18 évesek figyelmét először elterelte a megmérette­téssel járó izgalomtól tegnap délután Szigetváron a városi könyvtárban Szabó Tímea fo­tóművész kiállításának megnyi­tása. Ám a képek megtekintése után máris beültek az emeleti terembe, hogy előadják az álta­luk választott verset a József At­tila szavalóverseny területi dön­tőjén. Harmincnégy szereplő gyűlt össze, tudtuk meg Ra- vazdi Lászlótól, a könyvtár ve­zetőjétől. A gyerekeknek egy 19. vagy 20. századi költő, író művét kellett előadniuk. A diákok azonban leginkább a magyar irodalomból tallóztak. Juhász Ferenc költeményét csakúgy hallhattuk, mint Kosz­tolányi Dezsőét, Arany Jánosét, Illyés Gyuláét. A „sláger” azonban kétségkívül József At­tila volt. Gráf Tímea például az Április 11. cíművel lepte meg a közönséget. A szép szőke 18 éves lány Pécsett középiskolás, és a Színművészeti Főiskolára fog márciusban felvételizni. A versmondó versenyeket viszont abból a szempontból nem sze­reti annyira, hogy kicsit sze­mélyteleneknek találja őket. Ennek ellenére Tímea lett a szi­getvári verseny győztese, mel­lette György Petronelle, Fekete Csilla, Skoda Boglárka és Fá­bián Szilárd jutottak még to­vább. Szabó A. 2 Új VDN 1994. JANUÁR 16., VASÁRNAP I i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents