Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-15 / 14. szám
6 üj Dunántúli napló A hét témái 1994. január 15., szombat Békepartnerség Mit kapunk, mit adunk? Félig üres vagy félig teli a pohár? A politikában oly gyakran hallható kérdés újra időszerű lehet. A kelet-közép-eu- rópai országok nem váltak az atlanti szövetség tagjaivá (reálisan tekintve a helyzetet, ezt most nem is lehetett elvárni), de a NATO által felkínált új együttműködés, az un. békepartnerség része az ebbe az irányba vezető folyamatnak. Mit is takar a szépen hangzó "Partnership for peace","Partnerség a békéért" kifejezés? Kevésbé diplomatikusan fogalmazva: mi az, amit kapunk, s mi az, amit adunk? A NATO részéről intézményes kapcsolatokat ajánlottak fel azoknak az európai országoknak, amelyek megfelelő feltételek létrejötte esetén csatlakoznának a szövetséghez. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy- állandó képviseletet létesíthetnek a szervezet központjában, s annak Mons melletti főhadiszállásán;- széles körű konzultációra kerülne sor, ha valamelyik partnert fenyegetés éri, ami nem jelent automatikus biztonsági garanciákat,mint a NATO-tagok esetében, de elrettentő erővel bírhatna;-rendszeres közös hadgyakorlatokat szerveznének. (Ez feltételezi például a fegyverek, jelzőrendszerek bizonyos szabványosítását.) S mi az, amit a NATO igényel az új partnerektől?- Együttműködést a békefenntartó-humanitárius akciók területén;-a katonai tervezés és költségvetés áttekinthetőségét;-demokratikus ellenőrzést a hadsereg felett;-az ENSZ, valamint az európai biztonsági folyamat előírásainak tiszteletben tartását.- Ezeket a kereteket kell tartalommal megtölteni, ami nyilván időt kíván, s nem biztos, hogy minden érdekelt ország ugyanolyan tempóban teszi meg a szükséges lépéseket. A szorosabb kapcsolat érdekében áll a NATO-nak: mostani csúcsértekezletén is éppen a hidegháború utáni korszak új kihívásait tekintette át, különös tekintettel az atlanti válságelhárító gépezet időben történő működtetésére. A legjobb válságelhárítás azonban egyre inkább a válságok megelőzése, a szilárd európai biztonság megteremtése (lásd Bosznia, s a többi sajnálatos példák). Ezért érdeke a közös szálak gyarapítása Kö- zép-Kelet-Európának, s nem utolsó sorban hazánknak is, különösképpen azzal a kiegészítéssel, amelyet az amerikai elnök Prágában tett az új demokráciák gazdasági-társadalmi megszilárdításának elősegítéséről. Magyarország szemszögéből talán fogalmazhatunk úgy, hogy a pohár félig teli van, elismerve ezzel a jó kezdetet, s bízva abban, hogy lesz még mit betölteni ... Réti Ervin Kórusban vagy szólóban? A kontinentális szintű biztonságpolitikai együttműködéstől a kétoldalú kapcsolatok áttekintéséig számtalan témát érintettek az európai Clinton-vizithez kötött prágai csúcstalálkozó résztvevői, köztük a magyar vezetők. A kommentárok a legrészletesebben a békepartnerség kérdéseit elemezték,de számunkra az sem kevésbé fontos, mit hozott a prágai látogatás a visegrádi négyek együttműködésének „konyhájára”? Együtt törekedni az előrelépésre? Hangsúlyozni a közös vonásokat és adottságokat, bízni az egyeztetett törekvések mozgatóerejében? Vagy éppen ellenkezőleg, kihasználni a (hol itt, hol ott mutatkozó) előnyöket, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés eltérő voltából fakadó különbségeket? A közép-európai kvartetten belül mindkét szándék érvényesülésére bőven van példa. Kicsit visszásnak tűnhet persze, hogy éppen Washington az, amely „kórussá” szerveződésre serkenti a tagállamokat, miközben ezek körében néhány főváros a „szólózás” érvényesülésében hisz. De akárhogy is, a Clintonnal folytatott beszélgetés-sorozat hozzájárult talán ahhoz is, hogy jobban szót értsenek egymással a visegrádi országok. Ezt erősítette meg nyilatkozatában Göncz Árpád is. „A mostani találkozó életet lehelt a visegrádi együttműködésbe, valószínűleg lendületet ad neki, vagy legalábbis feltámasztja a szándékot a gazdasági együttműködésre.” S ha a négyek közös munkája valóban hozzájárul majd Közép Európa stabilitásához, a prágai találkozó nemcsak Clinton-csúcs- ként vonul majd be a diplomáciatörténetbe. Sz. G. A Dél-Dunántúli Tankerületi Oktatási Központ egy éve Törvényesség az iskolákban A nyolc hazai tankerület közül az elsőként állt fel 1993 tavaszára a pécsi Tímár utcában a Dél-Dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ, melynek megszervezője és igazgatója dr.Bárdi László, Baranya megye ismert oktatási szaktekintélye. Tizenkilenc állandó és néhány külső munkatársuk tevékenysége az óvodától a középfokú iskolákig, szakoktatástól a nemzetiségi intézetekig terjed ki Somogy, Tolna és Baranya megyében. Mint Bárdi László elmondja, munkatársai korábban vezető feladatokat láttak el, sok tapasztalattal bírnak, képesek a problémák kezelésére. Gazdasági és jogi téren kell erősíteniük, mert legtöbb az ilyen probléma. Főosztályi rangban A tankerületi központok a közoktatási tárca regionális intézményei, voltaképp főosztályi rangban a minisztériumi irányítás területi feladatait kell ellátniuk — amint más tárcák regionális képviseleteinél is.- A tankerület negyven év kihagyással ugyan, de olyan régi, mint a magyar közoktatás - mondja dr. Bárdi László. - Vagyis Mária Terézia, azaz a Ratio educationis idején épült ki az iskolahálózattal párhuzamosan a felügyelet rendszere. Valóban a minisztérium meghoszszabbított keze vagyunk, viszont függetlenek az önkormányzatoktól, amelyek fenntartják az iskolákat. És a konfliktusok általában e két fél között robbannak ki. Legtöbbször önkormányzat és iskola között. Az esetek mintegy 10 százalékánál iskola és pedagógus konfliktusában kell eljárnunk, és egy kisebb hányadnál az önkormányzatok közötti vitában. Ha például 5-6 önkormányzat egyike megmakacsolja magát, és nem utalja át a központi iskolának a tulajdon gyermekei ellátását szolgáló pénzt. Ahol testületek, polgármesterek, iskolaigazgatók nem azt teljesítik, amire megválasztották őket, ahol a kevés pénzt az önkormányzatok visszatartják az intézményeknek megjáró költség- vetésből.-Mindehhez tehát „lentről" érkezik az indíttatás? — „Fentről” is, hiszen a minisztérium hetente tartja eligazításait az aktuális tennivalókról. Az iskola ugyanis nem lehet meg központi irányítás nélkül, hiszen a fiatalnak ugyanazt a tudást kell produkálnia Pécsett, Nyíregyházán vagy Makón. A másik indíttatás a terepről érkezik, amikor valamilyen törvénysértésre hívják fel a figyelmünket. Hogy például az iskola- igazgató nem rendelkezik szakirányú diplomával. Több tucat levél érkezett egy bizonyos agresszív tanár ellen, aki nemcsak a gyerekeket tartotta rettegésben, hanem kollégáit sőt az igazgatóját is. A munkája semmit sem ért. Ez esetben is a tankerület közreműködésével zárult le e sok éve húzódó ügy.- Nincsenek intézkedési jogosítványai a Tankerületi Oktatásügyi Központnak, akkor mi az, amivel érvényt tud szerezni a törvényességnek ?-Régen több hatalma volt a tankerületeknek és most valóban nem vagyunk hatóság. De olyan munkatársakat sikerült összegyűjtenünk, akik szakmai érvekkel győzködnek, és nem hangerővel vagy más durva eszközökkel. Mindenesetre megvizsgáljuk az ügyeket, és megértetjük az érintettekkel, ha intézkedésük törvénytelen. Vagy netán törvényes, de etikátlan vagy szakszerűtlen. Ha ez kevés, akkor felhívjuk a köijegyző továbbá a köztársasági megbízott figyelmét a tapasztalt törvénytelenségre, vagyis a hivatalos útra tereljük az ügyet. Az oktatás fejlesztése Gyakorta felkért szakfelügyelőink járnak el egy-egy eset tisztázásában. Most zárult egyébként a felügyelői posztokra kiírt pályázatunk, és nagy öröm, hogy több mint 200 pedagógus jelentkezett. Egy sor szakmai ügyben, pl. a tantárgyfelosztásban viszont fontos volna, ha intézkedhetnénk, hisz feladatunk az oktatás, nevelés fejlesztése. Az 1994. tanévben átalakul az iskolaszerkezet: lesz magára adó általános iskola, amelyik bevezeti a 10 osztályt, egy sor középiskola 6-8 osztályosra bővíti magát, és már tíz éves korában elviszi a tanulót. Mindez szép és jó, ha nem anarchikusán alakul, hanem összhangban történik a fejlesztés, a profilválasztás, ha nem egymás mellett és egymás ellenében szervezik magukat az iskolák.- A Megyei Pedagógiai Intézet mennyiben partner, netán konkurencia a Tankerületi Oktatásügyi Központ számára?- Semmiképp sem konkurencia, hiszen ők megyei, ön- kormányzati, mi regionális minisztériumi intézmény vagyunk. Az ő munkájukra, a pedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a továbbképzés terén nagy szükség van. Ugyanakkor mi az ellenőrzés feladatát végezzük.- Erre szolgált még pár éve is a szakfelügyelet, aminek eltörlését ma is helytelenítik az oktatási szakemberek.- Úgy öt éve történt, pedig a szakmai ellenőrzés szükséges, akkor is ha a pedagógusok többsége lelkiismeretesen, jól dolgozik. Éppen ezt a többséget sérti, ha a munkájával nem törődnek, nem ismerik el, és egybemossák azokéval, akik roszszul dolgoznak. Ha az általánosító vélemény magát az iskolát marasztalja el, néhány pedagógus kirívó mulasztásai miatt. Mindennek a gyerekek látják kárát, és ezt senki sem kívánja. Egyensúlyozó szerep Az általunk gyakorolt felügyelet a törvényességet ellenőrzi: ha például a polgármester felmenti vezető állásából a szakképzett óvónőt, és helyébe önmagát)!) nevezi ki, noha nincs meg a szakképzettsége... Ilyenkor jogászunk jár el, mint abban az esetben is, amikor a polgármester megszünteti az igazgatóhelyettesi posztot, az iskolai napközit, az énekkart, és meg kellett vele értetni, hogy mindez nem az ő hatásköre.-Milyen irányban alakul a tankerületek jövője?- Megszervezzük valószínűleg Kaposváron és Szekszárdon a megyei irodákat. Szeretnénk elérni a kívánatos összhangot az iskolák irányítása és önállósága között. Tény, hogy szét- züllött a közoktatás, és szükség van a jó pedagógusok, jó iskolák megerősítésére, a jók védelmére, és azok megfékezésére vagy eltávolítására, akik a gyerekek, az iskolák kárára dolgoznak. A Tankerületi Oktatásügyi Központ egyensúlyra törekszik a főhatóság és az iskolák között, figyelembe véve, kinek mi a feladata és a jogosítványa. Nem vesszük át senki felelősségét, csupán megértetjük az érdekeltekkel, törvényes, etikus és szakszerű-e az, amit csinálnak. És ez az egyensúlyozó szerep úgy vélem, független attól, hogy éppen kik vannak kormányon. Gállos Orsolya Dr. Bárdi László irányításával 19 állandó munkatársa van a központnak Fotó: Läufer László Akik leeresztették a sorompót a drogcsempészek előtt Max, a szimatkirály Kevesebbet utazunk Keletről nézve még vonzó az ország 1991 a kávé, 1992 a szesz, 1993 az olaj éve volt- mondják a vámosok. És vajon mit hoz 1994? A szakemberek nem sze-retnek jósolni, de abban biztosak, hogy az idén sem csökkenek a kábítószer-szállítmányok. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán egyebek között a drog elleni hatékonyabb küzdelem érdekében hozták létre a különleges ügyek főosztályát. László Árpád őrnagy, főosztályvezető-helyettes szerint soha annyiféle és olyan mennyiségű kábítószert nem próbáltak hazánkba becsempészni, mint éppen 1993-ban.- Hat évvel ezelőtt, 1988-ban hét esetben, összesen 968 gramm heroint, kokaint, marihuánát és hasist foglaltunk le. 1989-ben négyszer értünk tetten kábitószercsempészeket, a „zsákmány,, összesen 318 gramm volt. 1990-ben 4928 grammnyi kábítószert fedeztünk fel a határállomásokon. 1991-ben viszont ugrásszerűen megnőtt a lefoglalt drog meny- nyisége: 12 „fogásból” már csaknem 18 ezer grammot foglaltak le. Az év újdonsága a szintetikus úton előállított hydrocodein volt, injekció formájában találtunk 330 millili- temyit. 1992-ben az elkobzott 86 ezer gramm kábítószer közül a heroin bizonyult a slágernek, több mint 74 ezer grammot foglaltunk le belőle. Ekkor jelent meg a nálunk újnak számító drog, a khat, amit nem feldolgozva, hanem „frissen”, levélként fogyasztanak, mi is így füleltük le. Tavaly minden eddiginél több - összesen 691 ezer gramm - drogot koboztunk el. 1993-ban legtöbben heroint és hasist próbáltak Magyarországra hozni. Megjelent egy másik szintetikus készítmény, a kodein és az egyik legveszélyesebb drog, az ópium is.-Melyik volt a vámosok tavalyi legnagyobb fogása?-Nagylaknál egyetlen ellenőrzés során 260 kilogramm heroin és hasis szállítmány behozatalát sikerült a kollégáknak megakadályozni. Ezzel a mennyiséggel sokáig Európa-rekorderek voltunk, de a német vámosok azóta már 3Ö kilogrammal túlszárnyalták ezt a mennyiséget. Éppen a drogcsempészet rohamos növekedése miatt átszerveztük és megerősítettük a Ferihegyen folytatott rutin ellenőrzéseket. Az egyik ilyen alkalommal Max, az ötéves labrador 200 doboznyi ruházati terméket szimatolt végig. A- felnyitott dobozokban zacskóba csomagolt dzsekik sorakoztak, köztük az egyik zsebében 24 gramm hasis talált a kutya.- Mivel jutalmazták a bravúros teljesítményt?- Jót játszott a „gazdival”.-Melyik a legveszélyeztetettebb határszakasz?-A legtöbb drogcsempészt, szám szerint 18-at a románmagyar határon füleltünk le, második helyen a Ferihegyi Repülőtér áll 8 tettenéréssel és harmadik a szerb határ, ahol tavaly 3 csempész sikerült rajta kapnunk. Mint ismeretes, a nyolcvanas évekig hazánkat többnyire elkerülték a kábítószercsempészek. A jugoszláv háború miatt megszűnt az egyik legismertebb, úgynevezett balkáni útvonal, ennek forgalma most áttevődött Magyarországra. A román, szerb és ukrán határszakaszon a megfelelő technikai eszközökkel felszerelt és kereső kutyákkal is megerősített felderítő szolgálat eredményesnek bizonyult. A lete- nyei, a rédicsi és a szentgotthárdi vámhivatalok körzetében várhatóan még az idei év első felében munkához látnak a speciális drog-csoportok.-Tavaly a kábítószer ellenőrzésre a központi költségvetésből 73 millió forint többlet- forrást kapott a vám- és a pénzügyőrség. Úgy érezzük, ezt a pénzt jól használtuk, 1993-ban a lefoglalt kábítószerek feketepiaci ára meghaladta a 10 millió német márkát, a 600 millió forintot. Szabó Margit A természeti szépségeken túl a gazdasági fejlettségből adódó különbségek is utazásra késztetik a világ polgárait. Különösen igaz ez a megállapítás Kelet-Európábán, ahol az egyes országokban jelentkező áruhiányt a szomszédos országokból pótolják a polgárok. Az utazási szokások tehát szoros összefüggésben vannak az államok mindenkori pénzügyi helyzetével. A KSH felmérése szerint országunkba tavaly 30 millió külföldi érkezett. Éz 20 százalékkal haladta meg az 1992-es forgalmat. Csakhogy a látogatók fele a közvetlen szomszédból, a jugoszláv utódállamokból és Romániából utazott hozzánk, de minden eddiginél többen jöttek az orosz köztársaságokból, valamint Németországból és Ausztriából is. Sajnálatos tényként könyvelhetjük el, hogy az Angliából, Franciaországból és Olaszországból érkezők száma jelentősen csökkent az előző évhez képest. Az ország gazdasági helyzetét tükrözi az is, hogy sokan nem tudtak annyi pénzt kiszorítani a családi költségvetésből, amennyire egy-egy külföldi utazáshoz szükség lett volna. Aki viszont útra kelt, inkább a biztonságos nyugat felé vette az irányt, mint a háború dúlta dél, vagy az egyéb bizonytalanságokat rejtő kelet felé. Többen azonban a belföldi nyaralás mellett döntöttek. A szállodák forgalma 1993-ban az előző év szintjén maradt, de a fizető vendégszobák szolgáltatásait 22 százalékkal kevesebben vették igénybe, mint 1992-ben. A legnagyobb kereslet a panziók iránt mutatkozott. Nyilván, kedvező áraikkal, valamint elhelyezkedésükkel - főként országutak, autópályák mentén épültek - nyerték meg a turisták tetszését. Domi
